Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

SZOMBAT, tm. JÜL1ÜS S. 3 Nem „csipkedi" magát a gázmű, pedig késnek a munkákkal Á tény közismert: a föld­gázra áttéréssel akkora munkaprogramot még soha nem produkált a DÉGÁZ, mint amelynek most lehe­tünk szemtanúi Szeged bel­városában. a város Lenin körút által határolt részén. A vállalkozás nagyságát, ha el is lehet ismerni, a DÉ­GÁZ által vállalt határidők­ből a „kicsúszást" azonban nem fogadhatjuk el. Például a Kelemen és a Zrínyi ut­ca, valamint a Korányi rak­part lezárása a forgalom elől napjainkban, közvetle­nül az ünnepi hetek meg­kezdése előtt, érzékenyen érinti a várost. Hetek óta, sőt akkor sem túlzunk, ha két hónapot említünk, nyit­va vannak az árkok a szó­ban forgó utcákon, s rész­ben a Korányi rakparton is. A DÉGÁZ-nak tegnap, jú­lius 2-án kellett volna átad­nia az út-, illetve a parképí­tőknek az általa befejezett munkaterületet. Ez nem tör­tént meg. sőt július 9-ig, ha nem tovább, „csúszik". Dr. Tóth Emil, a DÉGÁZ építési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a késés oka a föld alatti köz­műlabirintus, amelyet előre nem láthattak. Arra csak menet közben bukkantak rá. Példának emiitette, hogy a Kelemen utcában, közvetle­nül a DÁV előtt, a gázveze­ték nyomvonala alatt „isme­retlen" vagy ottfelejtett elektromos kábelbe ütköztek. Ennek szomszédságában, az Oroszlán utca sarkán, olyan víznyelő akna akadályozta munkájukat, amely terveik áthangolásara késztette őket. Hasonló akadályok merültek fel a Zrínyi utcánál is, ahol olyan csatlakozó rendszert kellett készíteniük, amely­re előre nem számíthattak. A Korányi rakparton lefek­tetett gázvezetéket a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség műszakilag jóváhagyta, vagyis ezt a munkaterületet most már napok alatt rend­be hozhatják a parképítők. A DÉGÁZ által felsorolt objektív akadályokat fogad­juk el, de csak feltételesen, hiszen a késedelmet lehet magvarázni, az egy helyben topogást azonban aligha. A műszaki problémák megol­datlansága ugvanis csak ak­kor derült ki. amikor a DÉ­GÁZ felügyeleti hatósága, a Kerületi Bányamüszaki Fel­ügyelőség felsorolta kifogá­sait, s vele együtt a megol­dások módját. Az ezt köve­tő javítgatás, módosítás nyilvánvalóan időt vesz igénybe az egyébként is szorjtó határidő mellett. A Zrínyi és a Kelemen utcában tehát a tervezettnél jóval későbben adják át a forgalomnak az úttestet. A Barackmag, gyufásdoboz, papir Meddig csúfítjuk az utcákat 7 A tanács, a népfront és a Vöröskereszt értekezletet hí­vott össze a napokban, hogy megbeszéljék a Szeged tisz­taságáért felelős intézmé­nyek, vállalatok vezetőivel a tisztasági mozgalom legfon­tosabb feladatait. Változtatni kell az embe­rek közegészségügyi szemlé­letén. A nevelés, a felvilágo­sítás is segíthet abban, hogy mindenki ügyeljen la­kása, munkahelye és kör­nyezete tisztaságára. Azt is el lehetne érni, hogy az el­dobott barackmag, gyufás­doboz, papír né csúfítsa az utcákat. Természetesen a nevelés önmagában nem elegendő. Köztudott, hogy kevés a szeméttartó a vá­rosban, sokszor megunja a jószándékú járókelő is ke­zében szorongatni a gyuíás­döbozt, míg valahol felfedez egy szemetesládát. Hamaro­san azonban ez sem lehet kifogás: 500 új, feltűnő szí­nű szeméttartót helyeztet el a tanács a városban. Ter­mészetesen nemcsak a sze­metelő emberek felelősek azért, ha napokig játszado­zik a szél ugyanazzal a pa­pírcsomóval. A város tiszta­ságáért felelős vállalatoknak viszont munkaerőgondjuk van. Ezen próbál segíteni a hét új járdasöprő gép. amely néhány ember munkáját he­lyettesíti — ha akad egy. aki kezeli a masinát. Saj­nos, az igen csábitónak tű­nő fizetés ellenére sem je­lentkeznek elegen erre a munkára. Szó esett a parkok, a bér­házak tisztaságáról is. A szülők azt szeretnék,- ha a parkokra, füves területekre nem söpörnék a házmeste­rek a járdáról a szemetet. A házfelügyelők — akiknek 60 százaléka a nyugdíjkorhatár telett van — azt kívánják, hogy a szülök szigorúbban neveljék a gyerekeket a lép­csőház, az udvar tisztántar­tására. Az élelmiszerüzletek­ben az áruátvétel, a tárolás, az árusítás higiéniás köve­telményeinek fokozottabb ellenőrzését tervezi a Vö­röskereszt, a népfront és a nötanács. aktivistái közre­működésével és a körzeti or­vosok irányításával. A tanácskozás résztvevői javasolták, hogy ezentúl a rendörök figyeljenek a sze­metelőkre is, azokra, kik rongálják a szeméttartókat ' és bírságolják meg őket. Szeged még nem tiszta vá­ros. De közős igyekezettel azzá tehetjük az év minden hónapjában, a magunk gyö­nyörőségére — és a magunk egészségéért is. városnak egyik legforgalma­sabb részét képezi ez a két ucca. éppen az ünnepi hetek időszakában, vagyis Szeged vendégei, a város lakói bukdácsolhatnak majd az ideiglenes átjárókon. A DÉGÁZ-nak abban iga­za van. ha munkája előre­haladását olyan nem látható, föld alatti tényezők akadá­lyozzák, mint a régesrégen ott felejtett, vagy csak „el­csípett" kábelek, holt-, víz­vagy gázvezetékek, amelyek­nek ottlétéről semmilyen térkép nem vall. A föld­gázra áttéréssel kapcsolatos minden műszaki probléma megoldása viszont a DÉ­GÁZ-é. Elmaradasát meg­szüntethetné, ha — példánk­nál maradva — a Kelemen és a Zrínyi utcában folyó munkálatokhoz megerősített műszakot biztositana. Az egyhetes késést ugyanis lé­nyegesen lehetne rövidíteni, ha ezeken a munkaterülete­ken szombaton és vasárnap is dolgoznának, tekintettel a sürgősségre, az elsőrendű fontosságra. Dr. Tóth Emil ugyanis a szóban forgó munkaterületeken — ahol tegnap, pénteken délelőtt IC órakor már abbahagyták a munkát — már elhárított, megoldott akadályokról, mű­szaki problémákról tájékoz­tatott a helyszínen. A veze­ték nyomáspróbája is meg­1 történt részben, azaz, ami hátra van még. nem sok. Éppen ezért érthetetlen a DÉGÁZ kényelmessége a szorító helyzetben, hiszen a még lezárt és fel nem sza­badított utcák felborítják az erre az időszakra érvén vesí­tett közúti forgalmi tervet is. fc. F. wm ragadt emberek Amikor bennünket guta­ütés kerülget a kánikulában, akkor mondják a vályogve­rők, hogy jó idő van. Ha magukról lenne szó, talán ezt se mondanák, annyira igénytelenek, de a vályog parancsol itt. Az pedig ki­mondja. hogy neki a száraz meleg ízlik a legjobban. Sárba ragadt emberek a vályogverők. Térdig leg­alább sárban állnak, de né­ha azon fölül is. Ragadós, nyúlós, fapados, emberfogó sárban. Hűti is őket a sár, különben napon főne vala­mennyi. Ebből lesz a jó ki­adós reuma. gondolná az egy parttal följebb álló ide­gen. — Nem. ebből nincsen ilyesmi. Inkább sárral, takar­gatják az orvosok is, aki nem tud mit kezdeni a ba­jával. Ellenben a lelket, azt kiszívja belőlünk. Helikopteres permetezés Helikopterről permetezik a Balaton-parti nagyüzemi mű­velésű szőlőket. A Budaörsi Növényvédő Állomás heli­kopterét. amelyet hosszabb időre a Balatonbogiári Álla­mi Gazdaság vett bérbe, né­hány napra a balatonederi­csi Szabadság Tsz rendelke­zésére bocsátotta. A tsz pén­teken bemutatót rendezett a helikopteres permetezés elő­nyeiről. A fehér­MEGÁLLÁS tói szike­NÉLKÜL sek part­I ján, a Gelcz-sömjék gödreiben kö­rös-körül bányát nyitottak a vályogvetők. Mellettük sza­lad az európai forgalom leg­újabb autócsodáival, minden férfi mellett szép menyecs­kével, Ők pedig, ki tudja hány ezer éves technológiá­val gyötrik elő a földből a háznak való téglát. — Egyszer lefaragom szép vékonyan a földet, a sárgát is meg a homokosabbat is, hogy csomós ne maradjon, meghintem polyvával vagy törekkel, adok rá vizet, amennyit csak kíván, átvá­gom kapával, ha kéri még a töreket, szórok bele, megint átvágom, aztán me­het a vetőbe. Miklós Mihály hadakozik a sárral. Áthujánt a szom­szédnak, hogy húzhatja. Mindig szóló táskarádió vá­lasztja el csak Tápai János­tól. Mind a kettő külön sa­rat csinált, csak vetésnél szegődnek be a másikhoz csikónak. Reggel 5-től este 7-ig. Megállás csak annyi, amíg esznek. Bfekapják a cigaretta végét, ott füstöl a szájuk sar­kában, szívni se nagyon ér­nek rá. A pénz hajtja őket. Há­romszáz, négyszáz forint na­ponta, ha végig tudják dol­gozni. — Nagy pénz. — Nagv munka. Csinálja, aki irigyli. — Mikor lesz ebből autó? — Csak Iábi hajtású autó­ra futja. Kocsira nem elég a munka, itt pedig csalni nem lehet. Se ügyeskedni, se törtetni, itt csak dolgoz­ni lehet inaszakadásig. Ez a föld nem termi az autót. — Mit mond a rádió? — A boldog isten tudja. Be nem áll a szája. De fej­lődünk. zörögjön. És lottó­zunk. De jól jönne egy kis tiszta, száraz pénz! A szá­mokat hallgatjuk leginkább. Arrébb lépek egy házrjak­valóval, pocakos emberre itt se lelek Horpadt hasú vala­mennyi. Mit esznek? — Zsíros kenyéren ezt nem lehet csinálni. Kolbász, to­jás. hús meg hús. Másképp nem bírja. Az éjjeliőrt habfehér szí­néről lehet megismerni nap­pal. Itt négerbarnát is lát­hatok. — Nappal itt, éjjel ott — mondja Tóth István. \ — Mikor alszik? — Ha nincs szolgálat, azon az éjszakán mindig al­szom. — És ha van? Hogyan győzi? — Bevág az ember két­három feketét, mielőtt ki­jön. Ha akarna, se tudna elaludni. Mindenre van or­vosság a mai világban. A BÁNYA — SZANATÓ­RIUM — Voltam én már iga­zi bányá­ban is. Eh­MELLÉK­ALLÁSBAN Egész évi kenyerünkért Szép nyelvünk szerint arathatunk sikere­ket. babért, nádat, lent. zabot, őszi árpát és tavaszit, de ha egymagában mondjuk ezt a szót, megfeszített igyekezet, izzadság és szoros munka képe mellé kenyerünket is odarajzolja agyunk valamelyik barázdája. Ezzel magyarázható, hogy nincsen mező­gazdaságunknak olyan időszaka, amire ennyire odafigyelnénk, bárhol is keressük kenyerünket, mint nyarat kezdő, egész év­re kenyeret adó aratásunk. Ahogy a tavasz kinyílt, határjárásain­kon kenyérgabonáinkra figyeltünk legjob­ban. Jól teleltek a vetések — írtuk öröm­mel. Jól teleltek, mert minden őszi mun­kát rendben végeztünk, és sem a tél, sem a tavasz nem hozott fölróható kárt. Gon­doskodás kísérte kenyernek valónk szárba szökését végig. Akkor azt írhattuk le, tel­jes nyugalommal, hogy a fejtrágyázás, gyomirtás akkor és ügy történt, szinte ki­vétel nélkül mindenütt, amikor legtöbb hasznát látta a fejlődő növény. Óvakod­tunk az elhamarkodott becslésektől, mert az előző év óvatosságra szoktatott bennün­ket, de búzavirágzáskor kicsúszott szánkon a jóslás: szép termésre van kilátásunk. Aratunk, és szerény jóslásunkat mázsák nyelvének a billegése megtermett valóság­nak ismeri el. Valóban jónak igerkezik az idei termes. De sokat igerő gabonánk ak­kor a mienk igazan, ha magtarakban őriz­hetjük. Addig szelek és viharok, áztató esők és pergető melegek mind magukénak hiszik, és vamot venni igyekeznek a kalá­szokból. Akármilyen szép termést láttunk eddig, azt talán soha nem mondhattuk, hogy könnyű aratás lesz vagy könnyű aratás volt. Szívós szigorúságot kívánó munka ez időtlen idők óta. A virágbontó és termést érlelő termé­szet megadta idén, amit szorgalmas mun­kánkért cserébe adhatott. Rajtunk a sor, hogy minden szemért feleljünk. Hajnalok hajnalán tarlókon hajladozó embereket látunk a határban; ahogy a harmat en­gedi, arató-cséplő gépek vitorlái fordul­nak rögtön. Ügy tűnik, most fölösleges a biztatás. Ezt a percek nyomában járó igye­kezetet kell megőriznünk egészen addig, amíg kalász kínálja termését a földeken! Ne lehessen hivatkozni semmire, ne ke­ressünk mentségeket később se! Ez a mun­ka ránk vár, végezzük felelősséggel. Nehéz aratásunk lesz az idén is. Meg­dőlt a gabona java, birkóznia kell vele embernek és gépnek. Biztosan lesz izzasz­tó forróság, aratási kánikula, várhatók esők. mint minden évben, de helyt kell állnunk — mint minden évben. Aratás idején ez a dolgunk. Egész évi kenyerün­kert tesszük. H. D. Kokavecz János mel­lékállásban vályog ve­rő. Azt mondja, csak a ma­ga kedvéért dolgozik. Ke­nvéradó gazdájLa a textilmű­vek. Ott sem lehet akármi­lyen pillefújogató állása, mert bálapréselő. Itt csak 11 óráig dolgozik. Hazamegy, megmosakszik, megebédel, megy a gyárba. Este 10-ig műszak. Fél órával előzi az éjfelet, mikor beleszédül az ágyba, ötkor kel, hatkor már a sarat tapogatja a lá­bával: csak hideg volt az éj­szaka. Harmincéves volt, amikor először szolgált. Megnősült, építeni akart.. Sok pénzt ösz­sze kell dolgoznia annak, akinek házra fáj a foga. Az új asszonnyal elindultak vá­lyogot verni. Többet csinál­tak, hogy a szállítást ne kelljen külön fizetni. Azóta minden évben itt vannak. Pihenést csak a szabadság hoz. Mert akkor egyedül csak a vályog húzza. Eres lábát anatómiai at­laszhoz elevenen mellékel­hetnék. hez képest az csak szanató­rium. Ott nyolc óra a mun­ka, de egy elfogy, mire leér, meg feljön. Marad a hét. És mi az a munka? Csákány meg lapát. Itt az egész mel­lehúsa dolgozik, és nem hét órát. Amíg csak rá nem fo­gom, hogy hagyjuk, mert nem bírom tovább, addig csinálni kell. Miklósék mondjak, hogy megállt itt a minap egy autós belga. Magyarázta kézzel-lábbal, hogy milyen nehéz munka lehet ez. Hát­ha még csinálnád! — mond­tuk neki. Biztosan azzal ment el, hogy mennyire el­maradott népek vagyunk mi,. magyarok. — Mi lesz, ha kimegy a divatból a vályog? — Ne féltsen maga min­ket. Aki épít, legszívesebben téglából építene. De tégla nincsen elég. Ha netán vol­na is, olyan drága, hogy azt közönséges ember nem tud­ja megfizetni. Mire Szeged­ről kiér, kétezerben benne van ezre. De az aprótégla­nak! Mostantól kezdve a téesznek verjük. Irodaházat vagy istállót csinál, nem tu­dom. A fölösleget meg elad­ja. Jó üzlet neki. mert ez a hitvány föld többet terem, mintha minden hónapban búzát aratna rajta. Itt nem kell permetezni, nincs rizikó, csak megveszi, meg eladja. Horváth Dezső Szovjet pártmunkás­küldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására V. I. Mazarovnak, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­ga tagjának, a Litván Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága másodtitkárának vezetésével pénteken öttagú pártmunkásküldóttség érke­zett Budapestre. A vendé­geket a Ferihegyi repülőté­ren Borbándi János, az MSZMP KB tagja. a KB közigazgatási és adminiszt­ratív osztályának vezetője fogadta. Jelen volt A. N. Szorokin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének kö­v^ttanacsosa is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents