Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

PÉNTEK, 1971, JÜLIUS 23. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Ma: az Ecseri lakodalmas premierje Ma, pénteken este Ismét premierre kerül sor a Dóm téri színházban. Az Idei második bemutatón a Magyar Állami Népi Együttes mutatja be Ecseri lakodalmas címmel műsorát. Az éppen húszesztendős együttes jubileumi műsorával keresztmetszetet ad eddigi tevékenységéről. A háromrészes műsor Kodály—Rábai Kállai kettősével kezdődik, s színpadra kerülnek olyan népszerű táncszámok, mint a Botos pásztortánc, az Üvegestánc, a Gyöngyfalvi legényes és Gulyás—Rábai Este a fonóban, valamint Első szerelem című munMintha könyvet lapozna Szegedi vendég a Népi Együttesben A Magyar Állami Népi Együttes talán az egyetlen a szabadtéri játékokon, mely teljesen önellátó. Komplett társulattal érkezik, tartja előadásalt. Hozzá nem kell gondoskodni kórusról, zenészekről, próbáikat sem előzik meg a hagyományos statisztaválogatók. Azaz hogy egyetlen vendégművészük akad mégis, a díszlettervező Székely László, aki a táncos, énekes, zenekari produkciók közvetlen környezetét, hátterét, első rálátásra az egész színpad, előadás panorámáját, levegőjét teremti meg. A Szegedi Nemzeti Színház díszletezője fiatalon, a városban eltöltött szűk hat esztendejével is „régi bútordarab" a Játékokon. Megkóstolta a tágabb szakma legkülönbözőbb izeit, „végigjárta a létrát" anyagbeszerzéstől, festéstől az önálló tervezésig: a Vámos Lászlóval együtt töltött munka eredményei voltak a Hamlet, Az ember tragédiája és a Trójai vök emlékezetes bemutatói. Most Rábai Miklóssal dolgozott attól a pillanattól teljes egyetértésben, közösen beszélt nyelvet, elképzelést alakítva ki, hogy tavasszal Pesten, a Népi Együttes Corvin téri székházában asztal mellé ültek. — Sallangmentesség volt a közös elhatározásunk, hiszen a szabadtéri sajátos környezetéhez csak így alkalmazkodhatunk. A tervezés legfontosabb feladatát az a tény jelölte ki, hogy az együttes a címadó Ecseri lakodalmas mellett — jubileumi műsort szánva — liúsz esztendő terméseinek javából válogatott. Ilyen esetben a szcenika egyik lehetősége: valamennyi produkciónak megfelelő hangulati beállítottságot, diszletezést adni — a másik, amit szerencsésebbnek találtunk, az adott anyagi feltételekkel olyan háttértablót komponálni, mely folyamatosságot, összeköttetést biztosít a különféle táncos, énekes, zenekari darabok mögött. így, miközben a díszletbetétek megfelelő népművészeti ornamentikával játszanak alá a táncoknak, a díszletkollekció egészéből kiderül a műsor sokoldalúsága, az előadás nonstop jellege. A Népi Együttes bemutatójához készült forgatható díszletbetétek nagy előnye, hogy viszonylag kevés személyzettel, egyszerű technikával mozgathatók. A nézőknek úgy tűnik, mintha színes, eleven mesekönyvet lapozgatna, s a felrajzolt grafikák vetületeit visszakapja a táncosok produkcióiból, Máskor meg, a kórusok, zenekar számainál, mozgatható kocsival koncentrálják a figyelmet az énekesekre, szólistákra, a tett színhelyére. Székely Lászlót nem kell bemutatni. A színházjárók közül akinek elkerülte volna figyelmét seregnyi darab díszletképe, tavaly együtt láthatta azokat Székely László nagyvonalú önálló kiállításán a Bartók Béla Művelődési Központban. Az anyag egy része most prágai kiállításra vándorolt, s a szegedi művész a közeljövőben pesti bemutatkozást is tervez. De sürgetik a soros feladatok: Szabadkára szeptemberre készítik el Vörösmarty Csongor és Tündéjének díszlet-, illetve jelmezterveit, majd két hazai munka következik. A szegedi színház nyitódarabjának, Arbuzov: Arbát meséinek — illetve a Szolnokon, Vass Karoly rendezésében bemutatásra kerülő Gyárfás-vígjátéknak, a Dinasztiának díszletterve. N. L Botostáno Első szerelem Az Állami Népi Együttes egyik leghangulatosabb táncszáma Gulyás László. Rabai Miklós Első szerelem című kompozíciója. A gyáva legény és a szerelmes lány történetét feldolgozó tánc egységbe ötvözi a lírát és a humort, s a tánc sajátos nyelvén szinte többet mond el a helyzet hangulatáról, mint a szó. Aki nyárról nyárra végigfigyelte a Magyar Állami Népi Együttes szegedi vendégszerepléseit, könnyen felfigyelhetett egy szőkebaj szos, könnyű mozgású férfire, aki többnyire a csoporttáncok hirtelen előugró szólistájaként tűnt fel az egymást követő műsorszámokban... Hogy mivel adott, s ad okot a reá való nézésre? Hogy mi miatt kellett kiválasztani őt a pódium annyi benépesítője közül? Aligha felelhető más ezekre a kérdésekre, mint az, hogy — egyéniség! Így, bizony így: egyéniség; nagy és erős táncos egyéniség a Magyar Állami Népiegyüttes egyik legrégebben színpadon levő tagja, Erdélyi Tibor, aki jószerivel már több mint másfél évtizede kovácsa a világjáró művészcsoport sikereinek. Régen, és „mélyen" kezdte ő a néptánc művészetének művelését, hiszen — mint néhány évvel ezelőtt egy hosszú és „vallomásos" nyilatkozatában ejmondotta — úgy fedezték fel egy aprócska kisfalusi csoportban, s úgy ívelt fel a pályája, mint ahogy rajta kívül keveseké. Ha társát keressük e szép karrierben, talán csak a szintén legendás sorsú és tehetségű Léka Gézát említhetjük meg, aki ugyancsak a teljes ismeretlenségből bukkant fel, s járta be később — micsoda sikerrel! — a világot. Erdélyi Tibor — aki az Állami Népi Együttes csütörtök esii nagysikerű főpróbáján ismét a régi, s úgy tűnik, elkophatatlan kedvvel, erővel táncolta el az egymást követő képek több főszerepét — nagy tánctudásán kívül még egy dologról híres: művészi fafaragásairól. Nem egy-két csodálója, de barátainak, híveinek sokszázas tábora állítja, hogy éles hegyű bicskájával is képes felidézni annyi szépséget, mint gyorsan perdülő, szépen lendülő lábával, karjával ... Így aztán nem túlzás, ha azt mondjuk róla: a népművészet sokoldalú művelője ő, s mint ilyen, egyik utolsó képviselője a nagyra hivatott, s ma már, sajnos, egyre inkább utánpótlás nélkül maradó őstálentumdknak. Erdélyi Tibort ezért úgy köszöntjük most Szegeden, mint egy kivételes képességű együttes különösen kivételes képességű tagját, s azt kívánjuk neki, hogy sok szép estén táncoljon még mind a maga, mind pedig a folklórt szerető közönség együttes örömére... A. L. Történetek a térről lika néni lehetett már hetvenéves, amikor először jelentkezett nálam statisztálni. Kis tápéi szatyrával odaállított hozzám és roppant határozottan ezt mondta: — Elvtárs, vögyön föl engöm statisztának, mert ezt a tornyot én építöttem, mög az apám. És mielőtt bármit szólhattam volna, már folytatta is a mesét. — Én hordtam a maltert, az apám mög rakta a téglát. Amikor az innenső torony kész lött, engöm küldtek ki a kosárba szétnézni. Ilka nénit természetesen nyomban alkalmaztam. Az utolsó János vitéz előadáson ugyanolyan határozottan, mint legelőször odajött hozzám és azt mondta: — Csemer elvtárs, fogadja el ezt a kis ajándékot, mert maga nagyon rcmdös volt hozzám. Azzal szatyrából egy selyempapírba bugyolált kis csomagot vett elő. Hiába mondtam, hogy nem szoktam ajándé'kot elfogadni, meg hogy nem is érdemlem meg, de bizony végül is kénytelen voltam zsebre rakni, addig erősködött Ilka néni. Kibontottam. Egy doboz Tulipán cigaretta volt benne, és egy sárga pöttyös zsebkendő. Ezt a fajta cigarettát máig sem kedveltem meg, a zsebkendővel együtt őrzöm. * Major Tamás Az ember tragédiáját rendezte a dóm előtt. Tűző napon folytak a próbák. Major fehér zsokésapkában állt mikrofonnal a kezében és a nézőtér hatodik sorából adta az instrukciókat a tikkadozó színészeknek. Laboratóriumi csönd, a fürészgépek leállítva, a kopácsolás beszüntetve. Körülbelül a 12. sorban üldögéltem egy másik díszletfeslö srác „kollegával" és csöndesen beszélgettünk a díszletről, néztük, milyen tennivalónk akad még. Major hirtelen felkapta fejét, hátrafordult és megszólalt: — Fiatalemberek, maguk rendeznek vagy én? Szótlanul, fülig vörösödve botorkáltunk ki a nézőtérről. bizony nem mertünk válaszolni, de nem is nagyon lehetett volna mit. A következő évben már rendezőasszisztens voltam a játékokon, társam pedig közben elvégezte a bölcsészkart, most színikritikikat ír. Csemer Géza Sirils József felvételei AZ EGYIK LEGNAGYOBB SIKERŰ SZÁM: CIGANYTANO kája. Az estét Maros—Rábai címadó Ecseri lakodalmasa zárja. A kórus műsorában egyebek közt .Bárdos Lajos művei szerepelnek, a zenekar pedig olyan népszerű számokat mutat he. mint Gulyás Széki muzsikája. Lajtha Soproni képekje és Németh—Csámpay Bihari emlékezete. Az együttes művészeti vezetője és a legtöbb koreográfia alkotója Rábai Miklós Kossuth-díjas, érdemes művész. Vezényel Pásztj Miklós és Lantos Rezső. Vezetőprímás Berki László.