Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

VTLAQ FROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 196. szám 1971. augusztus 20. p é n t e k Ara1 forint alkotmányunk ünnepén Éljen aupsztus 20-a, alkotmányunk ünnepe! S

zép nemzeti hagyományunk, hogy a mai napon, augusztus 20án bensőséges ünnepségeken emlékezünk meg a Magyar Népköztársaság alkotmányáról, arról az alaptörvényről, amelyen az új magyar szocialista államiság nyugszik. Az a jogi aktus, amely 1949. augusztus 17-én, az országgyűlés ünnepi tanácskozásán történt — az alkotmány tör— teljes joggal vált egyik nagy nemzeti ünnepünkké. Népünk tudatában ez a nap — augusztus 20-a — egybekapcsolódott a magyar államiság megteremtőjének, I. Istvánnak születésnapjával, egybekapcsolódott a két alapvető termelő osztály — a munkásosztály és a parasztsag — barátságának ünneplésével, egybekapcsolódott az új kenyér megszegésének magasztos pillanatával. Az igazi tartalmat azonban ennek az ünnepnek mindig az adta, amit az alkotmány is törvénybe foglalt: a felszabadult magyar nép nagy nemzeti sikereit és jövendő útját. Ma még az 1949-ben elfogadott alkotmány van érvényben, pedig azóta hatalmas változások következtek be a magyar társadalmi-gazdasági és politikai életben. Van azonban, ami mégsem változott, s amit — úgy gondoljuk — majdan egy új alkotmány megfogalmazásakor is — hasonlóképpen kell törvénybe foglalnunk, s ez az a gondolat, hogy: „A MagyaiNépköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." Ma ez kézenfekvőnek tűnik mindenki előtt. De akkor, 1949-ben, amikor az országgyűlés az alkotmány fontos cikkelyeként ezt törvénybe foglalta, sokkal plasztikusabban, történelmi időt tekintve közvetlen közelből látszott, mit is jelent a magyar népnek ez a tömör mondat. Azt, hogy a múlt rendszer nemzetgyilkos kalandorpolitikája következtében romba döntött ország helyén — a felszabadulást követően alig négy esztendővel — nemcsak az ország állt talpra, de ebben az országban végérvényesen az ország, a nemzet fenntartói, a dolgozó osztályok jutottak . hatalomra. S mindaz, ami pozitív fejlődés azóta bekövetkezett, ezen alapszik — a nép hatalmán, amiből a szocializmus fakadt, A

kkor — több mint két évtizede — alkotmányunk nemcsak egyszerűen rögzítette és alaptörvényben megerősítette a nép által elért eredményeket, hanem az alkotmány sorai egyben — egy hosszabb történelmi időszakra nézve — a nemzet követendő útját is megállapították. Ha az alkotmányt olvassuk, benne ilyen szövegezést találunk: „A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét." Nos, azóta e perspektívát messze túlhaladtuk, már nemcsakhogy leraktuk a szocializmus alapjait, nemcsakhogy megkezdtük a szocializmus teljes felépítését, de a X. pártkongresszus határozatának megfelelően e munkában is új szintre emelkedtünk: a szocializmus teljes felépítését magasabb szinten folytatjuk, hogy majdan a kommunizmushoz jussunk el, amely ma már nem egyszerűen elmélet, hanem Magyarországon is. történelmi közelségbe került, s reméljük a ma már élő generációk által megélt, viszonylag közeli valosag lesz. De az alkotmány hivatása — s ezzel fejti kl. mint alaptörvény funkcióját —. hogy rögzítse egy társadalom, viszonylag hosszabb időszak alatt megtett fejlődését, s egyben utaljon a nemzet újabb történelmi időszakaira is. Ezt maradéktalanul majd egy új alkotmány tudja betölteni. Ezért foglalt állást a X. pártkongresszus a következőképpen: „Szocialista fejlődésünk alapvető biztositéka és egyben politikai fegyvere a Magyar Népköztársaság 1949ben elfogadott alkotmánya, amely az ország alaptörvényének erejével rögzítette a néphatalom addigi vívmányait, és nagy vonalakban kijelölte hazánk szocialista fejlődésének irányát. Az elmúlt két évtizedben végbement változások szükségessé teszik államunk alaptörvényének megfelelő módosítását." s mint ismeretes, az ff" országgyűlés legutóbbi, júniusi ülésszakán meg is alakította soraiból az alkotmány módosítását előkészítő bizottságot, amelynek hivatása lesz a nagy fontosságú jogi aktus előkészítése. Hiszen igaz, amit fentebb mondottunk, hogy az alapelvekben semmiféle változásra nincs szükség, de rögzíteni kell a társadalom fejlődésében 194B óta történt előrehaladást, mindenekelőtt azt, hogy nemcsak létrejöttek, de meg is szilárdultak a szocializmus alapjai, és hazánk a szocializmus építésének fejlettebb szakaszába lépett. Rögzíteni kell azokat a vólr tozásokat, is, amelyek — az országgyűlés által, azóta alkotott törvényeknek megfelelően — például az államélet, a szocialista demokratizmus kibontakoztatása vonatkozásában bekövetkeztek — és így tovább. így válik majd a Magyar Népköztársaság alkotmánya népünk számára még erősebb hatalmi és politikai fegyverré, nemzetünk, a dolgozó osztályok, az egész nép jogai es természetesen kötelességei biztositékává. Üjkori nemzeti történelmünket 1945. április 4-től számítjuk. Ez a nap a nemzetünk életében olyan történelmi sorsforduló volt, amihez ezeréves történelmünkben alig van példa. Ez a történelmi út tette lehetővé, hogy végre a magyar nép ura Legyen saját hazájának, végre ez a jog alkotmányilag is törvénybe legyen foglalva. A szocialista jogtudósok szerint a Magyar Népköztársaság 1949-es alkotmánya a magyar nép első valódi alkotmanya, hiszen amit a múlt rendszer annak nevezett. nem alkotmány, hanem valójában csak különböző jogalkotások gyűjteménye volt. S különösen ez az első olyan alkotmány, amely nem a dolgozó osztályok elnyomását, hanem ellenkezőleg: hatalmát és felemelkedését tette alaptörvénnyé! A régi rendszír propagandaszólamaiban oly gyakran használt „ezeréves szentistváni alkotmány" soha nem létezett, csak arra szolgált ez a kifejezés, hogy a magyar nép nemzeti érzületével visszaélve, a földesúri-kapitalista uralkodó osztály kizsákmányolása zavartalanságát, a nagybirtok és a kapitalista gyárüzem „szent" magántulajdonát biztosítsa. A szocialista Magyarország az igazi „örököse" nemzeti történelmünk minden haladó, pozitív, progresszív hagyományának. s a mai Magyarország becsülettel, tisztességgel ápolja is ezeket az értékes történelmi hagyományokat. De nemzeti történelmünk legújabb szakaszában mar olyan nagyszerű szocialista történelmi „hagyományok" is vannak, mint az alkotmanynapi ünnepségek, amelyen megerősítjük eltökéltségünket a szocialista Magyarország felépítesére, amelyen még megbonthatatlanabbá tesszük népi államunk politikai alapját képező munkásosztály és termelőszövetkezeti paraszti osztály szövetségét, amelyen számba vesszük az előttünk álló feladatokat. Történelmi mércével mérhető az a munka, amit népünk az elmúlt évtizedekben végzett. Megállás azonban sohase lehet. Az élet, a fejlődés új, emelt szintű feladatokat tüz elébünk. Hogy eddig a munka nehezét végeztük-e el, vagy még ezután jön a neheze, nehéz lenne megállapítani. Ám, amit eddig végeztünk, arra büszkék lehetünk: amerre a szem ellát határainkon belül mindenütt az új építés, az alkotás ezernyi jelével találkozunk. T

ehetséges, szorgalmas népünk új, nagyszerű elképzelésekkel, tervekkel is rendelkezik, amelynek nyomán még szebb, még gazdagabb lesz az ország. Népünk a szocialista közösség megbecsült tagjaként nincs egyedül többé a világban, a haladásért küzdő országok élvonalában menetel, számára a konfliktust nemzeti és internacionalista célok soha nem jelentettek. Az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány augusztus eleji együttes ülése is megerősítette, hogy a magyar nép — élén a Magyar Szocialista Munkáspárttal — mindenkor megtette és megteszi kötelességét, akár a szocialista haza ügyéről, akár a szocialista internacionalizmus erősítéséről legyen is szó. Munkás-paraszt találkozók, nagygyűlések Felvonták az Állami Zászlót Az alkotmány napja alkalmából nagygyűléseket, munkás-paraszt találkozókat, üzemavatókat tartottak az elmúlt napon. Selypen az ország legnagyobb azbesztcement nyomócsögyárát avatták. Párt- és állami vezetők több nagygyűlésen ünnepi beszédet mondtak augusztus 20-a jelentőségéről: Az ünnepi program kiemelkedő eseményei a budapestiek ezreit vonzzák az Országházhoz, ahol ma ünnepélyes tisztavatás lesz, a hagyományos dunai viziparádéhoz és légibemutatóhoz, az árbocra vont Állami Zászlónál történő zenés őrségváltáshoz és gyönyörködhetnek. abban a hagyományos tűzijátékban, amelyet ezen az ünnepen a Gellérthegy csúcsán látnak minden évben. A főváros már csütörtök estétől fényruhát öltött, a Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját a Kossuth Lajos téren, katonai tiszteletadással vonták fel. Tegnap délutántól a Gellérthegy ormán a magyar nemzeti lobogó és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlója leng. A főváros művelődési házaiban kiállítások nyílnak. amelyek az alkotmány megszületésének évfordulójára emlékeznek. Az elmúlt két napon Szegeden is gyűlések sokasága köszöntötte az alkotmány ünnepét. A mai nap szegedi programja azzal az ünnepséggel indul, amely délelőtt 10 órakor kezdődik a Felszabadulás Tsz-ben. Ezen dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Tarjánban délelőtt futballmérkőzéssel avatják az új pályát, a gyerekeknek roller- és görkorcsolyaversenyt rendeznek, délután Sövényházán például a nagygyűlést majális, közös ebéd követi. Tápén a hagyományos ünnepségre másfél ezer embert hívtak meg (előadó Vass Lajos téesz-elnök), s a 10-kor kezdődő ünnepség után kenyérszegés, közös ebéd szerepel a Tiszatáj Termelőszövetkezet programjában. Domaszéken munkás-paraszt találkozó lesz. Este az újszegedi Vigadóban 7 órai kezdettel tartják az idei Alkotmány-bált, 9kor pedig az őszibarack- és virágkiállítás dijainak átadásával kezdődik a Tisza Szálló tükörtermében a fesztiválza-tö galaest. Az un* nep két napján a hagyományos alkotmány ünnepi sportversenyek is jó szórakozást ígérnek. A szegedi járásban ma, péntek délelőtt 9-kor Rúzsán nagygyűlés lesz, előadója Tóth Szilveszterné országgyűlési képviselő, Bordányban az ugyancsak 9-kor kezdődő megemlékezésnek Varga Andrásné, <• népfront járási bizottságának titkára, Kisteleken, a délelőtt 10-kor kezdődő gyűlésnek Gruber János, a járási pártbizottság titkára. Tiszaszigeten a 11 órakor kezdődő nagygyűlésnek Nieszner Ferenc országgyűlési képviselő lesz az előadója. Dócon 10 órakor ünnepi gyűlést tartanak, s dr. Nagymihály Sándor, a helyi népfrontbizottság elnöke mond beszédet, Bakson 10 órai kezdettel Gémes Ferenc tanácselnök. Sövényházán, az Árpádvezér Termelőszövetkezet az Árpádszobornál tartja nagygyűlését, délelőtt 10-kor. Dr. Fazekas Lajos, a megyei tanács osztályvezetője mond beszédet. Az új kenyér ünnepéra más rendezvényeket is terveznek.