Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

SZERDA, 1971. JÚLIUS 7. Elhunyt dr. Mezősi Károly Fetőfi-kulaió Hatvannégy éves korában elhunyt dr. Mezősi Károly történész, irodalomtörténész, egyetemi magántanár, nyugalmazott Pest megyei múzeumigazgató. Kiskunfélegyházán temetik el, szerdán 15 órakor. * Dr. Mezősi Károly, a szegedi egyetemen szerzett történelem—magyar szakos tanári diplomát, majd 1944ben egyetemi magántanári képesítést. 1930-tól tanítóképzői, majd gimnáziumi tanár, később igazgató volt Kiskunfélegyházán. 1952 és 1962 között az ottani Kiskun Múzeumot igazgatta, később — 1963-tól 1968-ig, nyugállományba vonulásáig — a Pest megyei múzeumok igazgatójaként tevékenykedett. Történészi munkásságában elsősorban az Alföld településtörténetével, Irodalomtörténészi munkásságában — levéltári kutatások alapján — főként a Petőfi család történetével és Móra Ferenccel foglalkozott. Tanulmányainak nagy része szakfolyóiratokban látott napvilágot. Megírta például a Petőfi család történetét a Kiskunságban és Dömsödön. „Közelebb Petőfihez" i című kötetének — Petőfikutatásainak legújabb eredményeiről — megjelentetését a Szépirodalmi Kiadó vette tervbe. A jelszó: testedzés Egy nap a táborban Zászlófelvonással kezdődik, bevonással ér véget 137 kisdiák gedói nyári napközis táborának egy napja — a tarjáni iskolában. A kellemes környezetű gedói ligetben ugyanis festik még az iskolát, így a második kerületiek július elsején ideköltöztek átmenetileg, a modern tarjáni iskola földszintjére. Az osztálytermekKészülődés az ebédhez ben öt rajra elosztva, ugyanennyi általános iskolai nevelő, egy táborvezető pedagógus és két nyári szakmai gyakorlatát végző egyetemista felügyelete mellett mozgalmas napok várnak a zömmel alsótagozatos diákokra, akik többsége rendszeresen kopogtat az ajtón reggel 8-kor; csak néhányan maradoznak el betegség mlRend és tisztaság A város rendjéről, tiszta- punkban. Tehát valami előságáról irt cikkek tollat ad- rehaladás csak tapasztalható nak olvasóink kezébe is, a takarítás technikájában is. hogy a megvalósításhoz ők is hozzájáruljanak javaslaSzóvá teszi, mint már taiikkal. Kopasz Mária (Bé- ^^^"gíg; esi krt. 8-16) levelében úgy • az J summázza véleményét Sze- dn01 nem eraemes tlszta ru" POSTALADAJA ged tisztaságáról: a város valóban poros, piszkos és locsolatlan. Muzeális hában villamosra várakozni és villamosra szállni. A homokot, kavicsot, szemetet szállító teherautókat — véleménye szerint — nem kelMeglepő. hogy sokszor a csupán néhány soros Írások milyen nagy érdeklődést váltanak ki olvasóinkból. Június 27-1 lapunkban például Törődés az öregekkel címmel jelent meg egy rövid Cikk, melynek elolvasása után több idős ember fordult kérdéssel szerkesztőségünkhöz. Arra kíváncsiak, milyen hivatal foglalkozik az öreg, gondozásra szoruló emberekkel? Válaszunk mindannyiuknak: keressék fel a Szeged megyei város tanácsa egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportját. Több kár, mint haszon Tizennyolc aláírással érkezett levél szerkesztőségünkbe a Párizsi körút 45. számú ház H/3-as épületéből. Az elkeseredett lakók azt írják, hogy június 28. és július 2. között az ingatlankezelő dolgozói javították házuk tetejét, de munkájukkal több kárt tettek, mint hasznot. „A tévéantennákat leszaggatták, ledobálták. Honnan vegyünk ezer forintot, hogy újból legyen antennánk, és egyáltalán miért dobálták a kéménybe? Miért rongálták meg a villámhárítót is?" — kérdezik levelükben a többnyire nyugdíjas emberek. Ez az első levél, amelyben azt olv.assuk az TKV-ról, hogy munkásai valahol — dolgoznak. De hogyan? A levél tanúsága szerint úgy., hogy a lakók utólag azt mondják, inkább bele se kezdtek volna a javításba. Ez pedig nem a legszebb elismerése „fáradozásuknak". A ház lakói kéirték az IKV igazgatóját, hogy az okozott kárt hozzák helyre, vagy térítsék meg. A döntésre mi is kíváncsiak vagyunk. gyatékként emlegeti az utcasöprő bácsikat, akik ma is, ^ZIZSS "Z-T 5T mint száz évvel ezelőtt, úgy ^"^^ÍigTrttra £ a cammognak az úttesten. y janos sugarutra a (Sajnos, olvasónk is egyre kevesebb utcát takarí- . . .. tó emberrel találkozhat, ? . személygépkocsik mozgását is: • ' Hungária, a színház környékére sem. Olvasónk korláKiskörúton belül nincsenek távolságok, nincs szükség arra, hogy bárki autóba üljön. Javaslataihoz nem tudjuk, mit szólnak a közlekedési ugyanis egyre kevesebben vállalkoznak ilyen és hasonló munkára. Ebből erednek kommunális üzem munkaerőgondjai.) A tisztító gépek tekintetében is elmaradottak vagyunk — állapítja szakemberek és az autótumeg olvasónk. Talán a levél lajdonosok. A tisztaság vémegírása óta már látott ő delmének megszigorításéval ls söprögető gépeket az ut- minden bizonnyal többen ércén, vagy olvasott róluk la- tenek vele egyet. Piac—gondokkal Felháborodott hangú le- A kapott válasz azonban velet fogalmazott szerkesztő- nem elégíti kl. Szerinte ha ségünknek Varga Győzőné ideiglenes az a piac, miért (Tarján, 118/A). Hogy mi nem lehet más helyre televáltotta ki elégedetlenségét, pfteni, miért éppen ő szenharagját? Felsorolni is ne- vedjen a kellemetlenségek héz. Ami nyugalmát légin- miatt? kább zavarja, az a tarjáni Tarján még épülő várospiac. Ha esik, ha fúj, ha süt rész. ahol az embereknek a nap — írja — beállnak az éppúgy szükségük van a árusok az ablaka alá, és ott különböző szolgáltatásokra trécselnek, ott vitatják meg — piacra is —, mint a Beiügyes-bajos dolgaikat. De városban lakóknak. Bizonyámás kellemetlenségekkel is ra olvasóknak is kényelmeszolgál Tarján és az ottani sebb „leugrani" a piacra, lakók. A felnőttek a füves mint busszal elmenni a részen tollaslabdáznak, a Marx térre, vagy a Szent gyerekek játszótérnek, fut- István térre és onnan cipelballpályának használják az ni a tele szatyrokat. Tarján •utcát. Baj van a tisztasággal lakóinak többsége igényelte is levélírónk szerint. Ablaka a piacot -és kérte is az illealatt napokig áll a szemét, tékes szerveket, hogy ott is míg végre elsöprik. Minden- legyen árusítás. A piaccal ki felelőtlenül szemetel. Hi- bizony kényelmetlenséget is ába van kirakva a figyel- kell vállalni, például a zajt. meztető tábla, ha nincs aki Ennek ellenére, a Marx téfigyelje a szemetelőket. ren, a Szent István téren Olvasónk — mint írja — lakóktól még nem kaptunk panaszt tett a tanácsnál is. hasonló levelet. Somogyi Kdrotyná felvétele att, vagy mert a szülőkkel utaztak nyaralni. A töltésen túl, o Gera Sándor iskolában kaptak helyet a petőfitelepiek, a második kerületiek második csoportja, s a két táborra idén gavalléros költségvetési keretet biztosított a tanács: 15 ezer forintot, háromszor annyit, mint a korábbi években. Ebből aztán lehet tervezni. A tarjáni iskolába most érkeztek meg a legkülönfélébb társasjátékok, labdák, a termeket díszítő vázák; rádiót, diavetítőt, sakkokat, kisméretű rexasztalt vásároltak, melyek előreláthatóan hosszú évekig kellemes Időtöltést szereznek a nyári táborozóknak. A program gazdag. Az iskolaajtóval szembeni falon ott a napi és heti terv. Ki mit tud?, számháború, akadályverseny, mozilátogatás, tévénézés és értékelés, festegető-rajzolgató munkafoglalkozások mellett elutaznak majd Hódmezővásárhelyre, Gyopárosfürdőre. Gyulára, sőt a szarvasi arborétumhoz is. Aki pedig a napi pontozások alapján elnyeri a magatartási és tisztasági verseny első díját, egész héten büszkén viselheti az indián tolldíszeket. Ahány nap, annyi jelszó, jelmondat: a kapuügyeletes csak ennek ismeretében engedi be a pajtásokat. Rend a lelke mindennek. A tegnapi program például a sporté volt, így a jelszó: testedzés. Máskor meg Igazmondás, Pajkosság, Szolgálatkészség stb. Zászlófelvonás után gyorsan elcsendesedett a folyosó, a diákok hosszú sorban, párosával indultak a strandra. Csak az ebédlő környéke mozgalmas, Juci néni szedi le tízórai után az asztalokat. ö, Hajdú Mihályné, a repeták teljhatalmú kiosztója, talán a legnépszerűbb, rigmusokat is fogalmaztak róla: „Ehes vagyok, dübörög a gyomrom, de szeretnék enni, De szeretnék Juci néni mellett konyhakukta lenni." — Meghiszem azt — így Juci néni —, hiszen jó a szalcács, jó a koszt. Naponta háromszor esznek a nebulók, és mi mást mondhatnék, nem panaszkodnak. Egyszóval a tarjáni-gedól napközis táborban minden a legnagyob rendben van ... N. I. Üzenetek Szili Istvánné (Bécsi krt. 16.): Szeged—Kalocsa című cikkünkben dr. Soós Gábornak, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesének információját közöltük. Bővebbet a minisztériumtól tudhat, meg. Egy olvasó család: Kár, hogy nem írták meg nevüket, és pontos címüket, az utcán legelésző ló gazdáját próbálják először jobb belátásra bírni. Kovács Istvánné (Sándor utca 19.): örülünk, hogy közbenjárásurtk és vállalata jóindulata hozzásegítette ahhoz, hogy a rokkantsági nyugdíj helyett magasabb, a nyugdíj-korhatár betöltese után járó összeget kapja. Emberi kapcsolat is Mostanában sok szó esik a vezetés színvonaláról, u vezetők felkészültségéről. Hivatalosan és az újságokban is legtöbbet — helyesen — a vezető Irányítókészségéről beszélünk, írunk, s ennek fényében vagy árnyékában vizsgáljuk az üzem, az intézmény vagy éppen a tsz eredményeit (persze, legalább annyiszor fordítva is áll az eset: az elért sikerekből vagy balsikerekből visszakövetkeztethetünk a vezetés színvonalára, a vezető felkészültségére is.) így van ez rendjén. Az élet elsősorban tetteket kökai vonala teremteti olyan helyzetet, amelyben n vezetők lába alá futóhomok helyett szilárd talaj került, s ma nem a „leckét" kényszerülnek felmondani, mert a szó azonos a tettekkel. Jó így élni, könnyebb így vezetni. De hét a múlt néhol még kísért, hallani még esetekről, szerkesztőségekbe is hozza a panaszosoktól a hírt a posta. Az egyik városban az általános iskola igazgatója tanév végén felolvasta a tantestület előtt a pedagógusok egyéni minősítését. A kollégák örültek, jólesett a nehéz év után az eltsmevetel a vezetőktől, minden- rés. (Az Igazgató általában kitől. De arról mér keve- mindannyiuk munkáiéról sebb szó hangzik el, hogy a elismeréssel nyilatkozott.) falvak, a városok vezetői. A minősítések ezután bea gyárak, az intézmények kerültek a városi tanács Igazgatói, a termelőszövet- művelődési osztályéra. kezetek elnökei hogyan fejlődtek emberileg. Fedig szemünk előtt játszódik le, hogy a munkásvezetők nemcsak mérnökké, a tszelnökök nemcsak agronómussá, de emberileg is magasabbra nőttek. A tudás, az Irányítókészség fejlődését persze könnyebb lemérni. Jól mennek a dolgok a gyárban, teljesítik, sőt túlteljesítik a termelés fontos mutatóit, s ez naTörtént, hogy az említett tantestület egyik tagja a nyári szünidőben a tanács művelődési osztályén helyettesített. Munka közben kezébe került a minősítés is. s ámulva látta, hogy azon egészen máat írt az igazgató, mint amit a szemükbe mondott. Természetesen néhány napon belül a dologról értesült az egész tantestület. Az igazgatónak gyon jó. A vezetőt rnegdi- bizonyos múltbeli érdemel csérik fölöttes hatóságai, vannak és szakmailag ls esetleg, ha az Idő úgy hoz- tehetséges ember, de kl za, érdemeiért kitüntetést tűznek a mellére, A jó munkát, a hatékony vezetést a dolgozók is elismerik és tudják: ha vezetőjük kitüntetést kap, annak fénye egy kicsit réjuk ls ragyog. De az emberek értékmérője sokkal szélesebb skálájú ennéL ök a vezetőkben azt is „mérik", amit a felsőbb szerveknek — helyzetükből fakadóan — nem mindig sikerül meglátniuk. Az emberek nap nap után együtt élnek vezetőikkel. Legtöbbször a naméltányolja ezt ilyenkor? Hibájával olyan bizonyta lan, rossz légkört terem tett, amelyben rövidesen tarthatatlanná vélt a helyzete. Felvetődik a kérdés, hogyan követhetnek el ilyen sülyos hibát. A válasz mindenképpen egy lehet: aki nem hisz, nem bízik az emberekben — az képtelen őszinte, egyenes lenni hozzájuk. S ilyen vezetőt — akár ha égig ls érnek múltbeli érdemei, s ha mégoly művelt is, mert nem képes és nem akarja megérteni a gyok mellett látszólag apró párt Politlkáját, melyeieve dolgokból alakítják véleményüket. S amit ma a Jó szervező-, irányítókészségen, a szaktudáson kívül elsősorban várnak vezetőiktől, az az őszinteség, egyenesség, s a magasabb rendű kommunista humanitás. Hogy ezek mennyire nem apró, Jelentéktelen dolgok, arra legtöbbször az élet adja meg a választ. Az MSZMP Központi Bizottságénak helyes politiaz egyenes, őszinte emberségre épít — az élet fogja félreállítani. Bízni kell az emberek, ben, s aki nem a beosztástól várja az emberek elismerését, de tettelvei, őszinte emberi kapcsolataival igyekszik mindennap kiérdemelni, az nemcsak magának, de üzemének, az ország, a nép ügyének tesz jó szolgálatot. K. S. Kés Károly drámája (fyután A gyulai Várszínház hivatott kötelessége, hogy a magyar történelmi drámákkal történelmünk legfényesebb napjait idézze, legméltóbb hőseinek állítson emléket. Dózsa György, Béldy Pál, Csák Máté, Bánk bén után most 1. István, az országépítő király egyéniségét, sorsdrámáját viszi a színpadra. A darabot Kós Károly, az Erdélyben élő 90 éves író alkotta. Kós a romániai magyar irodalom egyik legjelentősebb élő alakja, aki r Uj galvanizálóüzem Az Elzett Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyárában mintegy 26 millió forintos költséggel, új galvanizáló üzemet építettek. Az új üzemben megkezdték a folyamatos termelest. A programvezérléssel működő berendezésekkel a Zsiguli személygépkocsikhoz készítenek évente 300 000 garnitúra külső és belső kilincset. Foglalkoznak továbbá csomagtartó zárak galvanizálásával is. egész életmüvével, írót és képzőművészeti munkásságával a haladás, a jobb élet és a népek barátságának eszméjét szolgálta. A drámát a 30-as években a budapesti Vígszínház, a felszabadulás után a Nemzeti Színház vitte színpadra. Az író a gyulai Várszínház számára újra alkotta a regényből drámáját, mely a haldokló Géza fejedelem halálos ágyánál indul, abban a történelmi pillanatban, amikor Istvánra esik a választás, hogy az uralkodásban Géza fejedelmet kövesse. A gyönyörű, drámai nyelven írott mű kiemelkedő produkciónak ígérkezik a nyolcadik évadjába lépő gyulai Várszínházban. Bemutatását különösen indokolja az, hogy az 1970-71es és István király éve. A jubileumi ünnepségsorozatba méltán illeszkedik be Kós Károly drámájának július 9-i gyulai bemutatója.