Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-10 / 187. szám

KEDD, 1971. AUGUSZTUS 19. Az algériai igazságügy­miniszter Budapesten Evenként a házi köriekből: Több mint 10 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék Egyre növekszik azoknak last hoztak létre. Töredelmesen bevallom. A sorrend, ahogy elmond- lot termeszetesen nem ér­hogy írtam, szerkesztettem, tam az agitáció különféle dekli, annál inkább azt, aki­söt rajzoltam is faliújságot, tormáit, tulajdonképpen nek mindez szól, az adott Nemcsak diákkoromban, ha- helytelen, de jol érzékeltet üzem dolgozóit. A Délma­nem később is, a faliújságok egy már túlhaladott, de még gyarorszag sem sok figyelem­__ __ Sokat; hőskorában, mégpedig Duna- élő szemléletet. Amikor a tö- telkeltő dolgot tudna mon­Algériaija tábora "akik hézkörüli teszne* a szakmái "ismeretek ! üÍváros hőskorában, az 1950- megkommunikáció légmoder- dani például a miskolciak­pi Köz- i kertekben, telkeken úgvne- terjesztese erdekeben is. es evek elso fjében. Ha te- nebb technikai vivrnanya. a nak. pedig Szegeden 40—45 ! vezett kisegítő jellegű me- Előadásokat tanfolyamokat ! hat "ekem most valaki azt teve elterjedt Magyarorszá- ezren vásárolják naponta, m zőgazdasági termelést folv- kiállításokat, tapasztalatcse- 1 mondja egy ócska szövegre, gon. s vele versenyre kelve, Nyilvánvaló, hogy nem a Magyarországi látogatásra Budapestre érkezett Bualem Ben Hamuda, az Demokratikus és Népi társaság igazságügy-minisz­tere, Abdelmadzsid Allahm „„„„„„„„„^ —r . V őrnagy. a köztársasági el- ! tatnak Évente így több réket szerveznek, elősegítik j hog-v >az csak faliujsagdu- a rádió is gyors fejlődésen miskolciaknak. hanem nökség protokolliga/gatoja I mint 10 milliárd forint érté- szaklapok, szakkönyvek ter- Ima - bizony — igazat adok ment at, hirtelen szinte el- szegedieknek szol. Az az es Mohammed Szalah Mo- : kü mezőgazdasági terméket jesztését. hammedi igazságügy-minisz- állítanak elő. Az Altalános A kistermelők, eszköz- és teriumi főosztályvezető kisé- ; Értékesítő és Fogyasztási anyagellátásából is nagy a uze­retében. (MTI) I neki. De ha az akkori fali- felejtettük, hogy a világ ese- mi újság, amely nekem eset­! újság szövegére tett volna menyein, az ország dolgain leg unalmasnak tűnik, na­__ _ _ _ hasonlóan becsmérlő meg- kívül más is érdekli az em- gyon is érdekes lehet azok­í Szövetkezetek felismerve e részt" vállalnak az aíeszek,! jegyzést, azt nem nyeltem bereket. azt is szereti tudni, nak. akiknek írták. Szinte tevékenység fontosságát. Gondoskodnak szaporito1 volna le. Azt hiszem, köny- ami közvetlenül körülöttük minőségi, hatékonysági mér­• 1 nyen megmagyarázható, hogy történik. A faliújság meg- cének állithatjuk fel e gon­rendszeresen adnak szakta- anyagról, napos- és előnevelt ' nácsokat nemcsak egymillió baromfiról, tenyészállatok főt kitevő tagságuknak, hanem beszerzéséről. A íorgalmazas minden érdeklődőnek. Külö- körébe tartoznak a műtrá­nösen a nyári gyümölcsök, gya es növényvédő szer, kis­, csonthéjasok, bogyósok, ko- gépek es szeráruk, kertészeti rai zöldségek termelését, a eszközök, állattartási beren­méhészet berendezését. to- dezesek, felszerelések, vábbá nyúl. galamb, barom­Földes László mezőgazda- | fi stb. tartását Nagy Hazaérkezett Ausztriából küldöttségünk mi a különbség. i. halt, s éveknek kellett el- dolatmenet eredményét. A múlni ahhoz, hogy rájöjjünk: kül- és belpolitika, sőt a vá­az emberek lassacskán job- ros eseményeit is jobban ban tájékozódnak a nagyvi- tudják ismertetni és magya­lágban, mint odahaza. A té- rázni az arra hivatott orszá­s ami véből, a rádióból, a lapokból gos és területi tömegkommu­de azt sági és élelmezesügvi mi­niszterhelyettes vezetésével hazaérkezett Ausztriából az erdész és faipari küldöttség, amely megtekintette a Kla­genfurtban rendezett XX. osztrák faipari vásárt. (MTI) A tájékoztatásnak, : ennél több, s ezért fontosabb megtanulják apró vietnami nikációs fórumok, BekapcsolódtaK az áfészek j i-s- az agitációnak legalább városkák nevét is, tudják, egy sem tudhatja igazán ala­ajánlják. a kistermelők takarmány- "egy nagy vonulata figyelhető hogy mi van Távol- és Kö- posan és igazán részletesen, jelentőségük van a ellátásába is, és tavaly már! me8- Az egyik, ami minden- zel-Keleten. mi újság Chilé- hogy milyen problémák, öröf termelők egy-egy csoportjá- több mint 200 ezer tonna ta- Whez szól. Ezt szolgálja a ben és Szudánban, hogy ér- mök és gondok foglalkoztat­nak sajátos érdekeit képvi- karmányt hoztak forgalom-' rádió, a tévé. s az országos zik magukat a lengyel ötös jak az embereket egyetlen I lapok. A másik egy szűkebb ikrek és a fokvarosi újszí- munkahelyen, ott, ahol dol­körön belül szól mindenki- vesek. de arról szinte fogai- goznak. Azt csak az üzemi hez, mint a megyei lapok, muk sincs, hogy mi történik lap tudhatja, ha arra össz­selő mezőgazdasági társulá- ba, emellett bővítették soknak. Eddig csaknem 1900 szolgáltatások körét gép- é méhész, baromfitenyésztő, eszközkölcsönzéssel, a takar cp.rthchi/iaió mányok "és más anyagok: néhány vidéki rádióadó, s munkahelyükön, mi van a pontosít, azt tekinti — ter­nyu yeszro, s®"*8 házhoz szállításával. I néhány városi lap is, közöt- szomszéd műhelyben, a mel- mészetes kerthasznosító és más társu­Próbaüzem az új műtrágyagyárban in. . PPH^V meszetesen nem egyetlen, de Széles körű az az anyagi i tük a miénk, a Délmagyar- lettük levő irodában. Félre- — legfontosabb feladatának. támogatás is. amelyet' az ! örszág. A harmadik — s ez értés ne essék, a világról ! afeszek a tagoknak a ter- |az- amiről most szó van — tudni, eseményeit megismer­meléshez nyújtanak. Ked- mar C3ak eáy szűkebb kö- ni és értékelni nagyon fon­veziményesen vagy önköltsé- zösségé. egv-egy gyáré, in- tos, s hogy ebben aránylag . ges áron adják a szaporító • tézményé. hivatalé, iskoláé, jól állunk, az a tévé. a rá- Mindez nem jelenti azt, 'anyagot, viselik az ismeret-.Az ötvenes években ez csak- dió. a lapok, s az időnkénti hogy a mai faliűjsag, az ! terjesztés és az állategész-1 nem kizárólag a faliújság politikai gyűlések óriási ér- üzemi lap. úgymond, „faliúj­segügyi ellátás költségeit, ; volt. manapság pedig az üze- deme. Tehát nem ellenük- ságdumával" szóljon olva­; hitelezik a tenyész-, vagy na- j mi, vállalati lapok, helyi ki- ben, hanem mellettük, de sóihoz. A mai kérdésekkel posállat vételárát, lehetősé­dekében. hogy gü'ket bővítsék. sabb is. MTI-fotö: Jászai Csaba felvétele Megkezdődött a próbaüzem a percniartoni ój műtrágya­gyárban, ahol a mezőgazdaság számára Peretrix néven új, hármas hatóanyagú műtrágyát állítanak elő. Az új talajjavító anyagnak az az. előnye. hogy a koncentrált nitrogén, szuperfoszfát és kálisó egy müvelettel juttatható a talajba. Az új gyárban rövidesen megkezdődik az üzemszerű termelés adványok vették át szerepét, mindenképpen szükség van csak mai gondolkozással, get nyújtanak a törlesztes- j A tájékoztatás negyedik vo- arra. hogy az emberek jól nyelvezettel és stílusban le­re. Mindezzel azonban még ; nulata a személyes agitáció, tájékozódjanak közvetlen het foglalkozni, különben nem merülnek ki azok a le- melyben nem az írott betű, környezetükben is. A helyes meddő erőlködés marad min­hetöségek. amelyeikkel az hanem a mondott szó érvé- sorrendben első helyen áll a den próbálkozás, bármilyen át'ész segítheti a kistermelő- : nyesül. Ez. természetesen a személyes agitáció, azután nemes is a cél. De hát éppen ket. és az áfész vezetői min- legszemélyreszólóbb. leg- másodikként jön a helyi, az az üzemi lapoknak van leg­dent megtesznek annak ér- közvetlenebb, s ezáltal min- üzemi, vállalati, s csak az- inkább módjuk ahhoz, hogy tevékerryse-1 den bizonnyal a leghatáso- után következik mindaz, kőzelférkőzzenek olvasóik­amit a tömegkommunikáció hoz, az ő viszonylag kicsiny fogalmával szoktunk össze- táborukban mindent tudniuk foglalni. lehet és kell is, ami közér­dekű, ami foglalkoztatja az embereket, s ezek megköze­lítése, feltárása és elemzése munkájuk alfája és omegá­A faliújsagok mai utód- ja- A.., üzemi lap nem a jaira. korszerű folytatására ve?e'ok lap'a es "em a dol­igen nagy szükség vart. gozok lapía- hanem mind­Szükség van? De kinek? A ke"ojuke: az információkat kétkedő kérdést könnvülen- az . 'fi^gatoi irodából eljut­ne agyonvágni szamokkal: a teVak a műhelyekbe, s a nyomtatásban kiadott üzemi műhelyekből az igazgató lapokat alig győzi előállítani sz°bajaba. a Szegedi Nyomda, külön- Mivel a személyes agitá­féle sokszorosítási eljárással ció vagy az ehhez legköze­szinte megszámlálhatatlan lebb álló helyi jellegű tá­újság. kiadvány jelenik meg jékoztatás az utóbbi évek­Szegeden is. Lapja van a ben kissé háttérbe szorult nagy gyáraknak és a sző- nálunk, s csak mostanában vetkezeteknek, a három me- döbbentünk rá, hogy meny­gyét befogó vállalatoknak és nyire hiányzik mindannyi­a középiskoláknak. Talán unknak, üzemi lapjaink ko­egyszerűbb lenne elmondani, rántsem nyújtják még azt hogy kinek nincs, mint hogy olvasóiknak, amit joggal el­kinek van. Márpedig hogy- várnának tőlük. A faliújsag ha szinte mindenütt szüksé- nyomába lépő helyi kiadvá­gét érezték annak, hogy le- nyok — ilyen szempontból gyen, akkor ez nem lehet teljesen mindegy, hogy A traktor gazdája „Találtunk egy traktort" Látható makói Lenin Tsz címmel és fényképpel cikket felírást nem festették le. jelentettünk meg lapunkban nem vakarták le. Sem a július 22-én. Rendszám nel- szövetkezeti tagok, sem pé­kül pihent Újszegeden az dig az új tulajdonos. Ramo­arokban. s rajta felírás: tai Józseí gyorsan „öszehoz­Makói Lenin Tsz. ta" a traktort és teherszál­A iöhirű közös eazdasáa Utasokra használta Mígnem -ott J™* „XX^Í^v az árokban pihente ki ma­tiltakozott, nem így bannak „ H. náluk az erő- es munkage- \£mekTnélyebb ta­rólvan szó. A szövetkeizM- XXT'mTó, i j i . • , . ; mai nem a mákot L,entn ben védik a tarsadalmi, szö­vetkezeti tulajdont. Való­ban! Tsz asztala: szinte gomba­módra szoprodnak Makón, s más vidékeken is a ma­A makói vaílalkozó .szel- szek traktorok, maszek trak­lemű maszek traktorosok torosok, előbb egy. majd egyikéről van szo: Ramotai több géppel furikázva. bér­József tulajdonáról. Tavaly munkát, vállalva, rövid idő november 14-én selejtezte alatt indokolatlanul nagy ki a makói Lenin Tsz es ősszegeket zsebrevágva. És | csak a „ezetök hobbyja, ezt nyomdában készülnek vagy ócskavasként adta el a „ha- ez bizony elgondolkoztato. | igénylik a dolgozók is, pénzt stencillel sokszorosítják — Mindenesetre az vesse" lett alkalmatosságot heszonvaskent. darabokban, g^,, traktor wete ezzeI | s róla a VG 16-17-es rend- járult, gazdájára talált a szamot leszerelte. A fülkén masina ..elha- | adnak érte, olvassák. megléte egyelőre inkább csak Ha az ember kezébe vesz keret ,ehetósé8 arra- hogy egy üzenTlapot éppenseT TfXXf™™' ^ gel elgondolkozhat rajta, ÜLZ™*^ 3 hogy vajon mit olvasnak — uzemen grafikonszerü folyantalos termelést. A mai gondok jelzik a jövő nagv fel­adatait. Hány helyen állnak például.^ drága gépek es toronydaruk. mert nincs időben anyag. Másutt pedig kenytelenek az előregyártóit elemeket halmozni, fölöslegesen le-fel rakni, hol itt. hol ott megszakítva a gyár­tás. a szállítás, a szerelés folyamatos láncát, mert vagy a munkáskéz, vagy az előkészített munkahely hiányzik. A földmunkák, a közművesítés elő­készítése. a befejező szakipari tevé­kenység hagyományos módszerekkel nem képes a szerelők diktálta ütemet követni. A sokszintes lakóházak, csar­nokok sokszor néhány hónap alatt magasba szökellnek, az. előkészítés és főleg a befejezés viszont néha esz­tendőket igényelnek. Ez. is milliárdok­kal növeli jelenleg a befejezetlen oe­ruházások értékét. Ahogy a kőmű­veseket. ácsokat, vasbetonszerelőket egyre inkább sz.erelők. gépkezelök váltják fel, a kivitelezés ugrásszerűen meggyorsul. Ezért egyik nagy feladat a közműépítés és gépesítése, az ala­pozás. a szakipan és technológiai sze­relő tevékenység fejlesztése, korsze­rűsítése Az építő- es szerelőipar munka- és üzemszervezése, a hatékony kivitele­zés műszaki előkészítése a rendelő, a beruházó, a tervező vállalatoknál kez­dődik. Jelenleg a kivitelezők a lassú, a késedelmes, a drága kivitelezés, s köztük saját hibáik következményeit is a rendelőre hárítják. Mert gyako­riak a menetközbeni tervmódosítá­sok, hiányoznak az egyes műszaki do­kumentációk, s időben tisztázatlanok az építkezés részleteinek műszaki, ha­tósági feltételei. A későbbi kapkodást és szervezetlenséget sokszor valóban már a beruházás előkészítésének idő­szakában ..beprogramoznák". A nemzetközi tapasztalatok félre­érthetetlenül bizonyítják, hogy a be­ruházás legidőigenvesebb .szakasza az előkészítés. Ez teszi ki az első gon­dolattól a kulcsátadásig terjedő idő kétharmad részét, s egyharmada jut csupán a teljes kivitelezésre. Nálunk ez az előkészítési és kivitelezési idő aránya éppen iordított. Különösen az érdemi tervezésre és szervezésre alig marad idő. Ez az érthetetlen előké­születi sietség főleg a felfokozott be­ruházási igényekből következik. Pe­dig végiggondolatlan és kidolgozat­lan elképzelések kivitelezésének haj­szolása nem csupán szétaprózza a be­ruházási kapacitásokat, hanem eleve a messzi jövőre tolja a befejezes idő­pontját. benne? Ugyan kit érdekel partszervezeten, nem is csak ,, , . ,. a szerkesztőn múlik, hanem a legutóbbi negyedev bal- a dolgozókon is. Egvüttmun­eseti statisztikaja, a szak- kálkodasuk eredményeként szervezeti bizottság üléséről nem faliújság, nem is vala­szoió beszámoló, a selejt ala- melyik központi lap gyenge kulásának elemzése, meg a masa. hanem olyan agitá­többi helyi érdekű, a kívül- ciós eszköz kerül birtokuk­álló számára legalábbis kö- ba. melyet semmi mas nem zöm bős, ha nem unalmas pótolhat, kérdés taglalása? A kivülál- Fehér Kálmán A józan ész. a rendelő éi'deke a beruházások körültekintő előkészítését diktálná. Mégis szinte általános gya­korlat. hogy a szerény előkészületi időnyereség arát években és milliók­ban fizetik vissza a kivitelezés so­rán. Néha meg a beruházások pénz­ügyi fedezetét sem teremtik meg idő­ben, máskor pedig éppen a nagy si­etség okoz a kivitelezés során várat­lan többletköltségeket. A népgazda­ság nem vállalhatja magára a fele­lőtlen döntések anyagi ódiumát, s az ügyeskedő gazdasági vezetők felelőt­len machinációja nem növelheti a beruházási piac amúgy is meglevő leszültsegeit. A beruházási fegyelem megszilárdí­tása. a féktelen láz csillapítása, az építő- es szerelötevékenvség íeileszte- f?frmí; mmd«n ^digit te- utaztak nyaralni, •se « legégetőbb gazdasagi feladat. luta?uU.. a ^ *»ombal-vasar- A tavat megközelítő útvo­Eredményes megoldass nem csupán S'I Xk^Zb n^' XT r6ggeli orakba? kormányzati szervekre =, sazdasáffi P°k ^ tarto kanlklJla nem- osszefuggo kocsioszlopok kormanyzati szervekre. a gazdasagi csak a ha2ai hanem a küi- kígyóztak. A több tízezer földi turistákat is a fürdő- jármű paricírozása nagy helyekre „kényszerítette". A gondot okozott a nyaralőte­Balaton ezekben a napok- lepeken. ban szinte Közép-Európa A vendégsereg száma, kánikulai menedékhelyének becslés szerint elérte a számít. Több mint ötven- négyszázezret, s rendkívül iának emeleset, 0 felelősségérzet erő- e'etTe tehet6 azoknak a kül- yplt a zsúfoltság. A földi vendégeknek száma, partvidékén hozzávetőleg akik a világ miniegv har- százezerrel tartózkodott több , , ' vendég, mint. amennvi a ie­mmc orszagabol a het vegen lenl<?ei felkészültség' mellett •aés uasarnap, hosszabb-romi- optimális wlna. (MTI) Víkendforgalmi rekord a Balatonnál A Balatonnál, becslések debh időre a Balatonhoz vezetőkre hárul. hanem sólyának megfelelően fontos tarsadalmi, politi­kai ügy is. A beruházási piac fe­szültségeinek enyhítése feltételezi az irányítás és az ellenőrzés színvona­sitését. a közgazdasági szemlélet fej­lesztését.

Next

/
Thumbnails
Contents