Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-12 / 189. szám
85 CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 18. Harcoló parasztok Illyés Gyula Dózsa György című drámájában — bár a parasztháborúról szól —, nincsenek csatajelenetek. A dráma nem a harcokat ábrázolja közvetlenül, hanem azokat az eseményeket, amelyek a csaták körül, előttük vagy utánuk lezajlottak. Néhány jelenetben azonban mégis láthatunk fegyveres küzdelmet, hanem is hadseregek ütköznek öszsze. A katonák harcát a kiszabadult parasztok is segítik. Képünk a szabadtéri előadás próbájának ezt a pillanatát ábrázolja. Siflis József felvétele A tett és a gondolat csatái Bicskei Károly szerepsorozata Arcán és homlokán mintha erózió puszított volna. Galilei, Ványa bácsi és a többiek megannyi önemésztő belső vívódása mintha rajta, megformálójukon is nyomot hagyott volna. Külsőt és belsőt egyaránt. Mintha foglyul ejtette volna az a feszültségektől terhes világ, ahová már oly sok alakban le-leszállt, s melyről — mint elárulja — amatőr szobrászként, a fával birkózva ls minduntalan vallani szeretne. — Intellektuális színésznek vallom magam. A tetteiket fékező meditatív hősökhöz fűz igazán benső kapcsolat. Némi túlzással talán ilyennek mondható Bakócz hercegprímás ls, Illyés Dózsa drámájának egyik hőse, aki most leszek. Az idők szavát megsejtve a „nemesek és nemtelenek" összefogását akarja a török ellen. Elindítja az eseményeket, Dózsát és a felkelést arra az útra, amit ő maga nem lát előre. Mikor szembe kell néznie a valóságos helyzettel, a tények súlya alatt magába roskad, elveszti cselekvőképességét. — A gondolat és tett nagy csatáit Németh László drámahősei tették szamomra vonzóvá. 1962-ben játszottam először darabjában: a Nagy család veszprémi ősbemutatóján. Ez a találkozás döntő volt számomra, s kezdete egy sorozatnak, mert az első Németh László-szerepet újabbak követték, közöttük a Galilei, a VII. Gergely, az Apáczai, az elmúlt nyolc esztendő alatt összesen nyolc. Megelevenítésük misszióvá vált számomra és a veszprémi színház számára, melynek akkor rendezője is voltam. Galilei, Apáczai és a többiek világába leszállva lettem színészként és emberként is az, aki most vagyok. A belső harcok és az emberi megindultság vállalója színpadon és életben egyaránt. Ezenkívül pedig olyan színész és rendező, akinek a magyar dráma a legszentebb színházi ügye. Az már szinte természetes, hogy Veszprémben Illyés világába is elvezetett utam: még a Németh László-szerepek előtt eljátszottam a Fáklyaláng Kossuthját. Nem sokkal később, 1965-ben — és erről csak kevesen tudnak, pedig a magyar irodalom- és színháztörténet egyik fontos epizódjához tartozik — Illyést kértük fel n f SZEGEDI ÜNNEPI Hí ST: E K Madách Mózes című drámájának élő színpadra való átköltésére. Illyés a darab újra felfedezését feltétlenül megvalósítandó tervnek tartotta, baráti szóval bátorított bennünket, a szükséges átdolgozás munkálatainak elvégzésére'azonban maga helyett Keresztúry Dezsőt ajánlotta. A mű irodalomtörténett dokumentumból élő alkotássá való válásában tehát neki is része volt, nekem pedig annyi, hogy a sikersorozatot elindító veszprémi előadás címszereplője voltam. Szeretném remélni, hogy a Dózsa György Dóm téri bemutatója is újrafelfedezés lesz. Egy költői erőben' gazdag dráma életre keltése. Cs. F. Szabadtéri emlékek Liebmann Béla fotóriporter szabadtéri archívumában olyan képeket találtunk, mely a szabadtéri játékok ez évben 40 éves útjának kétségtelenül a legjelentősebb mérföldköve és leghatásosabb lendítője, az 1933ban szabad térre vitt Tragédia előadását mutatják be. Lehet mondani, hogy az előző két év a próbálkozások, a tapogatózások évei voltak, míg végre sok ellenzés után (főként a klérus részéről a római, a Tankréd és a pá* rizsi jelenetek miatt) mégis a Tragédia hívei győztek és 1933-ban Hont Ferenc egészen újszerű rendezésében, Buday Györgynek a konvencionális felfogástól eltérő díszleteivel, részben vetített háttérrel augusztus 26án mégis színre került a dóm előtt Madách halhatatlan műve. Mintegy 300 főnyi statisztéria hullámzott a tömegjelenetekben és Hont olyan újítással is élt, hogy táncjeleneteket is alkalmazott az előadásban. E téren Gemier felfogásának követőjeként járt el. A főbb szerepeket Lehótay Árpád, Tőkés Anna, Táray Ferenc, Gál Gyula, Könyves Tóth Erzsi és Bartos Gyula alakította. Az ötezer főnyi közönség előtt, ahol jó néhány száz külföldi is volt, európai hírű sikert aratott Az ember tragédiája. A Délmagyarország akkori krónikása, Vér György, így írt a bemutató után: Az álmokat és akarásokat áldozatos harc követte és a seregeket legyőző harc után Hont Ferencre várt a grandiózus megvesztegető feladat, hogy a drámai költeményt költői formába és festői köntösben hozza ki a színházi falak közül a Dóm tér csillagai alá. Ünnepi volt ez az éjszaka és kincses a siker ..." Jenő István Hétköznapok A Tragédia 1933. évi előadásának Phaianster-jelenete fsirókiít Szép az, ami érdek nélkül tetszik — indított el századra szóló esztétikai vitát néhai Kant Immánuel. Azóta sokan cáfolták meghatározását, mondván, hogy minden széphez fűződhet valami érdeke szemlélőjének. Pedig: mennyivel jobb a lakástulajdonosnak, ha a formadíjat nyert tévé mondja fel a szolgálatot, mintha valami kevésbé szép készülék — legalább abban gyönyörködhet, ha n.ár a műsorban nem. S menynyivel jobb az is, hogy a Széchenyi téren modern ivókút csábítja magához a szomjazó emberiséget, s nem valami ócska ivóvályú. Ha már nem működik, legalább legyen szép. A Széchenyi téri ivókútna, persze, nem szabad ráfogni, hogy nem működik. Csak éppen az elnevezés volt helytelen eleitől fogva. Tessék csak megpróbálni, hogy jön abból a víz, ha jól megszívja az ember. S eme nen, is kevesen jönnek rá nap nap után: a technika legújabb csodájaként nyolcvanezer forintért van egy szívókutunk. Itt fehérlik magányos hegycsúcsként évek óta, s alig vesszük észre, mi is a célja tulajdonképpen. Csak vitatkozgatunk arról, hogy illene nyomásszabályozóval felszerelni, mert akkor a napnak minden szakában kellő mennyiségben lövellné a vizet az imádatára gyűlök szájába. Mennyivel jobb, ha vendégeink úgy emlékeznek vissza a térre, hogy van valami különlegessége, ilyet aztán nem lelhet az ember bárhol a világon. S a filozofikusabbak, ha már Inni nem ls tudnak, elmerengnek azon: mégis igaza volt Kantnak, van szép, ami érdek nélkül tetszik. Legalább Szegeden. Kerek tízes Mar nem is elcsépelt, halott a régi szójáték: kapsz egy kerek tízest. Azaz tízfillérest. A megtréfált ugyanis joggal követelheti a valódi, csillogó kerek tízest. A tízforintost. Sokkal nyugodtabban jelentheti ki az ember a hónap végén kölcsönkérő ismerősének: nincs egy rongyos tízesem sem! Mert tapasztalatból akkor is tudja, hogy a rongyos tízes azért még előfordul. Amikor egy-egy új pénzérme megjelenik, valóságos numizmatikai őrület tör ki az embereken: pénztárcájuk legféltettebb kincse a megkaparintott új tízforintos, ötforintos. Aztán — minden csoda három napig tart — már azt veszik észre, hogy az új pénz olyan, mint a többi: vagyis fogy. Legfeljebb annyi előnye van a régivel szemben, hogy csengőbb, csillogóbb. A tízesnek pedig még annyi: nem' rongyolódik. Valószínű, hogy többek között az is volt a cél kibocsátásával: segítse a forgalomból kivonni a már alig használható papírpénzt. Ennek egyelőre útját állja valami pénztárosi gyűjtőszenvedély. Itt-ott. Az ilyen numizmatikusi kaszszában halomra gyűlhet a kerek tízes, a vásárló csak afféle rongyosat kap viszsza. Nem mintha ennek volna valami értelme, hiszen ha nem százassal, ötszázassal fizet, úgyis elkel az is! Csak! Talán ugyanannak a szemléletnek utolsó megnyilvánulása ez, amely olyannyira a mienk, hogy skót viccekkel szoktuk elleplezni. Tudatlanul is az adomabeli spórolgatósé, aki új cipőt vesz, de nem használja, mert sajnálja. Kopjon csak a régi. Veress Miklós Szegedi tudások nemzetközi tanácskozáson Az Élettani Tudományok Nemzetközi Kongresszusát háromévenként rendezik. Idén Münchenben tartották meg a 25. kongresszust. Ezen közel 2500 kutató vett részt, és itt az élettani kutatás legújabb eredményeiről számoltak be. A kongresszuson részt vett a Szegedi Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetének igazgatója, dr. Karády István tanszékvezető egyetemi tanár, valamint munkatársai, Gecse Árpád, Lázár György, Zsilinszky Eleonóra és Lonovics János. A szegedi professzor és munkatársai beszámoltak az intézetükben folyó kutatások eredményeiről. A nemzetközi kongresszus előtt és után Európa több városában, Firenzében, Budapesten és Lodzban szimpóziumokat rendeztek, ahol a résztvevők — köztük Karády professzor és munkatársat —, a fiziológia speciális területein folyó kutatásaikról számoltak be. Uj Gelka-szerviz épül Kisteleken A nagy hatású párizsi forradalmi jelenet 1934-ben Phalanster-jelenet 1934-ben Kisteleken is égetően fontos a lakosságnak nyújtandó ipari szolgáltató munka. Számha vették ezért az áfész, a vegyesipari, a szabóipari ktsz, valamint a Gelka és a kisiparosok szolgáltató tevékenységét. Tény, hogy akár a ruha-, a cipő-, vagy a háztartási gépek javítását nézzük, a lakosság igényeinek az említett cégek nem tudnak maradéktalanul megfelelni. A jószándék kevés, tennivaló bőven akad, éppen ezért az ipari, a szolgáltató tevékenységet végzőknek úgy kell lehetőségeikkel élni, hogy tovább javítsák munkájukat. A Gelka-szerviz Kisteleken egy régi épületben működik. A műhelyeik kicsik, a javításra váró háztartási és híradástechnikai gépek maholnap kiszorítják a helyiségekből az ott dolgozókat. Nincsenek mosdók, picik az öltözők is. A jobb munkafeltételek megteremtése érdekében szükség van egy új szervizállomás megépítésére. Mivel a Gelka saját ereje ehhez kevés, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy fejlesztési alapjából 1 millió 300 ezer forintot ad az építkezéshez. E segítségnyújtás a nagyközség lakosságának érdekében, a javítás feltételeinek megteremtése miatt is igen fontos. Így talán rövidesen felépülhet Kisteleken az új Ge Lka-szerviz.