Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

14 CSÜTÖRTÖK, 1971. AUGUSZTUS 18. A művész műtermében ragyogta tie az Sröm, a bol­dogság vöröse, rózsaszíne. Már 12—13 éves korában mindene a rajz. Amikor 18 évesen tengerésznek jelent­kezik, hóna alatt vázlat­könyvet szorongat. Hat és íél évet töltött a tengeren. Hat és fél évnyi munka, (tanulás eredménye eltűnik — kirabolják a postakocsit. Szegeden talál patrónusokra. Egy sikeres pályázat ered­ményeként tanulhatna, de a Képzőművészeti Főiskolán helyhiány miatt visszauta­sítják. A kecskeméti mű­vésztelep lesz Otthona, isko­lája. Három gyönyörű év után a még többet tudni­vágyás, az ismeretlen felé vonzódás, a minden újra fo­gékony alkat vállára akaszt­ja ismét az útibatyut. Tizen­két évet töltött külföldön. Bejárta szinte az egész Európát. Tanult, festett, ki­állított. Három képét állí­tották ki a Velencei Bien­nálén, 28 képe talált gazdá­ra svájci kiállításain. Végig­járta Európa minden jelen­tős múzeumát. Magába­szívta a legnagyobb remek­művek ízét-lllatát. Ügy ne­velkedett ezeken a remek­műveken, úgy szívta neki szóló mondandójukat, hogy egyéni stílusán nem okoztak törést. Az Oroszlán utcai műte­rem csalta vissza Szegedre. Szimbolikus, jelképes utalá­sokkal teli, szürrealizmusba csapó, bájosan naiv, elgon­dolkodtató vásznai, groteszk figurái előtt meg kell állni. Nem egyszerű művészet az övé. Megértése erőt, ener­giát, hozzáértést, szeretetet kíván. Ezért is voltak min­dig végletesek a kritikák. Értök, és értetlenül szemű­rűség. A Farsang, az Állo­más, az Idegenforgalom leg­eredetibb formájában mu­tatják a festőt. Szeged és a szegedi ember szolgál Itt modellül csakúgy, mint a Paprikamalom vörösben izzó vásznán vagy az Alsóvárosi temetés, a Hangulatok a Tiszáról, vagy a Bejárat a ládagyárba című képein. Portréi emlékek, rég letűnt modellek, barátok, családta­gok ittmaradt mementói. Körülveszik képei, egy ter­mékeny, igaz festői élet do­kumentumai. Tandi Lajos „Elbűvöl és megrettent... Szoboszlay Sándor a szabadtériről Szoboszlay Sándornak, a békéscsabai Jókai színház Jászai-díjas művészének mozgalmas, gazdag évad van a háta mögött. Szolnokon játszott vendégként, majd Békéscsabán két nagyszerű szerep, Shakespeare II. Ri­chárdjának címszerepe, mely a hatalmas közönségsi­keren felül jelentős szakmai sikert hozott Szoboszlay Sándornak, majd Illyés Gyula Fáklyaláng című drá­májában Görgeit alakította. Alig egy hónapja a gyulai várszínház színpadián Kós Károly színpadra állított SZÚR SZÚR SZÚR N ? FUTBALLFESZTIVAL '71 augusztus 15-én, délelőtt 10 órakor, M a szegedi SZEOL-stadionban. Színészek és újságírók vidám, műsoros labdarúgó-parádéja A MŰSORBAN FELLÉPNEK: Cfj dél-amerikai indián együttes — Jósé Arzamendia KJ zenekara, K^j táncdalénekesek, humoristák. Tánczenekarok vetélkedője, először a nyilvános­ig saS előtt a Szabó család. Női labdarúgó-mérkőzés és még sok meglepetés! Jegyek kaphatók — korlátozott mennyiségben — Szegeden, a nemzeti színház jegyirodájában - (Kárász utca). SZÚR SZÚR SZÚR S művének, az István király­nak címszerepét játszotta. Nagy színészi siker, emléke­zetes előadás volt. Most a szegedi szabadtéri hatalmas méreteivel ismerkedik, a helyszínnel, a feladattal: va­sárnap Csáky püspök maszk­jában láthatjuk őt viszont Illyés Gyula drámájában. A gyulai várjátékok ese­ményeiről beszél, az itteni feladatról, Gyula és Szeged kapcsolatáról, különbségei­ről. — Egy nyáron fellépni, játszani az ország talán két legjelentősebb szabadtéri színpadán nagyon szép, iz­galmas és megtisztelő fel­adat Három vidéki város, Szeged, Szentendre és Gyula szinte testvérintézmények, szövetségesek. Céljuk a ní­vós nyári szórakozások meg­teremtése, a színház demok­ratizálása, a szabad terek, utcák, várak meghódítása a színház, a dráma számára. Nagy örömmel olvastam Fé­lix László rendező meghívó­levelet és boldogan jöttem Szegedre. Először játszom a dóm előtti színpadon, óriási izgalommal készülök. Évek óta játszom a gyulai vár színpadán, ahol nyolc éve nyaranként elfelejtett ma­gyar drámák és spanyol víg­játékok kelnek, életre. De egészen más világ az itteni. A gyulai várjátékok világa katrriiaravilág. Kicsi színpad, korlátozott számú szereplő, és mindössze 450 néző. Ben­sőséges, intim világ, ahol együtt lélegzik a színész a nézővel. Ezzel szemben itt Szegeden a hatalmas tér, az óriási színpad és a 7 ezer néző elbűvöl és megrettent Természetesen másként kell játszani, mint Gyulán. Nagy elődök és nagy előadások után meghatottan jöttem. Nagy megtiszteltetés ezekre a deszkákra lépni, erről a színpadról szólni. Gyulán már játszottam egy Dózsa problematikájú darabban, Sárközi György Dózsa című drámájában Zápolya figurá­ját. IÜyés nemes veretű, nagy jelentőségű, csodás da­rabjában, itt a dón.' előtti téren Csáky püspök ellen­szenves, nyomorult alakját formálom meg. Szívesen ját­szom ellenszenves figurákat is. Nagyon igaznak és min­dig időszerűnek érzem azt a megfogalmazást, hogy a szí­nészi hivatás: tükröt tarta­ni az emberek elé. Hadd lássák meg ebben a tükör­ben önmagukat, legyenek boldogok, ha szépnek, tisztá­nak és értelmesnek látják életüket, de a negatív figu­rák se hagyják őket nyu­godni. Ismerjenek bennük gyengéikre, hibáikra, rette­neteikre, és ne hagyja bé­kén őket a felismerés. Ala­kítani, megváltoztatni az embereket — ez a színészi hivatás legszebb feladata. — Vidéki színész vagyok, Békéscsabán jól érzem ma­gam, szeretnek, megbecsül­nek. Jó szerepeket kapok, melyeket nagy-nagy szere­Erdélyi Mihály ajándéka Ma este Csínom Palkó Siflis József felvételei Ma, szombaton este ismét Farkas Ferenc népszerű dal­játéka, a Csínom Palkó kerül a dóm előtti színpad közön­sége elé. Képünkön az előadás egyik leglátványosabb je­lenete: balett a második felvonásból Erdélyi Mihály festőművész 450 ezer forint értékű 50 olajfestményét és 50 grafikáját Szeged városának ajándé­kozta. Az erről szóló szerződést tegnap délelőtt a városi tanács székházában írta alá Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese és az ajándékozó művész. Az aláíráson részt vett Takács János, a városi tanács elnökhelyettese és Ko­vács József, a művelődésügyi osztály vezetője ls. Az aján­dékozási szerződés kimondja, hogy a város, amely a gyűj­temény megőrzésére vállalkozik, a képeket időnként kiállí­tásokon is bemutatja, mindaddig, amíg a Szegedi Galériá­ban állandó helyet nem kapnak. Az idei kiállításokon való részvételéért a város Nívó-díjban részesítette az ajándékozó művészt. • ket-tollukat meresztők, ma­gasztalok és fölényesen le­gyintők, szeretettel szólók és gúnyosak. De Erdélyi Mihály tudta, hogy jót, s jól cselek­szik. Amit csinált, igazi mű­vészet. Az emberért, az em­berről, és az embernek szólni a legszentebb köteles­sége a művésznek. Erdélyi Mihály ezt hittel cseleked­te, szeretettel. A legembe­ribb tulajdonságok, a szép­ség, a szeretet, a szabadság nevében-reményében. A Bé­ke, Leigázott népek ébredé­se, és még számos képe szól a humánum nevében. Csend­életeit a rezignált öröm.' ró­zsaszínű árnyalatai lengik át Sokalakos, naivan kedves groteszk figuráktól mozgal­mas vásznain találkozik öröm, vidámság, bánat, kese­Szegedi ember, szegedi festő Erdélyi Mihály. Itt született, Innen indult, és sok-sok hányódás után ide tért meg. A műteremben ké­pek egymás mellett, egymá­son, mindenfelé. Ezekben a képekben együtt van a fes­tő élete, hányódásai, meg­próbáltatásai és örömei. Rég­volt barátok, modellek, el­hagyott tájak, megőrzött pillanatok, elkapott hangu­latok, imádságok és dalok. Itt él Szeged megannyi szépsége, a Tisza-part válto­zó világa, az utcák, terek és a város szeretettel formált, groteszk figurái. Szomorú, megpróbáltatá­sokkal, tragédiákkal és ka­landokkal teli élet Erdélyi Mihályé. A szomorúság szür­ke, hideg vidékét csak néha Vasárnap a Dózsa György premierje Holnap, vasárnap este kerül sor a sza­badtéri idei évadjának egyetlen prózai be­mutatójára, Illyés Gyula Dózsa György című drámájának premierjére. A több száz statisztát és 35 magánszereplőt felvonul­tató monumentális produkcióra jellemző, hogy 33 férfiszerepében az ország legki­tűnőbb művészei lépnek fel. Valóságos „fér­fisztárparádé" lesz ez az előadás, amelyet a szakma és a közönség egyaránt nagy érdeklődéssel vár. Képünkön: jelenet a fő­próbáról. Dózsa (Bessenyei Ferenc) és Mészáros Lőrinc (Nagy Attila) a ceglédi szekértáborban. fi. Richárdként tettel, izgalommal és legjobb tudásom szerint igyekszem megformálni. Néhány éve békésben ls megmozdult a színházi élet. Nemcsak a vá­rosokban, de a legeldugot­tabb helyeken is, kulturált körülmények között, egyre inkább érdeklődőből értövé váló közönség előtt ját­szunk. Egészséges és jó vér­keringést biztosít a színház számára egyre fejlődő nem­zetközi kapcsolataink az aradi, nyitrai és nagy becs­ke reki színházzal. A történelem 500 éve egy hónap alatt zajlott le ben­ne. István király a keresz­ténységre esküdve tudott országot alapítani és építe­ni, 500 év múlva Csáky püspök ezt az eszmét csú­folja meg, ezt az eszmét játssza el. Mindkét szerep Szoboszlay Sándoré. t. b.

Next

/
Thumbnails
Contents