Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 28. 3 inaié a szabadtérin Illyés Gyula Szegeden A parasztvezér és ellenfelei Illyés Gyula Dózsájának konfliktusa a népelnyomó földesurak és a jobbágytöme­gek között bontakozik ki. A monumentá­lis dráma történelmileg hiteles jelenetek­ben mutatja be, hogyan emelkedett a ki­váló, de ismeretlen végvári kapitány, DÓ­zsa György hadvezérré, ábrázolja a föl­desúri, jobbágyi ellentéteket, s végül az 1514-es parasztháború főbb eseményeit. Még két előadás Több műfajban Gyimesi Kálmán sokféle szerepet játszott már a sza­badtérin. Olyat azonban, mint az idén, még soha. Az operairodalom remekeinek előadásaiból jól ismert éne­kes — a Borisz Godunov­ban is láttuk — ebben az évben a könnyű műfaj szí­neiben is —, Farkas Ferenc népszerű Csinom Palkóiéi­ban —, a dóm előtti szín­padra lépett, mint a cím­szereplő dal- és darabbeli társa, jó pajtása, szívbéli cimborája, Csinom Palkó. — A feladat számomra — mondja a művész több nagy sikerű előadás után —nem­csak zeneileg különleges. A könnyű műfaj játékban is mást kíván, mint az opera. A legnagyobb újdonság azonban mégiscsak az, hogy ebben a szerepben — éle­temben először — táncolnom kell a színpadon. Szerencsé­re partnerem, a táncosnak is kitűnő Krasznói Klára is so­kat segített. — Látva a jól sikerült tel­jesítményt, úgy gondoljuk, a szerep közel áll egyéniségé­hez. — Valóban. Elsősorban Csinom Palkó figurájának népisége, vidámsága, életsze­retete. Ezt a szerepet játsz­va, énekelve, táncolva, jól érzem magam a színpadon. Csinom Jankó a könnyű mű­fajban valami olyasféle fi­gura, mint az operában, mondjuk, Mozart Varázsfu­volájának Papagenója, amely egyébként eddigi szerepeim közül leginkább a szívem­hez nőtt. — A feladat zeneileg sem jelentéktelen. — A daljátékok műfaján belül nagyon igényes. Ezt a szerepet nem lehet „elszí­nészkedni". Itt bizony éne­kelni kell. Könnyítette a dolgom, hogy Farkas Ferenc muzsikáját nagyon szere­tem. Szegeden is előadott operájában, a Bűvös szek­rényben is énekeltem, én voltam a Vezér. — Gondolom, a szerep az operaénekesnek is hasznos tanulságokkal járt. — Feltétlenül. Ősszel a szegedi színházban — októ­ber 1-én lesz a bemutató — Rossini Sevillai borbélyának címszerepét éneklem. Tud­juk, a dinamikus figura rendkívül sok játékot kí­ván a -ézínésztől. A Csinom Jankó, úgy érzem, éppen eb­ben az irányban hozott szá­momra sok hasznot: lendü­letesebbé, felszabadultabbá tette játékomat. — Aíií jelent ez? — Az opera híres belépő­jét általában koncertszerűen, statikusan éneklik. A belé­pőt én dramatizálva, sok mozgással és játékkal, a szö­veget cselekményesítve sze­retném bemutatni. Ha ez jól sikerül, a Csinom Jankónak, a szabadtéri szerepnek fel­tétlenül nagy része lesz ben­ne. ö. l. Vitatkozó főurak. BáthorI, az ország nádora (Kállai Ferenc) és a nándorfehérvá­ri várkapitány (Iványi József) a tennivalókon csap össze. Minden szerep egyforma Szilágyi Tiborral, a Thália Színház művészével még a Dózsa György bemutatója után beszélgettem. Forró volt még a levegő a sikertől; a téren itt-ott beszélgető, vi­tatkozó embercsoportokat le­hetett látni. — Nagyon örültem a sze­gedi meghívásnak, hogy játszhattam a szabadtérinek ezen, a minden bizonnyal jelentős bemutatóján. Még csak átutazóban iártam Sze­geden. Most, ezalatt a né­hány nap alatt csodálatos benyomásokat, élményeket szereztem a városról, az em­berekről. Nemcsak a város szépsége ragadott meg, de a lakói is. A trafikostól a bü­fésig, mindenki végtelenül kedves, figyelmes, és látszik, magukénak is érzik a fesz­tivált, a sikert. — Azt hiszem, már na­gyon sokan elmondották, de igen lényeges dolog, hogy semmivel össze nem hason­lítható játékstílust követel a dóm előtti tér. Igazán nem panaszkodhatom, nagyszerű szerepeket játszhattam kő­színházakban. Ez a mostani élmény azonban egyedülálló. Hat-hétezer emberhez kap­csolódni, egy láncszemnek lenni abban a sorban, mely végül, túl a szép nyáresti szórakozáson, valami ember­formáló, jellemalakító in­formációt is közöl, nagysze­rű dolog. És micsoda csapat hozta létre ezt a produkciót! A magyar színjátszás színe­java. Egyedülálló munka, és baráti hangulat jellemezte az eddig együtt töltött időt. A produkció szerintem tökéle­tes szintézise volt annak, hogyan játszhat együtt a pesti és a vidéki színjátszás élgárdája. Herendy figurá­ja, amit én játszom, Illyés darabjában nem a legna­gyobb szerep. De egy szí­nész számára minden szerep egyforma. Különösen itt és most, ahol mindezt még az emberi kapcsolatok nagysze­rűsége is segítette. Ügy ér­zem, ez az előadás sokat tett a magyar kultúra ügyé­nek. Mai, minden mozzana­tában modern mondanivalót hordozó darabot mutatott be az együttes. Illyés személye, darabja, Félix László rende­ző nagyszerű elképzelései, erényei és a színészek lel­kes játéka nagyszerű elő­adásban csúcsosodott kl. Ezért érdemes volt annyi mindent áldozni! Tegnap, csürtökön, a Dózsa György szabadtéri elő­adására Szegedre látogatott a darab szerzője, Illyés Gyula­Délután felkereste a szabadtéri játékok igazgatóságát, majd a szegedi színházba látogatott, ahol beszélgetett az előadás rendezőjével, Félix Lászlóval. Később a Dél­magyarország szerkesztőségében Szeged irodalmi életének képviselőivel, a szerkesztőség és a Tiszatáj több vezető­jével, munkatársával találkozott. A beszélgetésen részt vett Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályveze­tője is. A költő este a szabadtérin megtekintette a drá­májának előadását. Képünkön: Illyés Gyula és felesége a dóm téri nézőtéren. A Dózsa György tegnap esti előadása után Farkas Ferenc Csinom Palkójának mai, pénteki és a Dózsa holnapi, szombati bemutató­ja után befejeződnek az idei szabadtéri játékok. Az ide­genforgalom, a vendégjárás végleges adatai még nem állnak rendelkezésünkre. Azt azonban máris tudjuk, hogy az idén is sok tízezer láto­gató kereste fel a fesztivál heteiben az ünneplő Szege­det. Igen sok külföldi is járt ebben az időszakban ná­lunk; a játékok nemzetközi hírneve és tekintélye még tovább növekedett. Különö- Megkezdődik a parasztháború. A vezér (Bessenyei Ferenc) és Mészáros Lőrinc, a sen, ha arra a három ran- botos pap (Nagy Attila) boldogan üdvözlik a fölkelt jobágyokat. gos művészi produkcióra gondolunk; amely az Idei esztendő műsorát meghatá­rozta: Hacsaturján Sparta­cusának, Muszorgszkij Bo­risz Godunovjának és Illyés Gyula Dózsájának nagysza­bású szabadtéri előadására. eskü budán, a dózsa györgy előadásának egyik leglátványosabb jelenete „ _ siflis József felvételei. ^ — Nagyszerű akkumulátor ez a szegedi néhány hét, néhány előadás. Segíti a színész feltöltődését erőben, tapasztalatban, baráti kap­csolatokban. Feltölti színé­szi-emberi lényét. SCs fc

Next

/
Thumbnails
Contents