Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

4 VASARNAP, 1971. AUGUSZTUS 15. Zavar a transiton Szeged és Kiskundorozsma között húzódik a MÉK tranzittelepe. Nyugodtan nevezhetjük a város egyik nagy éléskamrájának, hiszen gyümölccsel. zöldségei, és több fontos Import élelmiszercikkel Innen látják el Szeged üzleteit. A hatalmas nyitott színekben és a zárt raktárakban négyszázegynéhányan dolgoznak, a gépek, asztalok, mérlegek, rakodólapok mellett. Nehéz az elfoglalatság, a három műszakos munka. Különösen a lányoknak, asszonyoknak, akik itt nagy többségben vannak. A követelményeknek csak jó egyetértéssel, az emberek közötti bar;i'.£.'.3gal lehet megbirkózni. Vári és védekezés S pont a megértés, az emberi légkör hiányzik — allítja Antal János szerkesztőségünkhöz küldött bejelentésében. Belépek a tranzit vezetőjénele, Széli Józsefnek az irodájába. Hosszú percekbe telik, míg valahonnan a raktárak közül előkerül. — Rendbontás nincs, nem tudom mire gondol. Persze, adottságainkból sok minden származik. Például abból, hogy naponta 15—20 vagon sört is megmozgatunk, az üvegek ugye eltörhetnek ... De a nyilvános sörkimérést megszüntettük. Ha viszont Antal János ügyére akar rákérdezni, arra már tudok mondani valamit. — Ismeri az indítóokot? — Mi lehetne más, mint rosszindulat Szemenszedett rágalom, amit néhányunkra szór különböző fórumokon. Azt állítja, hogy munkaidőben barátkozunk a nőkkel, mulatságokat rendezünk. Egy éve betiltottuk a névnapot is, nemhogy mulatozást tartanánk! Viszont a maganélehez senkinek semmi köze. Biztos Antal említette, hogy a telepen húst is szoktak feketén kimérni. Az történt, hogy Magori Imre, az egyik üzemvezető dis'.nót vásárolt valahol a körzőiben, s mi fölhizlaltuk. A készülő szociális házat akartuk vacsorával is avatni — de nem épült meg. Így a hús egy részét itt helyben e'fofyas?.tottuk, a maradékot ped g szétmértük. — Az ellentétek okát nem próbálták földeríteni? — Nem tudok mit szólni Antal dolgaihoz. Amíg nem dolgozott itt — nem volt semmi bajunk. Egyébként most ó ellene folytatnak fegyelmi vizsgálatot három beosztott munkásnőjének bejelentése alapján. Összeférhetetlenség? A szárító üzem vezetője — s egyben a telep szakszervezeti titkára Antal János. ö így beszél a tranziton uralkodó állapotokról. — Lehetetlen helyzet van itt. Én ellenem indítottak vizsgálatot, holott pontosan Széli Józsefet és társait kellene elszámoltatni egy és másról. Például arról, hogy miért szervezetlen a munkánk, miért sok az inproduktív munkát végzó ember az irodában. És persze nemcsak bent rossz (a tranzittelepről van szó), hanem a központban ls ez a helyzet. A főosztályokon olyan előadókat tartanak, akik alig törődnek a termeléssel, Inkább autózással foglalkoznak. Tehetik, a vállalat maszekba adott nekik kocsikat. Megjelennek az üzemekben, íöltűnősködnek. Még a jót is elrontják! Antalból dőlt a szó. Látszik, régóta gyűjtögeti a mondanivalót Első hallásra bizony meghökkentő a véleménye, az általa felsorakoztatott „tények" sorozata. A szárító üzemből zúgó fejjel jövök ki az útra. Váratlanul idős asszony lép hozzám, egy szuszra eldarálja előkészített mondatait, s indul vissza. „Azt szeretném kérni a szárítóüzemiek nevében, hogy ne bántsák Antal Jánost, mert kitűnő ember." Megoldást találni! A szárító üzem előtt düledező, rozsdás kerítés, az ajtóban nem áll senki. A széllel együtt az járhat ki és be, aki akar. A főkapun már van portás — ám rá se hederít arra a sörös teherautóra, ömelv megállás nélkül hajt az udvarra. Hogyan érezhetik magukat a munkásasszonyok, akik életük nagy részét töltik el a te'.epen? „Nincs mit mondanom, ho.qyjanak engem békén" — válaszolja a találomra megszólított fejkendős, közép:orú asszony. S ez a jelenet még jó néhányszor zajlik le ugyanígy. Akik „beszélnek" — Eke Istvánné, Fábi Mária. Mészáros Józsefné. — Nem érek én rá kérem érdeklődni, elfoglal a munkám. Hogy mi a véleményem a légkörről? Hát... — Hallomásból tudok az ellentétekről, de ennél többet nem mondhatok. És félrenézek. Valamit azért mégis megsejthetni abból, ami ma a tranziton uralkodik. Mészárosné sírvafakad, úgy robban ki belőle a szó, mint a legsúlyosabb sérelem. „Beadtam a felmondásomat, mert itt nem lehet számítani a rendes feladatra, akadozik a munka, hol van áru, hol nincs." Tény: júliusban volt olyan nan amikor nem érkezett hagymaszáUítmány, de az ís előfordult, hogy egyetlen napra 450 mázsával „nyomták meg" a szárítóüzemet, pedig csak 150—160 mázsát képes feldolgozni. Ahogy Antal mondja, kénytelenek voltak átvenni az árut, mert a minőség romlásától féltek. A közvélemény, a tranzit becsületes munkásainak véleményét fogalmazza meg Gazdagh Nándor, a pártvezetőség tagja. Azokét, akik intrikák és belviszályok, nélkül nyugodtan szeretnének dolgozni: „A konfliktus aligha csak nosszindulatúságból származik. Antal János meglátásaiban sok igazsag van, s ezt nekünk minden körülménytől függetlenül figyelembe kell venni." A MÉK igazgatójának szobájában jegyzőkönyveket nézegettek. A vállalati fegyelmi vizsgálat során — amelyet Antal János ellen indítottak - 50 embert hallgattak ki, a bejelentők kitartottak állításaik mellett. Mivel szemébe mondták főnöküknek állításaikat — Antalt szigorú megróvásban részesítették. Más bizonyíték viszont nem akadt. Regőczi István, a MÉK vezetője elgondolkozva jegyzi meg: „Sajnos, a tranziton rosszak a körülmények, részben az objektív ok, a szezonális jelleg, részben pedig a munkaerőhiány miatt. Kénytelenek vagyunk megalkudni a helyzettel. Tény, hogy a dorozsmai telep a leggyöngébb pontunk Csongrád megyében, s vezetője Széli József is így áll osztályozásunk szerint'' * Igen, esztendeje zavar és gyanú költözött az éjjelnappal működő üzembe. Aki belép és eltölt néhány órát az emberek között megérzi a bizalmatlanságot, a gyűlölködést, amely úgy emészti el a munkakedvet, az eredményt, mint betegség az egészséget... S ezen mielőbb változtatni kellene. Matkó István A százféle iparág földje A közép-ázsiai Kirgiz Köztársaságban az ipari termelés százféle ágazatával találkozunk. Gyárai es üzemei jelenleg együttvéve két nap alatt termelnek annyit, mint a szovjet hatalom előtt egész éven át. Az ipar mellett igen jelentős a földművelés is; az öntözött földek területe megközelíti a 900 000 hektárt. A szovjet hatalom éveiben épített öntözőhálózat hossza 29 000 kilométer. A kirgiz kolhozok és szovhozok évente több mint egymillió tonna szemesterményt, 185 000 tonna nyersgyapotot termelnek és jelentős számú állatot tenyésztenék. A viszonylag kis országrész sikeresen fejleszti gazdaságát. Az ipari termelés az elkövetkező öt évben 48 százalékkal emelkedik. Felépül az elektronikus számítógépeket gyártó üzem, a kártoló-fonó gyá>- és tovább fejlődik az élelmiszeripar. Uj berendezésekkel gazdagodik az energetika, a gépgyártás és a kohászat is. A mezőgazdaság további 30 000 hektár földterület öntözését kezdi meg és mintegy 400 000 hektár legelőt áraszt el időszakosan vízzel. Október l-től: Három új szabály a KRESZ-ben Az 1/1971. BM—KPM együttes rendeletben jelent meg a KRESZ legújabb módosítása (Magyar Közlöny 1971. 5. szám), amely ez év február elsején életbe is lépett három szabály kivételével. E három szabály bevezetése felkészülési, türelmi időt igényelt. De jó emlékezni létezésünkre, hiszen augusztus közepe van, s idén október 1-től életbe lépnek a következő közlekedésrendészeti szabályok ís: I

Az elromlott gépjér• műveket — szóló motorkerékpár kivételével — jelezni kell. E rendelkezésből adódik, hogy legkésőbb 1971. október 1-től kezdve minden gépjárműt és munkagépet fel kell szerelni vörös színű háromszög alakú prizmával, amelyet — szükség esetén — az elromlott jármű mögött 30 méterre kell az úttestre hihelyezni. 2 Csoportos személyszállítást végző teherautót 1971. október 1-től csak „D" kategóriás — autóbusz vezetői — engedéllyel rendelkező vezethet. Extra fogkrém Lázár Ervin Zuhanórepülés 18. Beszédfoszlányokat szűrtek ki a körülöttük ülők társalgásából, s tudták, hogy a lezser megjegyzések a pénzről, kocsiról, nekik szólnak: lássák ezek a messziről jöttek. Itt sem akárkik ülnek. Csapó, ha nyílott az ajtó, mindig odanézett. — Mi az, talán vársz valakit? — Naná, majd napfürdőzni jött — röhögött Pálinkás. Aztán megjött a nő. Ügy tett, mintha észre sem vette volna Csapót, ellenszenves nő volt, puhaléptű, szúrós tekintetű — bár vannak akik az ilyesféle nőket (akikről messzire lerí, hogy a smink rajtuk a legfontosabb) szeretik. Csapó kacsintott a többiekre, nevetve azt mondta: „Akció", és valóban akcióba lépett. Ismerhette a nőt. Legalábbis úgy üdvözölték egymást, mint az ismerősök. Később Huszár is eltűnt valahová, Pálinkás hülyeségeket fecsegett — látszott rajta, hogy részeg —. odafordult a szomszéd asztalnál ülőkhöz (Bíró rángatta a kezét) és megint mondta a veszprémi őrmestert, aki átrepült a viadukt alatt. Kocsis Gyurka búskomor lett — mint mindig, ha sokat ivott, nem törődött a külvilággal. Aztán megjött Huszár — arcán a sikerült kaland kicsit szomorkás fényével — akkor már jócskán este volt. Bíró az óráját nézegette. Megittak még két rund konyakot, s Bíró integetni kezdett Csapónak. Csapó kérdő kézmozdulatára az órájára mutogatott és nevetve a két összekulcsolt kezefejére fektette a fejét: „Ideje aludni!" Csapó legyintett, mikor felszedelőzködtek, elnézést kért az asztaltársaságtól — akkor már néhány nő és férfi ls hozzájuk telepedett — odajött Bíróékhoz és magyarázni kezdett: — Állati jó bulit dobtam össze, maradjatok még, kicsit várunk és fölmegyünk a spinkó lakására. Egy kis hábé. — Nem rossz! Hábére, oda megyünk — motyogta az akkor már tökéletesen részeg Pálinkás Berci. Kocsis faarccal állt, őt már a hábé sem érdekelte. Kicsit odaültek Csapóékhoz, bolondoztak a lányokkal, vicceket meséltek, aztán Bíró megint az óráját kezdte nézegetni és intett nekik: — Menjünk srácok, holnap korán kel a nap. Mindannyian fölálltak, csak Csapó nézett rájuk értetlenül: — Hova a francba mentek? — Megígértük, hogy holnap befejezzük, korán kell kezdeni — mondta Bíró. A lány is kérlelte őket, hogy maradjanak, de Bíró nem is figyelt rá, Csapót nézte, idegesen kérdezte a tekintete: jössz, vagy nem?! — Hát csak menjetek — mondta kicsit megsértve Csapó, olyanfajta arckifejezéssel, mint aki egész addig értük fáradozott, s most galádul cserbenhagyják. — Haza kell menni — mondta Bíró. — Haza?! — vágott egy fintort Csapó. — Hát csak menjetek, én itthon vagyok — és a sminkelt lány vállára tette a kezét. A lány elmosolyodott, és ettől — furcsa módon — nagyon kedves lett az arca. Részeg zajok, bizonytalan röhögések közepette ültek a szőnyegen, egyik-másik már majdnem ruhátlanul, egy üres palackot pörgettek középen, aki felé a palack szája mutatott, annak le kellett venni magáról egy ruhadarabot. Éppen azon vitatkoztak, hogy a karóra ruhadarabnak számít-e? Egy-két pár már régen lemondott arról, hogy bevárja a „társasjáték" végét, már a szomszédos szobákban henteregtek, valaki az előszobában hányt, a háziasszony kombinéban és melltartóban, kibomlott hajjal kiüvöltött: „A klozetba okádjál, hülye!u. Csapó elemében érezte magát — már részeg volt, meleg áramlatok futkároztak a testében, nem érzett semmi undorítót ebben a játékban. Aztán a szőke lány miatt egyszerre elkeseredett. Addig nem figyelte ezt a lányt, föl sem tűnt neki, sápadtan, kombinéban ült a körben. A palack széja rámutatott. Kórusban üvöltötték: „Levenni!" A lány elpirult, fölállt, ijedten nézett rájuk. Először csak nevették, aztán valaki ingerülten rászólt: — Na, ne játszd meg magad, kicsike, elő a biluxokkal! De a lány akkor már sírt, védekezőn tartotta maga elé a kezét. A kisminkelt torz arccal nekiesett, trágár szavakkal szidta: — Mi az anyád hétszentségének jöttél ide. azt hiszed, hogy ettől kisebb kurva leszel? — Kolostorba a szende szűzzel — üvöltötték a részegek. Valaki a lánynak esett, tépni kezdte róla a komblnét, és átcipelte a másik szobába. Most már véget vetettek a „társasjátéknak", lekapcsolták a villanyokat, a párok eltünedeztek. Csapó akkor már a ruháit kereste, erős hányingerrel küszködött. A sminkelt ott dorombolt körülötte. Először nem látta, mit csinál, aztán meglátta, hogy öltözik. Csodálkozott — Mi az, rosszul vagy? — Rosszul — mondta kurtán Csapó, és azon nyomban elindult az előszoba felé. — Itt a vécé — mondta a nő. Megfogta Csapó kezét, vezetni akarta a sötétben — Hagyjál! — ordított Csapó, és kirohant a lakásból. A parkban megállt, átkarolt egy fát és hányt. Hörgött, nagy fájdalom nehezedetet rá. Tudta, hogy nem a részegségtől hány. Felegyenesedett. Valaki szólt a háta mögött. Egy részeg ült a padon — rongyos öregember —. merően nézte őt, és közben vigyorgott: — Bepiáltál, hapsikám! (Folytatjuk.) 3

Állati erővel vont jár• művet — lovas kocsit — csak az vezethet 1971. október 1-től, aki hajtői igazolvánnyal rendelkezik. Ezt nem kell megszerezni azoknak a fogathajtóknak, akiknek bármilyen járműkategóriára érvényes vezetól engedélyük, vagy segédmotorkerékpár vezetői igazolványuk van. A megye területén több mint kilencezer fogathajtó van, közülük több mint ötezren szegediek, illetve a szegedi járás területén laknak, s eddig csak a fogathajtók kis része tett lépéseket azért, hogy a hajtói igazolványt megszerezze. Ezért közöljük, hogy akik a hajtói tanfolyamon részt akarnak venni, az, MHSZ-nél jelentkezhetnek. Tanfolyam látogatása nélkül a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél lehet jelentkezni hajtói vizsga letételére. Törhetetlen üveg Belgiumban az eddiginél tízszer erősebb üveget gyártanak autó szélvédőnek. Az új üveg ütéskor nem törik, csak deformálódik és tompítja a zajt. NAPI KISLEXIKON a SZUR-ról A színészék és újságírók futballvetélkedőinek több mint ötvenéves hagyománya van Magyarországon. £ Az első? A budapesti Hungária úton, az MTK-paiyán rendezték az első mecscset 1920-ban. Az eredmény 2:2 volt. A követíező mérkőzésre csak 1936-ban került sor, xia-vissza alapon, az elsőt a színészek, a másodikat az újságírók nyerték 4:3-ra. Később, 1942-ben a Margitszigeten 7 ezer néző előtt lépett színre a két „örök ellenfél", s az újságírók 5:3 (2:3) arányban győztek. Egy év múlva nem fejeződött be a mérkőzés, mert az újságírók 8:3 arányú vezetésénél Pataki Jenő ellopta a labdát, s hazáig meg sem állt vele. £ A folytatás? Felszabadulás után vidéken folytatták a SZUR-okat, 1948-ban Győrött. 1960-ig vidéken is, Pesten is szinte mindig az újságírók f

yőztek, ebben az évben llt be a színészek csatársorába Papp Laci (aki előzőleg filmben szerepelt), s három gólt lőtt, két újságírógól ellenében. Ekkortól már évenként megrendeztek a SZUR-t, mely 1963ban ünnepélyesen bevonult Európa egyik legszebb és legnagyobb futballstadionjába, a Népstadionba. Ez volt a 21. találkozás, a 25-iket a világhírű osztrák labdarúgó, Ocwirk vezette. £ Szegeden? Szintén nem hagyománytalan a színészek és újságírók találkozása a zöld gyepen, de igazán nagy tömegéket vonzó, rangos rendezvény csak az utóbbi években lett. A mai napon harmadszor találkoznak a világ legjobb magyar színészei és legjobb magyar újságírói — mármint ami a föcit illeti — Szegeden. 4