Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

VASÁRNAP, 1»TL AUGUSZTUS S. Janusz Oseka KUTYÁK Nemrégen vonaton utaztam és fül tan úja voltam egy beszélgetésnek, amely nagyon érdekelt. Kutyákról folyt a szó. — Volt egy kutyám! — kezdte az egyik utas. — Egészen különleges képességgel a matematikában. Valahányszor vendéglőben étkeztem. magammal vittem, hogy a számlát ellenőrizze. Megszámolta az egyes fogásokat, Összehasonlította az árakat az étlap áraival, és az egészet gondosan összegezte. Ha becsaptak, — — állat beleharapott a fóvódlijába, aki ijedten kért hiszen ő csak ember, tévedhet, és így tovább. MiWMMI tehetséges barátomat örökre elvesztettem, nagy-nagy veszteségről beszélhetek. Nekem ugyanis kínos dolog a számlák ellenőrzése, hát még az. hogy beleharapjak a pincér vádlijába. — Pincsi kutyám gondjára bíztam a lakásomat! — folytatta egy másik utas. — Éjszakának idején rablók törtek be, s már nekiláttak. hogy kifosszák otthonomat. Kutyám titokban elosont, anélkül, hogy a betörők észrevették volna, rájuk zárta az ajtót, és a szomszéd lakásból telefonon riasztotta a rendőrséget. Másnap a lakásomban a megszokott rend fogadott. A gonosztevők lakat alatt csücsültek, és vagyonom hűséges őrzője éppen a jegyzőkönyvet frta alá. — Vannak kutyák, amelyek rendkívüli katonai képességekkel rendelkeznek. — így egy másik utas. — A fronton ismertem egy juhászkutyát, amely eleinte futárszolgálatot teljesített, majd páncél06t vezetett, később a telefonközpontban dolgozott, utóbb tűzmester lett, végül századparancsnok. A beszélgetés egy időre elakadt. Kedvem szottyant arra, hogy útitársaimnak imponáljak. — Ha már erről van szó — kaptam fel az elejtett fonalat —, talán érdekli magukat, hogy én a gazdim részére rövid szatirikus történeteket Írok, amik az 6 neve alatt jelennek meg. Útitársaim kutató tekintettel mértek végig, mintha kételkedtek volna szavaimban. A valóság az. hogy miután kutya vagyok, nekik valószínűtlennek tűnt az, amit elmondtam. — Éppen író-olvasó találkozóra utazom! — fűztem hozzá vállvonogatva, majd befejezésül megcsóváltam a farkamat, és kényelmesen begurultam az . illés alá, hogy egy Jóízűet szundítsak. Fordítottal ROMI Károly KÉTUJ SZEGEDI KÖNYV A szegedi írók sok dolgot adtak mostanában az újságíróknak. Polner Zoltán, Andrássy Lajos nemrég jelentkezett új verseskötetével. SZ. Lukács Imrének most jelent meg első regénye, a Szegények krónikája. Hegedűs András Legkedvesebb Íróim című esszékötetét ls az elmúlt hetekben láttuk először a könyvesboltok kirakataiban. Legújabban két ismert szegedi író, Mocsár Gábor és Bárdos Pál új könyve került az olvasók kezébe, a Magvetőnél megjelent KI vágta fejbe Hudák elvtársat? című szatíra és a Szépirodalmi által kiadott Négyszáz forint cimű novelláskötet. Mocsár Gábor: Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? Hudák elvtársat fejbe vágták. Este a tévében nézte az Angyali, aztán a híradó előtt eszébe jutott, hogy elfelejtette berigllzni a kiskaput, kiment, de túl sokáig maradt távol, s felesége, aki utánament, ott találta a ház előtt, az udvari téglajárdán, eszméletlenül. Türkmén szőnyegszövő lánvok Ki vágta fejbe? Ezt kell kideríteni a városi nyomozónak. Nem egyszerű fejbeverésről van szó: Hudák elvtárs elnök. A vadásztársaság. a legeltetési bizottság, s más efféle gyülekezet elnöke. Fontos ember tehát Baktatóházán, ahol Mocsár Gábor új regényének cselekménye Játszódik. A rejtélyes eset és a nyomozás ellenére a Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? nem krimi, még csak nem is krimiparódia, a divatos műfajnak még divatosabb kifigurázása, noha — persze nem az olvasó megtévesztése céljából — ilyesféle elemek bőséggel találhatók benne Mocsár ÚJ könyve társadalmi szatíra, méghozzá a műfajnak abból a fajtájából, amely nem kíméletlen komorsággal ostoroz, hanem a humorra épül. Mocsár új könyve kitűnően mulattat, sőt az az igazság, hogy — mint mondani szokták — halálra kacaghatja magát rajta az olvasó. Emlékszem, hogy — még februárban — az író szerzői estjén Bitskey Tibor részleteket olvasott fel a regényből. Az efféle esték emelkedett unalmasságához szokott közönség a regény harsány humorától először meghökkent, aztán elengedve magát, végignevette a felolvasást. Bitskey, a színész, egy ideig bírta, aztán azonban 6 ls nevetett a valóban nem mindennapi helyzeteken. A közönség teljesen természetesnék vette a nevető előadó egyébként szokatlan látványát, megértette, hogy ezt a szöveget még a színész sem tudja másképpen kibírni. Az olvasó pláne .nem. Nyomozás közben megismerjük a falut, s néhány embert, közöttük olyánokat, mint Mondó Gergely, Baktatóháza egyetlen egyéni parasztja, aki — hogy a falu közéletében képviseltessék az egyéni parasztság — Hudák elvtárs pokoli ötlete nyomán minden elképzelhető tanácsnak, társaságnak és bizottságnak tagja, még a TIT angol nyelvtanfolyamára ls beíratják. Emiatt nappal közéletet él. földjén éjszaka kénytelen dolgozni. Az álmosságtól és a fáradtságtól már majdnem összeroskad, de teljesen leromlott állapotában is kitart életformája mellett, védelmezi „szabadságát és függetlenségét". Ez a portré. Mondó Gergely arcképe valóságos remeklés, bizonyos értelemben a regény csúcspontja. Abban az értelemben feltétlenül, hogy a humor és a szatíra egyensúlya Itt a legharmonikusabb. A mulattatás és a társadalmi szatíra ugyanazon a vágányon fut, nem ellentétes eredménnyel hat, hanem egymást erősíti. Minél mélyebb a gúnv, annál jobban mulattat. Ott nevetünk igazán, ahol a szatíra a legélesebb. Ez a kapcsolat persze nem minden portréban azonos értékű. Bár minden arcképben mindkettő benne van. a képlet nem ugyanaz. Néhol valóban a szatíra, néhol a humor van túlsúlyban. De bármilyenek is ebből a szempontból ezek a portrék, az azonban bi2tos, hogy kitűnő, szórakoztató olvasmányok, A KÍ vágta fejbe Hudák elvtársat? remekül megirt. bravúrosan szerkesztett és komponált könyv, egy pillanatra sem hagyja ellankadni az olvasó figyelmét. S ez így megy végig, a taktikusan előkészített szellemes csattanóig. Ez a csattanó önmagában is szatíra, pontosabban a paródia és a szatíra, a gúny és a humor olyan vegyülete. amilyennel Mondó Gergely arcképében találkoztunk. Emellett meghökkentő voltában ls természetes, és stílusosan zárja le a történetet. A címben szereplő Hudák elvtárs nem Jelenik meg regényben; amíg a néhány napig tartó cselekmény kibomlik, ő eszméletlenül fekszik a városi kórházban. Közvetve mégis ő a regény egyik főszereplője. Jobbára ugyanis tőle Indulnak el azok a kezdeményezések és akciók, amelyek az írói ábrázolásbán szatírává válnak. A bürokratikus gondolkodás, s mindaz, ami belőié következik ezeknek az akcióknak a szülőanyja, s a regény — ezt bátran megjósolhatjuk — nem utolsósorban azért lesz közönségsiker. mert nincs olvasó, akinek ne lenne kedves az unszlmpatikus bürokrácia kigúnyolása. Bárdos Pál: Négyszáz forint Bárdos P41 sokáig írta szabályos novelláit, pontosan úgy, ahogyán a nagy mesterektől « formaépítést megtanulta. A konstrukciót azonban már eredeti tartalom töltötte kú annak a világnak az anyagából válogatva és komponálva, amelyet az 1956ban indult fiatal író látott. Egy idő után azonban Bárdos másféleképpen kezdett írni. A köznapi valóság, amely olyan szemléletes képekkel jelent meg korábbi novelláiban, az új írásokban elrejtette arcát. Ezekben olyan képtelenségek történtek, amelyek a valóságban teljeséggel elképzelhetetlenek. A Sci-fiben például egy ember léggömbként felfúvódik, s a levegőbe emelkedik. A Fagypont alattban tömegével halnak meg az emberek ügy. hogy testük jéggé válik, aztán elolvad. A Dr. Fux találmányában pedig eltűnik egy ötemeletes irodaház, s az égvilágon senki sem veszi észre. Nemcsak egyszerűen stílusváltásról van itt szó. Üjfajta írói magatartásról, amely nem a köznapi; valóság felületének visszaadását érzi feladatának, hanem a jelenségekben közvetlenül nem érzékelhető lényeg direkt kifejezését. Ha a valóságban eltűnik egy ötemeletes irodaépület, nyilvánvalóan nagy kavarodás támad a nyomában Hogy az író mégsem erről a kavarodásról írt, hanem pontosan az ellenkezőjéről. ezzel azt a meggyőződését mondta el, mennyire felesleges és a tényleges élettől-valóságtól mennyire távol ál] némely efféle épület, bármilyen impozáns legyen is egyébként. Ez pedig, tehát az írás lényege, g mondanivaló mint köznapi tapasztalatainkból is jól tudjuk — egyáltalán nem képtelenség Na?yonts valóságos dolog, gondia, probémája az egyénnek éppúgy, mint az efféle házakat átalakítani — megváltoztatni akaró társadalomnak. A képtelenség, a groteszk-bizarr ötlet Bárdos novelláiban nem eltávolodást ident a valóságtól. A megközelítés új módszere ez. Persze, ez csak Bárdosnál újdonság. ezt a fajta groteszket az irodalom régebben kitalálta. Hogv a szegedi író eredetivé, egyénivé tudja-e majd alakítani, ahogyan például Örkény egészen eredetivé tette, ez még kérdés. Az azonban már most is biztos, hogv nem szimpla egoizmussal állunk szemben Az új kötet. a Négyszáz forint maga is dokumentálja azt a helyes elvet, hogy ez az írásmód csak egyik lehetőség a sok közül, nem a modernség kizárólagos hordozója. A kötet második fele ugyanis „hagyományos" novellákból áll. Megszökött, de friss, rokonszenves haneort beszél jórészt a mai fiatalság életének eseményeiről. Méghozzá többféle műnemben, portréban, t 'Teában és igazi novellában egyaránt. Ökrös László