Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

io VASÁRNAP, 1971. JÜLIUS 18. Falusi házhelyek nyében zokszó nélkül elvi­selje a mai ember. Aztán: azt mondja a ter­vező, nem kell a kert ott van helyette a téesz. Aki ka­pálni akar, menjen oda! Ha Falvaink örvendetesen nő- nütt arra hivatkoznak a ta­nek. Eleg végigmennünk nács emberei, hogy kis por­akórmelyiken, hogy észreve- tára nem jön be a tanyai gyük. Szép, új házak sora- ember. De mi a jövőnek koznak mindenütt. Falvaink dolgozunk, lakossága sajnálatos módon Jósolni kell tehát ami­fogy. Elég belelapoznunk kor a mérnök húzni kezdi valaki ismeri a mai falu ar­egyszcr a népszámlálási ada- a ceruzát. Milyen is lesz a culatát, annak ezt a tételt tokba, hogy észrevegyük. falu? Áldott jó emberek cáfolni sem kell. Hányan Higgadt emberek azt ezek a mérnökök, ahogy ők nem a téeszből élnek! De mondják erre. megmozdult el tudják képzelni a jót, úgy ha a városiasodás tenden­a magyar falu. Azért nő, rajzolják a terveket. Legföl- ciáira hivatkozunk, vegyük mert költöznek be az embe- jebb mentségül hozzáteszik: figyelembe azt is, hányan rek a tanyáról, meg azért a hatóságok követelik, hogy iratkoznak itt föl a listára, mert a benn felnőtt új nem- kis portókat rajzoljanak.. ha kiskertek osztását remé­zedék se anyja házába vi- Ha a szőregi virógkerté- lik. Aki most Kübekházáról szi legtöbbször az újasz- szek itt-ott 1200 négyszög- Szőregre akar költözni, mert szonyt, hanem külön portát öles portáját körülmetélik kiszámította, hogy tíz év kér. Es azért fogy a falu úgy, hogy csak kettőszáz alatt negyedmagával költ lakossága, mert sokan be- marad belőle, a mennydör- annyit a buszra, mint ami­költöznek a városba, és ép- gős vitát valóban meg le- be egy új ház kerül, az pen a szülni képes nemze- het jósolni. Annyira ugyan most valóban nem verek­dék húzódik befelé. nincs igazuk a falu köze- szik a kertért. De pár év Bajban vannak azok az Pén lakóknak, hogy ma- múlva, ha megtudja, milyen emberek, akik e két körül- radjon a régi, de én hivat- drága a zöldség, előfordul­mény figyelembevételével lanul is arra szavaznék, hat az ilyesmi, azt akarják megmondani, hogy ne erőltessük mindé­milyen legyen az igazi fa- nütt a kettőszázat vagy a Mit lehet tenni, ha eny­lu. Korszerű — természete- még annál is kisebbet. Se nyire bonyolult ez a kér­sen. De milyen egy korsze- itt, se másutt A jövő kor- dés? Azt mindenesetre be rű falu? szerűsége számlájára ne kell látnunk, hogy a falu # Írjunk olyan számokat, ami nem tartozik a vég nélkül Urbanizálódjon a falu! —- most mindenképpen szorít tranzisztorizálható technikai így foglalhatnánk egy mon- bennünket! Lehet, hogy a eszközök sorába. Ha a fa­datba a helyeselhető híva- jövőnek sem csak úgy lesz lu annyira zsúfolt lesz, mint talos szándékot. A megváltó- a jó} ma a város, akkor még in­zott körülmények nem -ff- kább kihegyeződik a kérdés: igénylik a hatalmas portá- Hagyjuk el Szőreget, és miért is maradjak én fa­kat kérik helyette viszont beszéljünk általánosabban! lun? Csak azért, hogy se to­a vízvezetéket, a villanyt, Tanyáról várjuk be az em- jásom, se zöldségem ne le­néhol a gázt is, de a sár bereket. A tanyatelek sok- gyen? nélküli betonjárdát, lehető- szor akkora, hogy körülke- A községrendezési tervek leg portalan utat minden- rülni is elég. Az új porta többféle házhellyel számol­képpen, és előbb-utóbb . a akkora, hogy. megfordulni is hatnak. Kisebbel is, nagyob­csatornát is. Akkor olcsóbb nehéz rajta. A tanyai em- bal is. A cipőkanállal kicsi­a közművesítés, ha közelebb ber — és a bent levő falust be erőltetés helyett a vó­kerülnek egymáshoz a há- is, akinek éppen vágják a lasztékot kellene bővíteni, zak, és külön jó, ha eme- telkét —, ha húst akart en- Akinek a kicsi tetszik, azt letesek. A kétszerkettő vég- ni, állatot tartott, ha zöld- válassza, de aki nagyot kér, eredménye: az új osztású ség kellett a levesbe, ker-* számoljon vele, hogy oda porták lehetőleg kicsik le- tet is művelt. Elveink sze- drágább a vi'4 a villany, a gyenek.. . rint mehetne a boltba is járda és a többi, és helyet­Szőreg belső rendezési húsért, mert egyre több hú- te ezt senki nem fizeti, tervét országgyűlési képvi- sunk van — a gyakorlatban Könnyű ezt mondani. Es selőjével találkozva kontráz- menne is! —, de boltunk ha mégis a miniatürizálódó la meg a lakosság. Többfor- nincsen hozzá. A miniszté- portáké a jövő? Ez is elő­dulós tanácskozás meghir- riumban hallottuk: még az fordulhat. A fejlődés ritkán detésére volt szükség mosta- ötéves terv végére sem vér- nyílegyenes. Ezért kalkulál nában, pedig régen ráadtak ható. hogy hűtőpult legyen egyik-másik tanácselnök már a pecsétet ezekre a minden üzletünkben. Hiába úgy, és verekszik is érte, tervekre. Az érdekeltek na- van sok csirkénk, nem tud- hogy most akkora portókat gyobb portákat kérnek. A juk mindig oda vinni, ahol is osszunk, ami később fe­tanácsbéliek azt mondják, megvennék. Ha tehát csirke- lezhető lesz. Hg szükség lesz ők a jövőre gondolnak. Sze- húst vagy tojásrántottát rá. ged peremén a kicsi porta akar enni az új porta új la- A jó rakétát is úgy indít­lesz a jó. kója, jöjjön be Szegedre, ják, hogy szükség eseténmó­Azt hallottam az egyik Ezt tegye akkor is, ha zöld- dosítani tudják a pályáját, tervezőmérnöktől: még nem ség vagy egy csomó hagyma A cél a fontos, hogy azt el­volt rá példa egyetlen fa- kell a konyhára, mert köze- érje. Falvaink korszerűsíté­luban sem, hogy hatalmas lebb piac sincsen. Prófétai sénél pedig az a cél, hogy vita ne keveredett volna a hitek kellenek ahhoz, hogy aki benne lakik, jól érezze . tanácsházán, amikor ők ter- az ilyen napi bosszúságokat magát, veiket bemutatták. Mindé- a jövendő szép faluja remé- Horváth Dezső Hogyan működik a tarjáni garázsszövetkezet? Tavaly október 30-án 36 nál előjegyzett kiutalásuk, kívánják a garázs építését, részvevővel elsőként alakult Akiknek motorkerékpárjuk azok igényét is ki tudja meg Szegeden — és Csöng- van, azok társulással, közö- elégíteni szövetkezetünk, rád megyében is — az I. sen építhetnek garázst. Bér- A garázsépítés akkor kez­szegedi garázsszövetkezet lőtartás és adásvétel cél- dődhet, ha a kivitelező és Tarjánban. Egy hónap múl- jából nem jelentkezhet ga- beruházási vállalat a terü­a szövetkezetnek át­Ezt követi a telek­va már 48 tagja volt, s rózsépítésre senki. Ezt az letet idén július 10-én már a 270- alapszabály és más rendel- adja. et is meghaladta. A tagok kezések, de a szocialista er- könyvi felmérés, a telekvá­sárlás (úszólelkes), az építé­A belépő szövetkezeti tag si engedély beszerzése és az száma véges, azaz 423. Eb- a közös alapra 150—300 fo- építés megkezdése, amit bői a később megalakult II. rint közötti, tetszés szerinti megelőz a szerződéskötés a összegben egyszeri alkalom- kivitelezővel. Az idevonat­mal részjegyet fizet be, amit kozó kormányrendelet és kilépés esetén, vagy külön egyéb rendelkezések betar­kérésére a szövetkezet Igaz- tása mellett a tagok, ingat­kamatmentesen lan tulajdonjogait telek­vlsszatérit. Ezenkívül tagja- könyvi albetétben tartjuk ink 1971. január 1-től a nyilván, szövetségi, MÉSZÖV fenn- Szándékunk az, hogy az tartási költség hozzájárulás- autóklubbal közösen létre­letben az l-es, 3-as és 4-es sal havi 15 forint tagdíjat hozzunk egy szervizműhelyt, lakásépítő és fenntartó szö- fizetnek. Ebből 10 forint a Továbbá szándékunk léte­együtt, ahol fő működési költség és 5 fo- aíteni „csináld magad mű­rint a szövetségi hozzájá- helyt" is, ahol a tagok az adminisztrációs rulás. Nagyon sokan társa- apróbb javításokat önállóan dalmi munkát is végeznek elvégezhetik, a garázsok építésénél, ami Ügy érzem, ha az elkép­is zeléseinket valóra váltjuk, méltóan készülünk a szövet­kezetek VII. kongresszusá­ra. Pásztor Imre, az I. garázsszövetkezet elnöke felvétele lassan lezárul, köles sem engedi meg. mert a felépíthető garázsok szegedi garázsszövetkezet 47­et épít meg, a többi építé­sével a mi garózsszövetke­zetünk foglalkozik. Így a szövetkezet 376 kisgarázs gatósága építését, működtetését vál­lalta. Ennek a lebonyolítá­sára központi irodát ls nyi­tottunk a Tarján 205. épü­vetkezettel állású dolgozó végzi a négy szövetkezet ügyeit. Jelenleg a most épülő, és a már felépült garázsok szá- az építési költségeket ma kereken száz. Mór kije- nagyban csökkenti, löltük azt a 84 személyt, aki A szövetkezet igazgatósá­az idén és jövőre garázs- ga a garázsépítés befejezése hoz juthat, most folynak a után elszámolást készít, besorolások a jelentkezett és amit minden építtető meg­belépett tagok közül 1973— kap. 74—75-ben építendő gará- A városi tanács építési és zsokra. pontosan 192-re. Je- közlekedési osztálya fel­lenleg mintegy 20—30 sze­mély felvételét tudjuk elfo­gadni 1975-ig építhető ga­rázsra. Csak azok jelent­kezhetnek, akiknek jármű­ajánlotta, hogy a KISZ­szervezet tervet és költség­vetést készít társadalmi munkában és azt a szövet­kezetünk rendelkezésére ad­vük van, vagy a MERKÚR- ja, hogy akik kulcsátadásra Kép a jövőből Lázár Ervin Zuhanó­repülés Lent őrületes szaladgálás kezdődött, az első — Csak azt tudnám, mi az istennek repül az pillanatokban senki sem tudta, mihez kezdjenek, emberük ötezer méteren, mindenki csinált volna valamit, csak Agi állt — Nyilván a köd miatt. Keresi a rest. mereven a FIAT mellett. Egyre csak fölfelé né- — ötezer méteren keresi a rést? Mennyi ma­zett, mintha tekintete áthatolhatott volna a sűrű guknak a legnagyobb megengedett magasság? ködön. — Kétszáz méter, de ez egészen más ügy, Még hallották a gépet, mindinkább távolodó, nem érti, hogy köd van?! halkuló morajjal körözött felettük. — Jó. jó, ne idegeskedjen! Mondják az em­— Tüzet rakni! — jutott eszébe valamelyik- berüknek, hogy repüljön délnyugati irányba, a nek, és a táblán háromszögben hatalmas tüze- kristófszőlősi repülőtéren jók a látási viszonyok, ket gyújtottak. De a köd lenyomta a füstöt a — És mivel mondjuk, nem mondaná meg. tarlóra, a földről sem láttak egyszerre egy tűz­. „.x .. r . nél többet, mégis mindannyian remélték, talán Csapó mór fölszállt. Megtöltötték Bíró gépét, rvmk egy kis rés a ködön s akkor csapó ész­és ő elgurult vele a kifutóig, megpörgette a lég- r;veszi a jelzést, és le tud szállni a három­csavart. Éppen elindult volna, amikor Kocsis szcjgbe. futni kezdett a gép felé. Lóbálta a ke- Biró" ^rohant a sárga terepjáróhoz. még rét, vadul integetett, Biró levette a gazt, csodál- Visszaordított Pálinkásnak: kozva nézett ki a gépből. — Mennyi benzinje van? — Mi van? _ Két-, két és fél órára elég — kiabálta visz­— Ne szállj föl, jön a kőd — hadarta Kocsis, SZa pálinkás. aztán Csapó gépe felé nézett, és azt mondta: _ A tüzet ne hagyjátok elaludni! — Csak még ez tudjon leszállni! Akkor már nem hallották a repülőgep morro­Az erdő felől hömpölygött elö a hirtelen jött gásat; Csapót a Gawronnal együtt elnyelte a köd, s hirtelen sűrű fátyolba takarta a tájat. köd. , J r — A szentségit, nem tud leszállni - kiabált A*ny*S vett^If ka^fót és is" Bíró, es teljesen céltalanul futni kezdett a ra- Páterei, a tőpilóta vette fel a kagylót, es is­tentelenül káromkodott. — Nincs nektek szemetek?! rohadék ködöt?! Nem vettétek szócsővel?! — Miért, lerobbant a rádiója? — Lerobbant, lerobbant! Nincs, kérem szepen, egyáltalán nincs. — Rádió nélkül repülnek? — Ügy, ahogy mondja. — Hát akkor nem tudom mi lesz. — Sajnos, én sem .. köszönöm ... szóval, a mi gépünk ... visszhallasra. A főpilóta rohant a másik készülékhez, Bíró még várt a vonalban. — Rendben van, értesítettem a radarosokat... tudnak róla. Csak ötezren van ez a hülye Csa­pó. Na, mindegy, tartsótok a vonalat, és öt­percenként jelentsetek. Ha valami fontos van, azonnal! Bíró éktelenül káromkodott a vonal túlsó végén. — Egy rohadt rádióval már meg is lenne old­kodó felé. Akkor mór ellepte őket a köd. abból hallották Csapó gépének zúgását. Körülbelül most fordul — gondolta Bíró —, most vette e _ „j? észre a ködöt. Csapó ezonnal megfordult, amikor meglátta, nogy a tarló fölött gomolyog a köd. Ellenkező irányban még viszonylag tiszta volt a vidék, de a pilóta sehol sem látott leszállásra alkalmas te- erőket, hogy itt és itt, ebben a légtérben, ha — A franc tudja, merre repült.. rülétet. Utolsó mentségként felvillant előtte a idegen gépet észlelnek, nincs semmi zűr, az ő gedélyt a íölszállásra. — Mit ordibálsz?! Nem vagyunk gyerekek — va — mondta a főpilóta —, mondták a srácok mondta csendesen Bíró —, te is tudod, hogy hogy Kristófszőlósón leszállhatna, jók a látási vannak ilyen ködök. viszonyok. A főpilóta kötelességszerűen értesítette a légi- ~ MiéTfrra'répül^ * ^ " ' adj en­báztsrepülőtér, találomra beállt a tanya irányi- ^ tud IeszáUni a ködtől, ba. de akkor már ott is kod feküdt a földek fö- • " \ .. lött Egyedül találta magát az ég és a nyúlós. - Na, hálistennek, jo hogy nem egy ora __ _ fentről fehéren szikrázó köd fölött; olykor bele- múlva szól — hallatszott egy bosszús hang a szem Szőlősre. — Megőrültél!? — Nyugodtan fölszailhatok. ismerem a tere­pet, mint a tenyeremet Megkeresem és elvi­bele repült egy ködfoszlányba, megszűnt körű- vonal túlsó végérőL — Már tíz perce jelentet­lötte a külvilág, csak a gépe és ő léteztek. Elő- ^ ször került ilyen helyzetbe. s a normális reflex " , .„,,.„, f, nyilván az lett volna, hogy páni félelem szorít- - En csak most tudtam meg - mondta a tó­ja össze a szivét, de Csapó valahogy más fából pilóta. volt faragva, szinte megkönnyebbült, csigavonal- — Rendben — hallatszott a másik hang, majd ban emelni kezdte a Répet. Akkor már fent is egy időre- letehette az -asztalra » kagylót, mert párásvolt mindenteljesen isméién közegből csak koppanások, érthetetlen beszédfoszlány ok repült, vakon — csak annyit tudott, hogy a mely. , , ... ...... ... .. _ ,, , , ... ség egyre növekszik alatta, egyre távolabb ke- szűrődtek a főpilotaig. Aztán újra megszólalt a Bár nem sok értelmét látom. rüi a földtől, hang; — Nem lehet. Baromság! Ha fölötted van, összeütköztök, vagy nem találod meg! — Nem ér az égig ez a szar köd. Engedélyezd! Inkább azt akarod, hogy hagyjam megdögleni? Együtt szépen elmegyünk Szőlősig. Kis csend után mondta a főpilóta: — Nem bánom, csinálj, amit jónak látsz... (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON az utak biztonságáról Sok szó esik manap­ság a közúti balesetek növekvő számáról, és legalább annyi arról, hogyan . lehetne meg­előzni a baleseteket 0 A táblák? Mindenki látja, hogy az uták nüentén egyre több" jelzőtábla tűnik fel. A Kísérletek szerint egyidejűleg két táblát valamennyi. járműveze­tőnek sikerül észlelnie. Hármat egyszerre már csak a vezetők 25 szá­zalékának, négyet pe­dig gyakorlatilag már senkinek sem. Egyszer­re két jelzésnél többet elhelyezni tehát nem ér­demes. A másik tapasz­talat: sok vezető kevés figyelmet szón a táb­lákra. Főként akkor, ha azok túlzottan sűrűn vannak elhelyezve, vagy — és erre jó néhány példa található — fa­lomb takarja félig­meddig a táblát. 0 A jelzőlámpák? A lámpák feladata el­sősorban az, hogy nö­velje az utak teljesítő­képességét és áteresztő­képességét. Nagyforgal­mú, jó városi közleke­dés jelzőlámpák nélkül ma már aligha képzel­hető el. Ezek sem olda­nak meg mindent. Négy megvizsgált elágazásnál a lámpák felállítása előtt 62 baleset történt, utána pedig 96 baleset Ám a balesetek jellege megváltozott: a sérü­lések száma 28 száza­lékkal csökkent, és a veszélyes, merőleges összeütközések száma is. Nagymértékben meg­nőtt viszont a hirtelen fékezésekből következő balesetek száma. Tehát a közlekedési lámpák­nál a legtöbb balesetet a hirtelen fékezés okoz­za. 0 A kereszteződések? A legtöbb baleset ke­reszteződésekben törté­nik. Okai között első helyen áll az elsőbbségi jog meg nem adása. Az ilyen baleseteket a szintbeni kereszteződé­sek megszüntetésével száz százalékos bizton­sággal el lehetne kerül­ni. Ez azonban pénzügyi okokból nem lehetse­ges mindenütt. Ilyen helyeken tehát csak a szabályok betartása, az óvatosság segít.

Next

/
Thumbnails
Contents