Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

KEDD, I97L JÚLIUS 6. i m Összehívták az ipari szövetkezetek kongresszusát Hétfőn, tegnap a Pesti Barnabás utcai székházban Rév Lajos elnökletével ülést tartott az OKISZ országos választmánya. A választ­mány elhatározta, hogy ok­tóber 11—13-ra összehívják az ipari szövetkezetek VI. kongresszusát. A választ­mány megtárgyalta a kong­resszus előkészítésével kap­csolatos feladatokat és irány­elveket fogadott el a szövet­kezetek, valamint a területi, illetve a szakmai szövetsé­gek részére. (MTI) Szakmunkásképzés, gépesítés az építőiparban Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztériumban Bondor József miniszternek és Gyöngyösi Istvánnak, az Építők Szakszervezete fő­titkárának vezetésével meg­beszélést tartottak a minisz­tériumi és a szakszervezeti vezetők. Megállapították, hogy a IV. ötéves terv idő­szakában az építőiparra há­ruló nagy feladatok teljesí­tésében fokozottabb, össze­hangoltabb együttműködés szükséges a minisztérium és a szakszervezet között. Szük­ség esetén közösen tesznek intézkedéseket a vállalati tervekben tapasztalható fe­szültségek feloldására. Országos csillagászati tanfolyam Hétfőn országos csillagá­szati tanfolyam kezdődött Esztergomban, a TIT csilla­gászati és űrkutatási vá­lasztmányának rendezésében. A tíznapos továbbképzések csaknem száz földrajz és fizika szakos tanár, illetve TIT-előadó vesz részt. Az előadásokat a legkiválóbb hazai szakemberek tartják. A tanfolyam célja, hogy megismertessék a legújabb kutatásokat, valamint azt, hogyan kapcsolódnak azok más természettudományok­hoz. Több előadás foglalko­zik a csillagászat és az űr­kutatás összefüggéseivel, eredményeivel. Megállapodtak abban, hogy jövő év elején ertéke­lik az 1971. évi tervek tel­jesítesének, a különböző sza­bályzóknak és bérpolitikai ] intézkedéseknek tapasztala- i tait, s ennek megfelelően javaslatokat terjesztenek a kormány elé. A megbeszé­léseken hangsúlyozták, ho^y nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a szakmunkásképzés és továbbképzés fejlesztésé­nek. Ezért együttesen és külön-külön is meghatároz­zák a tennivalókat. Jövő év első felében pedig megren­dezik a 2. építőipari szakok­tatási konferenciát. A minisztérium és a szak­szervezet közösen felméri az ötéves kollektív szerződések tapasztalatait. mindenek­előtt az építőmunkások szo­ciális helyzetét és meghatá­rozzák a következő években megvalósítandó feladatokat. A szakszervezet és a mi­nisztérium vezetői abban is megállapodtak, hogy további találkozóikon az építőipar gépesítésének fejlesztésével, elsősorban a gépesítés haté­konyságának növelésével, a gépkezelők utánpótlásával és a korszerű munkaszervezés kérdéseivel foglalkoznak. A vállalati középtávú tervek elkészítésének legfontosabb tapasztalatait pedig közös igazgatói és szb-titkári érte­kezleten vitatják meg. A harmadik Megkezdődött a neurokémiai kongresszus Dr. Huszák István elnöki megnyitó/a Nagy jelentőségű tudomá­nyos tanácskozás kezdődött tegnap, hétfőn délelőtt Bu­dapesten: a Magyar Tudo­mányos Akadémia székházá­ban 650 külföldi vendég részvételével megnyílt a III. Nemzetközi Neurokémiai Kongresszus. A legtöbb tu­dós — 120 ember —"az Egye­sült Államokból érkezett. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáját 22 küldött kép­viseli. Az NDK-ból 15, Len­gyelországból 15, Angliából 70, Svédországból 20. Fran­ciaországból 25, az NSZK­ból 30 szakember érkezett a budapesti tanácskozásra. A Szegedi Orvostudományi Egyetemet 10 tagú küldött­ség képviseli. A kora délelőtti ünnepi megnyitó ülésen, amelynek elnökségében helvét , foglalt cír. Straub F. Brúnó Kos­suth-díjas akadémikus, a Tudományos Akadémia al­elnöke, a szegedi biológiai központ igazgatója is. dr. Huszák István Kossuth-díjas egyetemi tanár, a szegedi ideggyógyászati klinika igaz­gatója, a kongresszus elnöke mondott ünnepi beszédet. Angolul elmondott megnyi­tójában egvebek közt fel­idézte a társaság korábbi tanacskozasait. a göteborgi, oxfordi, strassburgi, milánói üléseket, s hangoztatta, hogy a kongresszus budapesti megrendezése nemcsak a magyar tudomány megtisz­teltetése, hanem az országé is. A továbbiakban a szegedi professzor a neurokémia tu­dományának fejlődését vá­zolta. rámutatva, hogy a neurobiológiai kutatások ha­zánkban a századforduló tá­jékán kezdődtek, s a mai kutatasok e nemes hagyomá­nyoknak is köszönhetik si­kereiket. Hivatkozva a sze­gedi Szent-Györgyi Albert Nobel-díjial jutalmazott munkásságára. Hangsúlyoz­ta, hogy a neurobiológia, kö­zöttük a tudomány a leg­fiatalabb ága, a neurokémia, hazánkban ma virágzó tudo­mány. Befejezésül a neurobioló­giai és neurokémiai kutatá­sok jelentőségéről beszélt dr. Huszák István. Elmon­dotta, hogv az emberi elme feltárása véget nem érő fel­adataink egyike, s a kuta­tások hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy az embereket ké­pessé tegyük logikus, ésszé- . rű döntésekre. Ezzel szám­űzhetjük a régi. misztikus- , mágikus gondolkodásmódot. | s elősegíthetjük a nemzetek | közötti hatékonyabb együtt­működést, a békét. A megnyitó után a kong­resszus első előadását Julius Axelrod Nobel-díjas ameri­kai professzor tartotta az idegrendszer nagy fontossá­gú anyagának, a noradre­nalinnak anyagcseréjéről. Ugyancsak tegnap hangzott el a kongresszus másik No­bel-díjas vendégének. Hugó Theorell svéd professzornak az előadása az alkohol bio­lógiai oxidációjával kapcso­latos kutatásokról. Az első nap záróeseményeként a kongresszus vendégei foga­dáson vettek részt a Duna Intercontinental Szállóban. A kongresszus 10 szekció­ban nyolc szimpózium és 7 kerekasztal-konferencia keretében folytatja a mun­káját. Összesen 430 előadás hangzik el. ebből 25-öt ma­gyar kutatók tartanak. A szegedi egyetem küldöttei három előadásban számol­nak be munkájukról. Huszák professzoron kívül előadást tart a kongresszuson dr. D urkó Irén tudományos munkatárs, és dr. Latzko­vits László adjunktus is. A pénteken befejeződő ta­nácskozás résztvevőinek egy csoportja a kongresszus után Szegedre látogat, a szegedi ideggyógyászati klinika és az agykutató intézet munká­jának tanulmányozására. Nemigen vigvázott a lába­nyomára a Tisza. amikor annak idején belátogatott a városba, hogy kicsit körül­nézzen. Letaposott mindent. S ha tavaly bekukucskált, akkor láthatta azt is, hogy a sok rosszból, amit művelt, származott jó is: az a nagy­vonalúan kialakított város­térkép, amelynek körútjai körülfolyjék Szegedet. A ré­gi térképeket lapozgatva még azt, is felfedezheti bár­ki: milyen okosan tört utat a hajdani terv a mának. Hi­szen a Nagykörút ívével párhuzamosan szinte úgy alakultak ki az utcák, hogy a körzőnek kedve támad­hat összekötni őket. S ez a körző nemrégiben meg is kezdte sétáját a papíron: ki­jelölgette a harmadik körút nyomvonalát. — Már az 1963­as prog­ramter­vezetben is szerepelt ez az elgondolás, csak a nyomvo­nal volt kissé más, az 1969-es általános rendezési terv pedig már realitásnak előlegezi a külső körút meg­építését — vallja a város főépítésze. Takáts Máté. — Jelentősége éppen az, hogy az új, nagy lakósürűségű városrészeket — Tarján. Északi városrész. Nyugati városrész — összeköti egy­mással. az iparkerülettel és a zöldterületekkel, közvetlen kapcsolatot teremt a 43-as és a 47-es főközlekedési út között. Aki az Etelka sorról elin­dul mindezt felmérni, a je­lenből — a jelenlevőből — néha a jövőbe lép át, majd vissza. Mert térben a meg­levő, épülő vagy megterve­zett varosrészeken át ka­nyarog az út, időben meg ötéves terveken át. A ne­gyediken, az ötödiken, a ha­todikon. S tán a hetedikbe torkollik bele. De ez a mástél évtized csak a kétke­dőknek sok, a varosnak — viszonylagosan — annyi idő, amíg a gyalogjárónak úton. árkon-bokron véget ér a sétája. Belefér egy déleíőtt­be. Az általános rendezési terv, amelyet a főépítész emleget, három olyan szaka­szát jelöli meg a külső kör­útnak. amely építészetileg hangsúlyos lesz: Tarjánt, az Északi városrészt és a Nyu­gati városrészt. már teni szakaszának megépítése csak az ötödik ötéves terv­ben válik aktuálissá. ha majd az Északi városrész tervből valósággá kezd vál­Sajá­LATSZIK A TÖLTÉS Telefonközpont bekapcsolása határidő előtt Megyei.szövetkezeti nap Újszegeden Huszonnégy órával a ter­vezett határidő előtt bekap­csolták a lágymányosi tele­fonközpont 18 000 állomását, amelynek mindegyike új hí­vószámot is kapott. Hétfőn reggel helyett — ekkorra ígérték, hogy befejezik az át­kapcsolást — vasárnap haj­nalra elkészültek a munká­val, s így a munkaszüneti napon már az új szamokon lehetett tárcsázni az érintett allomasokat. A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetségének egykori felhívásához idén is csat­lakozva, nagyszabású szö­vetkezeti ünnepséget rendez­tek vasárnap az újszegedi szabadtéri színpadon. Az ünnepségen részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titká­ra, valamint dr. Paczuk Ist­ván és Kovácsi Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettesei, s Bartolák Mihály, a SZÖ­VOSZ elnökhelyettese. A szövetkezeti nap ese­ménysorozata Molnár La­josnak, a szentesi termelő­szövetkezet területi szövet­sége elnökének köszöntőjével kezdődött délelőtt 10 órakor. Hunyadkürti Lajos, a MÉ­SZÖV elnöke méltatta ünne­pi beszédében a szövetke­zetek nemzetközi összefogá­sának jelentőségét, s átte­kintette a magyar szövetke­zetek fejlődését. Hangsú­lyozta, hogy a szövetkezetek — a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek — külön-külön is kiveszik részüket új társadalmi ren­dünk építéséből. erejük azonban megsokszorozódik, ha egymás segítő kezét keresik. Az egész napos ünnepség szövetkezeti kulturális együt­tesek műisorával folytató­dott. Föllépett a tápéi szö­vetkezetek közösen támoga­tott népi együttese, sikerrel szerepeltek a vásárhelyi és makói kisipari szövetkezeti bizottságok tánccsoportjai, a szintén kisipari szövetkezeti csoportként jeleskedő Mi­nerva együttes pedig Mo­csár Gábor özvegyi hűség című művét adta elő. A mű­sort Kovács János, a Nem­zeti Színház művésze vezet­te. A délutáni műsorban nó­taénekesek álltak a mikro­fon elé. Rácz Lajos zeneka­ra kíséretében A mindvégig érdeklődő közönség fiatalok­kal egészült ki, a Corvina és a Metró együttesek műso­ránál. Szövetkezeti divatbemuta­tó zárta az újszegedi ün­nepséget: a többszörösen ki­tüntetett budapesti Sikk Ktsz mutatta be hetven új mo­delljét. Műsorvezetőként Molnár Margit, a televízió népszerű riportere műkö­dött közre. A — vagy majd­nem — meglevő szakasz Tarján vé­góig tart, a József Attila sugárútig. Az Etelka sorról fordul rá a Kereszt utcára, amelyet már csaknem végig futott az aszfalt. A keríté­sek lécein be lehet látni a ribizkével pirosló kertekbe, máshol mér kőfal zárja le a látványt a leselkedők szeme elől. S ha a mellékutcákon végigszalad a tekintet, a töltésig ér. amely afféle ne­gyedik körút. S ha nem is nagy járműveknek való. a tarjániak már kitalálták, mire: oldalát napozók hada lepi el. Az első csomópont itt lesz, ahol a földszintes házak a már-már befejezett tízemele­tesekre néznek föl ágaskod­va. A Csillag téren, a,hol majd egy tucat út fut össze. Ez már idén készen tesz. S itt tűnik majd ki, mennyi­vel nehezebb ma körutat tervezni, mint hajdanában: a Harmadik egyetlen szép­séghibája, hogy szép íve kissé megtörik a Tarjáni körútba való torkolatban. Évekkel ezelőtt csak a Jó­zsef Attila sugárúton túl, s a mezők között virágzó, nyúlfaroknyi utca hirdette büszkén, hogy szó volt vala­miféle körútról. Az , Északi körút, amelynek macskakö­ves útteste már a valamiko­ri szélesség tudatában ala­kíttatott ki. A kertes házak, amelyek övezik, még sokáig nyugodhatnak városszéli bé­kéjükben. mert a körút it­Harmadiknak. A kertes há­zakat időnként új, tízemele­tesekkel ágaskodó városré­szek váltják fel, azokat a zöld — tavak és erdők biro­dalma — követi. A Kossuth Lajos és a Tolbuhin sugár­út között pedig gáztartály­gömbök, konzervgyári tor­nyok között vezet az űt, amely már ebben az ötéves tervben készen lesz. A Vá­sárhelyi Pál utca két, már járható végét most készül­nek összekötni az egyre fo­gyatkozó, de szagokban még gazdag, volt téglagyári ta­vak' között. Az iparkörzetet az Ybl Miklós utcai társasházak so­ra követi. S ott valahol, ahol a Probst cirkusz verte le sátrait, kanyarog neki az Ifjúság parkjának a Nyuga­ti városrészt átszelő lgéndő körút. Ha a tervek falóra válnak, a sancer-tavak fö­lötti hídról gyönyörködik az utazó a park szépségeiben. Mígnem a Vám téren, az Alsóvárosi temetőn és a Nyíl utcán át ismét sugár­útig jut. S bár még csak harmadá­ban is alig hogy létezik, ta­lán szakaszainak ilyen sok­színűségéből kiindulva ter­vezett nevet is a Harmadik­nak a szegedi utcanevek kutatója: ahogy a Nagykör­utat az annak idején segítő­kész fővárosokról, nevezzék el majd ennek részeit a szocialista országok főváro­sairól. De hát. még az egész­nek neve is vitás: Harmadik körút — Külső körút — Parti soum körút — folyhat a vita ... Arz általános rendezési terv mindenesetre Harma­diknak emlegeti. Többek kö­zött ilyképpen: „A harmadik körút szükségszerű kialakí­tása a város nagyságrendi növekedését jelzi, s a múlt századbeli várostervezés szerkezeti rendszerét egészí­ti ki" Ezért lehet egy ne­gyedik névvel is illetni: a Jövő kőrútja. Véress Miklós Céljához ért az óriás transzformátor A Gagarin hőerőmű óriás transzformátora céljához ért. A transzformátort vasúton szállították Budapestről, a Ganz Villamossági Müvektől Gyöngyösvisontára. Péntekre virradó éjszaka indították út­nak a több mint 400 tonna súlyú monstrumot és vasár­napra virradóan fogadták rendeltetési helyén. Olyan ritkaságszámba menő fuvar­ja volt a MÁV-nak, hogy a szállításhoz egy speciális osztrák vasúti kocsit bérel­tek. A hatalmas berendezes — amelyre a Gagarin hőerő­mű 200 megawattos turbina­rendszeréhez van szükség — olyan széles is. hogy a ra­komány átnyúlt a szemközti vágánypárig, ezért, hogy a szembe jövő forgalmat nr zavarja, a budapest—miske ci vonalon időről időre me' lékvágányra kellett állít" A fuvarozás „zökken mentesen" megtörtént, s a; osztrák szállítókocsi vasár­nap már vissza is indult He­gyeshalom feié — Anszt-

Next

/
Thumbnails
Contents