Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

féltek, wn. JÜLILS 23. 3 Tegnap a margitszigeti Űttörőstadion pályáján láttak hozzá utolsó versenyfeladatuk teljesítéséhez kontinensünk vöröskeresztes olimpikonjai. Az olimpia tanulságairól, továbbá az ifjú vöröskeresztesek mozgalmának időszerű kérdéseiről pénteken és szombaton a delegációk vezetői tanácskoznak majd. A fiatalok a következő héten országjáró túrákon vesznek részt. évében kezdi meg próbaüzemelését. Üzembe helyezésével a vegyimüvek évi kénsavtermelése tizenötezer tonnával meghaladja a félmillió tonnát. (MTI) Ismét vízhiány Csőtörés az iparkörzetben A tegnapi rossz napja volt az iparövezetben levő jó néhány üzemnek. Hajnali fél 4-kor ugyanis eltört a 30 centiméter átmérőjű főnyomó vívezeték, így aztán víz nélkül maradt a tejüzem, a házgyár, a DÉLÉPtelephelye, az AGROKER, és a MÉK-télep. A cső a DÉLÉP-telephely Dorozsmai úton levő bejáratánál tört el, ahol a KEVIÉP építkezik. A nyomóvezeték mellé egy másik csövet fektettek, ami elmozdult, mert feltehetően nem dúcoltak alá kellőképpen. Ennek következtében a fönyomó vezeték beszakadt. A kór mintegy 15—20 ezer forint és a rengeteg elfolyt víz is sokba kerül. Nem sokkal a cső beszakadása után nekiláttak a helyreállításnak. Gyorsan elkészültek a munkával, hiszen a vízművek minden mozgósítható dolgozója ott volt. Eredményeként délután 3 óra után ismét megindult a csőben a víz. Ám a majdnem egész napos kiesés így is meglehetősen sok gondot okozott az üzemeknek, leginkább talán a tejüzemnek. Szeged ma mégsem maradt tej nélkül. A délelőtti műszak dolgozói ugyanis vállalták, hogy éjszakai munkával pótolják a kiesett időt. A vállalás nemcsak a város ellátása miatt fontos, hanem ezáltal az összegyűlt 80 ezer liter tejet is megmentették a dolgozók. A kisteleki tejüzem is segített, vállalta 16 ezer liter tej feldolgozását. Egyedül kakaót és joghurtot nem tud ma szállítani a tejüzem. Meglehetősen nagy károkat és talán még több gondot okozott a csőtörés, a vízszolgáltatás majdnem egynapos szünete. Pedig a város vízellátása enélkül sem nélkülözi a gondokat. Elkészült már a tarjáni víztorony. Mindenki azt remélte, hogy végre megszűnnek a gondok. Lesz víz mindenütt. Csakhogy nem egészen így történt. Ismét érkeznek a panaszok: jó néhány lakásban hiába nyitják ki a csapokat délutánonként, víz nincs. Tavaly óta bizony alaposan megnőtt a vízfogyasztás. A múlt évi csúcs most mindennap könnyedén „elkel". Így aztán a tarjáni torony sem képes elegendő vizet tartalékolni. Éppen ezért a vízművek Újszegeden, a Töltés utca és a Rózsa Ferenc sugárút sarkán már építteti a tarjáni torony pontos mását. A majdan 2300 köbméter vizet befogadó torony zsaluzásával már magasan járnak a budapesti 31. számú Építőipari Vállalat dolgozói. Várhatóan egy hónap múlva készülnek el a munkával. Akkor már a generálkivitelezőn a DÉLÉP-en a sor. Rajtuk múlik, mikorra köthetik be a tornyot a város vízhálózatába. A 16 millió forintba kerülő új torony is sokat segít majd. Csak hát a fogyasztás is rohamosan nő. Szerencsére a vízmüvek — ha egyéves késéssel is — végre megkapta a régóta várt fúróberendezést, amelynek a két évre tervezett program szerint bőségesen lesz munkája: új kutak fúrása. Így remélhetőleg előbb-utóbb utol éri magát a város. Csak ahhoz még jó r.ehan.v millió forint és némi idő is kell. Suhogó nádas. A vízig keskenvke út vezet. Városszéli csönd, s a csönd közepén a tó. Nem is igazi tó ez, csak afféle kiöntés, amely a levezető árok mellett alakul ki. Igazi horgász nem is téved erre, tudja jól, hogy a nagy halak másfelé tanyaznak. A gyerek még nagynak látja a víztükröt. Botot farag, zsinórt és horgot kerít hozzá, meg egy bádogdobozt. Aztán leül a partra, és vár. Nyár van, el kell ütni valamivel az időt. lehet focizni is, amíg ki nem gyújtják a lámpákat. — A szüleid nem játszanak veled néha? — Nincs idejük. Este anyám megfőz nekem másnapra. A tó, a csönd. egy-egy loccsanás a Békabánatot juttatja az ember eszébe. Zelk vidám-szomorú gyerekkötetét: „Este jó, este jó, este mégis jó. Apu olvas, anyu főz, együtt lenni jó." Al*t rap OLVAS TÁBOR VAGY MUNKA A nyár a szabadsának-e a halak? — állok meg mögötte. — Elég keveset fogtam ma — int a bádogdoboz felé. amelynek vizében néhány félujjnyi halacska kering. — Tessék már megmondani, mennyi idő van? — Négy. Hányra kell hazaérned ? — ötre. Akkor jönnek haza. Ezt csinálod egész nap? — Nem mindig. Csak a haveromat elvitték a szülei nyaralni. Amikor itthon van, focizni is szoktunk. — Olvasni, nem? — Á, egész évben csak tanul az ember. Mert szigorúak ám a szüleim. — Hányas voltál? — Négyes. Volt néhány hármasom is. — Nyáron nem unatkozol. — Dehogy is. Mindig van valami szórakozásom. — Este? — Megnézem a televíziót. De ilyenkor nyáron későig gok időszaka. De az egészre, a három hónapra többnyire csak a gverekek szabadok. Túl az iskoLa tűrt vagy megszokott fegyelmén, a drukkolva várt bizonyítványon. Falun: két. a munkát könnyíteni felszabadult dolgos. kéz. Városban: néha gond. Mit csinál a gverek egésznap? Mert nem mindenki kerülhet táborba, egész nyárra semmiképp sem. S dolgozni? Istenem, nekik is kell egy kis pihenő. Szegeden 994(1 általános iskolás gyerek tanul. A napközisek létszáma iskolaidőben harmad ja ennek: 3063. Indokolt esetben ezek egy része a szünidőben is napköziben lehet. A kérelmeket aszerint bírálják el, hogy erre melyik családnak van a legnagyobb szüksége. A városi tanács művelődésügyi osztályán idén el is csodálkoztak, mert senkit sem kellett visszautasítani: éppen hogy csak kitöltötték a keretet a jelentkezők. Ezen a nyáron 604 általános iskolás tölti napjait a különböző szegedi iskolákban. Hat helyen játszhatják, fürödhetik végig a napot, amíg szüleik hazatérnek. Játékokat vett a tanács több tízezer forintért, hogy a még alig tizenévesek jól érezzék magukat. Leendő tanárok ügyelnek többségben rájuk, napi háromszor étkeznek. De ez a háromezer, a szokásos napközigárdának is csak a húsz százaléka, az egésznek pedig csak hat-hét. S hova lesz a többi? Ilyenkor mennek nyaralni a nagymamához, a rokonokhoz. Vagy éppen dolgozni. Ahogy egy tanár mondja: divatba jött a munka. Nem a muszáj hajtja a szülőket arra, hogy a gyerek dolgozzon, hanem annak felismerése. hogy annak van igazán értéke, amit saját keresetéből vesz meg. S bár jórészt csak a hetedikesek, nyolcadikosok kapnak munkát: téeszek ben. a vasútnál, üzemekben, tiszteletre méltó nevelési módszer ez így is. A fiatal mezőgazdasági szakemberek elhelyezkedése Ai üjszegedi víztorony építői már magasan jarnak a csúszozsaluzással. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálatokat végzett az agrár felsőoktatási intézményekből kikerült fiatal szakemberek végleges munkába helyezéséről. Az agrár felsőoktatási intézményekben 1969-ben végzett mintegy 1000 fiatal csaknem 80 százaléka mezőgazdasági nagyüzemekben kezdte meg a munkát. A vizsgálat megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a korábbinál többet tesznek a fiatalok megfelelő foglalkoztatása és megtartása érdekében. A felmérések szerint a termelőszövetkezetekbe került 592 fiatal közül az egyéves gyakorlat után 82 százalékukat véglegesítették, az állami gazdaságok pedig 183 kezdőből 160-at — 87 százalékot — foglalkoztattak továbbra is. Különösen kedvező, hogy az éves gyakorlati idő után általában az ifjú szakemberek 95 százaléka kapott önálló beosztást. Ezen belül jelentős előléptetessel került felelős munkakörbe a tsz-ekben dolgozó fiatalok 29, az állami gazdaságokban foglalkoztatott ifjú szakemberek 19 százaléka. A termelőszövetkezetekbe irányított fiatalok 95 százaléka már egyetemi vagy főiskolai végzettségű szakember mellé került, s jelentős támogatást kapott feladatainak ellátásához. A termelőszövetkezetekben dolgozó ifjú szakemberek letelepedéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a megyei és járási szakigazgatási szervek állami támogatásként az egyéves gyakorlati idő lejárta után mintegy 400 fiatalnak adtak letelepedési segélyt, összesen 4,5 millió forintot. Az állami gazdaságok viszonylag kevés kezelőt fogadtak, de a korábbi jó tapasztalatoknak megfelelően eredményesen segítették szakmai fejlődésüket. Valamennyi állami gazdaságban megfelelően berendezett kéthárom személyes gyakornoki szobában lakhatnak a fiatalok, nagyon kedvezményes terítési díj ellenében, s általában 11—13 forintért napjában háromszor juthatnak meleg ételhez. Az állami gazdaságok országos központja évente háromnapos vándorgyűlést tart a fiatal szakemberek részére, hogy bemutassa a legfejlettebb mezőgazdasági üzemek munkáját. Több esetben külföldi tanulmányutat szerveztek, és jelenleg is tárgyalnak a szocialista országokkal a fiatal szakemberek cseregyakorlatáról. Az egyéves gyakorlati idő után első munkahelyéről eltávozott fiatal szakemberek nagy része valamilyen egyéb MEM-intézménvnél, -vállalatnál, állategészségügyi intézménynél helyezkedett el. A kihelyezetteknek összesen 94 százaléka dolgozik a MÉM felügyelete alá tartozó szerveknél. A legtöbb indokolatlan mozgás a városokban volt, mert részben a vezetők türelmetlensége, másrészt a fiatalok túlságosan nagy igényei miatt nem kerülhetett sor a véglegesítésre. MunNAPFÉNYBEN kasasz" szony vallomása jegyzetlapról: Négy gyerekkel, hogy is juthatnánk el nyaralni. Ha kiveszszük a szabadságot, lejárunk a strandra, akkor azért pihenünk mi is. A legnagyobbat idén elviszik a táborba, ennek nagyon örülünk, bár el se hinné az ember, mennyi kiadással jár. Valósággal ki kell stafírozni, nem engedhetem el úgy, ahogy itthon szokott lenni. Igaz. majd ő is hozzá tesz valamit a keresetéből, ha hazajön, és dolgozik egy hónapot. Azoknak, akik nem tudják elvinni-küldeni a gyereket nyaralásra, a legnagyobb segítség, ha a tanács megteszi ezt. A balatonkenesei táborban kéthetenként 120—120 gyerek nyaral, egy nyáron összesen 480. Előtte, s utána itthon nehezebb. Mert „elvan a gyerek, ha játszik", de ma már — mondja tűnődve az apa — nem lehet „kicsapni" az utcára, mint szüleit valaha. Kevesebb a grund, a forgalomtól mentes utca. S a lakásban: oda nem engedhetem be a barátaival, mert felfordulást csinálnak. Még jó, hogy vannak errefelé tavak, ahol ujjnyi halak úszkálnak gyanútlanul, töltésoldalak, ahol gyíkokra lehet vadászni. S ha a bádogdobozt szemétre hajítja a szülői önkény, másnap lesz új doboz, új víz és halak. S az este a napsütés után ilyenkor csak kilenc órakor érkezik. Veress Miklós Építik a metró észak-déli vonalát Még el sem készült a kelet—nyugati metró — a Deák Ferenc tértől a Déli pályaudvarig húzódó mintegy 4 kilométeres szakaszon jelenleg az építészeti kialakítás. a szerelés és hurkolás munkái folynak —. máris javában dolgoznak az építők az „észak—déli" állomásain. Epül már a Ferenc körül és az Üllői út kereszteződésénél a metró mozgólépcsője, s megkezdődtek a Ráday utcában a Kálvin téri állomás építésének előkészületei. Az Üjpestet Kispesttel összekötő vonal északi végállomása Üjpesten, az István téren lesz. Az új, 15 kilométer hosszú vonalról a Deák Ferenc téren lehet átszállni a kelet—nyugati metróra. Itt lesz a két metróvonal és a millenniumi földalatti csomópontja. Az észak—déli metró négy ütemben épül meg. összesen 8,3 milliárd forintos beruházással. 1976—77-ig elkészül a vonal Deák tér és Nagyvárad tér közötti középső szakasza, majd folytatólagosan a Határ útig építik meg az alagutat. Ezt követi a Deák tér és Árpádhíd közötti 3,9 kilométer hosszú szakasz, végül a negyedik építési ütemben készül el az Árpád-híd és az István tér közötti 4,2 kilométeres alagút. (MTI) alapozása A szolnoki Tiszamenti Ve- j gyiművekben alapozzák a ! második lengyel és egyben a nagyüzem negyedik kénsavgyárát. A Tiszamenti Vegyimüvek és a lengyel Nvsa Gépgyár szocialista szerződést kötött, amelyben a lengyel fél vállalta, hogy az évi kétszázezer tonna kapacitású kénsavgyár, mintegy száztizenötmillió forint értékű gépi és technológiai berendezését határidőre szállítja. A lengyel gyár pontosan teljesíti vállalt kötelezettségét. A háromszázhatvan vagonnyi gépi és technológiai berendezés már megérkezett és a lengyel szakemberek irányításával gyors ütemben folytatják a technológiai szerelést. A négyszázmillió forintos beVöröskeresztes olimpia ruházással épülő, a vegyiművek eddigi legnagyobb kénsavgyára a tervek szerint 1972 második negyed- I