Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-03 / 181. szám

2 SZERDA, 1971. AUGUSZTUS 3. A Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek csapatgyakorlata A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői jóváhagyott harckiképzési tervének megfelelően a kijelölt csehszlovák, szovjet es magyar csapatok megkezdték az „Opál 71" elnevezésű harcászati együttműködési gyakorlatot. A gyaIrorlat. a Magvar NepköatárEgy hónap múlva kezdődik az új tanév A javítóvizsgákról és a pótbeíratásokról Az 1971/72-es oktatási év diákokkal, akiknek tantárI kezdetéig már csak egy hő- gyaiból nem feleltek meg a : nap van hátra. Mivel nem követelményeknek, minden diák fejezte be si- . , ., , kerrel előző tanévi tanulmá- A i'™" « ^ztal^ozo, . .. vizsgakat az altalanos es a tajekoztatot tartott, amelyen nvatt, vannak, akik nem középiskolákban - az előző ! az, állami költségvetés egyentölthetik teljesen zavartala- évek gyakorlatának megfe- I súlyát érintő kerdéseket elenul a nyári vakációt: ké- lelően — az idén is augusz- ( mezte. Az állami költségvetés egyensúlyáról Tájékoztató a Pénzügyminisztériumban Filipszky Zoltán, a Pénz- termelő beruházások finanügvminisztérium főosztály- szirozásában. amelyeket az vezetője hétfő délután sajtónm'íiMísi. 1,-11 • . tus utolso heteben bonyolít- ' szulniok ke 1 a jav tovizs- • •, , „ . . ... J jak le. Ezek pontos idejet gara — feltéve, hogv csak az igazgatók határozák meg egv vagy két tárgyból buk- és az iskola hirdető tábláján tak meg. Ezt segítendő, az is közzéteszik. A vizsga ideiskolákban hamarosan meg- J** *..f k£Pf?latos .. . tudnivalókról az iskolák ersasag Honvedelmi Miniszte- kezdődnek a korrepetálások, tesítik a tanulók szüleit. Az riuma vezetésével terv sze- Ennek keretében azok a pe- a diák aki a javítóvizsgát rint folyik. 1 dagógusok foglalkoznak a >röm a Dáni utcában indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. A javítóvizsgákat követően. a tanévnyitó ünnepség előtti munkanapon — augusztus 31-én — lesznek a pótbeirások. Ez. azokat a tanulókat érdekli, akik a júniusban valamilyen okból nem iratkoztak be. A pedagógusok számára a nyári szünidő augusztus utolsó hetében ér véget: a tantestületi kollektívák tag, jainak auguszus 24-én kell j ..bevonulniok" az iskolákba, hogy elvégezzek a tanév előí készítésével kapcsolatos felj adatokat, A tanévnyitó értekezletet, ugyancsak augusztus utolsó hetében, az igazgató által megjelölt napon tartják, mind az általános, mind a középiskolákban. A j tanévnyitó ünnepségek szeptember 1-én lesznek országszerte. Az öregek Dáni utcai nap- milyen szeretettel készültek ! közi otthonában ugyancsak erre a napra a nyomda dol- i mozgalmas az élet az utób- gozói. A varrógépét Vincze bi napokban. A múlt héten György igazgató adta át az látták vendegül a Baranya otthon lakóinak. A vállalat megyei szociális otthon la- dolgozói már nem idegenkóit, tegnap délután pedig ként ültek a megterített aszismét kedves látogatókat tálnál, ugyanis két évvel ezfogadtak. A Szegedi Nyom- előtt a nyomda raktárát da dolgozói nem jöttek üres alakították át az idős emkézzel. értékes ajándékkal berek hajlékává a tanács | lepték meg az otthonban lakó. mintegy 40 idős asz Magyar—szovjet vaskohászati tárgyalások F. D. Voronov, szovjet vaskohaszati miniszterhe- j Ivett es vezetésével hétfőn,j tegnap szovjet delegáció ér- ! " segítségével, és több válla-1 keaett hazónkba, a magyar! szonvt. És nem is akármi- lat dolgozóinak vei: a vállalat 33 szocialista munkájával, brigádja az összegyűjtött Az igazán értékes meglepenböl varrógépet vásárolt. petés azutan a kavé> a to,.. Erdei SZOTE citerazenetagja feledtette a A közel 40 nagymama, ta és a hűsítő ital. dédmama korú asszony meghatódva hallgatta dr. Czina Mihálynak, a kerület főorvosának szavait, maid Kokat Gyulát, a nyomda parttitkárát, aki arról beszélt. társadalmi —szovjet vaskohászati gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állan| dó munkacsoport 6. ülésére. A tanácskozáson megvitatják a közös tudományos kutatások soron következő feladatait, tárgyalnak műszaki Béla, a karának nénikkel, bácsikkal a nehe- dokumentációk kölcsönős átadásáról, továbbá szakembezen elviselhető hőséget. Ch. A. ! rek ' (MTI> tapasztalatcseréjéről. Elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium részletesen felmérte a költségvetési egyensúly különféle problémáit, a költségvetés deficitjének okait. Rámutatott, hogv a problémák nem újkeletüek. 1950 és 1967 között a látszólag kiegyensúlyozott költségvetés mögött olyan feszültségek húzódtak meg a gazdasági életben, mint a fejlődés nagyfokú egyenetlensége. a beruházások nem : kielégítő hatékonysága, a I készletek nagymérvű felhalmozódása, a fogyasztás és a felhalmozás arányának gyakori és erőteljes ingadozása, a népgazdaság külső egyensúlyának romlása. Az.' irányítás akkori rendszeréhez kapcsolódó pénzügyi mechanizmus azonban nem volt alkalmas a feszültségek jelzésére. Az állami költségvetésben bevételkérit számolták el ugyanis a készletek értékében levő jövedelemrészeket is. holott azok a társadalom számára tényleges hasznot nem jelentettek. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésén i jelül a pénzügyi mechanizmus gyökeres megváltoztatásának egyik fontos célja volt és ma is az, hogy a mechanizmus egyes elemei reálisan tükrözzék a gazdasági élet tényleges helyzetét. A költségvetés jelenlegi helyzetében tehát a reform előtt kialakult, de máig sem megoldott egyensúlyi problémák fejeződnek ki. A reform bevezetése óta a társadalmi-gazdasági életben számos eredményt értünk el. A termelés összetételben és idöbelileg jobban alkalmazkodik a szükségletekhez. a nemzeti jövedelem gyorsabban nő. mint a teljes termelés, mert a ráfordítás kisebb és a készletnövekedés is lelassult. A lakossági vásárlóerő gyors növekedése ellenére is fokozatosan javult az árukínálat, A költségvetési bevételek viszonylag gyors ütemben nőttek, ugyanakkor azonban a kiadások még ezt. is meghaladták. 1968 óta az, állam tudatosan vallalta a költségvetési hiányt, hogv ezzel biztosítsa a zavartalan átmenetet az új gazdaságirányítási rendszerre. Az allam jelentős részt vállalt olyan az egyensúly az utóbbi hónapokban inkább az utóbbiak javára billent. Az. irányzatot nem cáfolja az, legfeljebb meg összetettebbé alakítja, hogy időközben kötötték meg az új szovjet— egyipomi szerződést, mert ez, ha belső célok elérésére is, de külpolitikai törekveseket tamogat. az egyiptomi belső osztályviszonyok egyelőre nem tisztázódtak. Ezeket az. ellentmondásokat észlelte a nyugati tábor is — mindenekelőtt az Egyesült Államok —, hacsak nem járult hozzá akár közvetve kialakulásukhoz és kiéleződésükhöz. A Kissivper-féle agytröszt, amely illúziótlanul szemléli az erőviszonyokat, azzal számot vetett, hogy a Szovjetunió földközi-tengeri jelenléte, növekvő érdekeltsége az. Indiai-óceán térségében is befejezett tény, s ezen csak erőkonfrontációval lehetne megkísérelni változtatni. A hatalmi-katonai erőviszonyok pedig olyanok, hogy ilyen konfrontáció rendkívül messzemenő következményeket hozhat. Marad tehát a belső befolyásolás, az egyes arab országokon belülről működtetni olyan társadalmi erőket, amelyek jobbratolódást biztosithatnak. Arra nem kell semmi különösebb és nyomósabb bizonyíték, hogy Huszszein jordániai király rendszerére mennyire hat az Egyesült Államok, az ismert tények annyira kézenfekvőek. A palesztinai gerillák fölszámolása nagyon valószínűen külső bátorításra történt, és ismerve ennek a gerillamozgalomnak belső ellentmondásos termeszetét. még csak azt sem lehet teljesen kizárni, hogy belülről is működtek kívülről serkentett es támogatott önlikvidáló erők. Bonyolultabbá válik azonban a dolog, ha Szudánhoz közelitünk, hiszen itt egy magát forradalminak nevező hatalmi csoport számolja föl véresen azokat, akik az antiimperialista forradalomnak legkövetkezetesebb támogatói lehetnek. Könnyű lenne azzal érvelni, hogy a történelemben sok forradalom volt már, amely végső képenek kialakulásáig o shakespeare-i drámák sorozatát élte át — erre hivatkozik a XIX. század Európáját fölidézve André Fontaine a Le Mondeban. Itt azonban van egv külső szereplő is. amely ilyen minőségben lépett föl néhány napra a marokkói válságban is, az észak-afrikai Libia. Alighanem Kadhafi ezredes rendszerének aktivitása nélkül nem így alakult volna a szudáni válság. ahogyan alakult, hiszen abban köz.vetlen része volt, hogy a hetvenkét órás forradalmárok két vezetője az akasztófa alá került. Milyen ország ez a Líbia, amely ugyancsak forradalminak nevezi magat, milyen erők előmozdítója hallatlanul serény aktivitásával a mai arab világban? Erre a kérdésre rendkívül nehéz válaszolni, még a helyzetet alaposabban ismerő olasz lapok is óvatosak. Kadhafi es tisztjei a modern világ egyik legelmaradottabb monarchiáját döntötték meg, és ezzel együtt hallatlan vagyon került birtokukba. Líbia olajjövedelme horribilis összegeket tesz ki, efölött a hatalmon levő tiszti csoport rendelkezik. A közelmúlban több hónapos tárgyalás után ez a jövedelem jelentékenyen növekedett is. a nyugati olajmonopóUumoK szinte zokszó nélkül kifizették a magasabb árat. Erősen tartja magát az a hír. hogy az. Egyesült Ál- i lamok nem nehezményezte a líbiai követeléseket, sőt a háttérben bátorította is állítólag őket, mert számára különösebb terhet nem jelent az áremelés, viszont nehézségeket okozott a nyugat-európai partnereknek. Ezt megelőzően Kadhafi Tunéziában tett látogatásakor kapcsolatot teremtett amerikai személyiségekkel, es a két ország viszonya a lényeges javulás utján van. A nagy olajjövedelem birtokában Libia tiszti csoportja meghatározó szóhoz jutott az arab ügyekben. Nagy mennyiségben repülőgépeket vásárolt Franciaországtól, ezt a hírek szerint szét is fogja osztani, és igényt tart az arab politika alakítására. Kadhafi szenvedélyes nasszerista, abban az értelemben. hogy az arab egységet szorgalmazza. miközben ez. az eszme más országokban — így Egyiptomban is — teret veszít, az új fejleményekre inkább a nemzeti megszilárdulás vágya jellemző. A megvalósítás szakaszában levő egyiptomi—szíriai—líbiai—szudáni negves szövetséget is Kadhafi siettette. A líbiai államfő portréjához azt is ismerni kell. hogy bigottan vallásos. es szélsőségesen kommunistaellenes. Túlzás lenne persze, az arab világ rendkívül szövevényes belső ügyeit most azzal leegyszerűsíteni, hogy mindenre csak Líbiában keresünk magyarázatot. A szálak lényegesen kuszáltabbak. De lehetetlen nem észrevenni a társadalmak belső jobbrafordulását, amivel a nemzetközi bonyodalmak magyarazhatók. Varkonyi Tibor uj irányítási rendszerben a vállalatoknak saját alapjaikból vagy kölcsöníorrasból kellene megoldaniok. Míg a beruházásoknak csaknem 50 százaléka került vállalati hatáskörbe, a költségvetés finanszírozási terhei csak 25 százalékkal csökkentek. A felhalmozási kiadások számított csökkenése nem következett be. 1969-ben és 1970-ben változatlanul a költségvetési kiadások 21— 22 százaléka szolgált felhalmozási célt. 1968-ban a termelői árrendezésnél az állam támogatta a vállalatokat abban, hogy bevételeik fedezzék kidasa kat és nyereségük is legyen. Azzal számoltak, hogy ezek a támogatások viszonylag nem hosszú idő múlva csökkennek, ez azonban nem következett be a várt mértékben. Ez abból adódik, hogy a munka szervezettsége és a gazdálkodás nem javult a kívánt mértékben. Növekvő terhet jelentenek az állami költségvetésnek az árak stabilitását célzó kiadások is. 1969 és 1971 között körülbelül 5 és fel milliárd forinttal járult hozzá az állam ahhoz, hogy a tökésországokban tapasztalható infláció ne gyűrűzzék tovább a belföldi árakban, s védjék a hazai fogyasztói árakat. Igaz ugyan, hogy ezeknek a támogatásoknak egy re.sze nyereségadó formájában visszatérült az államnak, de ennek leszámítása után is mintegv 4 milliárd forint többletterhet jelentett 1969 és 1971 között az árak stabilizálásának támogatása. A költségvetésben tapasztalható feszültségeknek — mint mondotta — leaalábnis két alapvető oka van. mégpedig az. hogy lassan nö a hatékonvság. és túlméretezettek a kiadások. A beruházási piacon a kínálatot tartósan és nagymértékben meghaladó kereslet a többi között azzal jár. hogy a beruházások tervezett határideje pltolódik. a befejezetlen állomány növekedése pedig késlelteti a költségvetés bevételeinek gyarapodását. Általában fékezi a hatékonyság növekedését és lassítja a bevételek gyarapítását az a kényszerhelyzet is. hogv a. gazdaságosan dolgozó vállalatoktól a nem gazdaságosan dolgozó vállalatokhoz kell átcsoportosítani a jövedelem jelentős részét. További | probléma, hogy nem érvényesül megfelelően az árak orientáló szerepe. Az árak indokolatlanul nagymérvű rugalmatlansága a feszültségek feloldása helyett elodázza a megoldást. A költségvetés helyzetét gazdasági és társadalmi okok nagv mértékben meghatározzák. Ugyanakkor a jóváhagyása utón költségvetés ben még év közben is szükségképpen születnek különféle döntések, amelyek többletkiadással járnak, és ezek fedezésére tartalékok már nem állnak rendelkezésre. A költségvetés egyensúlyi problémáinak megoldása tehát nem egyszerű feladat, csak fokozatosan és hosszabb idő alatt lehet e területen eredményeket elérni. A költségvetési egyensúly javítása mégis múlhatatlanul szükséges, mert ennek hiánya a társadalom közérzetét zavarja, es ha belátható időn belül a feladatot nem oldják meg. úgy később ellentmondásos intézkedésekre kényszerülhetnek az állami szervek. Ezért az 1972. évi népgazdasági terv és az állami költségvetés összeállításának mosl folyamatban levő munkái során egyik legfontosabb feladat az egyensúlyi viszonyok javítása. A feladat nemcsak és nem elsősorban a felhalmozási és a társadalmi, s a lakossági fogyasztási vásárló erö szabályozása. Legfőképpen az a cél, hogy a társadalmi munka nasznossága javuljon. Ami a beruházási piac közismert feszültségeit illeti, szükség van visszaszorító intézkedésekre is. Ezt már korábban felismerték es ezért módosították 1971-ben a jóvedelemszabályozást. ami az adóterhek 3—4 százalékos emelesét és a decentralizált fejlesztési források szűkítését jelentette, ez azonban csak az egyik szükségszerű intézkedés volt. Múlhatatlanul szükséges, hogy a központi forrásból finanszírorozott. 1972-ben vagv azután kezdődő beruházásokat felülvizsgálják. s ha szükséges, elhalasszák vagy átütemezzék, mégpedig oly mertékben. hogy megfelelő fedezetet biztosítsanak előre nem becsülhető, de addigi gyakorlat alapján mégis valószínűsíthető költség-túllépésekre a beruházásoknál. Ezért tételesen felül kell vizsgálni a központi fejlesztési célkitűzéseket. Az előkészítés-kivitelezés korai szakaszában levő. továobá az 1972. évi kezdésre előirányzott központi döntésű beruházások egy részét átütemezni, esetleg törölni kell. A költségvetés jövő évi felhalmozási terheit oly módon is mérsékelni kell. hogy • ním vesznek figyelembe újabb igényeket beruházások támogatására vagy kölcsönök vsszafizetesenek elhalasztására. A jövőben gyorsabban kell csökkenteni azokat az összegeket, amelyekkel az állam a vállalatok különféle veszteségeit téríti meg. Következetesen fel kell lépni a különböző oldalakról erkező nyomás ellen: sem indokolatlan bérpreferenciákat nem szabad nyújtani, de olyan támogatást sem nyújthat a jövőben az allam. amelyeket a vállalatok az árváltozásokból származó nyereségcsökkenés kiegyenlítésére kérnek. Az árak stabilitását érintő kérdésekben differenciáltan, a társadalmi, gazdasági követelmények mérlegelésével célszerű dönteni. Az, árszínvonal stabilitása társa dalom-politikailag helyes követelmény. Mégis figvelembe kell venni. hogy a mereven értelmezett stabilitásnak negatív következményei is vannak. Sok esetben növelik a költségvetési kiadásokat, s ily módon lényegében a konkrét ármozgások közöipbösiíése ellenére sem küszöbölik ki az általános áremelkedések veszélyét. A közgazdasagilag indokoltnál alacsonyabb arak a kereslet növekedesét. az árleszoritás terheinek és feszültségeinek a halmozódósát. felerősödését idézik elő. A termelő szférában következetesen nagyobb terhet kell engedni a világipaci értékítéletnek, a fogyasztói árak esetén pedig az élelmiszerárak stabilitásán túl a tervezett reálbér-növekedés betartásának megfelelően kell szabályozni az ár-alakulást. Befejezésül arról szólt, hogy a társadalmi közös fogyasztás 1972-ben reálertékben nem növekedhet gyorsabban. mint a nemzett jövedelem. EnneK betartása minden területen gondos elemzést és megalapozott tervezést kíván. Elengedhetetlen, hogy a költségvetésből gazdálkodó szervek társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból rangsorolják igényeiket. A költségvetési javaslatok felülvizsgálatát is szigorítani kell. s az előirányzatokat a lehetösegekhez kell igazítani.