Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

2 SZOMBAT, 1971. JtLIUS 81 Elégtételt kapott K. Béla Lapunk április 6-i szántóban „Szomorú eset" címmel cikket írtunk a Szegedi Patyolat Vállalatnál történtekről. Arról, hogy a vállalat egyik dolgozója, K. Béla, a főmérnök sorozatos zaklatása miatt idegileg súlyosan megbetegedett. A cikkre most válaszolt Nyári Mihály, a vállalat igazgatója. „A vállalat felügyeleti szerve. Szeged megyei városi tanácsának vb ipari osztálya megvizsgálta a cikkben felvetett mulasztásokat a vállalat vezetőivel együtt. A vizsgálat megállapította — s ezt a vállalati vezetés elismeri —, hogy a K. Bélával szemben követett magatartás nem minden esetben volt emberi, még oly helyzetben sem, amikor a vegytisztító gép motorjának gyakori leégése alapvető idegességet okozott a vezetőknél. Mégsem volt ok arra, hogy az említett vezető meg nem engedhetett hangnemet használjon a dolgozóval szemben. A vállalat főmérnökének akkori magatartása összefüggésbe hozható a termelés nehéz helyzetével. Meg kívánom jegyezni, hogy a sorozatos „gépkiesés" miatt K. Bélát nem marasztaltuk el, mert bizonyítékokat nem találtunk. A vállalat önkritikusan elismeri azokat a hiányosságokat amelyeket K. Béla ügyével kapcsolatban elkövetett s levonja a megfelelő tanulságokat. A vállalat intézkedése nyomán — a K. Bélával történt személyes megbeszélés alapján — fizikai állapotának megfelelő munkakört biztosítottunk, bérének érintetlenül hagyásával. K. Béla és a vállalat közötti feszült viszony enyhült az ügy rendeződött. Bár a vizsgálat során megállapítottuk: K. Béla is olyan hibát követett el, amellyel hozzájárult saját egészsége romlásához; a vállalat úgy döntött, hogy a betegsége idejének anyagi veszteségét megtéríti. Az igazsághoz tartozik — bármilyen hibát is követett el a vállalat (a főmérnök — a szerk.) —, hogy K. Béla egészségi és fizikai állapotának megromlását alapvetően nem az említett konfliktus váltotta ki. Szükségesnek és indokoltnak tartom közölni, hogy K. Béla munkáját a vállalat mindenkor megbecsülte — a panasz állításaival szemben. Átlagkeresete éveken át 20—25 százalékkal magasabb volt dolgozó társaiénál. 1968-ban 1863, 1969ben 1951 forint volt havonként, míg 1970-ben meghaladta a 2 ezer forintot. A vállalat főmérnöke beszélgetett K. Bélával, aki elfoglalta új helyét. Meg vagyok győződve arról, hogy K. Béla visszatalált hozzánk, s ugyanolyan dolgozója a vállalatnak, mint volt. A kedélyek megnyugodtak, s bízunk abban, hasonló eset nem fog megismétlődni. Annál inkább, mert a vállalaton belüli légkörre nem jellemző az a viszony, mely a főmérnök és K. Béla között a cikikben is megírtak szerint kialakult. A vállalati vezetés okult a történtekből, s olyan üzemi légkört teremt, amelyben a vezetők és beosztottak egyaránt igazán jól érzik magukat." A szegedi városi tanács vb ipari osztálya a vizsgálat alapján figyelmeztette a Patyolat Vállalat főmérnökét — s többi vezetőjét —, hogy a jövőben tartózkodjon a meg nem engedhető magatartástól, s szocialista szellemben vezesse az üzemet. Egy tolvaj méltatlankodásai Elfogadta a kávét, beállt a presszógép elé várakozni. — Tessék addig ott leülni, ahhoz a hátsó asztalhoz, azonnal viszem, ott aztán nyugodtan dumálhatunk. A csinos szőke lánynak nagy mozdulattal adta át a blokkokat, rá is mosolygott. Ha nem tudnám, hogy többrendbeli lopásért öszszesen négy évet és két hónapot ült, egészen rendes fiatalembernek nézném. Semmiben sem üt el a bisztró többi vendégétől. — Név nincs persze — kezdi, amikor elém teszi a kávét. — Nem azért, mintha, tetszik tudni, de az ember egyszer csak elkezd adni magára. Humoros, mi? Na de hagyjuk ezt, Itt van két cukor, én eggyel iszom, ha tetszik, dobja bele nyugodtan. És most az újságban ls, hát mondja senki, hogy rátérek a tárgyra, szóval volt egy „la- nem. Kerékpártolvaj ahogyan rendes he- kótársam", az beleült és jogtalgn gépkocsilyeken mondani szo- egy Opelba, elment használó, annyi gókás. Hát szóval nincs vele furikázni, amíg gyi bennem is van, mese, én csóró le- volt nafta, aztán be- hogy föl tudom fogni gény vagyok, sok lelökte egy árokba és ezt." Nem én csinámindent elpasszo-l- meglépett. Aztán ki- lom a törvényeket, tam az életben, fogott egy Polski összesen hat általáanyámat elütötte az Fiatot. Namármost: nost jártam, a többit utc;, apámat a hajó- tessék elképzelni; az ellógtam, de ez a kötél. Ez persze csak ürgéről azt írták, megkülönböztetés olyan mondás, de ne- hogy jogtalan gépko- benne van a gyomkem tetszik. Namár- csihasználatról volt romban. Jármű-jármost: önt az én mél- szó, tetszik érteni? mű. És mi az, hogy tatlankodásom ér- Én biciklitolvaj vol- jogtalan használat? dekli? Jó-jó, ki se tam, ő csak jogtalan Hát az nem tudom nyitom a pofámat, használó. Tetszik lát- micsoda beosztású amit rámhúztak, te- ni, ilyen különbsége- pacák, aki zsebrevág gyük fel, megérdem- ket tesznek közeit- mondjuk ötvenezret, lem. Csak az nem tünk. Én elemeltem az nemcsak jogtalamegy bele sehogyan egykét vacak ezerfo- nul használja? Az se a fejembe, hogy a rintos járgányt, hasz- sikkasztó? Áz tolvaj? harmadik esetben náltam pár napig, te- Tessék elhinni, fáj engemet egyszerűen gyük fel okoztam nekem, hogy én bibíciklitolvajnak ne- összesen száz forint ciklitolvaj vagyok, a veztek. Mért fújtam kárt, leültettek érte, „lakótársam" vigyormeg én azokat a a hapsi, akiről spe- gott, hogy ő jogtalan bringákat? Azért, ez ciel szó van, kétszáz- kocsi használó. Én logikus, hogy brin- ezret használt és esi- mondom, meg kellegázzak. És itt jön, nált benne mondjuk ne adni azt a kijáró ami piszkálja a cső- tízezer forint kart. egyenlőséget és megbecsülést ebben a szakmában is. Nincs ie" igazam? eibericsi gázuezeték Az utóbbi 15 évben a Szovjetunió földgáztermelése több mint hússzorosára nőtt, és a múlt évben elérte a 200 milliárd köbmétert. A mostani ötéves tervidőszakban a kitermelés 300—32,0 milliárd köbméterre emelkedik. A terv megvalósításában jelentős feladatok várnak Nyugat-Szibéria lelőhelyeiszigetelőanyagokon helyezik el a nagy méretű csöveket. Az utóbbi esetben a vezetéket betemetik. A fővezeték több tucat nagy és közepes méretű folyót keresztez — olyanokat, mint az Ob, a Pecsora, a Szevernaja. Dvina, a Vicsegda és a Volga. A folyómedrekben több ezer tonnás átvezetéseket építenek. A vére, amelyek között a járha- zeték megépítése során körömet. Volt egy ürge, de velem Hiába uram, a kocsi olvas- az előkelőséget tam már ilyenekről lent. Nekem ne Ormos Gerő tatlan mocsarak, tajga és bővizű folyók övezte Urengoj játssza a vezető szerepet. Becslések szerint mintegy négytrillió köbméter földgáz rejlik itt. Ami pedig a Nyugat-Szibériában feltárt gázlelőhelyek összességét illeti, ez a készlet több évtizedre elegendő. A gázvezetékek egyike már összekötötte a Tyumenyi terület északi lelőhelyeit az Urállal, míg a másik építését most kezdték meg. Tundra, járhatatlan mocsarak, ingoványok, 50—60 fokos fagy és viharos szelek nehezítik a tervezők és az építők munkáját. A Nádim—Uhta—Torzsok gázvezeték neve ÉszakiFény. A romantikus nevű vezeték áteresztőképessége évi 85 milliárd köbméter, összesített hossza 2500 kilométer. összesen mintegy 10 ezer geológiai fúrást kellett itt, a vereték lefektetését megelőzően végezni. A fővezetéket 1420 milliméter átmérőjű, 75 atmoszférás nyomást is álló acélcsövekből állítják össze. A szibériai gáz eljut az arhangelsaki, a vologdai, a novgorodi és a pszkovi területre, Moszkvába, Leningrádba, a Baltikumba, valamint az NSZK-ba, Olaszországba. Ausztriába, Bulgáriába és az NDK-ba is. A nagy nyomás különleges biztonsági Intézkedéseket igényel. A vezeték felszíni szakaszai a lakott helyektől legalább 700 méterre húzódnak. A kompresszorállomásokon, ahol a gázturbinákat nagy teljesítményű szivatytyúk hajtják, egy sor speciális készüléket kell alkalmazni. Az örök fagy birodalmát átszelő néhányszáz kilométeres szakaszon az építők állványokon vagy szétterített rülbelül 75 millió köbméter földet mozgatnak meg. A csövek szigetelését és összehegesztését gépi erővel végzik. A nagy csőátmérő és nyomás mellett az automatika és a telemechanika is jelentős szerepet játszik a fővezeték megfelelő üzemeltetésében. Uhtában irányító központot építenek. A vezeték különböző pontjairól érkező adatokat a számítóközpont elemzi, majd utasításaival a kompresszorállomásokat, a szivattyúkat és a turbinákat az optimális üzemmódnak megfelelően vezérli. Jurij Sztvolinszkij Lázár Ervin Zuhanórepülés — Az ördög ütött beléd ezzel a marhasággal! — mondta Biró István, a nyolcas számú mezőgazdasági repulőbrigád vezetője. Lomhának látsaó, darabos vonásokkal taragott, robusztus férfi volt. Vastag bőrű katonacsizmájában, kockás ingében inkább traktorosnak vagy teherkocsivezetőnek tűnt — mintsem pilótának. Két gépe volt a brigádnak, s Bíró ingerültsége a másik pilótának szólt, aki éppen ellentéte volt brigádvezetöjének. Egyidősek voltak, de Csapó Gyula fiatalabbnak látszott, jól szabott börzekét, legújabb divat szerint készült, inkább aszfaltra, mint szántóföldre való félcipőt viselt, utolérhetetlen eleganciával tekerte nyakára a törökmintás sálat, hanyag tartással állt a tarlón, és napszemüvege mögött rejtelmesen mosolygott. — Na íogadjunk! — mondta folyvást mosolyogva. Biró legyintett, de akkor megszólalt a gépkocsivezetőjük, Huszár Imre: — Egy liter konyakot földobok, ha megelőzöd! — Ne szórakozzatok, nem hülyéskedni jöttünk, hanem dolgozni. — Na bumm, legföljebb kimarad egy forduló — mondta Pálinkás Bertalan, az egyik szerelő. ö volt köztük a legidősebb, nevéhez híven vidám, borvirágos orrot viselt, szemmel láthatóan elhanyagolt volta agglegénységéről árulkodott. — Bercikém, jobban tennéd, ha a gépen ügyködnél — mondta Bíró. — Megneztem — válaszolt Pálinkás —, semmi hézag. — Aztán hirtelen visszaugrott az előbbi témára: — Attól vagy besztremálva. hogy rádver ez a vacak plehdoboz?! — A háta mögé mutatott, a tábla szélére, ott állt Csapó kocsija, egy piros FIAT—1500-as. Egyikük sem tudta már pontosan hogyan kezdődött. Reggel repülőgépekről beszélgettek, aztán saját gépeikre, a két lengyel gyártmányú mütrágyaszóro gepre terelődött a szó. Bíró dicsérte, Csapó meg fitymálta őket, s a vita közben egyszercsak azt mondta: — Két kilométeres távon a FIAT-tal még akkor is megelőzöm ezt a sztrecsegát, ha fordulnom kell. — Na, menj a francba! — mondta neki Bíró, s Csapó azóta erősködött, hogy márpedig megelőzné. A társaság ötödik tagja, a másik szerelő — apró, egérarcú, zárkózott természetű emberke — nem szólt bele a vitába, csak a tekintetén látszott. hogy marhaságnak tartja az egészet. Már a rakodók is — tízen-tizenketten lehettek — a versenyről beszéltek, valamelyik azt erősítgette: nem létezik, hogy a repülőt megelőzze az autó. — Na, egy liter konyak! — mondta Huszár. — Benne vagy? — kérdezte Csapó Bírót. — Csinálj, amit akarsz, engem nem érdekel — Majd egy fának megy, azt kész! — mondta valaki a rakodók közül, de Csapó akkor már elindult az autó felé. A repülőtérnek használt tarlótól két-háromszáz méterre feküdt az a tábla, amit éppen mű. trágyáztak, s a két földarab mellett nyílegyenes, nyárfákkal szegélyezett műút húzódott. Az autó mellett ott állt a vízhordó kislány: cingár, elálló fülű kis fruska, egy csöppet nagyra szabott ruhában, kitaposott, szakadt tornacipőben. és kerekre nyílt szemmel nézte Csapót. Csapó még félútról visszaszólt: — Ugyanakkor indulok, amikor te, ahol földet érsz, annak a vonala számít a célnak. Bíró legyintett, mint akit ez az egész ügy nem érdekel, és beszállt a gépbe. Csapó kinyitotta az autó ajtaját. A kislány megmozdult a kocsi mellett, egy tétova lépést tett a pilóta felé, és azt mondta: — Ne tessék.,. — Na, mi van. Agi? — kérdezte vidáman Csapó. — Csak azt akarom, csak... — dadogott a kislány —, hogy ne lessék versenyezni. — Talán csak nem féltesz? — Én nem, de azért... Csapó hangosan elnevette magát, a kislány az egyik lábáról a másikra nehezedett, toporgott zavarában. Bevágta az ajtót, és a tarion át kihúzott a műútra. Bíró is éppen akkor indult, elgurult a tábla túlsó végéig, megfordult, felbőgött a motor és nekirugaszkodott. Csapó egyvonalban állt vele, a műúton együtt indultak, s amikor a gép felemelkedett a földről, a FIAT már néhány méternyi előnyt szerzett. Bíró akarva-akaratlan maga alatt látta az üt szürke síkját, a száguldó autóval. Megszorította a botkormányt, mintha ezzel nagyobb sebességre serkenthetné a Gawront. A leggazdaságosabb szögben emelkedett fel — csak sebességet nem veszteni, mondta magában, és már számítgatta a forduló esélyeit. A tábla végénél — fordulás közben látta — beérte a FIAT-ot. Csapónak ugyanis teljesen le kellett lassítania, hogy a keskeny műúton megfordulhasson. Visszafelé aztán már világossá vált, hogy az autó megelőzi a lassú járatú repülőt. Bíró hiába manőverezett, a leszállás sem sikerült jól a sietség miatt, a gép nagyokat ugrált — a FIAT tíz másodperccel előbb haladt át azon a vonalon, ahol a gép földet fogott. Csapó bekanyarodott a tarlóra, lassan, alig vánszorogva jött az autóval, mintha most pihenné ki az iménti vad rohanás izgalmát, pedig csak elkedvetlenedett. Mogorva arccal szállt ki, a rakodók közül néhányan odakiabáltak neki: ez szép volt, jól csinálta, meg ilyesmiket; a kis Ági fülig érő szájjal nevetett rá, s talán mondani is akart valamit, de Csapó durván rászólt; — Mi a fenét vigyorogsz!? Bíró is mogorván szállt ki a gépből, egy szót sem szóltak a versenyről, mintha nem történt volna semmi, csak Pálinkás mondta némi kárörömmel Huszárnak: — Na, ugrik a konyakod! — de Huszár nem is válaszolt neki, mindegyikük érezte, hogy ez a verseny valami nagy balfogás volt, valamiképpen saját maguk megszégyenítése. Csapó elindult a gépe felé, útközben találkozott Bíróval. — Nincs egy cigid? — kérdezte Biró. s Csapó azonnal a zsebébe nyúlt, mintha megkönnyítené neki ezt a pillanatot, hogy most valami közömbös dologgal foglalkozhat. Aztán mégis egymásra tévedt a tekintetük, kutatóan, szomorúan nézték egymást. (Folytatjuk) NUPI KISLEXIKON a sörfogyasztásról Rá se kell kérdezni: mindenki ismeri kedvenc kánikulai italunkat. Amit csak akkor szokás szidni, ha nincs. Az ünnepi hetek idején több mint 23 ezer hektoliter lenne e nedűből Szeged szükséglete, de az igényeket csak részben tudják fedezni. 0 Gond? Az egy főre jutó söradag Magyarországon évi hatvankét liter. (Csehszlovákiában ennek csaknem kétszerese.) A magyar söripar évi ötmillióval veszi ki a részét az ellátásból, a többit lengyel, csehszlovákiai, NDK, jugoszláv, egyiptomi és osztrák importból fedezik. így vált ismertté nálunk, különösen az utóbbi időben, a Radeberger, a Becejsko vagy éppen a Stella neve. A magyar fogyasztó azonban jobban ragaszkodik a hazaihoz, legyen az Kőbányai vagy Kinizsi. 0 Üj gyárak? A több mint százéves kőbányai sörgyárban készül nálunk a kedvelt ital legtöbbje. Az igények kielégítéséhez azonban újabbakra van szükség. Két év múlva már termel — l millió 200 ezer hektolitert — a Borsod megyében épülő Hernádnémeti-Böcsi sörgyár, amelyet a környék lát el sörárpával. Megyénk ellátásán fog javítani az is, ha az ötödik ötéves terv időszakában felépül a Szentesre tervezett gyár. Ennek kapacitása előreláthatólag egymillió hektoliter lesz. 0 Szőke vagy barna? Régebben kétharmadegyharmad volt az arány a világos sör javára, manapság a fogyasztóknak csak öt százaléka kedveli a barna sört. A csomagolási technika fejlődése Itt Is érezteti hatását, egyre több és kedveltebb az üveges sör, sőt a dobozos konzervsör is megjelent a hazai piacon. A csapolt sör szállításában, tárolásában is egyre kevesebb szerepet kap a fa — a jóval könnyebb alumínium hordók lassan kiszorítják a használatból.