Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

SZOMBAT, tm. JÜL1ÜS S. 3 Nem „csipkedi" magát a gázmű, pedig késnek a munkákkal Á tény közismert: a földgázra áttéréssel akkora munkaprogramot még soha nem produkált a DÉGÁZ, mint amelynek most lehetünk szemtanúi Szeged belvárosában. a város Lenin körút által határolt részén. A vállalkozás nagyságát, ha el is lehet ismerni, a DÉGÁZ által vállalt határidőkből a „kicsúszást" azonban nem fogadhatjuk el. Például a Kelemen és a Zrínyi utca, valamint a Korányi rakpart lezárása a forgalom elől napjainkban, közvetlenül az ünnepi hetek megkezdése előtt, érzékenyen érinti a várost. Hetek óta, sőt akkor sem túlzunk, ha két hónapot említünk, nyitva vannak az árkok a szóban forgó utcákon, s részben a Korányi rakparton is. A DÉGÁZ-nak tegnap, július 2-án kellett volna átadnia az út-, illetve a parképítőknek az általa befejezett munkaterületet. Ez nem történt meg. sőt július 9-ig, ha nem tovább, „csúszik". Dr. Tóth Emil, a DÉGÁZ építési osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a késés oka a föld alatti közműlabirintus, amelyet előre nem láthattak. Arra csak menet közben bukkantak rá. Példának emiitette, hogy a Kelemen utcában, közvetlenül a DÁV előtt, a gázvezeték nyomvonala alatt „ismeretlen" vagy ottfelejtett elektromos kábelbe ütköztek. Ennek szomszédságában, az Oroszlán utca sarkán, olyan víznyelő akna akadályozta munkájukat, amely terveik áthangolásara késztette őket. Hasonló akadályok merültek fel a Zrínyi utcánál is, ahol olyan csatlakozó rendszert kellett készíteniük, amelyre előre nem számíthattak. A Korányi rakparton lefektetett gázvezetéket a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség műszakilag jóváhagyta, vagyis ezt a munkaterületet most már napok alatt rendbe hozhatják a parképítők. A DÉGÁZ által felsorolt objektív akadályokat fogadjuk el, de csak feltételesen, hiszen a késedelmet lehet magvarázni, az egy helyben topogást azonban aligha. A műszaki problémák megoldatlansága ugvanis csak akkor derült ki. amikor a DÉGÁZ felügyeleti hatósága, a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség felsorolta kifogásait, s vele együtt a megoldások módját. Az ezt követő javítgatás, módosítás nyilvánvalóan időt vesz igénybe az egyébként is szorjtó határidő mellett. A Zrínyi és a Kelemen utcában tehát a tervezettnél jóval későbben adják át a forgalomnak az úttestet. A Barackmag, gyufásdoboz, papir Meddig csúfítjuk az utcákat 7 A tanács, a népfront és a Vöröskereszt értekezletet hívott össze a napokban, hogy megbeszéljék a Szeged tisztaságáért felelős intézmények, vállalatok vezetőivel a tisztasági mozgalom legfontosabb feladatait. Változtatni kell az emberek közegészségügyi szemléletén. A nevelés, a felvilágosítás is segíthet abban, hogy mindenki ügyeljen lakása, munkahelye és környezete tisztaságára. Azt is el lehetne érni, hogy az eldobott barackmag, gyufásdoboz, papír né csúfítsa az utcákat. Természetesen a nevelés önmagában nem elegendő. Köztudott, hogy kevés a szeméttartó a városban, sokszor megunja a jószándékú járókelő is kezében szorongatni a gyuíásdöbozt, míg valahol felfedez egy szemetesládát. Hamarosan azonban ez sem lehet kifogás: 500 új, feltűnő színű szeméttartót helyeztet el a tanács a városban. Természetesen nemcsak a szemetelő emberek felelősek azért, ha napokig játszadozik a szél ugyanazzal a papírcsomóval. A város tisztaságáért felelős vállalatoknak viszont munkaerőgondjuk van. Ezen próbál segíteni a hét új járdasöprő gép. amely néhány ember munkáját helyettesíti — ha akad egy. aki kezeli a masinát. Sajnos, az igen csábitónak tűnő fizetés ellenére sem jelentkeznek elegen erre a munkára. Szó esett a parkok, a bérházak tisztaságáról is. A szülők azt szeretnék,- ha a parkokra, füves területekre nem söpörnék a házmesterek a járdáról a szemetet. A házfelügyelők — akiknek 60 százaléka a nyugdíjkorhatár telett van — azt kívánják, hogy a szülök szigorúbban neveljék a gyerekeket a lépcsőház, az udvar tisztántartására. Az élelmiszerüzletekben az áruátvétel, a tárolás, az árusítás higiéniás követelményeinek fokozottabb ellenőrzését tervezi a Vöröskereszt, a népfront és a nötanács. aktivistái közreműködésével és a körzeti orvosok irányításával. A tanácskozás résztvevői javasolták, hogy ezentúl a rendörök figyeljenek a szemetelőkre is, azokra, kik rongálják a szeméttartókat ' és bírságolják meg őket. Szeged még nem tiszta város. De közős igyekezettel azzá tehetjük az év minden hónapjában, a magunk gyönyörőségére — és a magunk egészségéért is. városnak egyik legforgalmasabb részét képezi ez a két ucca. éppen az ünnepi hetek időszakában, vagyis Szeged vendégei, a város lakói bukdácsolhatnak majd az ideiglenes átjárókon. A DÉGÁZ-nak abban igaza van. ha munkája előrehaladását olyan nem látható, föld alatti tényezők akadályozzák, mint a régesrégen ott felejtett, vagy csak „elcsípett" kábelek, holt-, vízvagy gázvezetékek, amelyeknek ottlétéről semmilyen térkép nem vall. A földgázra áttéréssel kapcsolatos minden műszaki probléma megoldása viszont a DÉGÁZ-é. Elmaradasát megszüntethetné, ha — példánknál maradva — a Kelemen és a Zrínyi utcában folyó munkálatokhoz megerősített műszakot biztositana. Az egyhetes késést ugyanis lényegesen lehetne rövidíteni, ha ezeken a munkaterületeken szombaton és vasárnap is dolgoznának, tekintettel a sürgősségre, az elsőrendű fontosságra. Dr. Tóth Emil ugyanis a szóban forgó munkaterületeken — ahol tegnap, pénteken délelőtt IC órakor már abbahagyták a munkát — már elhárított, megoldott akadályokról, műszaki problémákról tájékoztatott a helyszínen. A vezeték nyomáspróbája is meg1 történt részben, azaz, ami hátra van még. nem sok. Éppen ezért érthetetlen a DÉGÁZ kényelmessége a szorító helyzetben, hiszen a még lezárt és fel nem szabadított utcák felborítják az erre az időszakra érvén vesített közúti forgalmi tervet is. fc. F. wm ragadt emberek Amikor bennünket gutaütés kerülget a kánikulában, akkor mondják a vályogverők, hogy jó idő van. Ha magukról lenne szó, talán ezt se mondanák, annyira igénytelenek, de a vályog parancsol itt. Az pedig kimondja. hogy neki a száraz meleg ízlik a legjobban. Sárba ragadt emberek a vályogverők. Térdig legalább sárban állnak, de néha azon fölül is. Ragadós, nyúlós, fapados, emberfogó sárban. Hűti is őket a sár, különben napon főne valamennyi. Ebből lesz a jó kiadós reuma. gondolná az egy parttal följebb álló idegen. — Nem. ebből nincsen ilyesmi. Inkább sárral, takargatják az orvosok is, aki nem tud mit kezdeni a bajával. Ellenben a lelket, azt kiszívja belőlünk. Helikopteres permetezés Helikopterről permetezik a Balaton-parti nagyüzemi művelésű szőlőket. A Budaörsi Növényvédő Állomás helikopterét. amelyet hosszabb időre a Balatonbogiári Állami Gazdaság vett bérbe, néhány napra a balatonedericsi Szabadság Tsz rendelkezésére bocsátotta. A tsz pénteken bemutatót rendezett a helikopteres permetezés előnyeiről. A fehérMEGÁLLÁS tói szikeNÉLKÜL sek partI ján, a Gelcz-sömjék gödreiben körös-körül bányát nyitottak a vályogvetők. Mellettük szalad az európai forgalom legújabb autócsodáival, minden férfi mellett szép menyecskével, Ők pedig, ki tudja hány ezer éves technológiával gyötrik elő a földből a háznak való téglát. — Egyszer lefaragom szép vékonyan a földet, a sárgát is meg a homokosabbat is, hogy csomós ne maradjon, meghintem polyvával vagy törekkel, adok rá vizet, amennyit csak kíván, átvágom kapával, ha kéri még a töreket, szórok bele, megint átvágom, aztán mehet a vetőbe. Miklós Mihály hadakozik a sárral. Áthujánt a szomszédnak, hogy húzhatja. Mindig szóló táskarádió választja el csak Tápai Jánostól. Mind a kettő külön sarat csinált, csak vetésnél szegődnek be a másikhoz csikónak. Reggel 5-től este 7-ig. Megállás csak annyi, amíg esznek. Bfekapják a cigaretta végét, ott füstöl a szájuk sarkában, szívni se nagyon érnek rá. A pénz hajtja őket. Háromszáz, négyszáz forint naponta, ha végig tudják dolgozni. — Nagy pénz. — Nagv munka. Csinálja, aki irigyli. — Mikor lesz ebből autó? — Csak Iábi hajtású autóra futja. Kocsira nem elég a munka, itt pedig csalni nem lehet. Se ügyeskedni, se törtetni, itt csak dolgozni lehet inaszakadásig. Ez a föld nem termi az autót. — Mit mond a rádió? — A boldog isten tudja. Be nem áll a szája. De fejlődünk. zörögjön. És lottózunk. De jól jönne egy kis tiszta, száraz pénz! A számokat hallgatjuk leginkább. Arrébb lépek egy házrjakvalóval, pocakos emberre itt se lelek Horpadt hasú valamennyi. Mit esznek? — Zsíros kenyéren ezt nem lehet csinálni. Kolbász, tojás. hús meg hús. Másképp nem bírja. Az éjjeliőrt habfehér színéről lehet megismerni nappal. Itt négerbarnát is láthatok. — Nappal itt, éjjel ott — mondja Tóth István. \ — Mikor alszik? — Ha nincs szolgálat, azon az éjszakán mindig alszom. — És ha van? Hogyan győzi? — Bevág az ember kéthárom feketét, mielőtt kijön. Ha akarna, se tudna elaludni. Mindenre van orvosság a mai világban. A BÁNYA — SZANATÓRIUM — Voltam én már igazi bányában is. EhMELLÉKALLÁSBAN Egész évi kenyerünkért Szép nyelvünk szerint arathatunk sikereket. babért, nádat, lent. zabot, őszi árpát és tavaszit, de ha egymagában mondjuk ezt a szót, megfeszített igyekezet, izzadság és szoros munka képe mellé kenyerünket is odarajzolja agyunk valamelyik barázdája. Ezzel magyarázható, hogy nincsen mezőgazdaságunknak olyan időszaka, amire ennyire odafigyelnénk, bárhol is keressük kenyerünket, mint nyarat kezdő, egész évre kenyeret adó aratásunk. Ahogy a tavasz kinyílt, határjárásainkon kenyérgabonáinkra figyeltünk legjobban. Jól teleltek a vetések — írtuk örömmel. Jól teleltek, mert minden őszi munkát rendben végeztünk, és sem a tél, sem a tavasz nem hozott fölróható kárt. Gondoskodás kísérte kenyernek valónk szárba szökését végig. Akkor azt írhattuk le, teljes nyugalommal, hogy a fejtrágyázás, gyomirtás akkor és ügy történt, szinte kivétel nélkül mindenütt, amikor legtöbb hasznát látta a fejlődő növény. Óvakodtunk az elhamarkodott becslésektől, mert az előző év óvatosságra szoktatott bennünket, de búzavirágzáskor kicsúszott szánkon a jóslás: szép termésre van kilátásunk. Aratunk, és szerény jóslásunkat mázsák nyelvének a billegése megtermett valóságnak ismeri el. Valóban jónak igerkezik az idei termes. De sokat igerő gabonánk akkor a mienk igazan, ha magtarakban őrizhetjük. Addig szelek és viharok, áztató esők és pergető melegek mind magukénak hiszik, és vamot venni igyekeznek a kalászokból. Akármilyen szép termést láttunk eddig, azt talán soha nem mondhattuk, hogy könnyű aratás lesz vagy könnyű aratás volt. Szívós szigorúságot kívánó munka ez időtlen idők óta. A virágbontó és termést érlelő természet megadta idén, amit szorgalmas munkánkért cserébe adhatott. Rajtunk a sor, hogy minden szemért feleljünk. Hajnalok hajnalán tarlókon hajladozó embereket látunk a határban; ahogy a harmat engedi, arató-cséplő gépek vitorlái fordulnak rögtön. Ügy tűnik, most fölösleges a biztatás. Ezt a percek nyomában járó igyekezetet kell megőriznünk egészen addig, amíg kalász kínálja termését a földeken! Ne lehessen hivatkozni semmire, ne keressünk mentségeket később se! Ez a munka ránk vár, végezzük felelősséggel. Nehéz aratásunk lesz az idén is. Megdőlt a gabona java, birkóznia kell vele embernek és gépnek. Biztosan lesz izzasztó forróság, aratási kánikula, várhatók esők. mint minden évben, de helyt kell állnunk — mint minden évben. Aratás idején ez a dolgunk. Egész évi kenyerünkert tesszük. H. D. Kokavecz János mellékállásban vályog verő. Azt mondja, csak a maga kedvéért dolgozik. Kenvéradó gazdájLa a textilművek. Ott sem lehet akármilyen pillefújogató állása, mert bálapréselő. Itt csak 11 óráig dolgozik. Hazamegy, megmosakszik, megebédel, megy a gyárba. Este 10-ig műszak. Fél órával előzi az éjfelet, mikor beleszédül az ágyba, ötkor kel, hatkor már a sarat tapogatja a lábával: csak hideg volt az éjszaka. Harmincéves volt, amikor először szolgált. Megnősült, építeni akart.. Sok pénzt öszsze kell dolgoznia annak, akinek házra fáj a foga. Az új asszonnyal elindultak vályogot verni. Többet csináltak, hogy a szállítást ne kelljen külön fizetni. Azóta minden évben itt vannak. Pihenést csak a szabadság hoz. Mert akkor egyedül csak a vályog húzza. Eres lábát anatómiai atlaszhoz elevenen mellékelhetnék. hez képest az csak szanatórium. Ott nyolc óra a munka, de egy elfogy, mire leér, meg feljön. Marad a hét. És mi az a munka? Csákány meg lapát. Itt az egész mellehúsa dolgozik, és nem hét órát. Amíg csak rá nem fogom, hogy hagyjuk, mert nem bírom tovább, addig csinálni kell. Miklósék mondjak, hogy megállt itt a minap egy autós belga. Magyarázta kézzel-lábbal, hogy milyen nehéz munka lehet ez. Hátha még csinálnád! — mondtuk neki. Biztosan azzal ment el, hogy mennyire elmaradott népek vagyunk mi,. magyarok. — Mi lesz, ha kimegy a divatból a vályog? — Ne féltsen maga minket. Aki épít, legszívesebben téglából építene. De tégla nincsen elég. Ha netán volna is, olyan drága, hogy azt közönséges ember nem tudja megfizetni. Mire Szegedről kiér, kétezerben benne van ezre. De az aprótéglanak! Mostantól kezdve a téesznek verjük. Irodaházat vagy istállót csinál, nem tudom. A fölösleget meg eladja. Jó üzlet neki. mert ez a hitvány föld többet terem, mintha minden hónapban búzát aratna rajta. Itt nem kell permetezni, nincs rizikó, csak megveszi, meg eladja. Horváth Dezső Szovjet pártmunkásküldöttség hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására V. I. Mazarovnak, az SZKP Központi Revíziós Bizottsága tagjának, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottsága másodtitkárának vezetésével pénteken öttagú pártmunkásküldóttség érkezett Budapestre. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbándi János, az MSZMP KB tagja. a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője fogadta. Jelen volt A. N. Szorokin, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének köv^ttanacsosa is. (MTI)