Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 4. 3 Kétbalkezes döntés Ritkán szoktam televízió elé ülni. Tegnap odacsalo­gatott a műsor: a „Szöged hírős város" című új sza­badtéri riportfilmet ígértéit. Mint szegedi lakost, és mint nyaranta a játékok körül szorgoskodó újság­írót egyaránt érdekelt a vállalkozás. A sok hasonló kisfilm után ugyan mi újat, érdekeset tudnak mondani rólunk az országnak, ho­gyan csinálnak kedvet az ideutazáshoz? — engem ez érdekelt elsősorban Máso­kat persze más. Valaho­gyan azonban minden vá­rosát szerető szegedi benne volt a buliban; később utá. nanéztem, nagyon sokan várták az új kisfilmet. De hiába várták. Az tör­tént ugyanis, hogy a Ma­gyarország—NDK női kézi­labda-mérkőzés a hosszab­bítás miatt nagyon elhú­zódott, s emiatt a meghir­detett műsorból természet­szerűleg ki kellett hagyni valamit. A tévé a szegedi riportfilm vetítését halasz­totta el. A szegediek hop­pon maradtak. Én azonban nem mint hoppon maradt szegedi dü­hödtem föl. A filmet nem ismerem: még az is lehet, hogy jól jártunk. Rossz is lehet a film. Mint újság­író, nem értem a döntést. Három lehetőség közül lehetett választani. Az egyik a Kuckó című isme­retterjesztő műsor volt, amely a tulipánhagymák kora tavaszi és késő őszi tennivalóival foglalkozott. A másik Fellegi Tamás zongoraművész műsora. A harmadik a szegedi riport. A három műsor közül idő­szerűsége. aktualitása csak a szegedinek van. A virág­hagymákkal ebben a forró nyárban az égvilágon sem­mit sem kell csinálni, s Fellegi kitűnő zongorajáté­ka épnolyan nagyhatású de­cemberben. mint most. Az idő múlásával csak a sze­gedi műsor romlik. Az ün­nepi hetek derekán járunk már. az igazat megvallva egy kicsit el is késett * té­vé. Gondolom, azért hetek múlva is lehet majd ve­títeni. Csakhogy akkor már nyilvánvalóan egészen más hatással. A filmet nvilván a ha­tás kedvéért csinálták. Ezért nem értem, hogvan mondhattak le ilyen köny­nyedén erről. Ezzel ugyan­is. ahogyan ma mondják, csökkent munkájuk hatás­foka. Különösen Itt nálunk. Jót akartak tenni: ez volt a szándék. S az eredmény? Feldühítették a szegedie­ket. Micsoda különbség! 0. L, Aranydíjas a Helikon kiadó Nagy elismerést szereztek, 29 kitüntetést, oklevelet kap­tak a legszebb köntösű magyar könyvek, illetőleg készí­tőik az idei nemzetközi könyvművészeti kiállításon Lip­csében — közölte Lengyel Lajos Kossuth-díjas nyomdaigaz­gató, a lipcsei szereplés eredményeit. A lipcsei kiállítás ezúttal is impozáns seregszemléje volt .könyvtervező mű­vészet és a sokszorosító technika legmagasabb színvonalú alkotásainak. A kiállításon 61 ország kiadó vállalatai, nyomdászai, il­lusztrátorai, kónyvtervező művészei mutatták be produk­tumaikat': összesen hatezer művet sorakoztattak fel. . A magyar kiadók és nyomdák közül aranydíjat kapott a Helikon kiadó: a magas művészi színvonalú albumaiért, és bibliofil kiadványaiért. Jóleső érzés, hogy olvasóink bizalommal fordulnak hoz­zánk, s ötleteiket, javaslataikat, véleményüket a lapban megjelent cikkekről levélben elküldik nekünk. Annak is örü­lünk, ha a város életében előforduló torz jelenségekre, hi­bákra felhívják figyelmünket. Es szívesen segítünk bajba jutott embereken ls, amennyire az módunkban áll. Sajnos, azonban mindig akad olyan levél, amely teljesen személyes jellegű. Ezen a héten például egy tápéi olvasónk szomszéd­jára panaszkodik. Leírja, hogyan leselkedik, hallgatózik a mellettük lakó asszony, és hogy a családnak rossz hírét kelti a faluban. Olvasónk kellemetlen helyzetét megértjük, de ennél többet sajnos nem tudunk tenni. Vannak esetek, me­lyekben legfeljebb csak a bíróság tud Igazsagot tenni, ha a haragosoknak nem sikerül zöld ágra vergődniük. Szombaton búcsúzik a Borisz Godunov Szombaton, augusztus 7-én este kerül sor a dóm előtti színpadon Muszorgszkij Bo­risz Godunov című operájá­nak utolsó, negyedik előadá­sára. A nagy művészi sikert jelentő produkció egyre na­gyobb tömegeket vonz a szabadtéri színpad nézőteré­re. Képünkön a címszerep alakítója, a világhírű bol­gár énekes, Nikola Gyusze­lev, az opera egyik drámai jelenetében Xéniával, Borisz Godunov lányával, akit Berdál Valéria mutat be. A második antennaháború Siflis József felvétető Aki szabadtéren kezdte Mezőgazdasági bemutatók Széksóstón Az ünnepi hetek rendez­vényeként ma, szerdán dél­ben nyitják meg a klsikun­dorozsmai Széksóstó terüle­tén a kertészeti és a háztá­ji kisállattenyésztő kiállítást, s a hétvégi ház bemutatót. Ezeken a bemutatókon több mint félezer kisállatot, to­vábbá gyümölcsösök, szőlő­sök és dísznövények szaporí­tóanyag-fajtáit mutatják be. Egyszer lent, egyszer fent A Debrecen étterem fölött lakik Varga László (Bajcsy­Zsilinszky u. 16.) és éppen ez okoz bosszúságot neki és a többi lakóknak már évek óta. Ha az étterem konyhá­jában engedik a vizet, az emeleten hiába nyitják ki a csapokat. Márpedig az étte­rem konyhájába kell a víz. A lakók olykor beszappa­nozva vagy fogkrémtől ha­bosan várnak félórákat is, míg az emeleten újból fo­lyik a víz a csapokból. A la­kók az illetékesektől régóta várják a segítséget. Ez a belvárosi műemlék­épület más kellemetlenség­gel is szolgál lakóinak. Az udvarban, a pincében nyü­zsögnek a patkányok és az egerek. Vonzza őket a szét­szóródott konyhai hulladék, amely már nem fér el a ku­katartályokbán. Nem lehetne az étterem konyhájának külön tartá­lyokat adni? És a hívatlan látogatók irtásáról miért csak a fővárossal kapcsolat­ban olvashatunk? Nemrégiben írtunk la- gálatot. Kiskunhalasról hí­punkban arról a harcról, vatták a szerelőket, akik mely az IKV és a Párizsi megállapították, hogy a hi­körút egyik házának lakói bát az építők követték el, a között folyt. Ez késztette dr. javításhoz egyes lakásokban Somogyi Jánost (Tarján, a falat meg kellene bontani. 330/B. ép.) arra, hogy a tar- S mivel nincs, aki ezt a jániak panaszát is papírra munkát vállalná, ki-ki hasz­vesse. Amikor februárban nálja a maga antennáját, s beköltözött új lakásába, közben egyesek fizetik a meglepődve nézte a többi központi használatának dí­ház erkélyére, ablakára fel- ját, mások viszont az IKV szerelt antennákat. Akkor hozzájárulásával mentesül­nem értette, miért van ezek- tek ettől, re szükség, hiszen minden Vajon meddig fog tartani új épület tetején van. köz­ponti. Néhány nap múlva fény derült a titokra, ami­kor az ő házukra felszerelt pózna is felmondta a szol­ez a felemás megoldás? Ha valóban a DÉLÉP ludas a dologban, nem kellene mi­hamarabb helyrehoznia a hibát? Hogy látva lássanak... Ifj. Narozsnik Ferenc (Ti- zepe felé jártak, amikor egy sza Lajos u. 36.) a város- Trabant dudálására megtor­gazdálkodási vállalat autói- pantak. A kocsi nem állt ra panaszkodik, melyek meg, hanem a járda pereme majdnem okozói lettek egy és a gyalogosok között elhú­balesetnek. A locsoló- és zott. Olvasónk méltatlanko­sepregetőkocsik ugyanis dása érthető, hiszen —mint gyakran úgy állnak meg a írja — felesége néhány nap Petőfi Sándor sugárúton, a múlva várta a kisbabát. Szivárvány-kitérőnél, hogy a gyalogosok és az úton köz­lekedő járművek vezetőit akadályozzák a látásban. Felesége és ő több járó­kelővel elindult a zebrán a másik oldalra. Már az útkö­Tevékeny öregkor Egymás után kapjuk a hí­reket aról, hogy Szegedre [jöttek üdülni más megyék szociális otthonainak lakói, és az itteni idős emberek vendégül látták őket Gyak­ran értesülünk kulturális rendezvényekről, kirándulá­sokról, arról, hogy egy-egy intézmény ajándékkal ked­veskedik az idős emberek­nek. A múlt héten a harmadik kerületi öregek napközi ott­honából kaptunk levelet. A 70—80 éves nénik, bácsik ar­ról számolnak be, hogy mi­lyen feledhetetlen élmény­ben volt részük egy aytó­buszkiránduláson, amelyet a harmadik kerületi hivatal szervezett számukra. Sokan eddig nem is jutottak túl a yáros határain, s most lát­ták először Budapestet és a Balatont. Nagyon jól érezték magukat Siófokon, Tihany­ban és Balatonfüreden. A levélben hálás köszönetet mondanak ezért a gondos­kodásért a kerületi hivatal egészségügyi osztályának és az otthon dolgozóinak. Sajnos, gyakran takarja el a járművezetők elől a kilá­tást egy-egy rossz helyen parkírozó autó. Ilyenkor leg­alább van remény arra, hogy néhány órán belül elvezeti onnan kocsiját a tulajdo­nos. Minden reggel bosszan­kodhat azonban az a gépjár­művezető, aki Odesszából in­dul munkahelyére és a Ró­zsa Ferenc gimnázium elől kanyarodik a Népkert sor­ra. A kanyar előtt ugyanis egy gyorsan lombosodó fács­ka teljesen eltakarja a gyak­ran ott hűsölő vagy dolgoz­Nem unatkoznak a pető- SatA utcaseprőt és a másik fitelepi szociális otthon la- oldalra tartó gyalogosokat. S Ezt bizo?yitja a hogy ne a szerencse mentsen tőlük érkezett levél, mely- . , . . , ben beszámolnak a könyv- meg embereket a balesettől, barátok körének egyik ér- talén nem kellene sajnálni dekes rendezvényéről. azt a fát... Üzenetek „Nyugdíjas háztulajdono- lehulló vakolata megsért va­sok": Az kérdezik, ha a tu­lajdonukban levő magánház Intézkedtek az illetékesek Tekintettel arra, hogy éppen az idegenforgalmi idény kellős közepén következett be a kánikula és a velejáró vízhiány, az illetékesek új szökőkutat helyeztek üzembe a Dugonics téren. Az intézkedés révén megszűntek a lakosság panaszai lakit, ki a felelős ezért? ök, még akkor is, ha nincs pén­zük a tatarozásra? Kérdé­sükre a polgári törvény­könyv 354. § adja meg a választ: ilyenkor kizárólag az épület tulajdonosa a fele­lős. Ha a házat nem tud­ják felújítani, adják el la­kácscserével és további gondjuk megszűnik. Szabó András (Zákány u. 17.): Ja­vaslatát tolmácsoljuk: a bu­szokat ne olyan színűre fes­sék, mintha kifakultak vol­na. A Zsiguli-taxik ajtóit pedig Szeged címerével dí­szítsék. Vargha Irén: Azzal, hogy az sszonyok csak ak­kor végezzenek egyetemet alacsonyabb képesítésű fér­jük mellett, ha azután meg nem nézik le életük párját, mi is egyetértünk. Fodor Jó­zsef (Alsó Kikötő sor 12.): Nem hinnénk, hogy a busz­vezetők minden miniszok­nyás lánynak „bárhol" meg­állnak, az idős embereknek még a hivatalos megállóban sem. Vannak udvarias ve­zetők. Dizsur orgonaestje A nyári évad második or­gonahangversenye hangzott el hétfőn este a dámban. A szegedi filharmónia által megrendezett koncert szólis­tájaként ezúttal a fiatal szovjet orgonaművészt, Szer­gej Dizsurt ismertük meg. A műsor első részében el­hangzott — a koncertpódiu­mokon ritkábhan hallható — klasszikus művek előadás­módjáról nern lehet egyön­tetű elismeréssel szólnunk, bár az előadott művek hangszínkombinációi mind­végig stílushűek voltak, és különösen .T. S. Bach Két korálelőjátékának előadásá­nál, a különböző színválto­zatók zökkenőmentesen kö­vették egymást. Sajnos, a tempók ingadozása, és kissé túlzott lassúsága miatt a koncert első része vontatot­tá vált, A hangverseny második részéről már kedvezőbb volt a vélemény: a művész itt főleg a XX. század zenei terméséből mutatott be né­hány orgonaművet. Modern zenei interpretálása — min­denekelőtt a kitűnő Aíes­staen-mű szellemes, nagy­szerű előadását kell kiemel­ni — mind technikai, mind zenei-formaalkotói szem­pontból maradéktalan, érde­kes élményt nyújtott. K. L. A szabadtéri operaének­léshez erős torokra, biztos énektechnikára, jó kondí­cióra, csiszolt mozgáskultú­rára van szükség. Mindezek a dolgok az Operaház fiatal lírai baritonjának, Miller Lajosnak az esetében vala­hogy szerencsésen „összejöt­tek". Alig akad ma hazai énekesünk, aki az utóbbi években annyit szerepelt volna szabadtéri operaelő­adásokon, mint ő. — Művészi pályám — mondta — valójában sza­badtéri produkcióval kezdő­dött. Egyébként nem éne­kesnek készültem, hanem testnevelő tanárnak. Mások biztatására kezdtem éneket tanulni. Háromhónapi stú­dium után nem a testneve­lési főiskolára, hanem a Ze­neakadémiára mentem el fölvételi vizsgára. Fölvettek. 1967-ben az Opera magán­énekese lettem. Beugrással kerültem életemben először szabadtéri színpadra. 1969­ben a Faust margitszigeti szabadtéri előadásán a meg­betegedett Bende Zsolttól én vettem át Valentint. Ez volt életemben az első igazán jelentős szerep, és az első igazi siker is. Ekkor „tűn­tem fel". Pár héttel ezután Szegeden is bemutatkoztam, mégpedig a Carmen egyik csempészének szerepében. Azóta — úgy látszik — „ideszoktam": tavaly Silviót énekeltem a Bajazzókban, az idén a Godunovban a Du­ma titkárának szerepét kap­tám. Ez az utóbbi nem pa­rádés főszerep, de valamikor Svéd Sándor is énekelte. A fertőrákosi barlangszínház és a szentendrei nyári sza­badtéri színház operaelőadá­sai végeztével jöttem Sze­gedre. Szabadtéri repertoá­rom már jóformán nagyobb, mint az operaházi. A sza­badtéri színpad, különösen a szegedi, kemény, de jó is­kola az énekesnek.

Next

/
Thumbnails
Contents