Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

2 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 11. A tavalyi szabadság kiadásáról K. S.-né szegedi olvasónk grfimőkóros megbetegedése miatt másfél évig táppénzes beteg volt Amikor meggyó­gyult és munkára jelentke­zett a vállalatánál, közölték, hogy az elmúlt évi szabad­ságát már nem tudják kiad­ni, mivel azt ez év március 31-lg lehel. Olvasónk sérel­mesnek tartja a vállalat dön­tését. s kéri, tájékoztassuk arról, hogy valóban elvesz­tette-e betegsége miatt az elmúlt évre járó szabadságra való jogát. A Munka Törvénykönyve végrehajtásával kapcsolatban megjelent 34/1967. (X. 8.) Korm. sz. rendelet 56. pa­ragrafusa (1) bekezdése vilá­gosan kimondja, hogy a dol­gozót megillető szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Munkatorlódás, be­tegség vagy egyéb akadály esetén a szabadságot később, az akadályozás megszűnésé­től számított 30 napon belül kell kiadni. A rendelet sze­rint a kollektív szerződés ettől eltérő határidőt is ál­lapíthat meg. Ezt természe­tesen jogfosztó értelemben alkalmazni nem lehet. Fent ismertetett rendelke­zés helyesen úgy értelme­zendő, hogy a kollektív szer­ződés előírhat olyan értel­mű rendelkezést, mint pél­dául a szabadság kiadását az akadályoztatás megszű­nését követően azonnal, vagy egy-két hónapon belül kell kiadni. Olyan rendelkezést sem a vállalat, sem pedig a kollektív szerződés nem írhat elő, hogy a szabadsá­got, ha annak kivételében a dolgozó akadályoztatva volt, csak az esedékesség évét kö­vető év március 31-ig veheti igénybe. Itt jegyezzük meg hogy az új Munka Törvény­könyvét megelőző rendelke­zések tartalmaztak ilyen megkötést, de azt fenti ren­delkezés módosította, Illetve az életben előforduló gya­korisághoz módosította. A rendelkezések szerint a dolgozót teljes táppénzes ideje után csorbítatlanul megilleti a fizetett szabad­ság, így olvasónk esetében is az elmúlt évre járó sza­badság kiadására jogosult. Amennyiben a vállalat to­vábbra sem orvosolná olva­sónk sérelmét, jogában áll panasszal a vállalat munka­ügyi döntőbizottságához for­dulni jogainak érvényesítése végett. Dr. V. M. Dudaverseny az Orfeusz-csúcson Orfeusz, az . antik világ énekese, akinek hangjára visszafelé folytak a folyók, megállt a Szél és elcsöhde­sült az egész természet, hogy csodálatos dalát hall­hassa, a legenda szerint Re­dope hegység csúcsán la­kott. A csúcsra szerpentin­út vezet, zöld dombok és meredek szirtek között. Kis falu, Szmoljan fekszik a csodálatos tájba rejtve. En­nek a kis bolgár helység­nek — mondja tovább a le­genda — egyik erdei tisz­tásán, a Rosen csúcson volt valaha Orfeusz lakóhelye. Planktonrákok „fűtik m a vízi szervezeteket A zsírok a szervezet „aranytartalékai", amelyek az életműködéshez és a munkához szükséges energiát szolgáltatják. Ennek ellené­re metodikai okokból a bio­kémiai ismeretek még rend­kívül hiányosak. A zsírok I. KERÜLET Házasság: Bálint Sándor *a Tyehóka Erzsébet, Kovács And­rás és Bialoskorskt Kornélia, MakJc Miklós és Kiss Katalin, Csonka Miklós és Balla Katalin, Szalóki Géza és Horváth Anna, Benedek László és Gedel Piros­ka, Kancsár Ferenc és Ocskó Anna, Boreos János és Torma Zsuzsanna, Lázár István és Ur­bán Edit, Vörös Lajos és Tár­noki Emma, Imre István és Tóth Ilona, Révész Sándor és Albert Mária, Ulveczky István és Hegyes Margit, Tóth Gyula és Kasza Franciska, Balogh An­tal és Kertész Etelka. Hegedűs Antal és Kusznyik riona. Gyé­mánt László és Bán Katalin, Ökrös Gábor és Sarló Magdolna. Flló János Jenő és Radócz Mag­dolna, Szél József és Flrltyánsz­kl Magdolna, Nagy Edgárd és Karácsonyt Eva házasságot kö­töttek. Születés: Lövet Sándornak és Szalma Gizellának János, Balázs Jenőnek és Edes Máriának Csa­ba Jenő, Szántó Jenőnek és Bodő Gizellának Jenő, Ökrös Jánosnak és Sziveri Juliannának Balázs. Szabados Ferencnek és Sári Gizellának Beatrix Kata­lin. Oláh Lajosnak és Bognár Margitnak Klta, Bodrogi Jó­zsefnek és Ráoz Klárának Judit Zsuzsanna, dr. Kürtösi László­nak és dr. Kereszti Zita Csillá­nak László Csaba. Papp Lajos­nak és Tomal Annának Róbert, Ntkolényl Gábornak és Gáti Editnek Csaba, Dudás József­nek és Pállnkó Máriának Sán­dor József, Kovács Györgynek és Vlzl Irénnek Tünde, Klem­buez Istvánnak és Sebők Ka­talinnak Zsolt István, Farkas Lászlónak és Kucora Erzsébet­nek Erzsébet. Gémes Antalnak és Kormányos Máriának Zsu­zsanna Márta, Zsikó Andrásnak és Szekeres Annának Annamá­ria, Bugyi Antalnak és Kotor­imány Zsófiának Antal, Rigó Jenőnek és Oláh Máriának Ani­ta. Rutai Józsefnek és Mal­achang Juliannának Noémi, Anyakönyvi hírek Hajdú Ferencnek és Véres Ibo­lyának Szabolcs János, Kardos Bélának és Markovlcs Ágnesnek Béla Zsolt, Dávid Mihálynak és Makra Máriának Ágnes, Suhal Istvánnak és Faragó Arankának Adél, Papp Sándornak és Szabó Jullannánuk Sándor Zsolt, Pesti Jánosnak és Lajkó Erzsébetnek Zoltán János, Miklós Mátyás­nak és Pusztai Magdolnának Ildikó Klára, Solymosl Imrének és Simon Ilonának Imre, Rácz Pálnak és Gedal Eszternek Eszter Mária, Mihály Józsefnek és Korom Erzsébetnek Erzsébet, Barócsi Miklósnak és Négyökrií Annának Gyöngyi Mária, Nagy Ferencnek és Kis Etelkának Gyöngyi Márta, Dohányos Jó­zsefnek és Rozik Máriának Rita Andrea, Kálty Károlynak és Lakatos Katalinnak Kornél, Győrfl Zoltánnak és Orosz Má­riának Zoltán, dr. Román Fe­rencnek és dr. Brúder Zsuzsan­nának Rita. Benczúr Imrének ós Oláh Viktóriának Tibor, Mik­lós Istvánnak és Kanyó Klárá­nak István László, Herédi Jó­zsefnek és Nagy Erzsébetnek Erzsébet. Péter Kálmánnak és Hódi Ildikónak Edit, Benke Zsoltnak és Dózsa Emesének Noémi Emese, Csorba Emilnek és Papp Ellának Emil Edward, Kakuszi Jánosnak és Molnár Teréziának János, Kecskés Já­nosnak ós Sáros Erzsébetnek Gábor, Horváth Gézának és Fűz Rozáliának Norbert Róbert, Tör­köly Ferencnek és Csányl Má­riának Zoltán, Börcsök József­nek és Kunszabó Rozáliának Györgyi. Stifter Józsefnek és Pálfl Editnek Tamás. dr. Csányl Jánosnak és Kamasz Klárának János. Mészáros Gábornak és Faragó-Szuhay Évának Gábor, Zvolenszkl Jánosnak és Dobó Katalinnak János, Temesvári Jánosnak és Bogár Máriának IKttkó nevű gyermekük szüle­tett. n. KERÜLET Házasság: Asztalos György és Juhász Eszter, Korom Dezső Gergely és Lakatos Ilona Mag­dolna, Varga Pál és Vacsl Lí­dia, Dávid Antal és Nyerges Ibolya házasságot kötöttek. Halálozás: Wenner Ferencné Keszegh Julianna, Benkő Já­nosné Palóez Mária, Meszes Pál, Szabó Józsefné Csonka Erzsé­bet, Czlrok Andrásné Süli Vero­nika meghalt. Hl. KERÜLET Születés: Tuska János László­nak és Balda Klára Ilonának Henrich János. Virág Bélának és Szűcs Katalinnak Béla, Tyu­roskl Miklósnak és Juhász Má­ria Magdolnának Anita Nikolet­té. Venke László Miklósnak és Slha Rozália Ilonának Andrea, Búza Jánosnak és Szabó Piros­kának Zsolt, dr. Kiss Sándor­nak és Erdei Saroltának Sándor, Adamik Andrásnak és Lajkó Etelka Ilonának Attila András, Kotogány Antalnak és Juhász Piroskának Csaba Antal, Mag Józsefnek és Szabó Ilonának Jó­zsef János, Veiglinger Béla Ist­vánnak és Szabó Máriának Bé­la, Krasznai Lászlónak és Fe­renezy Valériának Eszter, Kis­péter Jánosnak és Török Aran­ka Irénnek Aranka. Orczay Zsoltnak és Tóth Ilona Máriá­nak Péter Zsolt, Dávits Lajos­nak és Géczl Margit Jolánnak Tibor Lajos, Savanya Ferenc­nek és Bencsik Erzsébetnek Gyöngyi Erzsébet, Batancs Já­nosnak és Simon-Jójárt Ilona Erzsébetnek János, Márki Já­nosnak és Kotroozó Erzsébetnek Erika nevű gyermekük szüle­tett. Halálozás: Katona István. Do­bó Istvánné Kovács Veronika. Erményi György, Szommer László, Havasi Antal, Tombácz Antal. Vörös Istvánné Németh Magdolna. Demus István meg­halt. óriási jelentőségét ezernyi példával lehetne bizonyíta­ni: az állandó hőmérsékletű élőlényeket a zsír elégetése­kor felszabaduló energia melegíti. A zsírok jelentősége nem kisebb — de funkciójában bizonyos mértékben eltér — a vízi állatoknál, amelyek testhőmérséklete a környe­zet függvénye, a Magyar Tudományos Akadémia ti­hanyi biológiai kutatóintéze­tében Farkas Tibor és He­ródek Sándor tudományos munkatársak, a halak sajá­tos zsírösszetételét és annak szabályozó tevékenységét ele­mezték. Tudományos meg­figyeléseik során kimutat­ták. hogy amíg az emlősök zsírja 5—6 különböző savat tartalmaz, addig a vízi szer­vezetekben 20—25 különböző zsírsav található. Bár ezek a vízi szervezetek a törzsfej­lődés alacsonyabb fokán ál­lanak, zsírjuk összetétele komplikáltabb, mint az em­lősöké. Mivel a halak képte­lenek a bonyolult zsírosz­szetétel kialakítására, a szakemberek a táplálék­láncban keresték a magya­rázatot. a vízi táplálkozási lánc alapját képező egysej­tű algák zsírja a szárazföl­di növényekéhez hasonlít. Az algát fogyasztó plank­tonrákok — az egy-két mil­liméter nagyságú pici állat­kák energia tartalékai azokat a sajátosságokat mutatják, amelyeket a halaké. Mindezek alapján bebizo­nyították, hogy a halak ezeknek a planktonrákok­nak köszönhetik létbiztonsá­gukat, a téli hidegben, A kicsiny állatkák „fűtik" a szervezetüket olymódon, hogy nem engedik megfagy­ni a fő energiaforrásukat a zsírt. Talán az egykori mitológiai eseményeknek visszhangja az, hogy Szmoljanban vál­tozatlan lelkesedéssel éne­kelnek és zenélnek az itteni dudások. A duda titka Azok a bolgárok, akik a rodopei dudák lágy hangját hallva nőttek fel, úgy tud­ják, hogy „ennek hangjai megörvendeztetik a szívet, ha fenn a csúcson megszó­lal a duda, zengeni kezdenek a völgyek és hegyek". A du­da készítése és használata népművészet ezen a kör­nyéken és különös módon kapcsolódik össze a szín­pompás népviselettel, a kézzel szőtt szőnyegek szi­várványszíneivel. Az ősi népi hangszernek a készítése nagy szakértelmet kíván. Csak befelé fordított kecskebőrből készülhet, ame­lyet nyirkos és hűvös he­lyen őriznek, hogy ki ne száradjon. Száz dudás... Minden évben megrende­zik a Rosen csúcson a du­daversenyt, amelyen min­denkor vagy száz dudás és több száz dalénekes vesz részt. A száz dudásbői álló hí­res dudazenekar karmeste­re Apostol Kisajov, aki nagyapjától vastag füzetet örökölt, A füzet igen sok ré­gi népdalt tartalmazott. Sa­játságos hangjegyek rögzí­tették a melódiát és Kisa­jov így le tudta másolni a kottákat. Ezeknek birtoká­ban bejárta a hegyi falvakat és tanyákat, őstehetségeket kutatott, hogy végül is száz dudás összetoborzásával megrendezhesse az első népi zeneversenyt a Rosen csú­cson. ­1961-ben zajlott le az első hangverseny; a legöregebb dudás akkoriban a 80 éves Mihail Kirljakov volt. Azt mesélik róla a falubeliek, hogy csodálatos dudajátéka fiatal korában megmentette az életét. Az első világhá­ború idején golyó általi halálra ítélték egy katonai felkelésben való részvétele miatt. Utolsó kívánsága az volt, hogy kezébe vehesse a dudáját és elfújja rajta a csodálatos melódiákat. A ro­dopei erdő mélyén hangzott fel a duda és egy bolgár tiszt úgy meghatódott, hogy megkegyelmezett a halálra ítélt Kirljakovnak és szökni engedte. A legöregebbet megemlí­tettük, essék szó a iegfiata­labbról is a száz dudás kö­zött. Kétéves fiú, de nem ő az egyetlen gyermek a ze­nekarban. a gyermekek szá­Lázár Ervin Zuhanó­i-épülés 14. — Na látja, akkor szerencséje van, hiszen mindennap repülhet. — Igen — bólintott Csapó lemondóan —, mindennap. Van olyan, hogy már az ötödik felszállás után pokolba kívánom az egészet. Ma láthatta, milyen süket munka ez. — Semi örömet sem talál benne? — örömöt?! Ha nagyon gazdag volnék, ven­nék egy repülőgépet és nagyokat repülnék. Ar­ra, amerre a szemem lát, és úgy, ahogy akarok. — A lányra sandított. — Magát szívesen elvin­ném. A lány nevetett, mintha valami nagy gyerek­séget hallott volna. — Mit nevet? Azt, hogy elvinném? — Dehogy — mondta Krisztina és engeszte­lően megsimogatta Csapó karját. — Képzelje, ha én a gyerekeimet csak akkor tanítanám, ami­kor kedvem kerekedne rá, és fittyet hányva a tantervnek, éppen arról beszélnék, ami eszem­be jut. — Ez más. Az iskola nélkül talán nem tud­na élni? — Azt hiszem, nem nagyon. — Mese! Ha hirtelen kiderülne, hogy egy milliomos lánya, azonnal itthagyná ezt a kóce­rájt, és ki se szállna őszig a iuxusjaahtjából. — A milliomoslányoknak is megvan a ma­guk iskolája meg műtrágyaszóró repülőgépe. Csapó elgondolkodott. — Az lehet. Hosszú ideig nem szólt, a lány kutatva nézte: — Mi az, elszomorítottam? Csapó szomorúan mosolygott: — Magában van erő — mondta —, bizonyos mértékig olyan, mint Bíró. Az a medveszerű, emlékszik rá? — Igen. És nagyon jólesett, hogy ezt mond­ta. hogy hasonlítok rá. És őbenne is van vala­mi rejtegetett, valami rossz? — Nem, nincsen — mondta Csapó —, és le­het, hogy magában sincs. Most már nem is ér­zem úgy. Éjfél felé búcsúzott el. Időhúzásként meg­ivott még egy féldeci konyakot, aztán elment. Nagyot került, jólesett járnia a csillagos, vi­lágos éjszakában. Reggel három felé ért haza, szeretettel végignézett az alvókon és észre sem vette, halkan fütyörészett. Bíró nem aludt. Mikor Csapó megjött, görcs­be rándult a teste, beleharapott a pokrócba. De nem szólt, hogy ne fütyüljön. Kocsis szólt rá: — Az istenit annak a sárgarigó pofádnak, nem hagynád aludni az embert? Akkor szólalt meg Bíró. Szárazan csengett a hangja. — Hány óra? — Három — mondta Kocsis. Aztán csend lett. Ötkor keitek. Csapó káromkodott, jólesett volna még aludni, de azért kiugrott az ágyból, kettőt-hármat rugózott, lengette a kezét, hogy felfrissüljön. — Te csak feküdj vissza — mondta neki Bíró. Csapó nevetett. — Hát durmolnék még egyet, elhiheted. — Na, ne hülyéskedj! Huszár, ugrás vízért, te vagy a soros! — Nem hülyéskedem — mondta dühösen Bí­ró. Álmosan, bambán néztek rá valamennyien, Huszár vödörrel a kezében megállt a félig nyi­tott ajtóban. — Mi bajod? — Semmi bajom sincs. Háromkor jöttél ha­za részegen, nem szállhatsz föl. Kész. Ennyi az egész. Vagy talán mindig én vállaljam érted a felelősséget? Ilyen még sohasem fordult elő. Bírónak más­kor is lett volna alkalma brigádvezetői jogainál fogva elrendelni, hogy Csapó nem szállhat fel. Hiszen adott rá különb okot ls. De sohasem csinálta meg, legfeljebb csak morgott. Most azonban hajthatatlan maradt — a sze­me sötét volt, szinte gyűlölet sugárzott belőle. — Na jó, teszek rád... — mondta Csapó, és visszafeküdt, a fal felé fordult. A többiek mind Csapó pártján voltak — a vége felé hallgattak ugyan —, de Bíró is tud­hatta, hogy Csapó pártján állnak. Még talán Kocsis is, aki legjobban ragaszkodott a rendhez, de a keresetcsökkenés neki is fájt (Folytatjuk.) mára kisebb dudákat készít tenek, ezeket kék üveg­gyönggyel díszítik. Egykor és most Százötven tagú gyermek­dudazenekart is szerveztem Szmoljanban. A kis dudá­soknak jól megy a soruk; a szmoljani új Internátusban külön próbatermeket építet­tek a zenekar számára. A gyermekek felnőnek, he­lyüket mindig be kell töl­teni; mindegyre kutatják az őstehetségeket a szmoljani körzetben. A legidősebbek nem ismerik a kottát és csak abból ítélhetik meg, hogy valaki jól játszik-e a dudán, hogy követi-e az ő kézmozdulataikat. A duda­zenekar egykori karmeste­rei ennek a kívánalomnak megfelelően vezényeltek, a régi dudások unokái ma már természetesen kottákból ját»j szanak. NAPI KISLEXIKON a csillagokról A csillagok saját fény­nyel, belső energiafor­rással rendelkező égi­testek. (Az önálló ener­giaforrással nem ren­delkező égitestek, mint a bolygók, holdak, üs­tökösök stb. nem te­kinthetők tudományos értelemben csillagok­nak.) £ összetételük? Energiáik atomreak­ciók által szabadulnak fel, például a hidrogén­atomok káliumatomokká alakulásával, a Naphoz hasonlóan izzó gázokból állnak, felszíni hőmér­sékletük tekintetében jelentős különbségek vannak (1200—35 000 C°). Kémiai összetéte­lük meghatározása szín­képelemzéssel történik, e vizsgálatokból Ismere­tes, hogy bennük is ugyanazok az elemek ta láthatók, mint a földön. £ Nagyságuk? Fényességük és sűrű­ségük tekintetében nagy a különbség köztük, vi­szont a tömegeik között mutatkozó különbség aránylag kicsi: a Nap tömegének 0,2—4-szere­se között váltakoznak. A legnagyobb nagyítás­sal is szinte csak pont­nak látszanak. £ Mozgásuk? Régebben állócsilla­goknak nevezték őket, mert csak a bolygók mozgását észlelték, azt hitték, a csillagok nem változtatják helyzetüket. A valóságban minden csillag mozog, s ma már egyre többnek a mozgá­sét ismerjük. Ezek a mozgások, illetve el­mozdulások a távolság miatt egy emberöltő alatt nem — csak év­századok, évezredek el­teltével — vehetők ész­re. A hullócsillagok — amelyekből éppen augusztusban, szeptem­berben, láthatunk leg­többet — valójában hal­ványabb meteorok. Ap­róbb részecskékből (por­szemtől diónagyságig) állnak, a világűrből 15— 70 kilométeres percen­kénti sebességgel jutnak a Föld légkörébe, ahol a súrlódás következtében izzóvá s ezáltal látha­tóvá válnak. £ Számuk? A szabad szemmel látható csillagok száma mintegy ötezer. A leg­jobb távcsövekkel 2 milliárd csillagot lát­hatnak a csillagászattal foglalkozó tudósok.

Next

/
Thumbnails
Contents