Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

VILÁG PROtETÁ*JA*,EGY?SÜtJl=TEK! DELMAGYARORSM MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 202. szám 1971. augusztus 28. szombat Ara: 80 fillér Ünnepélyesen megnyílt a Vadászati Világkiállítás Az EMERGE exportrekordja Képünkön: Lósonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Földes László miniszterhelyettes a kiállítás megnyitását követő percekben Pénteken délerő tt ünnepélyesen megnyílt a Vadászati Világkiállítás. A fellobogózott főbejáratnál egyenruhás er­dészeti egyetemisták álltak sorfalat: a dísztéren fogadó­bizottság várta a megnyitóra érkező vendégekét. Az ünnepi megnyitón részt vett Losonczi Pál. a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér La­jos. a Minisztertanács elnökhelyettese,' Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Timár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Jelen volt az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, államtitkárok, a társadalmi élet számos ismert személyisége. Ott voltak a külföldi delegációk, a külföldi pavilonok nemzeti megbízot­tai, valamint a budapesti diplomáciai testület számos ve­zetője és tagja. A hivatalos ünnepséget színpompás, látványos mű­sor előzte meg. A Vadásza­ti Világkiállítás lombkoszo­rús emblémáját négy egyen­ruhás vadász hozta a térre, óket solymászok és kutyá­kat vezető vadaszok követ­ték. Léggömbök röppentek a magasba, majd bábolnai lo­vasok vonultak a főtérre. Ezután felhangzott a Him­nusz, amelynek hangjai közben ezeír galamb szállt a magasba. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Dr. Dimény Imre üdvözöl­te a megnyitó ünnepség részvevőit, majd arról szó­lott, hogy a világkiállítás gondolata örvendetesen élénk nemzetközi vissz­hangot váltott ki. A kiállí­táson 41 ország nemzeti be­mutatóval képviselteti ma­gát, további tizenegy ország pedig a kiállítás rendezvé­nyein vesz részt. őszinte örömmel fogadtuk vala­mennyiük jelentkezését, mert mindez amellett is vall, hogy az általános em­beri célok szolgálatában — mint amilyen az élővilág fenntartása — társadalmi rendszerüktől függetlenül szívesen társulnak a nemze­tek. — Ez a nemes jóakarat nyilvánult meg annak a sok nemzeti és nemzetközi szervezetnek a buzgalmá­ban, amelyek segítettek bennünket a világkiállítás szervezésében. Ez a segít­ség önzetlen volt. Sem ne­künk, sem más országnak nem származik közvetlen, anyagiakban is lemérhető haszna a világkiállításból. Közvetett hasznunk annál inkább, hiszen kiállításunk az ember és a természet kapcsolatának nemesítését, örök becsű értékek bemuta­tását, egyszersmind védel­mét szolgálja. Büszkék va­gyunk rá, hogy szocialista hazánk az első ország, amely vadászati világkiállí­tás szervezésére vállalkozott, s a Nemzetközi Vadászati Tanács ajánlasára megkapta a rendezés jogát. — A vadászati világkiál­lítás szervezése mintegy öt esztendeje kezdődött. Az előkészítésből bőven kivet­ték részüket társadalmi és állami szerveink, legjobb szakembereink és dolgozó­ink. Azon iparkodtunk, hogy az élelmiszer-gazdaság és a fagazdaság kiállítási terüle­tén — harmincezer négyzet­méter fedett és ötvenezer négyzetméter szabad téren — kulturált környezetet te­remtsünk a nemzeti bemu­tatóknak, ugyanakkor hű képet adjunk hazánk vadá­szatáról, halászatáról, ezek múltjáról és jelenéről, a magyar lósportról és ebte­nyésztésről, meg nem feled­kezve arról, hogy a közép­pontban mindenütt az alko­tó ember áll. Törekedtünk arra is,, hogy a kiállítás tu­dományos és művészi szín­vonala is. któllja a próbát. Dr. Dimény Imre . ezután elmondta: külföldön gyak­ran utalnak rá. hogy a ma­gyarok vendégszerető em­berek. — Valóban örömmel fogadjuk minden kedves lá­togatónkat, s szeretnénk, ha nemcsak a kiállítással, ha­nem szép országunkkal, an­nak tehetséges és szorgal­mas lakóival, városainkkal és falvainkkal, népünk szo­kásaival, hazánk haladó szo­cialista, társadalmi-gazdasá­gi viszonyaival is megis­merkednének. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kívánom, hogy a kiállítás mozdítsa elö szerte a világon az er­dők. a mezők, a vizek élővi­lágának megismerését, bölcs hasznosítását, szerezzen újabb híveket a természe­tes környezet üdítő, egész­ségjavító hatásának, indít­son el minél több egészsé­ges kezdeményezést az em­beri javak megóvására és fenntartására, erősítse a ma­ga eszközeivel a népek kö­zötti megértést, a békés, kulturált életet. Dr. Dimény Imre beszé­de után Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke ünne­pélyesen megnyitotta a va­dászati világkiállítást. A megnyitó után a vendé­gek megtekintették az első vadászati világkiállítást. Az első délután Péntek délután 3 órakor megnyitották a vadászati vi­lágkiállítás kapuit a közön­ség előtt. A hosszú sorok­ban várakozó vendégek gyorsan elszéledtek a 33 hektáros területen. A világ­kiállítás információs szolgá­lata feladata magaslatán állt: 240 egyenruhás egye­temista kalauzolta a látoga­tókat, akiknek tájékozódását több mint 200 központi el­igazító térkép és felirat is segíti. Ugyanakkor 30 pa­vilonban kezdte meg műkö­deset az információs szolga? lat. amely több nyelven ad felvilágosítást az érdeklő­dőknek. Megnyílt a külföldiek klubja is. ahol a Magyar Posta telexgépeket és köz­vetlen interurbánközpontot szerelt fel. A terület éttermei és bü­féi, amelyek egyidöben több mint háromezer vendéget tudnak kiszolgálni, szintén fogadták az .első látogatókat, mégpedig különleges va­dászételekkel és külön a vadászati világkiállításra készített és palackozott ita­lokkal. A szegedi EMERGÉ gu­migyár kollektívája — ügy tűnik — egyre jobb ered­mennyel hasznosítja szakér­telmét: az üzem az első fél évben 129 millió forintos nyereséggel dolgozott. Amint Mikes Sándor igazgató el­mondta, a jó eredményt el­sősorban a tervezettnél 20 százalékkal nagyobb mély­fúró tömlők termelesenek iköszónhetik. Az első fél év­ben ugyanis nem akadt za­varó körülmény, sikerült a minőségileg megfelelő szín­vonalon tartani, s a mély­fúrótömlő gyáregység igy érhette el a rekordot. Mint ismeretes, a mélyíúrótörrüő a gyár legfontosabb export­cikke, amelyből főként a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok vásárolnák. Természetesen a fél év jó teljesítménye nem oldótt meg minden gondot, a má­sodik fél évre ugyanis ne­hezebb feladatot kapott a gyár: az EMERGÉ-től mint­egy félmillió dollár érték­ben rendeltek meg külön­féle műszaki-gumiárukat a tőkés országok. Különösen a közel-keleti cégeik érdeklőd­tek a gumihevederek és hajtószíjak iránt. Például Marokkó összesen 23 ezer méternyi gumi hevedert ki­ván vásárolni, s több ezer méter hajtószíjat várnak Irakban, Malaysiában és Burmában Szegedről. Az exportfeladat valamennyi üzemegységet kemény próba élé állit, hiszen a megren­delt árukat csak a legszer­vezettebb és termelékenyebb munkával lehet elkészíteni a hátralevő hónapokban. A tét nagy. az Országos Gumiipari Vállalat szerző­dést kötött a Külkereskedel­mi Minisztériummal, s en­nek értelmében minden dol­lár után közvetlenül része­sedik a gumigyár. Ha az exportfeladatot maradékta­lanul megoldja az EMERGÉ — csupán belőle minden dolgozó ötnapi keresetének megfelelő nyereséggel tetézi meg év végi részesedését. Az első félévi jó nyeresé­get egyébként a gumigyár béremelésre is felhasználja: a dolgozók keresete több mint 1 millió 400 ezer fo­rinttal emelkedik, azaz egy dolgozóra átlagosan száz fo­rint jut. Ezenkívül a nyere­ségből külön jutalmazzak a munkaverseny legjobbjait — az egyéni jutalmon kívül —, mintegy 240 ezer forintot szánnak e célra. M. I. Az Antarktisz felderítése Az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztrália és a Szovjetunió a következő évtizedben koordinált terv alapján közösen folytatja a „hatodik földrész" az An­tarktisz feltárását. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Szövetség moszkvai 15. közgyűlésén külön koordinációs tanács vitatta meg e nagyszabású nemzetközi kutatási terv részleteit. Az APN hírügy­nökség értesülései szerint a terv értelmében francia és ausztrál kutatók traktor­vontatású szánokon expedí­ciókat indítanak állomásaik, ról a földrész központi ré­szébe. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió ugyanezen a területeken nagyarányú légifelderitési programot hajt végre. Emellett a szovjet specialistákat bízták meg azzal is, hogy az ex­pedíciókkal egy időben több ezer kilométeres partsza­kaszt kutassanak át a leg­nagyobb részletességgel. A világ jelenleg legna­gyobb teljesítményű vonta­tóinak, a „Harkovcsankák­nak" segítségével szovjet­francia expedíció kel útra, hogy sok ezer kilométeres átkeléssel érje el a föld­rész távoli területén levő | „Vosztok" szovjet kutatóál­I lomást. Tudósok a beszédről Szimpozion Szegeden Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek között nyitotta meg dr. Réthi Aurél pro­fesszor, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság elnöke a nemzet­közi beszédszimpóziont a megyei tanács nagytermé­ben. Papp Gyula. Szeged megyei város tanácsának el­nökhelyettese köszöntötte a kongresszus húsz országból érkezett, közel 250 résztve­vőjét. Nem véletlen, hogy Szege­det érte az a megtisztelte­tés, hogy a világ minden tá­járól fogadhatja a beszéddel foglalkozó szakembereket. A város sok irót nevelt, igy itt különösen hagyománya van a nyelv ápolásának. Az 1968 óta létező Fonetikai. Foniat­riai és Logopédiai Társaság­ban pedig a városok közül legtöbben Szegedet képvi­selik. A háromnapos tanács­kozáson SÍ előadást tartanak, főleg orvosok a foniátria — nyelvészek és fizikusok a fonetika —, gyógypedagógu­sok a logopédia területéről. A bes2édkutatáshoz azon­ban elengedhetetlen a kap­csolat egyéb szakterületek­kel is. A matematikán, a számitástechnikán, az akusz* tikán, a pszichológián kívül felhasználtak az előadók többek között a távközlés, az elektrotechnika, a tele­fónia. a hiradastechnika eredményeit is. A kongresszus első tudo­mányos témája a kóros han­gok elemzése. Az előadások foglalkoznak a csecsemők rendellenes sírásával, az el­ső beszédhangok eltérései­vel, az óvodás-, iskolás­korú gyermekek beszédhi­báival, az öregkor hang­problémáival. A jelenlevők egész sor technikai segéd­eszközről. kísérleti berenőe­izé&ról hallhatnak, melyek a gyógyítást, a helyesebb be­szédet vagy a megértést se­gítik. A tudósokat foglal­koztatja a mesterséges nyelv létrehozása, azaz a nagyot­hallók számára is hozzáfér­hető információs lehetősé­gek megteremtése. A rendezőbizottság gon­doskodott az előadások utáni elfoglaltságról is. A vendé­geknek idegenvezető mutat­ja be a várost, orgonafce­mutatón vehetnek részt a dómban, barokk koncertet hallgathatnak a Szőke Tisza fedélzetén, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola sze­gedi tagozata kamarazene­kara előadásában. Az utol­só napon, vasárnap, Bugacra rándulnak ki a kongresz­szus résztvevői. C. A. Szakképzettséget szerezhetnek a gyermekgondozási segély idején A nők helyzetéről tanácskozott a Vasutasok Szakszervezete A Vasutasok Szakszerveze­tének Központi Vézetősége pénteken megtárgyalta a vasutas nők élet- és mun­kakörülményeit javító űj in­tézkedéseket és azok hatá­sát. Dr. Tóth Györgynének, a nőbizottság vezetőjének beszámolója szerint a MÁV­vezérigazgatóságok területén példamutató kezdeményezé­sekkel segítenek az anyák gondjain. Többek között le­hetővé teszik számukra, hogy a gyermekgondozási segély ideje alatt is szak­képzettséget szerezzenek, s visszatérve a munkahelyre pedig az esetleges bérelma­radást 30 napon belül ki­egyenlítik. A jövőben a többgyermekes és egyedülál­ló anyákat mentesítik az éjszakai munka alól is. Az intézkedések hatására szem­betűnően gyarapodott a nöi munkerőletszam. Mindezek mellett azonban nem nőtt a női vezetők szá­ma a termelésben. Ezt az­zal magyarázzák, hogy a nők szakmai gyakorlata, va­lamint felkészültsége jóval alacsonyabb. A MAV vezér­igazgatója ezért elsődleges feladatnak határozta meg, hogy ki kell választani azo­kat a rátermett lányokat, asszonyokat, akik alkalma­sak az irányításra, és ré­szükre meg kell teremteni a továbbtanulás lehetőségeit. Aránytalanságok érezhe­tők a bérezésben is. Az ugyanazon munkakörben dolgozó nők általában 100 forinttal kevesebbet keres­nek, mint a férfiak. A ta­nácskozáson hangoztatták, hogy a jövőben jobban ér­vényesitik az egyenlő mun­kaért egyenlő bert elvét. „

Next

/
Thumbnails
Contents