Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
CSÜTÖRTÖK. 1971. AUGUSZTUS 5. 39 Több mint kétmilliárd forint a főváros Erdészeti és laipari vízellátásának javítására küldöttségünk Budapest vízellátásónak javítására az idén és a következő esztendőkben több mint kétmilliárd forintot költ a fővárosi vízmüvek, s 1975 végéig a jelenlegi évi mintegy 247 millió köbméterrel szemben a víztermelés eléri a 300 millió köbmé. tert: a napi termelés pedig meghaladja az 1 200 000 köbmétert. A vízcsőhálózat a következő öt esztendőben körülbelül 370 kilométerrel bővül, a tárolómedencék térfogata pedig meghaladja majd a 280 000 köbmétert — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Hajdú György, a fővárosi vízművek igazgatója. A kitűzött célok megvalósítása érdekében a vízművek már az idén is nagyszabású munkákat végez. A víztermelés növelésére a Szentendre-szigeten, Surány és Tóthfalu térségében, illetve a váci Duna-ág mellett új vízmüveket telepítenek. A vízszállító-kapacitást nagymértékben növeli majd az úgynevezett 4. főnyomóvezeték, amelynek építése már megkezdődött. Az új főnyomócső építése — amelynek költsége csaknem félmilliárd forint — várhatóan 1976-ban fejeződik be. A főváros keletpesti területének vízellátását javítja majd a most épülő — és az év végére befejeződő — cinkotai tízezer köbméteres, a kőbányai kétszer tízezer köbméteres. valamint a táborhegyi 2000 köbméteres medence. A vízmüvek az épülő új | lakótelepek vízellátásáról sem feledkezett meg. A XI. kerületi őrmezői és a gazdagréti lakótelepek ellátását úgy oldja meg, hogy a Bocskai út és a Budaörsi út kereszteződésénél napi 30 000 köbméter kapacitású átemelő telepet, a Sashegy oldalában, a Dayka Gábor utca mentén pedig egy tízezer köbméteres medencét épít. (MTI) Ausztriában Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön, tegnap erdészeti és faipari küldöttség utazott Klagenfurtba, a XX. osztrák faipari vásár megnyitására és megtekintésére. (MTI) Beválta kispostahivatalok vasárnapi szünnapja Augusztus 1-én lépett életbe — mint jelentettük — a posta vezérigazgatójának utasítása, amely szerint az indokolatlan túlfoglalkoztatás megszüntetése érdekében a vidéki kispostahivatalok ezentúl vasárnaponként és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Az első vasárnap tapasztaltakról érkezett jelentések igazolták az intézkedés helyességét. A közönség szinte észre sem vette a vasárnapi zárórát — korábban is csupán — egv-két forintos forgalmat. egy-egy telefonbeszélgetést bonyolítottak le ezek a hivatalok, s miután egyetlen panasz sem érkezett, feltehetően senkinek sem hiányzott a vasárnapi | nyitvatartás. Annál jobban I örültek a kishivatalok vezetői, hiszen végre megoldódott régi problémájuk, hosszú idő óta ez volt az első teljes vasárnapi pihenőnapjuk. A rendelkezés mintegy 2600 postahivatalt érint. Közülük 2487 már nem nyitott ki vasárnap. A többiek szeptember 1-től fokozatosan, ahogyan megteremtik az előírt feltételeket, tarthatnak vasárnapi szünnapot. Ugyancsak szeptember 1-től — az illetékes igazgatóságok engedélye alapjón — vezethetik be a vasárnapi üzemszünetet az üdülő- és fürdőhelyi kispostahivatalokban, amelyek augusztusban, az idegenforgalmi főszezonban még kivétel nélkül kötelesek nyitvatartani. Mélyponton a Nívó Ktsz A Szegedi Nívó Ktsz-ben az elnök aggodalmasan mondja: „Nem tudjuk, fizethetünk-e legközelebb, vagy sem dolgozóinknak. A főkönyvelőnk azért van Buda. pesten, hogy behajtson valamit kintlevőségünkből, talán abból sikerül bért osztani.'' A Nívó Ktsz még nem volt ilyen súlyos helyzetben ... A bank már óvadékra sem hitelez szómára pénzt. Fölélt milliók A négyszázegvnéhány embert foglalkoztató faipari üzem — termelését, munkáját tekintve, nincs bajban. Paradox helyzet. a szövetkezet átvészelte a két évvel ezelőtti termeléscsökkenésből, munkaerőhiányból, szervezetlenségből származó krízist — és most, amikor bőven van rendelés, igény termékei iránt — akkor áll meg a tudomány. Hogyan lehetséges ez? Halmi Imre elnök: „Valóban kritikus állapotba kerültünk. A Nívót az évekkel ezelőtt megkezdett beruházás annak elhúzódása taszította ^dáig. 1954-ben a szomszédunk. a konzervgyár bejelentette, szüksége van arra a területre, ahol üzemépületeink állnak, megkezdődött a kisajátítási eljárás. Tudtuk. előbb-utóbb máshova fo. aunk költözni, s ezért egy fülért sem költöttünk a javításokra. A konzervgyártól 4 millió forintot kaptunk kártalanítás címén 1967-ben, azzal, hogy 1971 végéig kitelepülünk. Elkészítettük a terveket, az új üzem építése mintegy 14 millió forintba került. Ennyi pénzünk nem volt. mégis belevágtunk." Tehát a Nívó leszre alapított — elég felelőtlenül. Mint minden hasonló esetben, a kölcsönre, állami hitelre számítottak — de közbejött az 1969-es esztendő, s a konzervgyártól a kitelepítésre kapott 4 milliót is fölélték. a pénz ráment a termelés finanszírozására. Az OKISZ egyszer már 3 millió forintot adott a Kölcsönös Támogatási Alapból, de ez. egymagában ma már kevés. Az épület áll, de... Megnéztük, a ktsz új épülete a Dorozsmai út mellett részben tető alá került. Mintegy 8 millió forint értékű anyag és munka van az egyébként korszerű, előregyártott elemekből összeállított' csarnokban. Még dolgoznak rajta az ácsok, kőművesek, szerelők, de vajon tudják-e folytatni munkájukat az említett pénzhiány miatt? Erre nincs egyértelmű válasz, az elnök szerint két lehetőség kínálkozik: vagv kapnak valahonnan pénzt, esetleg a KISZÖV-től. illetve az OKISZtól — vagy be kell fejezni, helyesebben félbe kell szakítani a beruházást. De erre gondolni sem akarnak, mert az csaknem egyenlő lenne a legrosszabbak Az- épület áll. de egyáltalán nem biztos, hogy a Nívó Ktsz gépei dolgoznak majd benne. Nem. mert a szövetkezettől — hiába most a jóindulat, a legintenzívebb szervezés — ez vajmi keveset függ. Visszaüt a túlságosan optimistán megalkotott terv. a hosszúra nyúlt beruházói idő. A banK a fenálló hitelpolitikai elvek alapján — nagyon helyesen — nem lehet jótékony adományozó. Szerinte. s a ktsz kiadás-bevétel mérlege szerint is — a Nívó hitelképtelenné vált — tehát nem adhat számára még külső garanciával sem kölcsönt. Kiutat találni! Kétségtelen, hogy a felszámolás. a Nívó Ktsz „bezárasa", nemcsak a szövetkezetnek. hűséges dolgozóinak — hanem a népgazdaságnak is kárt okozna. Kárt, mert eltekintve az 1969-es esztendőtől, hasznosan dolgozott, ami ennél fontosabb: most jól működik, az első félévben 19,5 millió forintos termeléssel 1 millió 700 ezer forintot produkált. Kár lenne félbehagyni a részben bevakolt üzemcsarnokot, veszni a beleölt munkát, az eredetileg faipari üzemnek szánt épületet, mondjuk, raktárnak használni. Tény, hogy a szövetkezet évekkei ezelőtt bizony túlzottan bátran fogott bele az építésbe, maga is közrejátszott saját súlyos helyzetének kialakulásában. De a megszüntetés mindenképpen túlzott büntetés lenne. Mindenképpen jó lenne megtalálni a törvényes — a népgazdasági és a szövetkezeti érdekeket egyaránt figyelembe vevő — megoldást. Matkó István '*<*'. 'A.,'-'* '••'''."• ' Üzlet piacok kOztttt Milyen is a maszek? Ha azoknak hisz az ember, akik még miftdig dühük egyetlen céltáblájául választják, akkor valamiféle gazdaságába belehízott, arctalan, de testes, főképp pedig autóval, villával és kapitalista csökevényekkel rendelkező lény. Ha az okos szónak hiszünk. akkor a fogalomból emberi arcok, munkák — életek bontakoznak ki: sem rosszabbak, sem jobbak, mint a miénk. Társadalmunk sajátos csoportjának tagjai: akadnak köztük tehetősebbek és a megélhetéssel küszködök, öregek és fiatalok, ügyesek és ügyeskedők, becsületesek és nyerészkedők. Éppúgy, mint másutt. Mégis irigyeltek, úgy általában. A bányászt — fejtegeti egy kereskedő — senki sem irigyli, hogy nehéz munkájáért sok pénzt kap. A maszekot sem a hajnaltól estig tartó igyekezetért, csak a pénzért. Pedig — vallja egy másik — szinte nincs magánéletünk, ahogy munkaidőnk sincs. Higgye meg: a legokosabb tudja, mikor kell ezt tíztizenöt év múltán abbahagyni, mielőtt tönkremegy az ember.. KAVÉ ÉS CIGARETTA Hol volt, hol nem volt egy fodrász, aki nagyon szerette a szakmáját. Amikor a borotvahajvágást először mutatták be Magyarországon, s vállalata őt küldte a fővárosba a bemutatóra, lekéste a vonatot. Taxit bérelt, 1300 forintjába került az utazás, de megtanulta a párizsi fodrászok kezét, borotváját figyelve az új módszert. Még most is hálás azért, mert volt lehetősége erre, és sok minden másra is. De három évvel ezelőtt magánkisipart váltott. Miért? — Most a dupláját dolgozom annak, amit a vállalatnál azelőtt, pedig a legnagyobb „termelő" voltam ott is. Szerettem a közösséget, de sok serelem ért, amit fölösleges már .emlegetni. HáA textil- és ruházati ipar rekonstrukciója A hazai textil- és ruházaiti ipar nagyszabású rekonst! rukciójához összesen mintegy 30 ezer textilipari és I konfekcióipari berendezést i vásárolunk a következő években. A szövőgéppark rekonstrukcióját csaknem kizárólag szocialista importból oldják meg. A Szovjetunióból és Csehszlovákiából összesen tízezer szövőgép importjáról jött létre államközi megállapodás. A fonóiparba orsó néküli gépek kerülnek, ezeket Csehszlovákiából szerzik be. Az utóbbi evekben jelentősen megnőtt az érdeklődés a kötszövött aruk iránt; gyártásuk növelését segíti, hogy a Német. Demokratikus Köztársaságból 300 korszerű, körkötő- és síkkötőgépet, Csehszlovákiából pedig 70 hasonló, jó minőségű berendezést importálnak. A kikészítő üzemek • gépparkját számos tőkés importból származó géppel is bővítik. A Német Szövetségi Köztársaságból, Franciaországból és Angliából mintegy 60 millió dollár értékű berendezést vásárolnák. rom év óta nem viszek haza idegességet. Amit produkálok, annak értékét azonnal le tudom mérni. — Annak idején versenyt is nyert. Most nincs erre lehetősége? — Nincs idő a felkészülésre. Az igazi verseny mostani életemben a vendégekért végzett munka. Mert az üzlet belvárosi, nagy a konkurrencia, s most kezd felfutni. — S miben konkurálhat. Árakkal? — Azokkal nem lehet. Drágábban semmiképp sem, olcsóbban pedig nem szeretek. Inkább olyasmivel, ami máshol nem lehetséges: cigaretta, kávé — s ingyen — mindig van nálunk. Mert a hajvágás, a borotválás az máshol is lehet minőségi, de esetleg a kiszolgálásra nincs elég idő, vagy lehetőség. — Autó? — Jobban szeretem a kerékpárt. Az üzletet meg kellett váltani, rendbe kellett hozni. Többet dolgozom, többet keresek, de ennek egv része az említett kiadásokat fedezi, a másik a család megélhetését. — Segítség? — Szakmunkásom nincs, két ipari tanulóval dolgozom. Nem mindenki bírja nálam, nagyon szigorú vagyok. De aki a kezem alól kikerül, megállja a helyét a vállalatnál. szövetkezetnél, vagy a saját üzleteben. Forgó Ferenc, a fodrász ugyanúgy elégedett embernek vallja magát, mint a nála jóval fiatalabb kiskereskedő: Papp György. De mindketten együttesen vallják azt is: ahhoz, hogy felhúzzák saját üzletük redőnyét, bátorságot adott nekik gazdasági életünk reformja, s a magánvállalkozások lehetőségeit ismertető propaganda. Papp György — ez az árcédulákból azonnal kitűnik — olcsósággal igyekszik vevőit megtartani, a vevőkört bővíteni. — Nem tehetek másképp. Az üzlet két piac között van. — Mennyibe került, hogy maszek lehessen? — Az üzlet kártalanítása 50 ezer forint volt, a raktárkészlet ugyanennyi. De fel is kellett újítani, most hűtőpultot alakítunk ki, úgy, hogy nem ment olcsón. Amit eddig hozott a bolt, a választék fejlesztésére fordítottuk. — Mennyit keres? — Tiszta jövedelemnek egy évre 55 ezer forintot állapítottak meg. Nem kis pénz. De ha egybeveti az ember azzal, hogy egy boltvezető állami vállalatnál nyolc óra alatt megkeresi a havi háromezret, s én néha 14 órát is dolgozom, akkor nem is sok. — Mikor kel, s fekszik? — Fél ötkor ébredek, mert aki fél hatkor érkezik a piacra, az már elkésett. Este kilenckor pedig fi.ár takarodó van. — Hátrány? — Az áruellátásra nem panaszkodhatom. Nem kapunk kevesebbet vagy roszszabbat a nagykereskedelemtől, mint az állami vállalatok. Legfeljebb az jelent egy kis szorongást, hogy nekünk állandóan bizonyítani kell. A KÖJÁL-nak. az ÁKF-nek. Bizonvitani a tisztességes szándékot, a tisztaságot, a fej lődöképességet. — Előnyök? — Sokfajta embert ismerünk meg így. A vásárlók nagyobbrészt jóindulatúak, nem élnek vissza a közvetlenséggel. Egészen más a kapcsolat, mint egy-egy nagy boltban. Ha nálunk véletlenül puhább paradicsom, hibás alma kerül a zacskóba, másnap már kedves szemrehányásban van részünk. — Ha ilyen sokat dolgozik. nem menne inkább vissza állami vállalathoz? — Nem. legalábbis egyelőre: nem. Annak idején, Debrecenben boltvezető helyettes voltam, ismerem a szakmát. Most ezt az oldalát is. Két-három év, amíg az ember belejön. Én meg csak két éve élek a magam lábán. Pénz! Pénz? Nem minden az sem. Sokan esküsznek a többire: önállóságra, saját elképzeléseikre. Olyasmire, ami elgondolkoztathatja a „nem maszekot" is. Hogy, ugyanezt, amikor majd túllépünk a maszekproblémán, millió társához hasonlóan találja meg ezt a lehetőséget a néhány százezer is — a közösségben. Viress Miklós LJj húsfeldolgozó Állami gazdasági húsfeldolgozó üzem építését kezdték meg csütörtökön Szarvason. Az új húsfeldolgozóban — amelyet magyar mérnökök tervei alapján építenek, s magyar berendezésekkel szerelnek fel — évente 10 ezer hízott sertésből készítenek különböző termékeket. A szarvasi új húsfeldolgozó a KGST-tagállamok mezőgazdasági üzemeinek bemutató mintaüzeme lesz.