Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

4 KEDD, 1971. JÚLIUS S. Fiatalkorú dolgozók védelme H. K.-né fia az általános vei megbízni csak 18. évnél való áthelyezéskor. Fiatal­iskola elvégzése után dol- idősebb betanított vagy 16. korút éjszakai munkára, a gozni szeretne menni. Ezzel évnél idősebb szakképzett 16. életévén aluli fiatalkorút kapcsolatban azt kérdezi: dolgozót szabad. Éppen ezért pedig túlmunkára és készen­hány éves kortól kezdve vál- a rendelkezések orvosi vizs- létre igénybe venni általó­lalhat munkát egy fiatal- gálatot is előírnak a mun- ban nem szabad. Az éjsza­korú, és azt is szeretné tud- ... .... .. .. . kai munka tilalma alól a 16. ni, hogy alkalmazás esetén kaba 0116 üatalkoruaknak, életéven felüü fiatalkorúak­railyen munkára nem vehető továbbá rendszeres orvosi ra vonatkozó jogszabály — igénybe fiatalkorú dolgozó? vizsgálaton részt kell ven- például miniszteri rendelet A Munka Törvénykönyve niök soron kívül meg kell vagy utasítás — kivételt hatarozza meg, hogy mun- . „ t , ., . " . kaviszony csak 14. életévét VIZSgalnl oket maslk mun- tehet. betöltött fiatalkorúakkal lé- kakörbe vagy munkahelyre Dr. V. M. tesithető. A 16. életévét még Emlék­múzeum Badacsonyban berende­zik Egry József festőmű­vész emlékmúzeumát. A Balaton nagy festőjének hagyatékából értékes gyűj­teményt állított össze a Veszprém megyei múzeu­mok igazgatósága. A leg­utóbbi képaukción, megvá­sárolták Egry Szőlőhegy című festményét. Az 1920— 1922 között készült fest­mény azt a présházat áb­rázolja, amelyben Egry József Badacsonyba költö­zése után évekig lakott és dolgozott. be nem töltött fiatalkorúak­kal létesített munkaviszony előfeltétele, hogy az általá­nos iskolát eredményesen el­végezzék, vagy az Iskola rendszeres látogatása alól felmentést kapjanak. Akik a 14. eletévüket betöltötték, de általános iskolai tanulmá­nyaikat betegség vagy bu­kás miatt 16. életévük betöl­tése előtt nem fejezték be, és az iskola rendszeres láto­gatása alól felmentést nem kaptak, munkaviszonyba — az iskolai szünet tartamát kivéve — nem léphetnek. A 16 éven aluli fiatalkorú első munkaviszonyba lépésekor, az előzőekben ismertetette­ken kívül, az is szükséges, hogy a munkaviszony létesí­téséhez törvényes képviselő­je (szülője, gyámja) hozzá­járuljon. A rendelkezések szigorúan tiltják, hogy a munkaviszony létesítése és a munkavi­szonyból eredő jogok és kö­telezettségek meghatározása során hátrányos különbsége­ket tegyenek a dolgozók kö­zött nemük, koruk, fajuk és származásuk szerint. A munkajogi szabályok ér­telmében fiatalkorú az a dolgozó, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A Munka Törvénykönyve 20. paragrafusa szerint fiatalko­rút nem szabad olyan mun­kára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlődésére hátrányos következmények­kel Jár. így például gépek, készülékek önálló kezelésé­11 zaj ellen A Szovjetunióban nagy munkák folynak a városi zaj csökkentésére. Észtor­szágban, Lettországban és Litvániában zaj elleni bi­zottságokat állítottak fel, amelyek kiterjedt jogkörrel rendelkeznek és amelyek­ben szakemberek, valamint a társadalmi szervezetek képviselői foglalnak helyet. Ezek a bizottságok nemcsak a városi negyedekben ta­pasztalt utcai zaj elleni harccal foglalkoznak, ha­nem belefolymak az új ke­rületek tervezésébe is. Ez­zel kapcsolatban jellemző, hogy Vilnius (a Litván SZSZK fővárosa) és Tallinn (az Észt SZSZK fővárosa) kerületeiben gyakorlatilag nincs panasz a városi zaj­ra. Tallinn régi negyedei­ben a zaj ellen küzdő bi­zottság javaslatára számos fűtő- és szellőzőberendezé­sen zajszigetelést végeztek, számos autóbusz-megállót áthelyeztek. Sokat tettek a városi zaj csökkentésének érdekében a Lett SZSZK fővárosában — Rigában. Többek között csökkentet­ték a villamosok és troli­buszok által okozott zajt. A vilniusi repülőtéren meg­változtatták a repülőgépek felszállásának rendjét, ez csökkentette a zajt a vá­ros feletti légtérben. Megkülönböztetés — A férjemet miért első osztályon viszik?! Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Murka István és Horváth Józsefnek és Mátyás Katalinnak Barba Katalin. Fagy­gyas Imrének és Virág Máriának Bakró Gizella, Fábián György és Imre Szilveszter, Puskás Ferenc­Szenczi Ida Ibolya, Lang Jenő nek és Sáfár Ilonának Ilona, József és Szombati Koperniczky Ferenc Torma Mária Lujza, Veronika, Kiss Sándornak és Gyulai Edit Imre es nek Tamás, Savanya Istvánnak Laczkó és Bajor Évának Éva, Szécsl Ml­Sándor és Csala Katalin, Sinkó hálynak és Földesl Zsuzsanná­Nándor és Szögi Eva Zsuzsán- nak Csaba Zoltán nevü gyerme­na, Sávai Tibor és Slnkó kük született. Mária, Juhász Nándor és Kenéz Márta Eva, ördög Ferenc Mi- T,tvAn valuch And-ás hály és Marosi Zsuzsanna, Tö- X^h Ana.li rök Pál és Morvái Erzsébet, Sárkány László és Tóth Márta, Föleky Endre Iván és Nóvé Ir­ma Eva, Kaufmann Gábor And­rás és Inhoff Zsuzsanna, Szacs­Halálozás: Veress László: Csor­•H Sar­lóst Tibor. Kátai István, Dósai Lászlóné Horváth Eszter, Rot­schüller Mihály, Kovács László, Harangozó István, Kovács Ist­ván, Dlbusz Ottó, Huszár Jó­ras es inuoii Zsuzsanna, szacs- , , F„k(.t„ Terézia Lehotal vai Zoltán György és Molnár 5?e£né Terézia Lehotal Slld|áGnvaeÍla'KMn™ e^rfan G$2S Kál^Ané Burge^Srima. Ezriá^ A^TAHor tárkánv István, Akosl Józsefné Rózsa S2Ó™lírdoí Terézia, Román Frigyes, Rutai Sándor és Kószó Klára, Sándor Já né Pülyhe juUanna, Sze­a^rrSn^r SauFerenc'csúrt Ferenc Un, Király László és seress Ka- me6nau. ^^^^^^^^^^ taUn házasságot kötöttek. Születés: Hegedűs Ferencnek n. Házasság: KERÜLET Gurzó Vladimír és és Gasch Chrlstinának René Tt- p.édai Erzsébet. Révész István bor, Virág Bálintnak és Rával és Papp Bva Erzsébet, Bata Fe­Irénnek Róbert, Jakócs Károly- renc és Villám Valéria házassá­nak és Proksza Gyöngyinek got kötöttek. Bogiárka, Dobó Józsefnek és Horváth Irénnek Sándor, Szabó Lászlónak és Pleskovics Máriá nak Krisztián László, ördö| Lászlónak és Molnár Zsófiánál. László Mihály, Vida Györgynek rené meghalt, és Péter Máriának Orsolya ria, Flórián Mihálynak és Kö­rösi Máriának Emese, Domonkos Istvánnak és Czintai Erzsébetnek Andrea, Schőbel Lászlónak és Petőfi Agnesnak Tímea Mercé­Halálozásn Huzsvár Józsefné Laczi Ágnes, Ludvlg Istvánné Fortuna Erzsébet, Román Zoltán István. Renon Ferenc, Jani Fe­III. KERÜLET Házasság: Farkas Kálmán és Szabó Erzsébet JuUanna, Buborl | I .„„„- Lajos és Engi Mária Anna há­desz," Gyurka Károlynak és zasságot kötöttek. Kucsera Máriának Szilvia, Tóth Születés: Csikós Sándor M1­Jánosnak és Bárkai Máriának najynak és Farkas Hdlkónak Attila, Kósa Jánosnak és Tóth sándor Norbert, Forgó Lajosnak Máriának János, Somogyi Péter- és sjmorl Mária Magdolnának nek ós Kis Etelkának Krisztina, TImea Andrea, dr. Masztls Szi­Tisza Istvánnak és Lévai Iloná- lárdnak és Répás Erzsébet Ró­nak István, Tóth Istvánnak és záiiának Tamás György, Varga­Olajos Erzsebetnek Gyöngyi Ér- Dudás Sándornak és Felsővári zsébet. Vér Józsefnek es Nagy En,sébetnek Andrea, Csányi lst­Evának Zoltán József, Naesa Jó- vánnak Bera JuUanna Iloná­zselnek és Mészáros Irennek Jó- nak Andrea Edina, Pataki Sán­zsef Gábor, Kocslnyi Dezsőnek dor Györgynek és Szécsl Mártá­cs Tranyánszkl GlzellánaJc And- nak ncUkó, S7,abö Józsefnek és rea. Balla Zoltannak es Pálit Papdl Jolán veronikának Anikó, Évanak Krisztina Valéria, Mol- Hegedüs József Szilveszternek és nár Gyulának és Blkádi Margit- otülk Margltnak Sándor, Cser­A I I 11 «, 7 A M „ Ír _ _. ... nak Attila, Mészáros Jánosnak és Lajsók Piroskának Csaba Ja háti Zoltánnak és Csejtei Zsu­zsannának Gábor Zoltán. Kél­bos, Rozsa Imrének és jviihély marl péter Józsefnek és selmecl " " 1 * Krisztinának Péter, Biczók Mi­hálynak és Bánfi Ilonának Csil­Erzsébetnek Anik5, Szabó Já­nosnak és Rekett-Nagy Máriá. _ nak János Gyula, Borbély Pál- la Katalin. Markovlts Jánosnak fim ' ~ rir "és Kondola Máriának Attila ne­nak és Borbély Juliannának _ Eszter Judit. Tömösvári István- ^ gyemekük"'született nak és Tóth Mariának Adrién, Czirok Jánosnak és Kószó Teré- Halálozás: Sajtos Imréné Ka­zlának Ibolya Eva. Böcskel Ist- rácsonyl Eva, Fülöp Bélánó He­vánnak és Sztankovics Ibolyá- gedűs Mária, Bóka Imréné Papp nak Andrea Ibolya. Vass Sán- Matild. Kristó Béláné Bozsó Gi­domak és Fodor Emmának Noé- zella, Iritz László. Savanya Mik­mi Zita, Károsl Péternek és lós, Takács Istvánné Vörös Ilo­Börcsök Piroskának István, na Julianna: NfW f®1*®*! ragó Ágnes. Tóth Miklósné Sós Gyapjas Józsefnek és Forgó Ma- VUraa> Varga Erzsébet, Vajas riának Csaba Szabolcs, Papp Já- Imréné Losoncz Teréz, Rékási nosnak és Paja Rozáliának István, Tóth Szilvesztereié Simon László János, Monostori László- Jolán. Bodó András, Szekeres nak és Csala Erzsébetnek László, Jánosné Magyar Anna meghalt. 4 lakás kiutalása, értékesítése A lakás kiutalása, illetve megfelelő indok alapján, a értékesítése előtt a lakás- lakásügyi hatóság — a bi­ügyi hatóság a bizottság köz- zottság javaslata szerint — reműködésével köteles az az igénylő kérelmét mérle­összes körülményeit gelési jogkörében teljesítheti, feltéve, hogy a felszabaduló lakás a névjegyzékben sze­replő soron következő igénylő elhelyezésére, vagy igénylő a helyszínen megvizsgálni. A lakás kiutalása és ér­tékesítése előtt — ha erre íanSr ttósifgTz "iga- SffiS cselére'alkalmas" zolások és javaslatok becsa- Ha megüresedett társbér­tolására az igénylőt ismét leti lakrészt a visszamaradó felszólíthatja, illetve hatósá- társbérlő részére azért nem gokat, szerveket megkeres- lehet kiutalni, mert az egész het. Ha az igénylő a felszó- lakás meghaladja lakáslgé­lításnak határidőben nem nyének mértékét, a vissza­tesz eleget, a lakásügyi ha tóság a rendelkezésre adatok alapján dönt. Ha a lakásügyi ha lakás kiutalása, illetve érté­maradt társbérlő részére la­álló káskiutalási névjegyzékre való felvétel nélkül lakás­Ha a lakásüevi hatósáe a igénye mértékének megfelelő tós kiutalásaf illetve érté- lakás utalható k!' ka a sa!át nTvIegySe/szeSS" — íelha­lő oda valótlan adatok köz- naulal°­lése következtében került Az így megüresedett la­felvételre; jövedelmi, vagyo- kást a lakáskiutalási név­ni és szociális viszonyaiban jegyzékben szereplő igényjo­beállott változás tében tanácsi bér-, nácsi értékesítésű tatásra már nem vele szemben kizáró ténye­zők állnak fenn; az igény­következ- gosult részére közvetlenül, illetve ta- vagy esetleges további la­lakásjut- káscserék közbeiktatása út­jogosult; ján kell kiutalni. állami szerv arról Az az ÍAT „TLSU +x?,7l. intézkedéséről, melyben dói­ért hrtin Rozóját a rendelkezése alatt za ban kösS A határozatot á110 vállalati bérlakás' va^ tódokolrükell A határozat f-^j*" i^i ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül fel­lebbezésnek van helye, A jogerős törlés esetén az igénylőnek — mint új igénylőnek —új­ból elő kell terjeszteni. A lakásügyi hatóság löli, a lakásügyi köteles értesíteni. hatóságot Ha az állami szerv által kijelölt bérlő a lakásügyi lakásieénvlését hatóságnál nyilvántartott laicasigenyieset igénylő> a iakásügyi hatóság őt a nyilvántartásból törli és erről értesíti. A lakásértékesítési jegy­lakások kiutalása, illetve ér- zékbe vaid felvételnél, ille­tékesítése gyott kásértékesítési sorrendjétől nem térhet el, során a jóváha- t6ieg a vevőkijelölésnél -r lakáskiutalási és la- azonos feltételek esetében — névjegyzék előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki személyi, jö­kivéve, ha tanácsi bérlakás vedelml, vagyoni és szociá­bérlője megfelelő indok alap- lis helyzeténél fogva tanácsi ján lakásának cseréjét kéri bérlakásra is jogosult lenne, a lakásügyi hatóságtól, vagy de jgényét ebben a lakáséi­ba az igénylő a felajánlott látási formában kívánja ki­lakást nem fogadja eL Ha a tanácsi bérlakás bér- írt értékrendben lője lakásának cseréjét kéri nyesíteni. elégíteni. Az előnyt az elő­keli érvé­Ismeretlen Mátyás korabeli oklevelet találtak Érdekes kultúrtörténeti got gyűjtött össze. Á for­feladatra vállalkozott Mo­sonyi Klára, a dorogi Ál­lami Levéltár munkatársa. A dorogi származású törté­nész szülőhelye, a Komárom megyei bányásztelepülés múltját, keletkezésének kö­rülményeit kutatta fel. Több éves kitartó munkával nagy mennyiségű levéltári anya­vUerényletek a levegőben és a fülelőn 9. Mindenki visszatér A világsajtó által „Repülőgéprablások vasár­napjának'' nevezett nap 1970. szeptember ö-a volt — október elsején az eltérített repülőgépek minden utasa visszanyerte szabadságát. A zerkai sivatagi repülőtérről legtöbbször ml­nibusszal indult el a jordániai főváros, Amman felé egy-egy kisebb túszcsoport; az Ammanba érkezőket az Intercontinental szállodában he­lyezték el (nem ritkán a folyosóra helyezett matracokon), orvosi vizsgálaton estek át, és el kellett szenvedniük a világsajtó kíváncsi tudó­sítóinak ostromát is. Az első — angol — jelen­tés így számolt be szeptember 12-én a túszok szabadon bocsátásának kezdetéről: „Megérkezett Ammanbu az a mlnibuszkaravén, amely a át­kísérte. Az utasok elmondották, hogy a gerillák a körülményekhez képest jol bánlak velük, még az izraeli állampolgárságú utasokkal szemben sem alkalmaztak megkülönböztetést. Volt enni­valójuk, vizük és a gerillák orvosokat is küld­tek a gépekbe."' Ez a szeptember 12-1 nap még egy, a túszok érdekében tett felhívással kezdődölt. A Vatikán­városban hivatalosan bejelentették, hogy VI. Pál pápa személyes üzenetet küldött a gerilláknak, és kérte őket az utasok szabadon bocsátására. A reggeli jelentést déli két órakor egy másik, nagy izgalmat keltő közlés követte. A jordániai fő­városban a PNFF szóvivője bejelentette: ugyan­abban az időben a zerkai repülőtéren a kom­mandóegységek ezzel megbízott tagjai dinamit­tal felrobbantották a homoksávon álló 3 gépet, a Swissair, a TWA és a BOAC utasszállító gé­peit. Ekkor már a túszok nagy része nem volt Zerkában — az utolsó 140 utast pedig néhány perccel a robbantás előtt szállították el. A tizenegy gerillaszervezetet egyesítő Palesz­tinai Felszabadításd Szervezet nem sokkal ez­után közölte: ülést tartott „valahol arab földön", és elhatárolta magát a három elrabolt repülő­gép felrobbantásától, és ideiglenesen felfüggesz­tette a PNFF tagságát a szervezetben. Ebben az időben már csak 50—60 túszról volt Szeptember 22 és 27 között a PNFF megbízott­ja közölte: mivel biztosítékot kaptak követelé­seik teljesítésére, a még fogságban levő uta­sokat hamarosan szabadon bocsátják, mégpedig Egyiptom jordániai nagykövetségének közvetí­tésével adják át őket a Nemzetközi Vöröske­resztnek. Szeptember 30-án aztán végérvényesen lezá­ródott a túszok ügye, kora reggel elindult, dél­előtt Ciprusra, majd Athénba érkezett az utol­só néhány fogoly is. és ezzel egyidőben a brit. a nyugatnémet és a svájci kormány hivatalosan is nyilvánosságra hozta döntését: szabadon bo­csátja az általa fogva tartott gerillákat. A kö­vetkező nap hajnalán az angol légierő egy re­pülőgépe felszállt London egyik katonai repülő­terén. Egyetlen utasa volt, Leila Khaled palesz­tinai gerillalány. A gép leszállt Münchenben, itt felvette a három nyugat-németországi börtön­ből odahozott arab gerillát, majd Zürichben, ahol a három Svájcban elítélt gerillaharcos is beült a gép utasterébe. Három órával a zürichi tdulás után a gép leszállt Kairó repülőterén. Megérkezésük napján éppen ülést tartott Montrealban az ICAO, a nemzetközi polgári re­pülésügyi szervezet tanácsa. Az ülésen szót kért El Meleigi, az EAK képviselője, és bejelentette, hogy a Kairóba térített és ott felrobbantott amerikai (PANAM Boeing—747-es) repülőgép eltérítőit és elpusztítóit az EAK hatóságai az szó; a többieket szabadon bocsátották, és azok vatagi katonai repülőtérről a jordániai főváros- Ammanból. legtöbbször Ciprus érintésével ha- egyiptomi törvények értelmében helyezik ba hozta a gerillák által szabadon bocsátott uta- zautaztak. Jordániában ebben az időben heves alá és ítélik majd el. sok első szállítmányát. A nünibuszokat, ame- harcok folytak Husszein király hadserege és kii­lvekben egyenként 8—10 utas, asszonyok és lönbözö gerillaegységek között — ez ls nehezí­gyermekek tartózkodtak, két katonai teherautó tette az ertesulesek szerzését a túszok sorsáról. (Következik: Apa és fia bűnszövetségben.) rásmunkák feldolgozása so­rán megállapította, hogy Dorogot egy 1181-ben kel­tezett oklevél említi először. Sikerült felkutatni azoknak az Árpád-korabeli magyar családoknak a nevét is, ame­lyek az akkori település gazdái voltak. Többek kö­zött a Bebus, Uz, Árva, Ponka, Bodoró és Budorok nevű családok — jellegzete­sen magyar nevek — voltak Dorog első lakói. Az írásos emlékek felku­tatása közben érdekes tör­ténelmi kuriózumra buk­kant Mosonyi Klára: Má­tyás uralkodása idejéből származó, eddig ismeretlen oklevelet talált. A korabe­li okirat arról tanúskodik, hogy Dorog és a közeli Csolnok lakói ogy földte­rületért való marakodás mi­att tömegverekedést ren­deztek. A nem mindennapi perpatvarban Mátyás ren­delt el vizsgálatot, s tett vé­gül is igazságot. A bányásztelepüléssel kapcsolatban Mosonyi Klá­ra kutatásai a történelem előtti időkre is kiterjedtek, s mint kiderült Dorog már az őskorban, majd a római uralom alatt, s közvetlenül a népvándorlást megelőző­en is lakott település volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents