Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A lengyel építésügyi miniszter látogatása Szegeden 61. évfolyam, 189. szám 1971. augusztus 12. csütörtök Ara; 80 fillér Eszmecsere a lakásépítésekről, a házgyár munkájáról A hivatalos megbeszéléseken hazánkban tartózkodó Andrzej Giersz lengyel építésügyi miniszter Szilágyi Lajosnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettesének társaságában szerdán délelőtt Szegedre látogatott. A vendégek felkeresték a Dél-magyarországi Építő Vállalat szegedi központját, ahová elkísérte őket Takács János, a szegedi városi tanács elnökhelyettese is. A vállalat székházában Heim János termelesi igazgató üdvözölte a vendégeket és részletes tájékoztatást adott a DÉLÉP munkájáról, várható fejlesztéséről.Elmondta az építőipari vállalat vezetője, hogy az elmúlt húsz esztendő során 10 ezer lakást építettek fel Szegeden és a környező városokban. falvakban. A DELÉP kapacitásának közel 40 százalékát a lakásepitések teszik ki, de ez az arány a házgyár teljes termelése után meghaladja az ötven százalékot. Az idén elkezdődött negyedik ötéves tervciklusban megközelítően 10 ezer lakást építenek. anynyit. mint a megelőző két evtizedben. A két adat jól érzékelteti az építőipari vállalat fejlödéset. tevékenységének átalakulását is. A lengyel építésügyi miniszter érdeklődéssel hallgatta. hogy a DÉLÉP szervezése mennyire megfelel a korszerű követelményeknek: modern központi teleppel rendelkeznek, önálló betongyáruk és habarcsot előállító gyártelepük üzemel, s hamarosan teljes kapacitással dolgozik a szegedi házgyár is. Érdekesebb volt az az eszmecsere, melynek során a lengyel miniszter kérdezett. és a DÉLÉP vezetői válaszoltak. A házgyár adatai közül említést érdemel, hogy az évente 2500 darab lakást, vagy másképpen kifejezve, 90 ezer négyzetméter alapterületű lakást állít elő. Milyen gyártmányú a szegedi házgyár? — kérdezte a lengyel miniszter. Válasz: szovjet technológia, de sok hazai és lengyel gyártmányú berendezéseket is találni benne. A lengyelek gyártották és szállították a különleges betongyártó üzemrészt. A következő kérdés: hány típusú lakást, gyártanak az új üzemben, s milyen magasak lesznek a lakóházak? Válasz: ötféle típus készül, de további variációkra már készülnek a tervek a DÉLÉP technológiai tervező osztályán. A házak magassága különben öt- és tízemeletes lesz. A városi tanács elnökhelyettesétől azt kérdezte Andrzej Giersz miniszter, hogy a lakásépítkezések költségei hogyan alakulnak Szegeden.' Takács János elmondta. hogy a tízemeletes házak felépítése előnvösebbnek mutatkozik a közművek és más kiszolgáló építmények költségaránya miatt, de ugyanakkor a szegedi talajviszonyok megemelik az alapozási munkákat és a kiadásokat is. Most dolgoznak a szakemberek egy olyan tanulmányon, amelyben meghatároznák, hogy mekkora épületeket érdemes Szegeden emelni, hogy a költségek legoptimálisabbak legyenek. Becslések szerint Hajas Györgyné felvetele Látogatás a házgyárban. Képünkön (balról .jobbra) Andrzej Giersz. Heim János, a tolmácsnö és Szilágyi Lajos Fehér Lajos fogadta az algériai igazságügyi minisztert Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán fogadta a hazánkban tartózkodó Bualem Benhamuda algériai igazságügyi minisztert. A megbeszélésen részt vett dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter is. UhDelhls Gromiko befejezte tárgyalásait Szerdán befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Szvaran Szingh indiai külügyminiszter tárgyalásai. A barátság és a kölcsönös megértés légkörében megtartott megbeszélései® során megvitatták a kétől-' dalú szovjet'—indiai kapcso-i latok bővítését és elmélyítését érintő kérdések széles körét. (MTI) Nem játék: játszótér Kétszer ennyi sem volna elég — Tervezik a játszóutcákat a 7—8 emeletes házak költsége a legkedvezőbb. Bár bizonyos pluszkiadásokat is vállalni kell amiatt', hogy a városképi igényeknek eleget tegyenek. Érdekes téma lett a beszélgetés során a lakóházak építésénél feltétlenül szükséges felvonók minősége és mennyisége. Szilágyi Lajos miniszterhelyettes elmondta, hogy a Ganz-MÁVAG vezetői jelenleg tárgyalásokat folytatnak külföldi licenc vásárlására, s remélhetően jövőre már megoldódik a hazai felvonógyártás gondja. A lengyel miniszter a DELÉP-től a szegedi városi tanács épületébe látogatott. ahol Papp Gyula tanácselnök-helyettes fogadta és tájékoztatta a vendéget Szeged életéről, fejlődéséről. A délutáni órákban Andrzej Giersz miniszter megtekintette a szegedi házgyárat, ahol Mácsai Lajos, a házgyár vezetője kalauzolta és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A beszélgetés során érdeklődéssel hallgatta a miniszter, hogy a szegedi építőmunkások szociális helyzete mennyire megfelelő: 1100 ágyas modern munkásszállodaval rendelkeznek. kitüriő konyhájuk és éttermük van. üdülőt bérelnek a Balatonon, hétvégi nyaralókat építettek a szegedi Tisza-parton, Mártélyon és a Körös torkolatánál. A munkások általában 2000— 4000 forint között keresnek havonta, attól függően, hogy kinek milyen a szakmai kvalifikációja. Tetszett a lengyel miniszternek az a megoldás is, hogy a vállalat kölcsönt és építési kapacitást biztosít saját dolgozóinak lakásépítkezéseihez. Jelenleg például 38 lakást építenek ilyen szervezésben. A lengyel vendégnek tetszett Szeged, az új lakónegyedek építkezése. Andrzej Giersz miniszter ma, csütörtökön délelőtt Hódmezővásárhelyre utazik, megtekinti az Alföldi Porcelángyár szaniterüzemét és a hamarosan elkészülő csempegyárat. Délután az orosházi üveggyárban tesznek látogatást és utána utaznak vissza Budapestre. G. I. Nyáron tüzelőről A korábbi években a lakosság panaszkodott a tüzelőkereskedelemre, most akár fordítva is lehetne. Az év első felében ugyanis 504 000 tonnával, júliusban újabb 60 000 tonnával kevesebb tüzelőanyagot vásároltak, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Június 30-ig tartott akcióban a vártnál jóval kevesebb — 104 600 tonna — tüzelőt adtak el, sok helyen 20—30 százalékos, összesen 4,9 millió forintos engedménnyel, de korántsem merítették ki a kedvezményes keretet. A kisebb kereslet nem magyarázható még az olaj- és a gáztüzelés elterjedésével. A TÜKER piackutatasa szerint ugyanis igen sok helyen maradt a hosszú tél után is 5—8 mázsa tüzelő a pincékben, s miután a kereskedelem készlete nagy. a választék bőséges, a lakosság későbbre halasztotta a téli fűtenivaló beszerzését. A jó felkészülés, a kedvező helyzet ellenére előfordulhat, hogy a szezonban gondot okoz majd az ellátás. Nem a kínálattal lesz baj — bár problémát okozhat, hogy a tömeges megrendeléseket nem tudják teljes egészében friss szénnel kielégíteni —, hanem a szállítással. Ha mindenki közvetlenül a fűtési idény előtt egyszerre akarja megrendelni a tüzelőt, óhatatlan a torlodás, sokat kell majd várni a leszállitásra. Rádióriportban panaszkodott valamikor tavasszal egy tarjáni, hogy az új városrészben kevés a játszótér. Sokan csóválták a fejüket akkor városszerte — lévén, hogy a Belvárosban összehasonlíthatatlanul kevesebb van. s felszereltségük sem hasonlítható össze a tarjániakéval. A szegedi városi tanács építési és közlekedési osztályának gondos és pontos térképéről is ez olvasható le: a jelenlegi, nem is túlságosan magas normatívák szerint a Nagykörúton belüli városrész legifjobbjainak játékigényét csak 30—40 százalékban tudják kielégíteni a meglevő játszóterek. Már ami a területet illeti. S akkor még szomorúan hallgathat az ember a hinták számáról, a homokozók állapotáról. Az országosan megállapított normatívák szerint a legkisebbek — 0—5 év — területigénye 6, a második korosztályba tartozóké — 6 —9 év — 8, a 10—14 éveseké 12 négyzetméter gyerekenként. A Belvárosban megállapított tíz körzet egyikében sincs ezeknek az adatoknak megfelelő játszótérterület: az 5-ös körzetben — itt van a Bartók Béla tér is, melynek jövőjéről annyi vita volt már — például 28 százalékban tudja az igényeket megközelíteni. ami van, de ha az emiitett helyen megszűnik a játszótér, akkor mind a 28 százalék eltűnik. A körzetben ugyanis ez az egyetlen „gyerekparadicsom". A többi adatot — 14-től az 53 százalékig — már csak ezért sem érdemes sorolni, mert o Belvárosban felhasználható terület nemhogy nőne. hanem egyre csökken. Le kell tehát mondani arról, hogy n hagyományos módon közelítsék meg a lehetőségeket azok. akik szívügyüknek tekintik a játszótereket. Bírósági tárgyalásokba torkolló viták folynak a város polgárai között arról is, hogy a garázsok száma növekedhet-e a gyerekek rovására, hogy a futballozó fiúk letapossák a parkot. De ugyan hova is mehetnének? A városi tanács fiatal szakemberei a gondokon új megoldásokkal igyekeznek enyhíteni. Nemcsak külfödön gyakori, magyar városokban is megvalósult már az úgynevezett játszóutca. Mivel Szegeden is éppen elég olyan utca van. amelynek nem számottevő a forgalma, hamaro~an — szinte próbaképpen — nilvnlc is létesítenek egyet A Hajnóczy utca mintegy 70 méteres szakaszán — a Jósika utcától a Hajnóczy utca 13-ig — olyan szilárd burkolatú. focipályának semmiképp sem használható játszóutcát terveznek (tervező a CSOMITERV, kivitelező a városgazdálkodási vállalat), amelyen nyugodtan görkorcsoly ázhatnak, tollaslabdázhatnak a fiatalok. A második ilyen valószínűleg a Kazinczy utca lesz. Az útszakaszt lezáró szerkezeteket, rajzolófalat stb. úgy tervezik, hogy ha Szeged forgalmának alakulása kívánja, máshová telepíthessék át a játszóutcát. A másik megoldás — amely kibékítheti egymással a garázstulajdonosokat és gyerekeiért harcoló szülőket — az a jövőnek szóló terv, amelyen a városi tanács megbízásából szintén a CSOMITERV dolgozik. Az úgynevezett játszógarázsok ötlete akkor valósulhat meg, ha nem ideiglenes, hanem megfelelő szerkezetű garázsokat építhetnek az autósok. A földbe süllyesztett, vagy egy-két szintes, 48 autót befogadó garázsok tetején ugyanis védőráccsal ellátott játszótereket lehet létrehozni, ha a költségek nem növekednek túlzottan, illetve amennyivel növekednek, annyival csökken a megvásárolt telek ára. Így a garázsra áhítozók is nyernének, mert megfelelő színvonalú garázshoz jutnának, a város is. mert területet nyerne. Ha a tervezés pozitív eredménnyel zárul, a tarjáni építkezés ötödik ütemében, illetve az odesszai újabb szakaszában ki lehetne a játszógarázsokat próbálni. A meglevő játszóterek sorsa sem lehet közömbös a jövő szempontjából. Meg kell oldani például, hogy az egyre nagyobb forgalmú Roosevelt téren —- a felújításkor — esztétikailag is szép játszótér illeszkedjerfrbe. le a megújhodott városképbe. Színes burkolatú labdatér, áttört díszítésű térelvi•« lasztók szerepelnek az elképzelésekben, amelyek remélhetőleg nem maradnak álmok. Hasonlatos lesz a sorsa a Bartók Béla térnek, amelynek kettős funkciója lesz: a buszmegállók mellett meg kell maradnia egy játszótérnek is. Ideálisak a körülmények a külsőbb városrészekben. Már elkészült a terve a GedóTölgyes utcai parknak, amely a pihenés, sport és játék céljait fogja szolgálni. A talajieltöltési munka már megkezdődött. s egyelőre az Északi körútig terjedő szakasz megépítésében reménykedhetünk. Távlatilag pedig a Holt-Maros környékének rendezésében, a városerdők kihasználása ban. Szeged fejlődése mindenkit ölömmel tölt el, de csak kevesen gondolnak árra, hogy ez azt is eredményezi: minden négyzetmétert ki kell használni előbb-utóbb. A nagyvárosban fel kell adni a „gazda bekeríti házát" szemléletet. Azt például, hogy amig a fiatalok sportolási lehetőségeinek szűkösségén siránkozunk. sportpályányi iskolaudvarokat zár el az év nagy részében valami kerítéssé merevedett hagyomány, akár sajat tanulói elől is. Fedig — az általános rendezési terv ismeretében — mindenki tudhatja, hogy a sportpályák valamikor a városon kívülre szorulnak. S ha a parkokat valóban parknak, a játszótereket játszótereknek akarja a szegedi ember megtartani, akkor meg kell találnia a megoldást arra is, hogy az onnan kiszoruló fiatalság életkorának,' érdeklődésének megfelelő mozgási -teret kapjon. V. M. Egy a kevésbe ismert játszóterek közül: a Rózsa utcai. Felszereltsége, gondozottsága ugyanolyan, mint a többié. De még az ilyenből is kevés van •v