Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

7 CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 5. Búcsúzik a Borisz Godunov Ma, szombaton este utoljára kerül a dóm előtti színpadra Muszorgszkij Borisz Godunov című háromfelvonésos operája, Szinetár Miklós rendezésében és Vaszy Viktor -ezénylésével. A kiemelker' művészi sikerben oroszlánrésze van a címszerepet éneklő világszerte ismert bolgár művésznek, Nlkola Gyuszelevnek. Siflis József felvételei Rosta Márton énekel Rosta Márton, akit a szabadtéri előadáson Agárdi Gábor alakit, kupiét énekel A hallgatóság: Csínom Palkó (Turplnszky Béla) és Eduska (Berdál Valéria). Jelenet a Csínom Palkó szabadtéri előadásából. Munkában a rendező Virágok, galambok Ma két kiállítás nyílik Szegeden; a Mérey utcai szakközépiskolában a virágok színpompájában gyönyörködhet a közönség. A 24 jelentkező között román, jugoszláv és cseh kiállítók is szerepelnek, egy holland cég pedig színes fotóanyagot küldött. A 800 négyzetméternyi területen megrendezett nemzetközi virágkiállítás öt napig lesz nyitva. A beküldött anyagokat héttagú nemzetközi zsűri bírálja ma reggel. A nyerteseket Topái Antal szegedi szobrászművész érmeivel jutalmazzák. Tájjelegű galambkiállítást is nyitnak ma a Tiszahíd szegedi aluljárójában. Augusztus 11-ig, naponta reggel 8 órától este 20 óráig tekinthetik meg az érdeklődők a szebbnél szebb galambokat. A múzeum évkönyve Annyit dicsértük már a szegedi JVZóra Ferenc Múzeum esztendőről esztendőre szép kiállítású és tartalmában mind gazdagabb évkönyveit, hogy most, amikor a sorozat 1970—71-es kötetét lapozgatjuk, bizony nehéz illendően értékelő jelzőket találni. Ügyes szerkesztés, remek nyomdai munka, a könyvolvasók szélesebb köreinek érdeklődését ls felkeltő tanulmányok gyűjteménye — most is csak ilyesmit jegyezhet le a recenzens a dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató szerkesztette, zöld borítású kötetről szólva. Ilyesmit, hiszen mindjárt az első magyar nyelvű dolgozat, Bálint Csanád, fiatal szegedi régész Írása, A ló a pogány magyar hitvilágban című tanulmány igazán közfigyelemre méltó munka. Nagy tudományos apparátussal, de végig az önálló gondolat bizonyításának jegyében arról írt Bálint Csanád, hogy mennyire egyedi a magyarok fö lovas temetkezési formája, s hogy az ősvallásban milyen fontos szerepet játszott a táltos ló. Cikkének zárósorai foglalják össze mondandójának lényegét: „... feltételezem, hogy a pogány magyarokra jellemző temetkezési szokás és hiedelemkör lényegét tekintve egybeesik, s a továbbiakban a ^lábhoz tett lóbőrös temetkezések* elnevezésére a "táltosló-temetkezés* használatát javaslom." A téma tájékozottabb Ismerői értékelhetik csak igazán e feltevés fontosságát. Ugyancsak érdekes feldolgozást publikál Gergelyfi Imre, aki a hódmezővásárhelyi éremleletet mutatja be, amelynek darabjai — mint ismeretes — zömükben I. Lipót idejéből valók. Börcsök Vince a Szeged vidéki szőlőtelepítés szerszám- és eszközanyagát ismerteti — értékes írásához számos fotódokumentumot mellékelve —, T. Knotik Márta pedig a délalföldi szabadrajzú szőrös párnavégekről értekezik, adatokban és elemzésekben gazdag folytatását adva korábbi, hasonló témájú dolgozatainak. Már címében is k'ülönös érdeklődést kelt Tóth Ferenc munkája, amely A makói talicska-pör cím alatt jelent meg érdekes bizonyságaként annak, hogy Makó valóban nemcsak a hagyma, de legalább annyira a talicska városa is volt. Az a bizonyos „pör" egyébként 1929-ben kezdődött, s lényegében az a rendelet váltotta kl, amely szerint tilos volt a talicskát a járdán tolni. Érthető módon e szabályozás nagy elégedetlenséget keltett, s a tiltakozások egész sorát hozta. Hol erősebben, hol lanyhábban, de szakadatlanul folyt a harc Makón a járdákról leparancsolt „járművek" dolgában, s az ügy végére maga a történelem tett pontot: idő múltával kikoptak a makói utcákról a talicskák ... Bálint Sándor professzor a múzeumi évkönyv lapjain újabb adatokat szolgáltat Szeged középkori történetéhez. Bizonyára nagy érdeklődést keltő tanulmányában sorra veszi a város létrejöttének magyarázó okait — így elsősorban az erdélyi sószállítás településteremtő hatását —, s oklevelek, meg régebben és újabban megismert írásos emlékek elemzésével rajzolja meg Szeged középkori fejlődésének útját. Csongor Győző Balla Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképének újabb — a Várat és a Palánkot bemutató — részleteiről szól; Szabó István az 1945—47-es földreform néhány Csongrád megyei sajátosságát Ismerteti; Madácsy László pedig Az életből menekülő költő címmel széles kitekintésű és gondolatgazdag esszét közöl Juhász Gyula halálrakészüléséről, öngyilkossági kísérleteinek történelmi és pszichológiai Indítékairól. Az említett dolgozatokon kívül természetesen a képzőművészet barátai is találnak izgalmas olvasnivalót a kötetben: Gergely Ferenc és Kőhegyi Mihály kutatásainak összefoglalóját Rudnay Gyula bajai müvésztelepe címmel.,. Egy körülmény minden bizonnyal feltűnhet a napokban megjelent — és számos idegen nyelvű cikket is tartalmazó — múzeumi évkönyv lapozgatójának. Nevezetesen az, hogy a kötet — egykötetes. Mint megtudtuk, egy későbbi időpontban megjelenik majd a hiányzó második kötet is, mégpedig egyetlen témával lapjain: a szegedi képzőművészet históriájának vaskos, illusztrációkban gazdag feldolgozásaként, amelyet Szelesi Zoltán művészettörténész hosszú évek munkájának eredményeként állított össze. Akácz László Agancslexikon A vadászati világkiállításra jelentette meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Bakkay—Szidnál— Szabolcs Tíz év aranyérmes trófeái című könyvét. Az „agancslexikon" rövid magyar- és németnyelvű összefoglaló után 364 trófeát — köztük a három világrekordert — mutat be. Sör külföldről Harmincezer hektoliter sör érkezik augusztusban a szomszédos Ausztriából. Az osztrák Brüuerel Schwechat az MONIMPEX rendelésére Magyarországon már jól Ismert sörét, a Steffl Bröeu-t exportálja. 25 ezer hektolitert tartálykocsikban, a többit úgynevezett „euró üvegekbe" palackozva szállítja. Az osztrák Ottakrlnger-cég az idén már 10 ezer hektoliter sört szállított Magyarországnak, a hazai söralapanyag, a maláta ellenében. A hazai sörhiány enyhítésére az Idei évben az elmúlt évinél jóval több sört importálunk A külföldi sör többsége Csehszlovákiából, Lengyelországból, és az NDKból érkezett, illetve érkezik, ezenkívül vásárolunk Jugoszláviából és az Egyesült Arab Köztársaságból ls. Az idén várhatóan 200 ezer hektoliterrel több külföldi sört iszunk meg, mint az elmúlt évben, és az idei sörimport eléri az egymillió hektolitert. A rendező (baloldalt) és a címszereplő Félix László, a rendező rendkívüli gondossággal készíti elő a játékok idei utolsó bemutatójának, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának dóm előtti előadását. A készülődésre nemcsak az jellemző, hogy a rendező áttanulmányozta a nagy parasztháborúra vonatkozó történelmi-irodalmi anyagot, hanem az is, hogy munkájában eredeti dokumentumokat használ fel. Egyik példája ennek a dervis éneke, amely a darab elején hangzik föl a fogadalmi templom tornyából. A dallam és a szöveg teljesen eredeti. Félix László Törökországból hozta m-iával egy magnetofonszalagom s ezt erősíti föl az előadáson. A dráma próbái egyelőre a szegedi színházban folynak, de hétfőn már a dóm előtti színpadra lép az együttes. Férfi statisztákat A DÓZSA GYÖRGY C. DRÁMÁHOZ még felvesz A SZABADTÉRI JÁTÉKOK IGAZGATÓSÁGA Jelentkezés: hétfőn délután 6 órakor, a Dóm téren. Hogyan oltsuk szomjunkat a kánikulában? Egészségügyi szakemberek tanácsai Az egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a nyári melegben az izzadás következtében fokozott folyadékveszteséget feltétlenül pótolni kell. Nem mindegy azonban, hogy ez hogyan történik. Mindenekelőtt ajánlatos megszívlelni azt a tanácsot, hogy kerüljük az izzadást fokozó kalóriadús, nehéz, tömény, zsíros ételeket, étrendünkön sok főzelék, sajt, gyümölcs, tejtermék szerepeljen. Az eivesztett folyadék pótlására a legtermészetesebbnek a vízivás látszik, azonban éppen itt követik el a Legtöbb tévedést és hibát. Tudni kell ugyanis, hogy a verejtékkel nemcsak víz, hanem sók is távoznak szervezetünkből. Ha tehát egyszerűen fokozott vízfogyasztással akarjuk a hiányzó folyadékot pótolni, megzavarjuk a szervezet só- és vízháztartását. Ennek is elejét vehetjük, ha a folyadékbevitellel együtt a sóutánpótlásról is gondoskodunk. Nyári melegben ezért ajánlatos a vizet kissé megsózni, vagy fogyasztása előtt kevés sós süteményt, megsózott kenyeret stb. enni. A szakemberek szerint a nyári melegben igen egészségesek a gyümölcslevek, mert nemcsak vizet, hanem különböző ásványi sókat, C-vitamint is tartalmaznak. Ezért, ha gyümölcslevet iszunk, utána nem izzadunk olyan mértékben, mintha vizet ittunk volna. Hasonló okból nagyon jó ital a hideg tej is. A további sorrendben a Coca-Cola és más üdítő italok következnek. A szeszes italok közül csak a megfelelően hűtött sör vagy fröccs, „hosszúlépés" okozhat kellemes, hűsítő hatást, a töményebb italok mindenképpen számúzendők. Az egészségügyi szakértők a jeges italok fogyasztását kimondottan elLenzik, két okból is. Először is a túl hideg ital könnyen okozhat torokgyulladást, másrészt a jeges italnak egyáltalán nincs meg a vélt hűtő hatása. A nyári melegben fogyasztott forró tea — furcsa ellentmondásként — hűti a szervezetet. A folyadékpótlás nagyon egészséges útja a fokozott gyümölcsfogyasztás, amire nyáron bőséges lehetőség kínálkozik. Különösen alkalmasak a lédús gyümölcsök — görög- és sárgadlnynye, őszibarack — vagy pár paradicsom. A higiéniás szabályok elhanyagolása azonban veszélyes lehet. Csak folyó vízben, tisztára mosott gyümölcsöt, tiszta kézzel fogyasszunk. Csakis fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított vizet igyunk vízvezetéki csapból, kútból vagy foglalt forrásból I Bármilyen tisztának is látszik a forrásvíz, tartalmazhat kórokozó baktériumokat. Ezért kiránduláskor egészségünk védelmében legyünk önmegtartóztatóak. Ha nem találunk hatóságilag alkalmasnak nyilvánított forrást, inkább a termoszban magunkkal vitt hideg teát igyuk. Biológusnapok Szegeden szeptember 24— 25—26-án tartják a TIT rendezésében a XIV. országos biológusnapokat. Az előadássorozatot a Tisza Hotel nagytermében 24én délután nyitja meg dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT biológiai választmányának elnöke. ARAMSZUNET Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1971. auguszt. 9-én 6 —15 óráig Deszk községben áramszünet lesz. Fogyasztói elnézését kéri a DEMASZ Szeged vidéki kirendeltsége.