Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

PBNTEK, 1971. JÚLIUS 9. Minisztériumi állásfoglalás A kollektív szerződésekről Több hónapos előkészítő munka után a vállalatoknál megvitatták és aláírták az új kollektív szerződéseket, amelyek a következő öt évre szabályozzák a vállalatveze­tés es a dolgozók jogait, kö­telességeit. NAPI KISLEXIKON a halászatról Az ember egyik leg­ősibb foglalkozása a ha­lassal, a vadászat ki­egészítésére vagy pót­lására. Az ősember eleinte kézzel fogta a halat, a folyók kiönté­seiben. A magyarsagmak is egyik ismert ősi fog­lalkozása volt a halá­szat. # Eszközei? Mar az ősemberek is készítettek hozzá szer­számokat, a leletek kö­zött horgot, szigonyt, nyilat és hálót találtalt. A vízi járművek felta­lálása és fejlődésenagy hatással volt a halá­szatra, egészen a mély­tengerekig kiterjesztet­te ezt az ősi foglalko­zást, ma pedig már tel­jesen elhatároljuk a tengeri és az édesvizi halászatot. Mai eszkö­zök: húzó-, kaparó-, eme­lő-, merítő-, dobó- és rekesztöháló (varsa), a tapogató- (hálókosár), s a szigony ós horog. (Tá­gabb értelmezésében a halászathoz szokták so­rolni a sporthorgászatat is.) # Módjai? A tengerparti orszá­gok nagyipari módon halászflottákkal nyerik zsákmányukat. Az édes­vizi halfogás módjai rendkívül változatosak. Kerítőhalászat esetén egy bizonyos területeit körülzárnak és megszű­rik hálóval. A hálót a partra vagy a ladikba emelik. (Ezt a közis­mert módot használják például a balatoni ha­lászok is.) Az állító ha­lászás a hal járásnak útjába kifeszített háló­val történik. Hasonló az úgynevezett rekesztő halfogás is, de ilyenkor a halakat varsákba te­relik. Hajtó halászatkor csapdaszerűen elhelye­zett hálókba hajtják a halakat. Emelő halászat esetén a vízfenékre te­rített héló felett elúszó halakat kiemelik. # Jelentősége? Az egész világon az egyik legfontosabb nép­élelmezési cikk a hal, fehérjedús, könnyen emészthető, aránylag ol­csó táplálék. Halászat­ban vezető országok: Japán, USA, Kína és a Szovjetunió. Az egy fő­re jutó halfogyasztás évente legmagasabb a Szovjetunióban és Finn­országban, egyaránt 11 kilogramm, Angliában 10 kilogramm, az NDK­ban 8 kilogramm. # Magyarországon? Természetes vizeink területe 220 ezer katasz­teri hold. Egy 195H-es adat szerint pedig közel 30 ezer kataszteri hold a mesterséges tavakon működő halgazdaságok területe. A Balatonból például évenként 1500 tonna halat fognak. Hal­árusító hálózatunk kez­detleges, halfogyasztá­sunk igen alacsony, fe­jenként evente 1 kilo­gramm. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban elmondták, igen fontos, hogy a vállalatoknál valamennyi dolgozó megis­merje a kollektív szerződés végleges szövegét. A vállalat vezetősége köteles gondos­kodni anról, hogy vala­mennyi műhelyben, osztá­lyon, telepen, kirendeltsé­gen, a kereskedelmi hálózat boltjaiban rendelkezésre áll­jon a szerződés szövege, s azt a dolgozók bármikor ta­nulmányozhassák. A szerző­dés egy-egy példányát meg kell kapniak mindazoknak, akik közreműködnek annak végrehajtásában, köztük a szakszervezeti bizalmiaknak is. Helytelen és jogszabály­ellenes tehát, ha számos ko­rábbi esethez hasonlóan csupán az igazgató titkársá­gán vagy a szakszervezeti tanács titkáránál lehet meg­tekinteni a szerződést. A jogszabályok értelmé­ben a kollektív szerződést nemcsak Ismertetni, hanem oktatni is kell mindazok kö­rében, akiknek hivatali kö­telességük a szerződésben foglaltak végrehajtása. Nemzetközi tudományos intézet A szocialista országok gazdasági integrációjának elmélyítésével összefüggő fontosabb elméleti és gya­korlati kérdések megoldását végzi majd a szocialista vi­lágrendszer gazdasági prob­lémáival foglalkozó nemzet­közi intézet. Az intézet tudományos ta­nácsa — amelynek KGST­országok tudósai, közgazdá­szai a tagjai — a napok­ban Moszkvában megtartot­ta első ülését. (MTI Salakömlós Ózdon Csütörtökre virradóra könnyen tragikussá válható baleset történt az Ózdi Ko­hászati Üzemek nagyolvasz­tó művében. A kettes számú kohó úgynevezett salakorma — eddig még fel nem de­rített okokból — kiégett és a nagy nyomással kitörő iz­zó tűzfolyam elöntötte és lángra lobbantotta a kábel­csatornákat, a műszer házat és a gépterem alsó sorát Az Ózdi városi és gyári önkén­tes tűzoltók hajnali két óra 55 perckor vették fel a küz­delmet a lángokkal. A rö­videsen segítségükre sietett kazincbarcikai tűzoltókkal — akik különleges haboltó ko­csival vonultak a helyszín­re—a tüzet reggel 9 óra 15 perckor eloltották. A tűzben sok elektramos berendezés leégett a nagyolvasztóban jelentós kór keletkezett. Sze­mélyi sérülés nem történt. A vizsgálat a baleset okának felderítésére folyamatban von. (MTI) Idősek — vendégségben Bográcsgulyás illata ter­jengett tegnap, csütörtök déltájban a sövényházi Ar­pád-ligetben. Megilletődve állta körül néhány idős em­ber az ottani ásatásokat má­sok a fák alatt kerestek me­nedéket a tűző nap elől. Kellemesebb már ebben a korban az árnyékban. Hat­van—kilencven éves emberek népesítették be a ligetet, a petőfitelepl. a sövényházi szociális otthon lakói — és köztük tíz Baranya megyei vendég. Harkányból, Görcsönyból, Keresztespusztáról érkeztek vendégként az idős nénik, bácsik a petőfitelepi otthon­ba. Kéthetes szegedi üdülé­sük Idején a petőfitelepi ott­hon tíz lakója Harkányban nyaral. Hogy a Baranya megyei­ek mivel töltik el itt ezt a tizennégy napot? Program­ról Balázs Illés, a vendég­látó szociális otthon vezető­je gondoskodott. Voltak már városnéző sétán és kávéz­tak, fagylaltoztak a Virág­cukrászdában. A sövényházi kirándulásnak örültek eddig a legjobban. Egy házaspár nem győzött hálálkodni: „Sose szűkölködtünk fiata­labb korunkban, arra mégse futotta, hogy csak úgy saját kedvtelésünkre utazgas­sunk." Egy szemüveges, 84 éves bácsi Szegedet dicsérte lelkendezve: „Még nem jár­tam itt, és mondhatom, szebb, mint gondoltam." Felmerültek a fiatalkori em­lékek, szóba jöttek a gye­rekek, unokák. Elmondták, hogy szeretik nézni a tévét, szinte minden műsort — csak a háborúról szólókat nem. Gyerekes örömmel em­lékeztek a Tenkesre és a Daktarlra. Mint Balázs Illéstől meg­tudtuk, moziba járni viszont nem szeretnek, így az elő­re elkészített programból ez kis is maradt. Helyébe pihe­nőnap került. Érdeklődéssel várják a múzeum- és könyv­tárlátogatást.. A következő csoportoknak még változato­sabb látnivalót kínál Szeged. Megtekinthetik a népitánc­fesztivált és egy szabadtéri előadást is. Az, hogy az idős embe­rek élete ezzel a két héttel is gazdagabbá vált, a sze­gedi ós a Baranya megyei tanács szociálpolitikai cso­portjának leleményességén múlt. És hogy ez a kezde­ményezés nem volt hiába­való, azt az első próbálko­zás sikere is bizonyítja. Ch. A. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Mezőgazdasági kiállítások A Szegedi Ünnepi Hetek időszakában rendezik most ls — Immár kilencedik al­kalommal — a hagyomá­nyos mezőgazdasági kiállítá­sokat. Üj helyen, a koráb­biaknál két és félszer na­gyobb területen, a Mérey utca) közgazdasági szakkö­zépiskolában nyílik július 31-én az országos ősziba­rack-, bor- és likőrkiállítás. A Csongrád megyei és du­nántúli hamvas gyümölcsök seregszemléje nemzetközi méreteket ölt, mert jugo­szláv és csehszlovák gazda­ságok is elküldik válogatott termésüket. A nemzetközi virágparádé augusztus 7-én nyílik és öt napon keresztül gyönyör­ködhetnek a vendégek ha­zánk országos hfrű kerté­szeteinek, téeszeinek szín­pompás újdonságaiban, vi­rágkötészeti remekeiben. Ju­goszláv, csehszlovák és ro­mán vállalatok is bejelentet­ték részvételüket az Illatos bemutatóra. Mindkét kiállítás idején az egyik teremben a Szege­di Móra Fernec Múzeum természetvédelmi bemutatót tart. Ezen tablók szemlélte­tik Csongrád megye tájvé­delmi területeit, valamint a híres madarrezervációkat. Jellegzetesebb fészkelő­madaraink: a gulipán, a kócsag, a széki lile, a danka­sirály néhány preparált pél­dánya ad némi ízelítőt a fehér-tói, a pusztaszeri vad­vízország életéből. A hagyományos rendezvé­nyek újabbakkal bővülnek. A romantikus fekvésű kis­kundorozsmai Sziksós-tónál augusztus 4-én nyitják meg a kisállattenyésztési kiállí­tást. Ezen a korszerű és gazdaságos állattartás új for­mált kívánják megismertet­ni az érdeklődőkkel. Kiállí­tanak többek között nap­fényfűtéses üvegházakat, és más olyan, könnyen össze­szerelhető kis épületeket, ólakat, amelyek kiválóan al­kalmasak baromfi- vagy nyúltenyésztésrc. Képernyő Kállai István ön például, hogy folytatná? sorozata vé­szesen hasonlítani kezd egy olyan önképzőkörre, amely­ről Gyárfás Miklós mintáz­hatta a Tanuljunk könnyen, gyorsan drámát írni ciklu­sát. Kállai István darabot ta­nít írni, a véletlenek lehető­ség szerinti kirekesztésével, a folytatás létező variánsai közül választva ki a logikus­nak látszót — miközben te­ret enged más elképzelések­nek is. Csakhogy. 1. darabot nem lehet írni ceruzával, vonalzóval, logar­léccel, puszta kombinációs készséggel, variációk között tallózva; 2. darabot csak Indulatok­kal, célképzetekkel szabad költeni, különben papírfi­gurák, papírhelyzetek, papír­problémák maradnak belő­le. Vagyis Kállai István soro­zatából nem lesz darab, leg­feljebb jólfésült, púdere­zett torzszülött. Szerencsére egyre Inkább bevallja a mű­sor, nem is célja darabot írni. Bizonyos módszertani ismeretterjesztés a célja, mi­közben alkalom nyílik léte­ző, valóságos erkölcsi, társa­dalmi. generáció® problémák felszíni érintésére. Ami vi­szont erején, képességein fe­lül vállalt fölajánlása. De­valválja az érintett erkölcsi, társadalmi, generációs prob­lémákat. Mondhatnók: el­eszi az írók, újságírók, toll­forgatók kenyerét. Persze nincs egyedül ezzel. Ha hagyják... Szerda este másodszor je­lentkezett Bécsből a tévé sportrovata. Pontosabban Gyulai István, aki atlétikát például remekül közvetít ­mert nem is olyan régen maga is szakmabeli, remek sprinter volt —, a vívásban viszont teljesen laikus. Hall­juk, bevallja. Szerencsére ott a közelben Népsportos kolle­gája, Dávid Sándor, aki tá­jékoztatja az ugyancsak laikus nézőt, ml történik a páston. Ráadásul ezúttal a találatjelző lámpák sem ne­künk villannak, így aztán a néző bosszúsága kettős. A tévé sportközvetítőit — ter­mészetesen néhány kivétel­től eltekintve — elég szur­kálódás érte az utóbbi Idők­ben. Humoristák-parodisták hálás céltáblái. Viccelődnek velük, ugratják őket, s a rá­dióhallgató, az újságolvasó jót kacag ilyenkor. Valamifé­le következtetést azért le­vonhatnának belőle... N. 1. Somogyi Károlyné felvétele Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának elő­adása a szabadtéri játékok idei harmadik produkciója, Hacsaturján Spartacus című balettje és az Ecseri lako­dalmas után. A színpadi próbák ma, pénteken este ken­dődnek A próbákra a diszletelemeket lg felállítják a Dóm előtti színpadon. Képünkön Fülöp Zoltán monumentális tervei nyomán Muszorgszkij operájának díszleteit festik a Dóm téri műhelyben. Munkában a díszletfestők A XXVI. Szegedi Ipari Vásár július 16-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A szegedi vásárnak már megvannak a hagyományai: az ipar, a kereskedelem és a vásárlóközönség nyári seregszemléje, találkozóhelye. A szegedi vásár jól egészíti ki a BNV-t és az öszi Vásárt. A vidéki városok közül a legrégibb hagyományokkal ren­delkezik, fórumot ad nem csupán a hazai, hanem a szomszédos jugoszláv iparvállalatoknak és kereskedelmi szerveknek is, bővítve a lehetőséget a kishatármenti áru­csere további kiteljesedéséhez, a termelési kooperációhoz. Amint arról már beszámoltunk, az idei vásárt Új helyen, a szegedi Marx téren, megkétszerezett kláUítáal területen rendezik. Újszerű az is, hogy hatalmas sátor­csarnokokban sorakoznak a pavilonok, és a technikumi tornacsarnok ad helyet a külföldi kiállítóknak. A vásár építése a finiséhez érkezett, a csarnokokban az asztalosok az utolsó simításokat végzik. Amint képünkön is látható, felállították a vásár bejaratának főkapuját, g a napok­ban már várják a kiállítókat, hogy a nyitásra minden a helyére kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents