Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-10 / 161. szám

4 SZOMBAT, 1911. JOUUS 10. Számítástechnikai szak­emberképzés Szegeden Oklevelet szerezhetnek a jelentkezők A tudományos, a gazdasá­gi és az ügyviteli munká­ban gyorsan növekvő szám­ban használják fel a számí­tógépeket. Alkalmazásuk a megfelelő szemléletbeli és módszertani fejlődéssel pá­rosulva. korunk tudomá­nyos-technikai forradalmá­nak nélkülözhetetlen ténye­zője. Előzetes becslések sze­rint nyolcmilliárd forintba kerül a számítástechnikai program megvalósítása. A következő néhány évben a számítógép-állomány jelen­tősen meg fog növekedni, és várható, hogy öt éven belül tatás térhódításáról, hogy az elmúlt oktatási évben a fővárosban és vidéken meg­rendezett SzAMOK-tanfo­lyamok hallgatói létszáma meghaladja a hatezer főt, és ez a szám egyre emelke­dik. tanfolyamok elsősorban azok részére hasznosak, akik szer­vezői munkakörben dolgoz­nak vagy kívánnak dolgoz­ni, továbbá azoknak a veze­tő műszaki-gazdasági szak­embereknek, akik a szerve­zéssel, a gépi adatfeldolgo­A tanfolyami rendszer zással és a számítástechni­egyik fontos feltétele a vi- kával közvetlenül vagy köz­déki számítástechnikai okta- vetve kapcsolatban állnak tási hálózat kiépítése. Ma már több nagyvárosban, köztük Szegeden is folynak vagy állhatnak. A rendszer­szervezői tanfolyamra való jelentkezés előfeltétele fel­nem lesz egyetlen olyan MÁSZ, MAV és SzÜV), s 76 fő végezte el a rendszerszer­különböző tanfolyamok. Sze- sőfokú, a folyamatszervező tanfolyamra pedig középfo­_ . kú iskolai végzettség. A tan­tanfolyamot szerveztek (DÉ- folyamok sikeres befejezése geden az 1970—71-es okta tási évben több gépkezelő nagyvállalat sem Magyaror­szágon, amely ne alkalmaz­na számítógépet, akár sa­ját gépét, akár valamilyen nagy számítóközpont gáltatását A Gazdasági Bizottság ál­tal jóváhagyott koncepció felhívja a figyelmet, hogy n számítástechnika fejlesz­tésének elengedhetetlen fel­tétele a megfelelő szellemi háttér biztosítása. Kétségte­len, hogy amíg az intézmé­nyes oktatást sikerül olyan mértékben felfejleszteni, hogy az igényeket kielégít­hesse, addig alapvetően csak tanfolyami képzés ré­vén lehet biztosítani a szá­mitógéppark alkalmazásá­hoz szükséges szakképzett munkaerőt. Az intézményes képzés fejlesztése után is jelentős marad a tanfolya­mi oktatás szerepe, hiszen a számítástechnika gyors fej­lődése szükségessé teszi a változó igényekhez rugalma­san alkalmazkodó oktatási formák felhasználását a szakemberképzésben. A KSH elnöke 1969. ok­tóvel 1-vel megalakította a Számítástechnikai Oktató Központot (SzAMOK), amely a tanfolyami képzések bá­zisintézménye. A SzAMOK feladata, hogy a saját tan­folyamok szervezése mellett módszertani eljárásokkal se­gítse az egyéb intézmények által szervezett tanfolyami képzést, s közreműködjön az egységes tanfolyami vizsga­és követelményrendszer ki­dolgozásában. A SzAMOK — és elődje, az Országos Ugy vi tel gépesí tési Felügye­let Oktatási Osztálya — csaknem két évtizedes múlt­ra visszatekintő oktatása több mint húszezer szakem­ber képzését, továbbképzé­sét biztosította. Jellemző adat a számítástechnikai ok­után a hallgatók diploma­munkát készítenek, amely­vező és folyamatszervező nek sikeres megvédése után tanfolyam első évfolyamát. Szegeden a SzAMOK­szol- tanfolyamok szervezését Fá­bián Ferenc, a SzÜV szege­di adatfeldolgozó központjá­nak műszaki osztályvezető­je végzi. Az 1971—72-es tan­évben három magas szintű tanfolyam indul Szegeden. Kendszerszervezői (képzési idő 3 év), folyamatszervezői (2 év) és számítógép-progra­mozól (2 év). A szervezői „rendszerszervezői", illetve „folyamatszervezői" okleve­let kapnak. A számítógép­programozói tanfolyamra jelentkezés előfeltétele kö­zépfokú iskolai végzettség. Sikeres záróvizsga után a hallgatók „számítógép-prog­ramozói" oklevelet kapnak. Kellő felkészültséggel ren­delkező hallgatók számára lehetőség van e tanfolyam egyéves lebonyolítására is. Elektrokémiai műszerek A RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet­ben folyamatosan fejlesztik a gyártmányokat és a gyár­tástechnológiát. összesen harmincféle elektrokémiai miiszer készül itt. A legújabb termékeik közé tartozik a nagy sikerű biológiai mikroanaiizátor is. Eves tervük 100 millió forint, termékeik 80 százalékát külföldön értéke­sítik. Képünkön: biológiai m ikroanalizátorok működését ellen őrzik ü/ bor­palackozó Az elmúlt napokban Solt­szentimrén munkába állt új borpalackozó üzem érdekes társulás eredménye. Szövet­kezeik állami vállalattal léptek egyezségre közös gaz­dasági cél érdekében. Solt­szentimrén két bortermelő szakcsoport, egy szövetkezeti vállalat, a VOSZK, és egy állami vállalat, a MONIM­PEX alkotott társulást. f» Cukorgyárak fiatalító kúrája Lengyelország a világ tíz legnagyobb qukorgyári be­rendezést exportáló országai közé tartozik. Az elnjúit év­tizedben a lengyel szakem­berek külföldön 40 teljesen felszerelt cukorgyárat épí­tettek fel. A legnagyobb megrendelő a Szovjetunió, lengyel cukorgyár Mit mond a tudós: Ki utazhat repülőgépen és ki nem ? Napjainkban a repülőgép bevonult a tömegközlekedés eszközeinek sorába. A je­amely a korszerű gépeken már aránylag ritka és gyógyszerek használatára lenlegi felfogás szerint min- alig kerül sor. Egyébként a denki utazhatik repülőgé­pen, aki járni tud, fel tud menni a gép fedélzetére, és nem zavarja sem az utaso­kat, sem a személyzetet. Dr. Farkas Andor, az új­pesti kórház belgyógyász fő­orvosa szerint a kérdés nem ennyire egyszerű. A repü­lőgépen utazó betegek elég sok ártalomnak vannak ki­téve. A pszichológiai ter­mészetű behatások már ak­kor megkezdődhetnek, ami­kor az utas még nem is tet­te lábát a repülőgép fedél­zetére. Szorongásos állapo­tuk, az utazás különböző ártalmaitól való félelem, sőt halálfélelem is jelent­kezhetik a repülés előtt és természetesen közben is. A védekezés módja: felvilágo­sítás, megnyugtatás, eset­leg enyhe hatású nyugtatók. Az olyan beteg, akinél a fé­lelem követketzében bármi­gyógyszerek hatása több órán át eltarthat és veszé­lyes is lehet, ha az utas földreszállás után autót ve­zet. A szuperszőnikus utasgé­pek megjelenése felveti az időeltolódás élettani hatásai­nak kérdését. Ha például a Föld forgásával megegyező irányban repülünk, előfor­dulhat, hogy reggel 8 óra­kor indulva, 5 órai repülés­sel érünk olyan helyre, ahol már este 10 óra van. Szer­vezetünk belső órája ilyen­kor természetesen még csak délután egyet mutat. Ez az időeltolódás megzavarja a szervezet ritmusát, az ügy­nevezett biociklust, amely­nek helyreállításához körül­belül egy hét szükséges. Mindezek alapján tilos re­pülőgépen utaznlok az olyan ^••^•^••••koseorúérbetegeknek, akik­lyen heyenyartalom léphet nek gyakran nagy fájdal­fel, inkább mondjon le a repülésről. Az utazást megelőző kü­lönböző eljárások, a késés­sel stb. járó izgalmak sú­lyos streszt jelenthetnek a szívkoszorúér megbetegedé­seiben vagy magas vérnyo­másban szenvedőkre. Egyes statisztikák szerint a légi­közlekedéssel kapcsolatban meghalt betegek mintegy 43 százaléka a repülés előtt, 27 százaléka a leszállás után halt meg és csak 30 száza­lék jutott magára a repü­lésre. A légnyomás gyors csök­kenése kismértékben csök­kenti az oxigéntelítettséget, ezt azonban az utasok ál­talában nem észlelik, mert egy kis többletlélegzéssel pó­tolják a hiányt. Közismertek a fület érő hatások, és az úgynevezett légibetegség, maik vannak, a súlyos szív­ritmuszavarokban és de­konpenzációban szenvedők­nek, valamint a lázas, illet­ve fertőző betegeknek, az akut gyomor- és bélbetegek­nek, továbbá olyanoknak, akik gyógyszerrel nehezen befolyásolható hörgőasztmá­ban szenvednek stb. A ter­hesség az első nyolc hónap­ban nem akadály. Az élet­kor vonatkozásában olyan meglepő adatokat állapítot­tak meg, hogy például a hi­vatásos pilóták baleseti koc­kázata 60—74 éves korban is csak alig haladja meg a 30 59 évesekét, és kisebb a 16 —29 évesekénél. Felfelé te­hát jóformán nincs korha­tár a repülésben. Ezzel szem­ben a csecsemők csak a 10. nap után „ülhetnek" repü­lőre. Merényletek a levegőben és a földön 13. Á sérthetetlenség és a fegyverek Már megemlítettük azt az 196l-es. becsi nem­zetközi értekezletet, amelyet az ENSZ, néhány speciális ENSZi-szervezet és a hágai nemzetközi bíróság tagállamai hívtak össze és ahol egy olyan szerződést írtak alá (az aláírás óta tör­tént csatlakozásokkal együtt 91 ország fogadta el a paragrafusokat), amely megállapítja, hogy a diplomáciai képviseleteik vezetőit és beosztot­tait a határátlépés időpontjától a végleges tá­vozásig diplomáciai mentesség illeti meg. Sőt, ez a mentesség a velük együtt lakó családtagok­ra ls vonatkozik. Ami a mentességet illeti, annak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek, és a képviselet diplomáciai funkciót végző tisztvi­selőinek személye sérthetetlen". Mas szóval: a diplomatával szemben az őt fogadó állam ható­ságai semmiféle kényszerintézkedést nem hoz­hatnak, nem lehet őket letartóztatni, őrizetbe venni vagy elővezetni. És ennek a mentesség­nek egyik lényeges kiegészítő eleme lett a bé­csi szerződésben az a minden fogadó allamra érvényes kötelezettség, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták személyes szabadságát és méltóságát sérelem ne érje". Persze Bécs előtt már számos hasonló parag­rafus került be a nemzetközi jogba és a kü­lönböző országok törvénykönyveibe: már a ró­mai jog is „szentnek és sérthetetlennek" mi­nősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múlt­ból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923-ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió képviselőjét, aki a lausannei konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy revolveres merénylő meggyilkol­ta Vojkovot, a Szovjetunió ottani követét. 1968­ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban levő angol nagykövetség és több angol konzulá­tus és kereskedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „indokolták" bűntettei­ket, hogy „az angol Leyland-autóbuszgyár több kocsit szállított a havannai autóbusztársaság számára".) 1945 óta több mint száz alkalommal történt például revolveres vagy pokolgépes merénylet a­legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesí­tő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik, első, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó ilyen eset 1966. augusztus 30-án történt, amikor egy horvát fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Szava Milovanovicsot, a müncheni jugoszláv főkonzulátus vezetőjét. A felháborodás nemcsak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzékben a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását követelő felszólí­tás mellett felvetették a nyugatnémet hatósá­gok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen köz­ismert tény, hogy az NSZK-ban teljes szabad­ságot, sőt pénzügyi támogatást is élveznek a legkülönbözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen visszautasította a Belg­rádból érkezett jegyzék átvételét. 1971 áprilisában két horvát fasiszta, az egy­kori usztasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai Stockholmban megkötözte, majd több re­volverlövexsel meggyilkolta Rolovics svédorszá­gi jugoszláv nagykövetet. Palme svéd minisz­terelnök. a bűntény után bejelentette: országa ahol 16 épült. Az utóbbi években jelen­tős fejlődésnek indult az export új formája: a régi külföldi cukorgyárak kor­szerűsítése, fiatalítása. A lengyel szakemberek nagy­szabású modernizálási mun­kát végeznek az NDK-ban, ahol 13 cukorgyár korszerű­sítését végezték el, s ebben az évben hét, jövőre pedig négy cukoripari objektumot vetnek alá ilyen „fiatalító kúrának" Európa több or­szágában. intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista ban­dák szervezkedése és svédországi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni me­rényletek kalandorok, nemegyszer bűnözök, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és po­litikailag éretlen emberek cselekedetei. Emlé­kezni kell' arra, hogy 1918-ban, amikor a fiatal szovjet állam élet-halál harcát vívta az inter­venciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni" a német kormányzatot, hogy meggyilkolták Mir­bach gróf moszkvai német követet. A gyilkos­ság elkövetői így akarták kifejezni tiltakozásu­kat a bresti béke megkötése ellen, azaz szem­behelyezkedésüket Lenin politikájával. A gyilkosság után az Izvesztyija munkatársa felkereste Lenint és meglkérte, mondja el véle­ményét az ügyről. Lenin kijelentette: „Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a néptömegek szemét, amelyek most meglátták. milyen feneketlen szakadékba taszítaná a népi Szovjetoroszorszá­got a baloldali eszer kalandorok bűnös taktiká­ja." Persze a német kormány igyekezett a maga politikájának támogatására is felhasználni a követgyilkosságot, és azt követelte, hogy a szov­jet kormány egyezzen bele egy német vadász­zászlóalj állomásozósába a követség szomszéd­ságában, „hogy megvédelmezzék a diplomatá­kat". Lenin természetesen elutasította ezt a kö­vetelést, de a szovjet kormány a maga megfe­lelő fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képviseletek védelmét. Mindez persze ma már történelem. Ami nap­jaink történetét illeti, kezdjük a diplomaták el­leni merényletek sorát egy kudarcot vallott kí­sérlettel. Á történet időpontja 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Jurij Pivorvarov, a Buenos Aires-i szovjet ke­reskedelmi képviselet helyettes vezetője. (Következik: Terrorszervezet, az akció mögött.) NAPI KISLEXIKON a gépírásról Az írógép segítségé­véi végzett írás jól ol­vasható, a nyomtatáshoz hasonló szövegek elő­állítására pedig sokszo­rosító eljárással alkal­mas. 4 Története? Természetesen szoro­san kapcsolódik az író­gép feltalálásához a gépírás elterjedése. Sok­kal fiatalabb a könyv­nyomtatásnál, eredetileg az első írógépet 1714­ben az angol H. Mill vakok számára készí­tette. Kísérletezett az írógép előállításával a híres magyar ezermes­ter, Kempelen Farkas is. (1775.) Az olasz Ra­vizza 1855-i modellje alapján az amerikai Sholes, a német Schwal­bacherrel együtt szer­kesztett írógépet, ame­lyet 1873-ban az ameri­kai Remington tovább fejlesztett és elsőként forgalomba hozott. A német—amerikai Wag­ner 1888-ban feltalálta a közbülső emeltyű­rendszert, amely mind­máig az úgynevezett látható írású gépek szerkezeti alapja. Az írógépeknek számtalan változata ismert, köztük nem egy speciális író­gép is van, például a távírógép, a könyvelő írógép, a vaklrógép, amely pontieleket üt le, és a hangjegy írógép. # Technikája? Az irodákban ma már nélkülözhetetlen gép­írást sokan művelik, de az iskolákban a legfej­lettebb gépírási techni­kát, az úgynevezett vakirást tanítják. A tíz­ujjas vakírás azon ala­pul, hogy az írógép bil­lentyűzete úgy van fel­osztva a jobb és bal kéz ujjai között, hogy az egyes billentyűket mindig ugyanazzal az ujjal kell leütni. Ez a mód biztosítja a meg­felelő sebességű gép­írást, mert a gépírónak nem a billentyűzetet kell látnia, hanem a leírásra szánt szöveget. 4 Követelménye? Előírt alapkövetel­mény az alapfokon tfz perc alatt 500, a haladó fokon tíz perc latt 600 szótag leírása. A baj­noki versenyeken a megkívánt követelmény szövegmásolássá! per­cenként 400 leütés. A Kővári—Zombori: Gép­írók kézikönyve 1957-es kiadása szerint a vilá­gon az akkor elert leg­magasabb eredmény 875 leütés percenként (négy hibával). Azóta bizo­nyára túlszárnyalták... A hazai gépírók szak­mai fejlődését a Műve­lődésügyi Miniszté­rium versenyrendező szerve, az Országos Gyorsíró- és Gépíró Versenybizottság által rendezett gepíróverse­nyek szolgálják.

Next

/
Thumbnails
Contents