Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

VASÁRNAP. 1971, AUGUSZTUS 1. 3 L. Brezsnyev és N. Podgornij találkozója Kádár Jánossal Kádár János, a Magyar Magyarország dolgozói a Szocialista Munkáspárt Köz- kommunizmus és a szocia­ponti Bizottságának első tit- lizmus építésében elértek. A kára a Szovjetunió Kommu- beszélgetés során nagyra ér­nista Pártja Központi Bi- tékelték az SZKP és az zoltságának meghívására MSZMP, a Szovjetunió és Holnaptól: Kedvezményes nyári ruházati vásár Országszerte augusztus 2— szombaton reggel a Szovjet- a Magyar Népköztársaság [ 14"e között rendezik meg a unióba utazott. Leonyid sokoldalú kapcsolatainak si-, hagyományos nyári szezon­Brezsnyev, a Szovjetunió keres fejlődését, véleményt vegi ruhazati vásárt — je­Xommunista Pártja Közpon- cseréltek a szovjet—magyar • lentette be a Belkereskedel­t: Bizottságának főtitkára, barátság további elmélyíté­valamint Nvikolaj Podgor- sének és fejlesztésének, va­nij, az SZKP KP Politikai lamint a két ország népei Bizottságának tagja, a Leg- közötti barátság megerősíté­felső Tanács Elnökségének sének módozatairól. A be­elnöke július 31-én találko- szélgetés során érintettek zott Kádár Jánossal, aki pi- egy sor időszerű világpoliti­henésre érkezett a Szovjet- kai kérdést is. unióba. A beszélgetés, amelyet a A meleg, baráti hangú be- szívélyesség, a barátság, va­szélgetés során Leonyid lamint a teljes és kölcsönös Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- megértés jellemzett, újólag nij és Kádár János kölcsö- megerősítette az SZKP és nősen tájékoztatták egy- az MSZMP, a Szovjetunió mást az SZKP XXIV. kong- és a Magyar Népköztársa­íesszusán, valamint az ság nézeteinek azonosságát MSZMP X. kongresszusán a kommunizmus és szocia­hozott határozatok végrehaj- lizmus építésének kérdései­fásának folyamatáról, továb- vei, valamint a nemzetközi bá azokról a sikerekről, politika problémáival kap­amelyekt a Szovjetunió és csolatban. Elutazott a szovjet küldöttség Szombaton elutazott ha- mint Sz. Popov, a szovjet tónkból a szovjet mikrobio- nagykövetség másodtitkára, lógiai ipari küldöttség V. D. V. D. Beljajev minisztert Beljajev miniszter vezetésé- fogadta dr. Dimény Imre vei. Búcsúztatásukra a Fe- mezőgazdasági és éMmezés­nhegyi repülőtérén megje- ... ... . „ , . lentdr. Gergely István me- ugyl nümszter 63 Szeker tógazdasági és élelmezésügyi Gyula nehézipari miniszter miniszterhelyettes, vala- is. mi Minisztérium szombati sajtótájékoztatóján Laután Ferenc főosztályvezető. A vásárban mintegy 600 millió forint é-tékű árut — a tavalyinál 35 százalékkal többet — kínálnak 20—40 százalékos engedménnyel. Budapesten 351 üzlet és áru­ház 190 millió forint értékű árut hoz forgalomba. A vá­sár árualapját és kedvezmé­nyét tekintve a lakosság körülbelül 220 millió forin­tot takaríthat meg. A szezonvégi vásárba be­vont cikkek körét és az en­gedmény mértékét a válla­latok ezúttal is önállóan ha­tározzák meg. Központi in­tézkedés, hogy a vásárt nem hosszabbítják meg, s közben az engedmény mértéke nem változhat. A tavaszi-nyári kiegyensúlyozottabb, javuló ellátás következménye a bő­séges készletek kínálata. Sze­zon végi értékesítés a vásár, amelyben legtöbb cikkből még gazdag a választók. A kiárusításhoz ezúttal az ipari vállalatok is tetemes árualappal és pénzügyi esz­közökkel járultak hozzá. tyásároljon lángost fáfá-től őszintén sajnálom azokat az ingerlékeny embertársai­mat, akik minden apróságon felháborodnak, jóllehet az ügy nem is érinti közelebb­ről őket. a minap is meg­kérdezték, mi a véleményem arról, hogy Pelé, a labdarú­gás koronázatlan királya nadrágot árul. Az illető róla. Azt írják, hogy Albert minden ellenkező híreszte­léssel szemben marad a Fra­diban, innen kíván majd nyugdíjba menni. Igazán szép ez a klubhűség, egészen meghatódtam tőle, ám néz­zük tovább. Albert tehát marad, de mit fog csinálni, ha az a szigorú edző bácsi magyar állampolgár, aki a nem lesz hajlandó beállítani kérdést mellemnek szögzete, öt az els° csapatba? Akkor felháborodva idézett a sport- sem történik nagyobb baj, lap felháborodott cikkéből: " „Pelé, a világ elvitathatatla­nul legjobb labdarúgója le­mondta a válogatottságot, de arra van ideje, hogy filmez­zen, a táncdalénekesek ba­bérjaira törjön, s eladja fényképét, nevét különböző reklámokhoz. Számunkra kü­lönösen az volt furcsa, hogy férfi manökenként ruhát is árul". Szóval a magyar sportlapnak ez bizony fur­csa, sőt kifejezetten rosz­szalja, hogy Pelé király rek­lámképpen mosolyog, s va­donatúj öltönyéről így nyi­latkozik: ,,Ha én mondom önnek, elhiheti: Diolon ru­hában más az élet". Bizony, ott más az élet, ezt tudomásul kell venni. Ezt próbáltam megmagya­rázgatni felháborodott is­merősömnek, ha már egyszer véleményemet kérte, végtére is mondani kellett valamit az ügyről. Ha az ember ilyen távoli és ráadásul piti dol­gokról értesül, nem kell mindjárt a plafonon lenni, Pelé király öntrónfosztása miatt inkább a brazil szur­kolók feje fájjon, nem igaz? Ehelyett nálunk a hazai ügyekre kell figyelni, bár ilyen gusztustalanságra szép hazánkban nemigen kerül­het sor. mert a középcsatár, aki erre is gondolt, így felel: „Nem fogok unatkozni. Feleségem hamarosan gebines boltot kap a Filmmúzeumnál. A cégtáblán zöld-fehér mező­ben egy kilences lesz. Oda is besegíthetek". Alighanem más is olvasta ezeket a kivételes őszinte szavakat, azért mondom gyorsan, hogy a felháboro­dásra hajlamosak, mielőtt elvesztenék a fejüket, szá­moljanak fegyelmezetten tíz­ezerig, az ingerlékenyebbek esetleg húszezerig félre­értés ne essék, nem a gebi­nes bolt várható jövedelmé­re célzok — és meglátják, hogy nincs okuk rosszallás­ra. Jó, a gebines bolt cég­tábláján zöld-fehér mezőben egy kilences lesz, na és. Igaz, a cégtáblán szereplő kilen­ces szám viselője annak ide­jén szintén pályázott tánc­dalénekesi babérokra, el is készült egy lemeze, akárcsak Pelé királynak, mert nálunk ismerik az ízlés határait, ilyen elő nem fordulhat. hajlamos ember háborodott fel, holott természetesen nincs igazuk. Mert tessék, csak ezúttal fegyelmezetten harmincezerig számolni, hát nem megtehetné a két nép­szerű táncdalénekes, hogy holmi öltönyök reklámozá­sával keressen különpénzt? ök azonban tudják, hogy ez csúnya dolog. Arról nem is szólva, hogy a dolgok ezúttal is össze­függnek és sok kérdést más megvilágításban láthat, bár­ki, ha nem háborodik fel első hallásra minden apró-cseprő ügy miatt, hanem szép nyu­godtan végiggondolja. 3. Mert ugye. a táncdalfesz­tivál elődöntőinek mozgal­mas korszakát éljük. Van. akinek tetszik egy-egy be­mutatott szám (becsszóra ta­lálkoztam ilyennel is), má­sok ismét felháborodnak, hogy miért bosszantják dal­lamtalan bárgyúságokkal a televízió nézőit és a rádió hallgatóit. Tegyék szívükre a kezü­ket és őszintén mondják meg: nem volna mindany­nyiunk számára jó, ha még több táncdalénekes nyitna lángossütő boltot? Még azt sem bánnánk, ha némelyi­kük nadrágot reklámozna, némán. Hát így kell nézni a dol­gokat, összefüggéseikben. Árkus József Beljebb kerülünk a földes szobába. Míg az ősz bajuszú bácsi kezekulcsolva üldögél, 73 esztendős felesége emlé­kezik a régi időkre. — Amikor csak az idő engedte, de ősztől tavaszig mindig szűttünk. De nem ám rámával, széken ülve, hanem csak úgy a földön. Egész nap alánk volt gyűr­ve a lábunk. Atinvitál a búboskemen­cés nagyobb szobába. Itt volt egykor a műhely. A karóknak, karikáknak, átal­fának és bordának már csak a helye, de azt sorra megmutogatja Terhes néni. — Én már nem tudom Mocsaras, lápos területe­ken a náddal együtt rend­szerint megtalálható a gyé­kény is; hosszú, keskeny le­velű vízinövény. S ahol eb­ben az országban föllelhető, ott előbb-utóbb felbukkan egy küldöttsége a tápaiak­nak. Évszázados vonzás ez; mióta lecsapolták a község körüli gyékénytermőket, szorgosan mennek gyékényt nézni mindenhová, akár a Tisza felső szakaszához, akár a Balatonhoz is. S ha jó a gyékény, nem buzogányos, augusztusban csapatostul kerekednek fel levágni, ha­zahozni. A gyékény századok óta sok dolgot, de jó kenyeret is ad a tápai népnek. Ezért csinálni. A szemem miatt. SZÖNYEG­SZÖVÉS ÉS „SZÉK­PROGRAM" őrzik szívósan a hagyo­mányt, ezért jut házi mű­helynek való tér még az új házakban is. A szövetkezet pedig — a Tápéi Háziipari Szövetkezet — jó kerete a hagyomány sokszínű kivi­rágzósónak. — A hétszázhuszonegy be­dolgozó tag helyett — ta­nácsolja Ördögh Antal, a htsz műszaki vezetője — inkább ugyanennyi családot írjon. Az asszony, a gyere­kek, s ráérő időben a férj is végzi a gyékénymunkát. A szorgalom adatai: ta­valy közel 30 millió forin­tos bevétel. Az idén, az első fél évben 19 millió 100 ezer forint. Év végére 40 millió­nál többet várnak. S hogy visszafelé is tekintsünk: 1967-ben még csak 6 millió forintot virágzott Tápén a háziipar. Nagy Operálták a balt, most még a másikról is le akarják venni a hályogot. — Már csak a Pali felesé­ge dolgozik gyékénnyel — folytatja —, a táskákat csi­nálja. Négy gyereket neveltek fel. A nyolc unoka közül az egyik, Rozika idén érett­ségizett. A szövetkezetben helyezíkedett el, adminisztrá­tor. HARMAN A „MŰHELYBEN" NYUGDÍJAS SZERSZAMOK Pali bá­csi, a szövet­kezet elnöke kísér vagy száz métert az irodáktól. Mégis nagy utat teszünk meg így, a fehér falú, kis­ablakos háznál a múltba nyithatunk kaput. Nyugdíjas tag nyugdíjas szerszámai az udvaron. — Ez a ráma — mutatja a négylábú, bevágott hátú ba­kokat az elnök. — Vedd meg, Pali, olcsón adom — ajánlja köszönés után a gazda, idős Terhes Illés, aki most töltötte be B0. évét. De mégse jön lét­re az üzlet, hátha szükség lesz még rá. ÍH Hazaérve kinyitottam az újságot, miután kényelembe helyeztem magam és meg­akadt a szemem egy bekez­désen. A cikk ugyan nem Pelé királyról szólt, hanem egy császárról, a „Császár­ról", gondolom, már ennyi­ből is kitalálhatja bárki, hogy Albert Flóriánról van szó. Nagy érdeklődéssel fog­tam bele az olvasásba, hi­szen amióta Flóri keveset mutatkozik a pályán, már­már elfelejtették őt a hálát­lan szurkolók, akik pedig annak idején az égbe emel­ték. Tempóra mutantur, no de lássuk csak, mit írnak Efelett tűnődtem éppen, amikor a rádióból váratla­nul érdekes dolgokat kezd­tek el mondani. Hogy két táncdalénekes azért nem vállal nyárra fellépést, mert más elfoglaltsága akadt. Lángossütő boltot nyitott BB. Most látom, hogy ez így megint félreérthető, jobb volna BBB-t írni, ugyanis nem Brigitte Bárdot az ügy szereplője, hanem Bakacsi Béla és Bencze Márta. Azt mondta a rádió, hogy rosz­szalja ezt a lépésüket, gú­nyolódik, különösen azért, mert a két ismert énekes állítólag csak pénzét adta a bolthoz, ezenfelül ismert mosolyát, minthogy a lán­gosokat fizetett alkalmazott süti. Elképzelem, hogy ezen me­gint mennyi felháborodásra "SToiraS^ tart a kánikula Az óceáni hűvösebb lég- a szárazabb, meleg levegő tömegek valamelyest mérsé- hatása alá kerül. Egyelőre kelték a meleget a Kárpát- nem fenyegeti ugyanis medencében, de az évszak- újabb hűvös légáramlat az ban szokásosnál még így is országot, mert az Atlanti­két-három fokkal magasabb óceán felől előrenyomuló hőmérsékletet mértek az or- nedves és hűvösebb levegő szágban. Szombaton elsősor- Nyugat-Európa elhagyása ban az ország nyugati ré- után a Skandináv félsziget szén, a Dunántúlon borítot- felé kanyarodott, ták felhők az égboltot és A vasárnapra érvényes néhány helyen az eső is prognózis szerint a csökkenő esett, másutt váltakozva felhőzeten át tűző napsuga­adott enyhülést és hőséget rak jobban felmelegíthetik a felhősödés és a napsütés, a levegőt. A prognózis alap­Nemcsak a Kárpát-meden- ján még hajnalra sem hűl cében, hanem Közép-Európa le a hőmérségklet 16—21 nagy részén is csökkent a fok alá, napközben pedig felhőzet ós számítani lehet ismét eléri a 30 fokos kánj­aira, hogy az egész ország kulai szintet. Arany János utca 9. Taka­ros új ház, vassugaras kerí­tés, gondozott porta. A há­tul szerénykedő kisebb épü­letben hárman munkálkod­nak, méghozzá igen serény kézzel. Traván Istvánné és leányai. — Itthon vagyok, ha főz­ni kell, félreteszem, ha végzek, előveszem újra. Nekem nem dudál senki, dudálok én saját magamnak, mert csak akkor keresünk, , ha dolgozunk is — magya­rázza a házi munka termé­szetét a menyecske. Fiatal arca fölött már jócskán őszes a haj. A szőke, nevetős Éviké előtt halomnyi gyékény. Szálanként emeli, szedi le­felé a rétegeket, „hámizza". Csinos, bogárszemű nővére, Margitka egy székülés fará­máját fogja a kezébe. Ugyanúgy fonja, sodorja rá a gyékényt — ha nem is olyan szaporán —, mint édesanyja. Fogy a keretlé­oek közti üresség, szépen kitölti a fonadék, kettesével gyarapodik a kész székülé­sek halmaza. — Mennyi a kereset? — Így, a gyerekek segít­ségével 2 ezer—2 ezer 500 forint havonta. Traván István kőműves, a DÉLÉP-nél dolgozik. Mar­gitka elsőéves kereskedelmi tanuló Szegeden. Valamikor ez a kis épület volt a szo­ba-konyhás lakásuk, irigyel­ni való szép házat húztak föl elébe. — Ezt tavaly Vaj háton szedtük — mutat körül az asszonyka —, minden évben elmegyünk, magunk vágjuk a munkánkhozvalót. Az uram kiveszi a szabadságát, két hétig, háromig csak azt csináljuk. Reggel odakerék­pározunk, este meg vissza; két óra hossza csak az út. De a legnehezebb, hogy néha derékig érő vízben kell szed­<ai a gyékényt. Van egy 99 esz­tendő­re szóló szerződésük a MÁV Szegedi Igazgatóságával — tájé­koztattak a szövetkezetben —, három megyében övék a vasúti töltések alján termő gyékény. De a szegedi hal­gazdaság, meg a Hortobágyi Állami Gazdaság nagy gyé­kénytermői is a tápaiaknak szolgálnak. Nem beszélve arról, hogy 23 községben vannak bedolgozóik. Egy másik Arany János utcai házban Terhes Pálné jön a kapu felé. — Nemcsak névrokonok vagyunk — mondja —, mikor a név­azonosságot firtatom. — Minket Szélső Terheséknek ismernek, Illés bácsiékat Vargónak. Az ötvennyolc éves asz­szony épp befejezte egy há­rom méter hosszú, 160 cen­timéter széles gyékénysző­nyeg szövését. Most szétte­keri, mutatja, melyik a hosszabbik, felvető szál. az „Ijan". Régen, mikor „be­leült a gyékénybe" az em­ber lánya, ezek a hosz­szanti szálak is szorongat­ták. — Ma már persze rámán dolgozunk. — Azután a lá­nyáról beszél. Ápolónő, most a Fekete-tengernél üdül. Férje a téeszben dolgozik. A bedolgozópénz átlaga 600 forint havonta. így nyáron, mikor a háztáji föld meg a kert munkálása, a jószág­ellátás leköti, nem mindig jön ki ennyire, máskor meg többre kerekedik. Egy másik ház udvarán, a barackfa árnyékában látom a műhelyt. Miklós Józsefné áll a ráma előtt, szaporán fűzi az ijan közé a kereszt­szálakat, a „bordával" oda­oda-„dömböli" őket a már kész szőnyegdarabhoz. — Mi nem vagyunk ta­gok, de azért csináljuk, amikor tudjuk, jól jön egy kis mellékkereset. — Hétfőn jön egy mon­sieur Párizsból, 1975-ig szóló üzletkötést tárgyalunk meg vele — mondja a műszaki vezető. „Székprogram". Tavaly 78 ezer gyékénnyel kárpitozott székülést adtak el. 1975-ben félmilliót szeretnének. Jú­lius 12-től elkezdték a hoz­zá való fakeretek saját elő­állítását is. — A mesterség szépsége — Nagy Pál is, Ördögh An­tal is ezt emlegeti. Mindket­ten régi gyékényescsaládból valók, ők tudják, mit jelent ez. Persze a kedvnek, igye­kezetnek találkozni kell a körültekintő gazdálkodással, ügyes értékesítéssel is. Pá­rizsban, Brüsszelben vagy Brnóban — minden kiállítá­son ott vannak a szövetke­zetiek, bemutatnak, tárgyal­nak, üzletet kötnek. És ta­nulnak, ahol és amit csak lehet. Mintaterem A gyékény­ből készült szőnyegek, szé­kek, fotelek, heverők, fal­védők, papucsok és egyebek mellett seregnyi más anyag­ból készített termékük sora­kozik itt. Képet adva a tá­péi háziipar sokszínű kivi­ragzasáról. Simái Mihály ,

Next

/
Thumbnails
Contents