Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-24 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 28. 3 Tudományos tanácskozások Sxegeden ültajisztikai konferencia Tudósok húsz országból — Ötven előadás Egv- hétig tartó nemzetközi tatók rámutattak, hogy altajisztikai konferencia kez- altajisztikai konferencia dödött tegnap Szegeden, a József Attila Tudományegye az a kuruckor és a 48-as sza­di- badságharc török vonatkozá­landó jellegű. 1958-ban tar- sai hagytak kitörölhetetlen totta alakuló ülését — az nyomokat történelmünkben. tem Dugonics téri aulájában, előzőleg Münchenben ren- Krónikáink és Juliánus korai dezett nemzetközi orientális- érdeklődése óta nem szűnt ta kongresszus határozata meg a magyar tudomány fi­kongresszus gyelme e kérdések iránt. A nem nyújtott magyar szakemberek érdqk­csolataival, ezenkívül külön eshetőséget arra, hogy kellő lödését ma az jellemzi, hogy török nyelvészeti és történeti teret szentelhessenek a sa- a problémákat történeti három szekcip- játos altajisztikai kutatások szempontból, marxista mód­Az altáji, vagyis a török, a mongol és a mandzsu-tun­guz népek nyelvi, valamint alapján. A történelmi és néprajzi kap- ugyanis már kérdésekkel ban, összesen mintegy ötven megvitatásának. Ezért ala- szerrel, a kérdések magyar előadásban foglalkoznak a kult tehát az állandó alta- vonatkozásainak és vűágtcr­húsz országból összesereglett jisztikai konferencia, amely ténelmi összefüggéseinek egy­tudósok. A konferencia több évenként más-más ország- idejű figyelembevételével kö­mint száz résztvevője között ban ülésezik. zelítik meg. A magyar tudósok kez- A magyar altajisztik;a nem­ei ettől fogva tevékenyen zetközi elismerésének egyik A megnyitón, ahol egyebek részt vesznek a konferencia megnyilvánulása, hogy az között jelen volt dr. Koncz munkájában. Ennek egyik jdej konferenciát hazánkban János, a megyei pártbizott- oka, hogy a török és a ve- rendezték meg. A résztvevők sag osztályvezetője is. a tu- lük történeti kapcsolatban a tudományos program mel­dományos kutatókat dr. Li- álló mongol népeknek meg- iett megismerkednek Szeged az különböztetett szerepük volt nevezetességeivel, majd meg­y- a magyar nyelv és nép tör- tekintik a magyar puszta egyetem Belsöázsiai Tanszé- tenetében. A finnugor és az egyik utolsó rezervátumát, a kének vezetője, a koníeren- altáji népek ősi rokonságé- Bugaci Állami Gazdaságot. cia ez évi elnöke köszöntöt- nak kérdése a magyar östnr- A konferencia alkalmából te. Ezután dr. Márta Ferenc ténet legrégibb korszakához a magyar altajisztikai kuta­akadémikus. a József Attila tartozik. Az önállóvá vált fásokat reprezentáló tudomá­Tudománvegyetem rektora, s magyar törzsek megjelenő- n.vos könyvekből, illetve ilyen témájú szépirodalmi alkotásokból kiállítást nyi­szédaikkal. Majd a kun és tottak meg az egyetemen, bevándorlás, a ta­a török hódoltság, D. B. mintegy hetvenöt külföldi tudós szerepel. geti Lajos akadémikus, Eötvös Loránd Tudomány­Papp Gyula, a városi tanács süktől kezdve szoros kapcso elnökhelyettese mondottak latban álltak török szóm üdvözlő szavakat. Az első napon elhangzott besenyő bevezető előadások, tájékoz- tárjárás, Féllábon a levegőben Nem szakma ez. Csak állomásnál szorgoskodik. S munka. Ásni a gödröt, s ha holnap? Holnap, meglehet, vizes a talaj — keszonalapot az ország másik végében. Ás, csinálni, betonozni, csörlős betonozik, s ha kell, oszlo­autó segítségével helyére pot is mászik. Bár ez in­emelni a negyvenmázsás osz- kább a fiataljának való. lopokat. Aztán szabályozni a Eszes vezetéket: ne feszüljön túl- két év ságosan, s ne ereszkedjék a szabályosnál alább. Mert a vezeték oszlopokat képes ki Antalnak pedig mai­híján megvan a nyugdíjideje. — S a pénze? — Azzal nem lehet mesz­Biokémiai nagygyűlés Átadták az idei Szörényi Imre-emlékérmet A Magyar Biokémiai Tár- Intézetének professzora, a ezzel járó ötezer forintos saság évenkénti hagyomá- Magyar Biokémiai Társaság pénzjutalmat Závodszky Pé­nyos nagygyűlését korábban elnöke nyitotta meg. Utána temek, a budapesti Bioké­mindig Budapesten rendezte, dr. Straub F. Brúnó akadé- miai Intézet dolgozójának Az idei, sorrendben az ötö- mikus, a Magyar Tudomá- Bagdy Dániel, a Társaság dik konferencia résztvevőit nyos Akadémia nevében — titkára nyújtotta át. A fiatal Szegedre hívták össze, hogy és dr. Tóth Károly, a Szege- kutató tartotta meg az elsö ezzel is demonstrálják: Sze- di Orvostudományi Egyetem előadást: A térszerkezet sze­ged a hazai biológiai kuta- rektora köszöntötte a vendé- repe az enzim működés sza­tasok centrumává fejlődik, geket. bályozásában címmel. A há­A szemészeti klinika nagy A nagygyűlés első napján romnapos konferencián hat­előadótermében az ország átadták a Szörényi Imre- vanhét előadás hangzik el. minden részéből érkezett emlékérmet — amelyet a biológusok, orvosok, fiziku- biokémiai kutatások terüle­sok, kémikusok, elméleti ku- tén kimagasló eredményt el­tatók és gyakorlati szakem- ért fiatal kutatók részére berek jöttek össze. alapítottak, az MTA Bioké­A tanácskozást dr. Guba. miai Intézetének 1959-ben el­Ferenc. a Szegedi Orvoslu- hunyt igazgatója emlékére, áomanyi Egyetem Biokémiai Az idei emlékérmet és az Matematikusok találkozója T. B. rántani a helyükből, ha nem sze rugaszkodni. Húsz év hozzáértő kéz szerelte föl. A után se tudtam elérni a tiz­távvezetékek építőinek fizi- forintos órabért. Kilenc­kummal is bírniuk kell. ha negyvenem van. De most féllábon szükséges nyolc órát már kihúzom a nyugdíjig, állni az oszlopon. Kánikulá- Jöjjenek a fiatalok! ban, süvítő szélben. Esőben Csakhogy a fiataloknak vagy hózáporban. nemigen akarózik előkerül­ni. Pető János, a csoportve­— Csak zető körbemutat, szó nélkül, csodál- Harminc éven aluli nap múlva meg újrakezdi. Igaz — ez évi vívmány ez — a vállalat mar fizeti a gyors­vonatot is. Csak valahol le ne vonják. Hangzavar. Kiszűrődik be­lőle a nemisez, nemisaz, a hanembizony. Az ezüst ve­zetékek alatt szenvedélyesen, s gyanakvó egyhangúsággal mondják a magukét az em­berek, akik valaha odahagy­ták a földet ezekért a fel­hőket célzó oszlopóriásokért. A poros svájci sapkák köze­pét tűzi a nap. Ebédidő. FESTENI IS KELL — Iga­zuk van az embe­reknek? koztam, amikor dolgozik közöttük, van, mintha öröktől csinál ná ezt az örökkévalóságig. S innen mindig kétszáz, há­romszáz, négyszáz kilométer­kijárták az iskolát. De igaz­sággal mondja az asszony: látod, felnőttek a gyerekek, ... , ,—., , te meg itthon se voltál. 1949 valamelyik borsodi, nyír óta csak a hét végén va- segl faluból .Még fellábbal gyok otthon, meg szabadsá- otth°n- S van, aki már gon. Vagy ha beteg vagyok. Most már az is előfordul. Jánoshidára valósi Eszes Antal a többiekkel együtt most az öthalmi úti OVIT­Nemzetközi jellegű. uni­verzális algebrai konferen­cia kezdődik ma Újszege­den a József Attila Tudo­mányegyelem Móra Ferenc Kollégiumában. Az ötnapos konferenciára — melyet a József Attila Tudományegye­tem és a Bolyai Társulat közösen rendez — közel negyven külföldi és hazai résztvevőt várnak. Egyebek között tudósok érkeznek az NDK-ból, az NSZK-ból. Csehszlovákiából. Lengyelor­szágból, sőt a távoli Viet­namból is. Tizenöt előadást tartanak, melyeket vita kö­vet, s a rendezők humoro­san elmondták, eredetileg minikonferenciának szánták a matematikusok szegedi találkozását, de annyian je­lentkeztek, hogy már-már midikonferenciának számít. Utolsó szakaszban Vadászati Világkiállítás előkészületei nem — Valóban sokan hagyják Aki itt itt ezt a szakmát. — Amit nem is becsülnek meg túlságosan? — Pedig univerzális dol­gozót nevel. — Engem a Szeged északi alállomás érdekelt. — Az csak csepp a ten­szak- gerben. Csak tizenhárom oszlop: — Ha jövőre meglátogat — Mennyit állítanak fel bennünket — néz körül a naponta? Jánoshidára való Eszes An- — Ha szériában vagyunk, tal —, lehet, hogy csak a naponta négyet. Az alapo­legoregebbeket találja itt. zás után két héttel. Lam, most xs megy egyi- — S a vezeték? kunk. az a fiú. — S int az — Huszonnégy nap műlva napjat mar felében vezetéket is lehet húzni. félszívvel mában. sem itt, a utolsó A Vadászati Világkiállítás Albertirsai úti területén utolsó szakaszhoz érkeztek az augusztus 27-i hivatalos megnyitót megelőző előké­születek. A világkiállítás 33 hektáros területén hétfőn több mint kétezren dolgoz­tak és 100—120 teherautónyi szállítmányt vettek át a rendezők. Hétfőn az Albertirsai úton tartotta értekezletét a világ­kiállítást előkészítő 19 szak­bizottság egyike: ez a szak­bizottság a központi, főtéri bemutató programját állí­totta össze. A szakemberek iTiegállapították, hogy az előkészületek jól haladnak, határidőre elkészülnek a fő­téri terület „berendezésével" az építők és a kertészek. Hétfőn például helyére került a magyar trófeabe­mutató igen változatos és a laikusok számára is sokat­mondó anyaga. A fegyver­bemutató pavilonjában az utolsó simításokon dolgoz­nak. ta a legszörnyűbb tragédiákat.) Más életformához szoktak a mai 65—70 vagy 80 évesek, s máshoz a mai kö­zépkorúak. mint ahogyan — bár nem szorosan ide tartozik — egészen más elképzeléseik vannak az élet külön­böző dolgairól a mai fiatal nemze­déknek is. A sokszor alapjaiban el­térő gondolkodásmódokat egyeztetni — nagyon nehéz dolog, olykor szinte lehetetlen. Mindenesetre igen sok tü­relem kell hozzá mindkét részről. S kell több lakás is. Az új lakás­rendeletek kiadásakor az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszélt arról is, hogy — elsősorban Buda­pesten, de a többi városban is — épülnek nyugdíjasházak, s kísérletez­nek ennek a problémának valami­lyen, mind az öregek, mind a fia­talabbak számára nemcsak elfogad­ható, hanem kedvező megoldási le­hetőségeivel. Valami olyan megoldás­ra van szükség, hogy szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák úgy élhessenek: elég közel ahhoz, hogy segítsenek egymásnak, és elég távol ahhoz, hogy ne okozzanak gon­dot egymásnak. Több törődést, figyelmet érdemel­nek azok az idős emberek is. akik­nek n-ncsenek közeli hozzatartoacak. Elveiben és alapjában jó a szociális otthonok hálózata — de több emberi melegségre, együttérzésre van ott is szükség. Ujabb és mind több helyen bevált intézmény az öregek napközi otthona, ahol rádióhallgatással, be­szélgetéssel, sakk- vagy kártyapartik­kal töltik az időt azokban az órák­ban. amikor otthon nincs senki. Ezeknek az otthonoknak a számát is kell — és lehet is — gyarapítani, ezek létrehozása és fenntartása ma mar a helyi tanácsok költségvetésén, nemegyszer — csupán ötletességén, rugalmasságán múlik. Egyszer egy évben — immár ha­gyományosan — megrendezik ország­szerte az öregek hapját.. Ezen a na­pon — mi tagadás, kissé már for­málissá valóan — úttörők köszöntik virágcsokorral a nagy- és dédmamá­kat és -papákat, akik mosolyogva hagyják fényképezni magukat, amint kakaót iszik és kalácsot eszik. Ez a megemlékezés — még ha kevésbé külsőségesen tartanák is — egyma­gában kevés. Hiszen ez csak egy nap, s az év másik 364 napján is gondolni kell az öregekre. Például úgy, hogy a családon belül a fiatalabbak kezdenék a kölcsönö­sen megkívánt, egymás iránti türel; met. Meg úgy is. hogy a különböző hivatalokban — például az SZTK­rendelökben, ahol ók a leggyakoribb páciensek — előzékenyebben, meg­értőbben beszéljenek, bánjanak az öregekkel. Aztán ügy is. hogy a gép­kocsivezetők (értve ezen mindenkit, aki autót, motorkerékpárt vezet) na­gyobb figyelemmel, körültekintéssel vigyázzanak a városi utcákon és or­szágutakon az idősekre, akik — ta­lán azért, mert nem tudnak előre­haladott korban hozzászokni a nagy forgalomhoz — nem tudnak eléggé vigyázni magukra. Régi mondás, hogy egv szülő fel tud nevelni akár tíz gyereket is, de tíz gyei'eknek is sok eltartani egy szülőt. Bizonyos, hogy ez az általá­nosítás igy — mint minden általáno­sítás — túlzás. A humánum azt pa­rancsolja. hogy az öregek gondjai le­gyenek a mieink, a mai dolgozó nemzedék gondjai is. A szülők felne­velték, eltartották néhány évtizeddel ezelőtt a mai „derékhadat" — ne­künk őket nem kell eltartanunk. De öreg napjaikat gondtalanabbá, vidá­mabbá tenni — mindnyájunk köte­lessége. Yarkoayx Endre eltöltött negyvenes, zömök férfi felé. aki egykedvűen támaszkodik Tizenöten, zonyosan nem leszünk. — Ki festi az oszlopokat? — Ha szükséges, ugyan­a lapátra. — ezek a szerelők. Az alvállal­ahogy most, bi- kozók nem szívesen csinál­ják, ha már terhelés alatt van. — Igazán olyan könnyű volt ez a tizenhárom oszlo­pos távvezeték-szerelés? — Nem mondhatnám. Fel kellett venni a halászcsiz­mát is, mert a gödröt, ahol \ égül keszonozni kellett, el­öntötte a víz. A boldog ember névroko­nával ballagunk az OVIT­felé, Joó - Ép­pen itt fogyott el a kedv? — Voltunk már nehezebb úton is. A Vértesben építet­tünk távvezetéket Dorog felé. Itt — céloz a magas szegedi talajvízre — csak sár van. S még mindig jobb, ha az hull az ember fejére, áílomás épülete s nem a ko. A kedv attól György technikussal. Detkre fogy, hogy máshol már töb- való. ahonnan a 220 kiló­bet keresnek, pedig nem xs voltos távvezeték Szeged felé kell utazgatniuk. Kapunk mi is indul, havonta 500 forint külszol- — Mégis van. aki marad, galati dijat, de az ötvenes — Ezt is lehet szeretni, evekben, amikor kezdtük, az Ezek az emberek megjárták is 860 volt. Ez a munka eszi egész Magvarországot — Kis­az embert, annyira, hogv az várdát, Celldömölköt, Ajkát, ember nem is tud eleget Devecsert, Bodrogkeresztúrt. enni- S ott lesznek az Arad—Sze­— Szorakozas? ged 400 kilovoltos vezeték — Próbálná csak meg. Al- építésénél is. Ha kell. féllá­gyon a barakkokban lakunk, , u,.„„„«« .„•» mire hazaérünk, csak végig/ bon' a huszonot méteres ma. dőlünk az ágyon. Hajnaltól g&sban. estig dolgozunk, egész héten. Bólintok. Előttünk tábla: Szombaton hajnalban fel- vigyázat, magasfeszültség! szail aztan az ember a vo­natra, délután ér haza, egy Veress Miklós Országos tapasztalatcsere a téeszek társulásáról A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsanak kezde­ményezésére hétfőn országos tapasztalatcserét rendeztek Jászapátiban. A tsz-szövet­ségek vezetőinek, a szövet­kezetek szakembereinek ta­nácskozásán részt vett dr. Nyíri Béla, a TOT titkára. Az 1969 közepe óta üzemelő „Jásztej" tsz-társulás ta­pasztalatai alapján értékel­ték a szövetkezetek ilyen jellegű tevékenységét és a fejlesztes lehetőségeit. A 6 jászapáti, jászkiséri, jász­szentandrási és jászivám ter­melőszövetkezet közös vál­lalkozása példamutatóan szervezte meg az együttmű­ködést. A tagszövetkezetek, illetve a háztáji gazdaságok tehené­szeteiből naponta tizenkét­tizenhárom ezer liter tejet vesznek át és dolgoznak fel. A tapasztalatcsere résztve­vőinek egyöntetű megállapí­tása volt: érdemes a jász­apatiak példáját követni.

Next

/
Thumbnails
Contents