Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

a SZOMBAT, 1971. JÜLIUS 10. A Játékok negyven éve Amikor negyven esztendővel ezelőtt, 1931. június 13-án, ezen a — mint később bebizonyosodott — szerencsés napon, megkezdődtek a szegedi dóm előtt, a szabadtéri játékok, az alapítók és létrehozók nyilván tisztában voltak azzal, hogy valami magasratöröt alkottak. Azt azonban bizonyára nem sejtették, hogy küzdelmeik és harcaik eredményeként, amelyet hosszú ideig folytattak az értetlenség és a közöny ellen, a magyar színháztörténet legnagyobb szabadtéri vállalkozása kezdődik Szegeden. Mert ez történt negyven esztendővel ezelőtt. Nemcsak az azóta eltelt négy évtized fényes és felejthetetlen sikerei bizonyítják ezt, hanem az első néhány év olyan előadásai, mint Az ember tragédiája és a Parasztbecsület. Nemcsak egyszerűen óriási méretekről, hatalmas mennyiségekről van itt szó. Bár ki vitatná, hogy a szegedi szabadtéri jelentőségében ezeknek a színházzal kapcsolatban nálunk még sohasem hallott számokriák is elsőrendű szerepük van? Annak például, hogy a dóm előtti színpadnak a felszabadulás után újjászervezett előadásait esténként hat-hétezer ember nézhette és nézte végig, s hogy ennek nyomán éppen az idén várják az egymilliomodik nézőt. A szabadtéri azonban nemcsak mennyiség, nemcsak a színházi méreteknek lenyűgöző nagysága, hanem minőség is: a színházcsinálásnak különleges minősége. A szegedi szabadtérin eddig tartott közel 200 előadásnak mindenekelőtt az a jelentősége, hogy — művelődéspolitikai elveinknek megfelelően — sikerült ezt a hatalmas színpadot a nép színházává tenni. Olyan tömegek gyönyörködhettek itt Madách drámájában, világhírű operaénekesek magas színvonalú produkciójában, szovjet balettremekművekben, akiknek egy része nemcsak magukat a műveket és az előadásokat, hanem talán még a színházat sem ismerte. Ráadásul a szabadtéri mindezt nem az igények leszállításával, hanem ellenkezőleg, a legmagasabb rendű művészettel valósította meg. Az ország színházává vált szegedi szabadtéri hatalmas utat tett meg a negyven év előtti szerény kezdetektől a máig. A jövőben nyilván — mint eddig is — sokat változik majd ennek a színháznak az arculata. De az alapelvek helyességét nem lehet kétségbe vonni. A következő negyven esztendőben is ezen az úton kell tehát járnia a csillagtetejű szegedi színháznak. Ma kezdődnek »Veszélyesde szép játék a szabadtéri játékok Forrai Gábor a Spartacus díszleteiről Ma, szombaton este nyolc órai kezdettel a szegedi dóm előtti színpadon Hacsaturján Spartacus című balettjének előadásával ünnepélyesen megkezdődnek az idei szabadtéri játékok. Az előadás rendező-koreográfusa Seregi László. Vezényel Pál Tamás. A díszleteket Forrai Gábor, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. A címszerepet Fülöp Viktor táncolja. A többi főszerepben többek között Kun Zsuzsát, Havas Ferencet, Sipeki Leventét és Szumrák Verát láthatja a közönség. A monumentális balett a mai premieren kívül még egyszer, holnap, vasárnap este kerül a közönség elé. A Játékok idei második bemutatója július 23-án, pénteken lesz. A húszesztendős Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmas címmel mutatja be jubileumi műsorát. Másnap, szombaton kerül sor az igen nagy érdeklődéssel várt idei operabemutatóra, Muszorgszkij Borisz Godunov című zenedrámájának előadására Augusztus 6-án Farkas Ferenc Csinom Palkó című daljátékának, 15-én pedig Illyés Gyula Dózsa György című drámájának premierjét láthatják majd a Dóm téri színpad közönsége. Kártyázó légionáriusok Színpadon a Spartacus A szegedi repülőtérről sietett a Dóm térre, a délutáni diszletpróbára. 47 esztendős. Két évtizede dolgozik az Operában, négy esztendeje vezető díszlettervező. A monumentális, nagy feladatok érdeklik. Szerény és egyáltalán nem bőbeszédű. Két nagy szenvedélye van: a repülés és a díszlettervezés. — Annak idején repülőnek készültem, a repülőakadédiát hagytam ott az Iparművészeti Főiskola kedvéért. Ám .hamarosan innen is búcsút vettem. 1950ben ugyanis eredményesen szerepeltem az Opera jeligés nyilvános díszlettervezési pályázatán, és ugyanitt ösztöndíjat kaptam. A repüléshez azonban ma sem vagyok hűtlen. Ez is és a díszlettervezés is bizonyos értelemben játék, s én nagyon szeretek játszani. Nyugodtan mondhatom, a két játék közül ez az utóbbi a művészi munka a veszélyesebb. Ehhez a repülés ad nekem fizikai és szellemi energiát. — A Spartacus szegedi bemutatójával kapcsolatban a legnehezebb feladatom az volt. hogy a színpadképet hozzákomponáljam a térhez. A Libanonban, a számunkra felejthetetlen baalbecki előadáson szerzett gazdag tapasztalatokat igyekeztem hasznosítani. A dómhoz, ehhez a furcsa stílusú templomhoz a Spartacus történetének idejét és helyszínét figyelembe véve nem lehetett egy meghatározott korstílust idéző színpadképet építeni. Festett díszlet nem állta volna meg a helyét. A Dóm tér sajátos hangü körengetegével még a leghatalmasabb díszletekkel sem lehet versenyre kelni. Csak alkalmazkodni lehet, élni az építészeti környezet adta lehetőségekkel. Erre törekedtem a baalbecki romváros szabadtéri színpadán és legutóbb idehaza Fertőrákoson. ahol a barlangszínház számára a Fidéiló színpadképét készítettem el. A Spartacus Dóm téri díszleteivel az építészeti környezet klinkerkultúrájához illő játékteret igyekeztem teremteni a drámai történet számára. Tudom, a közönség nemigen fogja „észre venni" a téglaszínű, geometrikus formájú, felületük kiképzését illetően szándékosan kemény, „kőszerű" díszleteket. így azonban figyelme teljes mértékben a sokkal fontosabb, az eszmei tartalmat kifejező színpadi játékra koncentrálódhat A produkció érdekében ez a legfontosabb. Ha így történik, elértem célomat. Csaplár Ferenc A professzorok ós a pedellus felébredtek hosszú téli álmukból. Már működik a téren a zenélőóira. . Első fecskék a diszletnriünkások voltak — még májusban. Aztán arrürvt kipakolták a jó szagú büfésorokat, melyek úgy szegélyezik a bejárat körüli aszfaltot, mint keresztfák a Spartacus színpadának hátsó lejtőjét, szóval amióta szemnek, szájnak ingere esténként odacsalogatja a környékbelieket, • sétálókat kíváncsiakat — isimét megváltozott a tér levegője. ' • Csütörtök estére megérkeztek a premier főszereplői, az Operaház balettegyüttese. A próbát mégis a zenekar kezdte. Pál Tamás dirigálásával először bújtak ki a Festő utcai „műteremből", rövid időre, éppen csak átolvasták Hacsaturján muzsikáját A szólistákat már zongoraszó várta, és kísérte végig a baletbművészek első ismerkedési estjét a dóniszínpaddal. — A Dózsa György kivételével valamennyi díszlet elkészült — nyugtázza fölszabadult sóhajjal Vastagh dómszínpadon a Spartacus Attila szcenikus. — A nagy előkészületei, előadásai folyapparátus miatt is szeren- nak. el ne felejtsék a már esésen alakult a műsor, hi- megbeszélteket. A poros udszen a Spartacus és az Ecse- var közepén pianíno, mögötri lakodalmas viszonylag te mikrofon, körülötte egygyorsan lemegy, díszleteit mást érik az emberek, vérszétszerelhetjük, s lesz hely beli tömegjelenet. Szinetár a másik három bemutató Miklós rendező nyugalomra kellékeinek. A Spartacus int. jó háromszázan hallgatvilágítását csütörtök hajnal- iák csendben, áhítattal: ra fejeztük be. _ NeiTi kérek jatekot, a A templom melletti asz- por miatt túizott lelkesedéstalosmuhely táján meg java- re sincs sziikség! Arra vi_ ban szögecseltek. Az egyik szont igen hogy mLndenki hamuszürke emelvenyen a jól jegyezze meg helyét — A zongora mellől is együtt (bal van szükség, hogy amíg a „comitia centuriata állig föl fegyverzett lándzsásai" ultiztak ... ós könyörgöm, óvatosan közlekedjenek, mert nincs korlát. Induljon a forradalmi W kép. Ha figyelmesen csinálA szerb torony mögött, a ják, ígérem, gyorsan végzünk, nem fog fájni. A kőkerítés tövében reneszánsz szoborminták bólintanak rá. közeli Tömörkény ginmázi um udvarán jó négy méter magas állványrendszer cölöplábai között hullámzik a tömeg. Kicsik, nagyok, statiszták, énekesek, szólisták — civilben. Egyelőre ideszoKözben ideát, a dómnál rult — a szó legszorosabb is indul a próba, immár értelmében — a Borisz stáb- teljes szereplőgárdával a ja, a kisegítő próbákra azért Spartacus. A hatalmas legSiflls József felvételei él a produkcióval Pál Tamás oldalt) térben csak mikrofonhangon konzultálhat Seregi László rendezió — a nézőtér fókuszában fölvert sátor mellől.— színpadi asszisztensével, Kaszás Ildikóval, a szereplökkel és a világítótoronnyal. Az első széksorokhoz kuporodó kíváncsi előlegkérőknek hamar kinyílik a műhelyajtó. — Próbáljatok megkapaszkodni a lejtön — hangzik az instrukció —, ma estére erösebb krétavonalat húzzatok középre. És lehetőleg olyan öltözetben maradjatok, amiben le mertek feküdni, ami t összepiszkolhattok, sót a fáklyák tüzében megégethettek. Kár lenne a kardigánokért! A prológ inkább a némajátékhoz hasonlított, de a trák lányok már zenére mozogtak. Fülöp Viktor embermagasan a többiek fölött, megfeszítve. Lábainál Spartacus felesége, Kun Zsuzsa mímeli Flavia átkait;.. N. L A Képcsarnok Vállalat Tiszai tájak címmel megrendezett és tegnap, pénteken megnyílt szegedi képzőművészeti bemutatója — érzéseim szerint — azt iparkodik látható jegyekkel iga.-, zolni, hogy ma úgy lehetséges — es szükséges — modern formai vívmányokat alkalmaznia a művésznek, hogy nép- és tájszeretetét, a szűkebb hazához történő érzelmi kapcsolódását fenntartás nélkül kifejezheti velük. Ma már éppoly anakronisztikus a „bugrisság", a ..mucsaiság" vádjával illetni nagyképűsködve a zaimatosan tájjellegű művészetet, mint az elmélyülten korszerű kísérletezés megnyilvánulásaira az „antírealista", „formalista" címkéket ráragasztani. Minden azon múlik ugyanis, hogy a kérdéses mű — képes-e alkotással esszenciálódni — vagy csupán a rutin ügyeskedéséről, a piacra dolgozás nem éppen rokonszenves szempontjairól van-e szó. Az, persze, természetes szándéka a Képcsarnok Vállalatnak, hogy nem csupán gyönyörködtetni akarja a látogatót, hanem el is akarja adni a kiállított képeket. Csak az a kérdés: érdemes-e ezeket az alkotásokat megvenni? Meggyőződésünk szerint, a zömét — igen. Tagadhatatlan, akad a teremben néhány közepes mű is. A kiállítás összképe azonban megnyugtató: az ihlet áhítatában fogant alkotásokról van itt — nagyrészt — szó. A kiállító művészek nem modernkedtek öncélúan, nem puszta technikai rutinnal, üres ügyeskedéssel s külsődleges fogások alkalmazásával festették. Elmélyültségről, gondolatiságról, érzelmi telítettségről vall a művek jó része. Épp ezért rokonszenves az összkép. S a teremben lelhető művek akkor is összecsendülnek valamiképp, ha — §z első pillantásra is észlelhetően — a művészi elvonatkoztatás más és' más fázisán állanak meg az alkotók. Nem is lehet ép értelemmel azt kívánnunk, hogy például az 1902-ben született Uitz Bélaés Radnay-tanítvány Vért Emil, a bensőséges kifejezésmód, a sajátosan kimunkált színvilág mestere ugyanolyan modorban fessen, mint például az igen rokonszenves, mély emberszeretetről és misztikumba hajló szemléletről tanúskodó Patay László, aki láthatóan mind az öregség, mind a fiatalság sajátom problémáit magas rendű művészetté képes érlelni. Nem kell szégyenkeznünk közvetlen földijeink festményeit illetően sem: Kurucz D. István itt látható művei méltó módon reprezentálják a Vásárhelyhez kötődő művész egyéni stílusát és látását: a népi realizmus és a dekoratív summázás mesteri ötvözését. Fontos Sándor nép- és tájszeretetet sugalló, szívvel festett gyönyörű fűzfái híven közvetítik azt a balladás megrendültséget, mely csak az ő képeinek sajátja. A fiatal Nóvák András gondolatgazdag művét ugyancsak jólesik a falon látnunk. Kár. hogy több, arra érdemes szegedi és vásárhelyi festőnk műve kimaradt ebből az igazán „testükre szabott" kiállításból. A tiszai tájat illetően még sok, itt dolgozó kiállító művészünknek lett volna értékes mondandója. Dér Endre Régi könyvek kiállítása A Somogyi-könyvtár régi könyveiből nyílik kiállítás ma, szombaton délben, a könyvtár olvasótermében. A 90 éves gyűjtemény legértékesebb darabjait Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át az érdeklődőknek. Fülöp Viktor (középen) Spartacus „asszóját" gyakorolja Tiszai tájak