Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

m&G wnwlüt ewestH.j^ma DELMAGYARORSZAG MAGYAR S Z OCIAL I S T A M U N K Á S P A RT i A Pj A 61. évfolyam, 167. szám •971. július 17., s z o mbat Ara­80 fillér Nyers Rezső az ünnepi megnyitón — Ma adják át a vásár díjait Ahogyan az már lenni szokott, az utolsó éjszaka minden a helyére került. Tegnap délelőtt igazán pél­dás renddel, tisztesaggal, megnyerően dekoratív kül­sővel várta a Szegedi Ipari Vásár az ünnepélyes meg­nyitó vendégeit: tarsadalmi és gazdasági életünk veze­tőit. ipari és kereskedelmi szakembereket, a kiállító hazai és külföldi vattaiatok képviselőit. \ A szeged? ünnepi hetei! e jelentős eseményét megtisz­telte érdeklődésével Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára is,,. Először a városi pártbizott­ságra látogatott, ghoi a me­gyei és a városi pártbizott­ság és tanács vezetői kö­szöntötték, majd velük együtt vett részt a vásár megnyitásán. Ott volt dr. Komócsin Mihály, a Csong­rád megyei tanács elnökei dr. Ágoston József és Sza­bó Sándor, a megyei párt­bizottság titkárai-; Sípos Séza. a Szeged városi párt­bizottság első titkára. dr. Biczó György, Szeged me­gyei város tanácsának elnö­ke, dr. Varga Dezső, a vá­rosi pártbizottság titkára. A megnyitó ünnepségen dr. Biczó György mondott beszédet Egyebek között el­mondotta, hogv tavaly a vá­sár kapuzárásakor a kiállí­tók kérték, a szakemberek helyeselték a javaslatot, hogv a jövőben nagyobb te­rületen/ rendezzük meg Sze­geden az ipar. a kereskede­lem és a fogyasztók nyári találkozóját. Ezt az igényt tartotta szem előtt a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga. amikor létrehozta a Sze­gedi Ipari Vásár új szerve­zeti formáját, s kijelölte a [Félévi mérleg Az építőipar főbb lakait adott át Nagy feladatok a* év végéig Az Építésügyi és Város- A lakosság építőanyag-elláS fejlesztési Minisztérium elő- tásában kedvező, hogy fala­zetes, első félévi ' mérlege zöanyagból majdnem tíz szá­Siflis Jo/.sef falvétele Biczó György megnyitja a vásárt. A képen bálról jobbra az első sorbáné dr. Komócsin Mihály, Szabó Sándor, Nyers Rezső. Sípos Géza és Fődi Vilmos, a vásár igazgatója tatót. Délben a városi tanács és a vásár igazgatósága fo­gadást adott a kiállítók tisz­teletére a Tisza szállóban. Itt dr. Biczó György mon­dott pohárköszöntőt. A vásárt TG óra után a közönség vette birtokába. Már az első napon is nagy volt. az érdeklődés a bemu­tató iránt. A vásár mai fon­tos eseménye lesz a díjak átadása, vásár végleges helyét. Sok helye volt már Szegeden az ipari vásárnak, kiállításnak. Ugy véljük, most megtalál­tuk a véglegeset. Az idei Szegedi Ipari Vásár új he­lyén, itt a Marx téren még magán viseli az ideiglenes­ség jegyeit, de mar készül­nek a tervek és • hisszük, hogy a vállalatok összefogár sával a következő, az 1U73. év vasart már még jobb- kö­rülmények között rendez­hetjük meg. A tanácselnök ünnepi megnyitójában befejezésül köszönetet mondott a kiállí­tás szervezésében közremű­ködő vállalatoknak, a tech­nikai kivitelezest végző dol­gozóknak, majd a vendégek körsétát tettek a vásáron. Nvers Rezső számos válla­lat pavilonjában, eszmecse­rét folytatott gazdasági szakemberekkel. ~ igazgatók­kal. nagy érdeklődéssel • és ügyeiemmel kisérte a betnu­Nyers Rezsőt II szegedi vásár jól szolgálja az ipar, a kereskedelem és fogyasztók érdekeit Nvers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára a Szegedi Iparj Vásár megtekintése után válaszolt lapunk munkatársának az ipari bemutatóval kapcsola­tos kérdéseire. Több nagy vidéki varo­sunkban felújították az ipari kiállítások és vásá­rok hagyományát. Nyers elvtárs véleménye szerint mi a népgazdasági jelen­tőségük ezeknek a vásá­roknak, és miként töltik be szerepüket a gazdaság­irányítás mai rendszeré­ben? — Feltették nekem a láto­gatás során is azt a kérdést, hogy mi a véleményem a vidéki vásárokról: helyeslem vagy ellenzem? Helyeslem, mert a gazdasági élet szük­séges. nélkülözhetetlen ré­szének tartom. Azt hiszem, helytelenül gondolkodnánk, ha úgy vélekednénk, hogy a mai modern világ, a gyors műszaki, technikai fejlődés, amely kicserélte a termelő­eszközöket. megváltoztatta a termelés technikáját és a szocializmusban a társadal­mi -viszonyokat is — a ke­reskedelmi érintkezés ha­gyományos formáit, a vásá­rokat feleslegessé tenné. A régi móöon azonban már nem lehet rendezni vásá­rokat. Homályosan emlék­szem egy 25 év előtti szege­di élményemre: impozáns kisipari, kézműipari vásár volt, rengeteg áruval, ren­geteg emberrel. Nagy társa­dalmi esemény, forgatag, minden volt azon. tehát le­nyűgöző vásár volt, de ez a forma kiment a divatból. Modern változatban viszont szükségesek ezek a vásárok. Azt hiszem, hogy a műszaki­technikai fejlődés is éppen szükségessé teszi, mert rend­kívül gyorsan változtatja az anvagokat, amiből a terme­lők dolgoznak, amit a fo­gyasztó használ, s ezeket meg kell ismerni; Az új anyagokból űj termékek ké­szülnek. s ezek a termékek a gyorsan fejlődő iparágak­ban kétévente-három­évente teljesen kicserélőd­nek. Ezekkel meg kell is­merkedniük a kereskedők­nek. a fogyasztóknak és a termelőknek egyaránt. Es mindezt nem lehet csak Budapesten elérni. Ezért ha ésszerű és okos dolog • vásárt rendezni Budapesten, s osz­szekapcsolni ily módon a termelést, a kereskedelmet és a fogyasztást — akkor ésszerű ez a vidéki váro­sokban is. Ezzel nem lehet menlevelet adni mindenféle elhamarkodott kezdeménye­zésnek az országban, de jó vásárra igen is szükség van. a gazdaságirányítás mai rendszerében még inkább, mint korábban. Nekünk egyre jobban kell keresked­nünk ahhoz, hogy egyre jobban termelhessünk. És a jó. a korszerű kereskedés fe­lé elindultunk már. és jó úton haladunk, de még fél­úton vagyunk. — Ebben a vidéki vásá­rok közt a szegedi vásár is sokat segít. A szegcdi vásár és kiál­lítás elsősorban a fogyasz­tási cikkek bemutatója. A látottak alapján miként itéli meg Nyers elvtárs: megfelel-e ennek a rendel­tetésének: jól szolgálja-e az ipar és a vásárlók kap­csolatának ügyét? — A fogyasztási és köz­szükségleti cikkek bemutató­ja az ipar és a vásárlók kapcsolatának hasznosságát bizonyítja. A szegedi vásár megfelel ennek a követel­ménynek. Nagyon • áttekint­hető, nincs agyonzsúfolva termekkel. tehát a la­togató el tud igazodni benne. Propaganda ere­jét azonban még növelni kell. A fogyasztókat árak­ról. beszerzési lehetőségek­ről, még bizonyos fokig hasz­nálati módról is — új ter­mékeknél különösképpen — jobban kell tájékoztatni a mainál is. Annnál is job­ban, mint amit itt láttunk. Itt még van javítani való, de egyébként nagyon jól megrendezett vásár ez. és tényleg azokat a termékeket mutatta és mutatja be. ame­lyek újak. amelyekre fel kell hívni a fogyasztó fi­gyelmét, hiszen vagy telje­sen új termékek, vagy vá­lasztékukban, formájukban újak. vagy a tömeggyártás­ban újak. Ezt nagyon pozi­tívnak tartom a Szegedi Ipari Vásáron. Gondolom, egyre jobban fel kell majd használni ezt a vásárt arra is, hogy az ipar és a keres­kedelem helyi, tehát Csong­rád megyei dialógusának is a színhelye legyen, és a ter­melők hassanak a kereske­dőkre. a kereskedők pedig visszahassanak a termelésre. Ma még bizonyos esetekben kicsit véletlenszerű a kap­csolat » helyi kereskedelem és mondjuk az itt megjelenő ipari termelők között. — A kiállítás helyszíné­hez csak gratulálni tudok. Jól választóit, centrális hely, és ha itt két évente meg­(Folytatás a 3. oldalon.) szerint az ÉVM-vállalatok a tervezettnél lényegesen "na­gyobb ütemben növelték ter­melésüket. s 118 számlák­kal több építési feladatot tel­jesítettek, mint múlt év el­ső felében. A lakásépítő EVM-vállala­tok az év első hat hónapjá­ban 10 665 új otthont adtak át, s így 27,9 százalékkal több lakás munkálatait fejezték be, mint múlt év első felében. Az idei lakásátadási felada­tok nagyobb része azonban még hátra van. Az év végéig csaknem 20 ezer új lakás építését kell befejezniük az országban. A minisztérium építő­anyag- és szerkezetgyártó vállalatai mintegy 409 millió forint értékű termékkel gyártottak többet, mint múlt év első hat hónapjában. A növekedés üteme azonban elmaradt az építőipari ter­meléstől. Az építőanyag- és szerke­zetgyártó ipar 5.9 száza­lékkal bővítette termelését. tehát a fejlődés csak fíle annyi, mint az építőiparban. zalékkal bővítették a terme­lést. s így csaknem 90 mil­lió kisméretű téglának meg­felelő falazóanyaggal többet szállíthatnak az építkezések­re. (MTI) Négyhatalmi taláfkozo Pénteken 24. találkozójá­ra ült össze Nyugat-Berlin­ben a négy nagyhatalom képviselője, hogy folytassák a nyugat-berlini kérdésről 1970 márciusában megkez­dett tanácskozasaikat. A ta-J Iái Hozón Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió, berlini nagy­követe. Kenneth Rush. az Egyesült Államok, Roger Jackling. Nagy-Britannia és Jean Sauvagnargues, Fran­ciaország bonni nagykövete vett részt. A tanácskozáson Pjotr Abraszimov elnökölt. Országos hagymatermesztési tanácskozás Makón Dicséretre méltó kezdemé­nyezésként lehet elkönyvelni ' a Magyar Agrártudományi Egyesület Csongrád megyei Szervezetének, hogy orszá­gos tanácskozás kertében tűzte napirendre az étkezé­si és a dughagyma termelé­sével kapcsolatos égető problémákat,. A jó szándék azonban nem párosult a tartalmi értékkel, mert - az egész tanácskozáson a ter­melési, növényvédelmi, gyomirtási módszerek kifor­ratlanságát taglalták a szak­emberek. Szó volt különböző kísérleti: gyakorlati tapasz­talatokról. de a résztvevők igen gyakran egymást cáfol­gatták, érzékeltetvén, hogy nincs még biztonságos útja a hagymakultúra továbbfej­lesztésének. Amint bevezető előadásá­ban dr. Fazekas Lajos kan­didátus, a Csongrád megyei /tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője elmondotta, indo­kolt napirenden tartani a I hagyma kérdést, mert jelen­' leg öt megye termel vörös­hagymát 20 ezer holdon, amiből 39 százalék Csongrád megye részesedése. Sajnos országosan csökkennek a hozamok, nálunk 1967-ben 102 mázsa, egy évre rá 101, majd 1969-ben 94 és tavaly 72 mázsa volt az átlagho­zam. A minőség is sokat romlott a szinte meggátol­hatatlanul pusztító régi és új növényi betegségek mi­att. Ezért kell tehát véglege­sen megteremteni a terme­lési biztonságot a jó fajták, a gazdaságos termeléstech­nika és a biztonságos nö­vényvédelem útján. A jelen­legi helyzetben mind több külföldi ország „veri meg" a makói és egyáltalán a ho­ni hagymát a világpiacon, amit nem lehet egyszerűen elkönyvelni. Több neves kutató, közöt­tük dr. Bognár Sándor tan­székvezető egyetemi tanár, Vajda János, a Szegedi Ga­bonatermesztési Kutató In­tézet tudományos munka­társa tájékoztatta az ország nagyobb hagymatermelő szö­vetkezeteinek képviselőit a kutatások eredmenyeirol, Binecz János, a makói Űttö­ro Tsz elnöke is elmondotta, hogy a gazdaság 100 holdon folytat kísérleteket, többek között a szórt vetésű vörös­hagymával, és a makói szö­vetkezetek élen járnak az új technika alkalmazásab&n, Sajnos sem a növényvédel­mi szolgalat, sem a kutató­intézetek nem tudnak olyan módszereket közreadni, ame­lyek sikerét szavatolnák, így az árutermelési céllal megalakult termelőszövet­kezetek kénytelenek külön­böző kísérletekbe bocsátkoz­ni, a kutatók, kísérletekzők által kidolgozott technológia nagyüzemi alkalmazása he­lyett. A tanácskozáson. ismétel­ten központi problémaként szerepelt, hogy a növényvé­delem nem ismeri a kóroko­zók fontos életfolyamatait, biológiai tulajdonságait, igy nem is lehet szó megfelelő hatékonyságú kémiai véde­kezésről. Fokozni kell tehát az alapkutatásokat és utána pontos receptet adni a kul­túra vegyszeres gyomirtásá­hoz, a kártevők elleni véde­lemhez. T. i.

Next

/
Thumbnails
Contents