Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-08 / 186. szám
8 VASÁRNAP, 1971. AUGUSZTUS 8i Arany is lehetne a magyar ezüst Forradalmasíthatja az építiip&rt Két tonna bauxitból lehet értük, hogy egy lakosra tíz vagyis a feldolgozott alumínyerrü egy tonna timföldet, kiló alumínium „fogyasztás" nium kerüljön a hazai és a aztán ismét két tonna tim- jut. S hogy mennyire meg- világpiacra, földből kapunk egy tonna nőtt az „étvágyunk", arra alumíniumot és minden jellemző, hogy 1960-ban egyes tonna alumínium elő- mindössze négy kiló volt. állítása húszezer kilowattóra közismertenÍVete1'számottevő MÍ ÉS * "W*11* A-g Ta StTTa zikUXÍv.VKimó tonnát61^ AZ ENSZ. felmérése sze- SS*' nvásrtmw k. i fölHhóf 25* aZ eln?Últ húsz eSZten" szonöt dollár. Az alumínium, dőben a világ alumínium ter- tömbért már ötszáz dollárt azt jelenti, hogy Európaban melése több mint ötszörösé- adnak a félgyártmány értéa re ~ -asfél tonnáról kf tuilephetifSnkenti előznek meg, de vilaavi- -...1.-.1111 ... . *....,. . . . szonylatban is a Ezer pótkocsi A dorozsmai MEZŐGÉP Vállalat szentesi üzemében az idén rátértek az önálló gyártásra, és ennek keretében ezer közúti pótkocsit készítenek. A pótkocsikat mezőgazdasági és más üzemek vásárolják az ország különböző részeiben. A gyártási folyamatok állandósulásával a technikái színvonal emelkedett, és új munkalehetőség nyílt a nők számára is, Nagymágocsról és Derekegyházáról a gyáregység saját autóbuszával szállítja a munkahelyre a dolgozókat. Jelenleg a női munkások létszáma megközelíti a 60-at. A a^t_rnajd tízszereséra sok- a többranchstán "yolfm''hora ~ emelkedett hétszáz dollárt és a készter. szociáHs- viszonyök fejlettséranglistán Hazánkban ugyanezen idő mékké feldolgozott ahimí- | gét mutatla a hideg-meleg vizes fürdő és öltöző, ezen-l kívül a saját üzemi konyha. A gyáregység a közúti pótkocsigyártáson kívül foglalkozik kertészeti üvegházi vasszerkezetek előállításával is. timfőld-gyartásban sincs szorozódott az alumínium fel- szöröse S^iwí&mihasznalas és ma már nagy" Az értékesebb feldolgozás r jóbó1 eléri a "yugat-európai érdekében sokat tett az ipartermel\je Annáf Sgffij ÍCjlett ^ fejlesztésünk. Korszerű gyagondot jelent — éppen az energia-szegénységünk miatt — a timföldet átalakítani alumíniummá. Négyszázezerszer — húszezer fejlesztésünk. Korszerű gya Nézzünk néhány összeha- újabb és újabb területeken sonlítást: ha egy lakosra szá- alkalmazva kezdjük felfedezmoljuk az alumínium fel- ni patinás kincsünket — a használást, akkor egysorban magyar ezüstöt. Sajnos, a állunk Angliával, ahol könnyűszerkezetes építési ugyancsak tíz kiló, Francia- mód a szükségesnél lassabországé csak hét kiló, előt- ban válik „népszerűvé", petünk jár az NSZK 12.5 kiló- djg az építőiparban ugrásBe lehet szorozni: hazánk val és a világon a legtöbbet szerű fejlődést ígér. Nagyobb jelenlegi timföld-termelése— az Egyesült Államokban rangoj; kaphatna a csomagoamely húsz év alatt éppen a használnak fel: 23 kilót. lásban és az élelmiszeriparhúszszorosára emelkedett — Mindezek látványos sza- ban is az alumínium, dé túlhaladja a négyszázezer mok- azonban, ha a felhasz- ugyanez a sürgetés áll tonnát. Ha valamennyit itt- nalas módjait vizsgáljuk, ak- jármú- .és a gépiparra, hon akarnánk alumíniummá kor„ orvoslásra váró „sebe- A hazai felhasználás átalakítani nyolc milliárd ki- ke<: Js talalunk A jarmu- turáltabbá tétele mellett még lówattóra energia kellene! «yartas — a felhasználásból egy haszonnal kecsegtet a Csillagászati szám... Éppen mmdóssze — tíz százalékos félkésztermékek és készterezért, ha a magyar ezüst út- ^ssra tartott igényt, (az mékek arányának javítása. A ját követjük, akkor sorsdön- NSZK-ban a járműgyártás világpiaci árak bevétéle bőéppen ketszer ennyivel ré- ségesen kárpótol a belefekszesül); az építőipar meg tetett munkáért és összegért, szerényebb, alig nyolc sza- Hazánk — nemzetközi mézalékkal is beéri (Svájc a retekben is - jelentős eredUj Updike-kötet szegedi fordítókkal John Updike régi ismerő- Joó Ágnesé volt a nehezebb se a 'magyar olvasónak Most feladat a Keresztény szobaaz Európa Zsebkönyvek so- ^ ^ cjmű beszélés forrozata lepte meg olvasoit egy , . . . . reprezentatív növeliaváloga- ditásáral. Nemcsak «ntfUL> lássál. A kötet címe: Ilyen me miatt, összetett, több síboldog te voltam. Húszon- kon mozgó, jelképesen kitáket elbeszélést kap kézhez az g(tható mondanivalót kellett olvasó, tizennegy fordito tol- .. macsolasában. nyelvünkre ültetnie. Pontos , . J , . jellemzéseket megoldani, A kötet külön érdekessége , . ,, . , . ,, . ... és öröme számunkra, hogy a pszicho,ó*iai feílódést sti" fordítók között két szegedi Hsztikailag is helyesen átegyetemista lány nevét ol- üitetni ~ mÚtordiíwl. A kövashatjuk. Bódis Kláráét és tet novellafüzérét elolvasva Joó Ágnesét. Bódis Klára a megállapíthatjuk, hogy egyeReggel című elbeszélés for- temista lányaink szép mundításával jelentkezett. A kat végeztek. Csak néhány novella valóságsíkján tói helyen ütk6zik eS>'"®8y nyelvileg ls jól érzékeltette a mondandó jelképes utalását, a történeti részeken túl a pszichológiai leírásokat is. Búsulunk A technikának tudvalevő- szél sodorja a hamut. Yanen vannak áldásai. Áldás a nak ugyan olyanok, akikről villany, a gáz, a beépített azt állítják, hogy kl lud.iák | szekrény és a szúnyogháló, szagolni még mindig, mera l Sőt, már olyannyira dúsla- ről fúj a szél. de ez nem jelfkodunk az aldásokban, hogy lemző Azt azonban mindenkuH gyakorta szidjuk őket. Mert kl tnpcsztalhatja. hogy szag. "" " ~ "a villany is addig jó. amíg lása még jó megállapítani: nem ráz a fürdókád, a be- dúsítanak, avagy nem. tő kilométerkő: a nemzetközi együttműködések dátuma. 1960. Először a lengyelekkel kötöttünk együttműködés, megállapodást es az ZTl^T " ^íttl^t ményeket ért el az alumíévi nyolcvanezer tonna kiszállított timföld alumíniumtartalmának negyven százaléka kerül vissza hazánkba. felhasználás a mienkének háromszorosa); a gépgyártás nium felhasználásban, és a a sereghajtó öt százalékkal, tervek szerint tíz éven belül Dicséretre méltó adatok is még a is a kétszeresére nöEzt követően újabb es még £annak' elsők vagyunk k ik d h aránnvá" Jelentősebb megállapodás Európában a vUlarnosiparban ™ey: aláírósára került sor a Szov- es "f^ncsak mi használjuk váljon a magyar „ezüst , ehjetunióval. A timföld-alu- ~ egy Iakosra számítva — a hez az is kell, hogy az alumínium egyezmény alapján é^tómV^kk'g^riására^^ ^^ TáldblgozásSt, "Szélé* hazánk 1980-ig fokozatosan A.gkfya sebb körű alkalmazását még évi 330 ezer tonna timföl- A Jobban szorgalmazzuk. Vagydet szállít az energiában Pem,ls a ter™eles fokozá- J , gazdag szovjet iparvidékre ^n kell keresnünk - bár a « a szerepének megfelelő és cserébe 165 ezer tonna tervtörvény a jelentós bauxit rangra is kell emelni azalu•lumíniumtömböt, illetve fél- vagyonúnkra és a nemzet- míniumot, amit az ötéves pártmányt kapunk. A vil- közi együttműködésre tá- tervünk így fogalmaz meg: SzovTua.nlleSértSresett TT^ ,* kÖVetk6ZÖ * feldolgoz°ttabb- «él»alumíniummal törlesztjük. A évben is eMrja 82 lparáS sebb félgyártmányok termenemzetközi együttműködés kapacitásának növelését, lését kell gyorsabban fejés a hazai termelés növeke- mégis — sokkal inkább sür- leszteni." dése révén tavaly végre el- get, hogy az értékesebb, Bán János épített szekrény is, amíg nem csikorog az ajtaja, a busz, mígnem elfelejt jönni, a televízió, amíg nem zebrásodik. Ki- tagadná például, hogy azokban a városnegyedükben — és egyre többen —, ahol' nem szénnel tüzelnek, hanem gázzal, tisztább a levegő. A szél nem nyomja alá fulladásig a füstöt, s nyitott gyermekkocsival is nyugodtan léHet járni fűtési szezonban, mert az apróság nem eie^r re.we, szivárgásra lesz tfz perc múlva olyan, n«k«ik. tudniillik, mint Kisbence az emlékezetes gyereknótóban. Szóval, áldás a gáz, kivéve, ha... dúsítják. Lázár Ervin Zuhanótepihés 13. — Csak találkoztunk — mondta Csapó, és mosolygott. — Haragszik? — Nem — mondta kis gondolkozás után a lány —, a cselekedetek önmagukban hordják a jutalmukat is. meg a büntetésüket is. — Ez nekem bonyolult — mondta Csapó —, csak annyit mondhatok, hogy utána megálltam, és szerettem volna maga után rohanni... Az ember néha csinál hülyeséget. Elszontyolodott. -— De utána megtanított egy kisfiút a millecsinkvecsentóra. — Honnan tudia? A lánv keresgélt a szemével a gyerekek között: — Ott van — és odahívta a gyereket. — Megismered a bácsit? A kisfiú azonnal rávágta: — Millecsinkvecsento — és megfogta Csapó kezét. — Maga furcsa ember lehet — mondta elgondolkozva Krisztina. Elállt a szél, újra dolgozni .kezdtek. Az iskolások égy ideig még nézték a repülést. Bíró csak az első leszállás utón szállt ki a gépből — többé mm. Tudta, hogy Csapó mindig kiszáll és odamegy a tanítónőhöz. Egy kanyart rosszul vett, megcsúszott a gép. a laikus talán nem is vette észre, de Csapó fölkiáltott: — A szentségit! — Valami baj van? — kérdezte ijedten Krisztina. — Nem, nem, úgy látszik, kicsit megdobta a szél. — Maguk barátok? — Azt hiszem, igen — mondta Csapó. — Szereti a barátját? — Nagyon rendes ember — válaszolta a férfi és elszomorodott. A következő forduló után elbúcsúzott tőlük a lány. Bíróhoz oda kellett menni a géphez, mert nem szállt ki csak akkor, amikor látta, hogy a lány búcsúzni akar. Csapó kiszált, azonnal. — Már megy? — Sietni kell a gyerekek miatt. — Maga ugye. Verebesen tanít? — Igen. — Meglátogathatnám egyszer? — Hát, ha van kedve, persze. És az autósmodorát hagyja otthon. Egymásra nevettek. — Legszívesebben már ma elmennék — mondta Csapó. — Hát jöjjön — mondta kedvesen a lány. Este a többiek kocsmába készültek. Csapó meg öltözködött. Bíró mogorván feküdt az ágyon, csizmás lábát a vaságy támlájára rakta. — Na, nem jössz? — kérdezte tőle Pálinkás. — Nein, nincs kedvem. — Mi bajod? — kérdezte Huszár csodálkozó arccal. — Semmi. Fáradt vagyok. Sötéten nézte Csapót, szeme résnyire szűkült. Csapó az ablakkilincsre lógatott tükör előtt kötötte a nyakkendőjét — kicsit meg kellett roggyantania a térdét, hogy jól lássa a bogot —, és dudorászott. — Mi az, apa, kiborultál? — kérdezte vidáman Bírót, de a másik nem is válaszolt, Csapó csodálkozva feléje fordult. — Dühös vagy valamiért? — Ha valaki szabálytalanul bokszol, a harmadik mélyütés után leléptetik. Mehet a francba. Csak ebben a rohadt életben nem. — Az életben, fiacskám, mélyütésekkel kell dolgozni. Itt a szabályosan bokszolókat agyonverik. Bíró hallgatott. — A feleségeddel Van valami zűr? Erre" sem felelt á másik, dühösen felállt és fel-le járkált a szobában. .... Csapó már menni késziílt, mikor Bíró gyors, szinte durvának tetsző mozdulattal megfogta mellén a kabátot, maga felé fordította. — És mégis azok győznek, akik betartják a szabályokat!. Érted í? A többi, mind a szemétdombon fog megdögleni. Mert ha igen, akkor elő a gázálarcot, vagy ki a szabadba. Ha vendégeket fogadnánk, előzetesen közölni kell velük mi a helyzet. mert különben — nem tudván a dúsításról — meg lesz rólunk a véleményük. Mert ha szaknyelven a gáz ilyenkor dús is. az egyszerű ember _ büdös. S. megkaphatja a szagéi-tői magyarázatot is. ha életét féltve, szivárgásra gyanem a gáz szivárog, csak a dúsító szaga. Az olyan nyomasztó, mint a Forsyte-saga. Két-három nap múlva csak Az ember fejlődése folya- rossz emlék az egész, S az mán elvesztette egyes ér- ember boldogan nvújtózhat zékszerveinek azt a finom- el. áldva a technikát, beszíságát, mely az állatokat jel- va a friss. 16 cigarettafüstöt, lemzi. A szaglása például amely most már nem tűnik korántsem olyan, mint va- büdösnek. Aldva a technilaha, mikor a szélirányból kát. igen. egészen a követkemeg tudta állapítani, hogy ző dúsulásig. jön a mammut, vagy csak a S. V. M. — Mit ordítozol velem? Megbolondultál? Levette Bíró kezét a melléről és elment. A többiek jó későn jöttek meg, Bíró akkor már feküdt. Csendben levetkőztek, lekapcsolták a villanyt. A levegő megtelt az alvók szuszogásával. Bíró forgolódott, vad tekintettel nézett Csapó üres ágya felé. Üvölteni szeretett volna. A tornácos iskolához tartozó keskeny kis szobában — itt lakott Krisztina —, kellemesen telt az idő. Csapó értett a nők nyelvén, ezt meg kell hagyni, volt a modorában valami elbájoló, egyszerre egyerekes meg férfias, amit imádtak a nők. Csapó boldog volt, hogy a lánnyal beszélgethet. Este tízig ott ült velük az öreg parasztasszony is, ő takarította az iskolát. Tíz perc alatt a tűzbe ment volna Csapóért. A lány tartózkodóbb volt, látszott rajta, hogy örül Csapó látogatásának, de azért volt benne valami megközelíthetetlen. — Van magában valami kemény vonás — mondta Csapó —, olyasmi, mintha valamit rejtegetne. Valami rosszat. Krisztina tiszta szívből nevetett. —•' Lehet, hogy néha nehézkes vagyok. De az nem rossz. Csapó hozott egy üveg konyakot is. Krisztina ali.g Ivott belőle, ó sem sokat, de azért már kicsit meglátszott rajta. Persze, az is lehet, hogy csak a lánytól támadt jókedve. Csodálta Krisztinát, mint valami különös ritkaságot. Űj világot ismert meg benne. Hiszen ez a lány annyira különbözött Csapó eddigi társaságától! Még a reflexei is mások voltak. Vidám, csapongó beszélgetés folyt köztük. Is? merkedés. Két ember között mindig ez tűnik a legizgalmasabbhak. — -Szeret repülni? — kérdezte a lány. — Persze. — Miért mondta ezt Ilyen szomorúan? — Szomorúan mondtam? — Igen. — Néha nagyon nem találom a helyem. Minden hiábavalónak látszik. — Ezt nem értem. — Most én sem — nevetett Csapó —, de előfordul, hogy legszívesebben lehánynám az egész világot. Még talan a repülés az, ami tartja bennem olyankor a lelket. Persze, ezt úgy sem tudnám megmagyarázni. Csak az érti, aki maga is repülő. (Folytatjuk.) bonyolultabb kifejezésnél a rutin hiánya. Elvegyülnek a kötet többi fordítója között. És ez egyáltalán nem kii dolog, ha figvelembe veszszük, hogy olyan sorba álltak, ahol Réz Adóm. Osztrovits Levente vagy éppen Tandori Dezső nevét olvashatjuk. T. L. NAPI KISLEXIKON ! I • i a légi közlekedésről Az ember ősidőktói irigyelte a madarakat, élt benne a repülés vágya (Ikarosz — monda), de az. olyan repülőeszközt, amely alkalmas a légi szállításra hadiokok . miatt találták fel. A rendszeres polgári légi közlekedés az első világháború Idején használt nagyobb bombázógépek átalakításával valósult meg. Az első útvonalak (1919-től): Párizs—London és Berlin —Weimar voltak A II. világháborúig különösen Nyugat- és Közép-Európában, az Egyesült Államokban, majd a Szovjetunióban fejlődött ki a légiforgalom, a menetrendszerű járatok rendszeres működtetése. fi Nagy távolságokra? A kontinentális útvonalakon kívül hamarosan az interkontinentális légi útvonalakat is kifejlesztették, hiszen a hajóközlekedés lassúsága a XX. század emberét arra késztette, hogy az óceánok átrepülését is megoldja. A dél-atlantióceáni járatok 1934-ben, a csendes-óceániak 1935ben, az észak-atlantióceániak csak 1939-ben, ez a közismerten kedvezőtlen időjárású terület felett nehezebb feladat volt. (Cskalov úttörő-repülése nyomán ezeket a járatokat az Északi-sarkvidéken átrepülve rövidítik meg.) C Magyarországon? Az átmenő légiforgalom 1922-ben, a hazai légi közlekedés 1923-ban indult meg, 1937-ben 3600 utast szállítottak, 1949-ben 32 700, 1960ban 151 900 fó volt az utasforgalom, 1969-ben 318 000 utast szállított a MALÉV. # Légifolyosó? Ma már olyan sok a rendszeresen közlekedő , repülőgépek száma, hogy az átmenő légi közieke- I désre kijelölik a légtér t sávjait — ezt neváuk ; légifolyosónak. c Eszközei? Maga a repülőgép, a repülőterek, az irányító és biztonsági technikai halózattal.