Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-11 / 136. szám

57 PÉNTEK, 1971. JÚNIUS M. Ülést tartott a KISZ Csongrád megyei bizottsága A KISZ agitációs munká­jának Csongrád megyei helyzetéről és fejlesztési fel­adatairól tanácskozott teg­nap, csütörtökön délelőtt az Ifjúsági Házban a KISZ Csongrád megyei bizottsága. Szögi Bélának, a KISZ KB tagjának a KISZ Csongrád megyei bizottsága első tit­kárának köszöntő szava után, Mari Kálmán, a bi­zottság titkára mondott ki­egészítő szavakat az írásos előterjesztéshez. Mind a tényekben és cél­kitűzésekben gazdag beszá­moló, mind pedig a szóbeli kiegészítés meggyőzte a bi­zottság tagjait arról, hogy eredményes agitációs mun­kát fejtettek ki a KISZ szervei és szervezetei az el­múlt évek során. Az eredmények között megemlíthető az Ifjúsági Figyelő című kiadvány NAPI KISLEXIKON az automati­zálásról Azokat a műszaki al­kotasokat, amelyek ön­működően elvégeznek bi­zonyos előre meghatá­rozott műveleteket (ezek irányulhatnak közvetle­nül az anyagi természet­re, de pl. logikai felada­tokra is), és közben bi­zonyos döntések megho­zatalára is alkalmasak, automatának nevezzük. Egy „közönséges" esz­tergapad nem tekinthető automatának; ha viszont összekötjük egy prog­ramvezérlésű berende­zéssel, amely lyukszala­gon tárolt program alapján automatikusan legyártja a munkadara­bot, 'akkor ezt a két részből összekapcsolt rendszert már nevezhet­jük automatának. # Feladata? Az automatizálásnak az a feladata, hogy az ember által az iparban végzett irányító mun­kát önműködő gépi fo­lyamatokkal, az automa­tákkal helyettesítse. Ez­zel a gyártás hosszabb távon olcsóbbá, jobbá válik, és mindenképpen gyorsabbá. Ezt a célt teljes vagy részleges automatikus Irányítással érjük el, amely vagy ve­zérléstechnikai (ebben a folyamatban nem hat vissza a vezérlésre, vagyis egy-egy ellenőrző mérés hatására legfel­jebb leáll a folyamat, de a vezérlő program vál­toztatni nem tud), vagy pedig szabályozástechni­kai folyamatokat foglal magába (amelyben a ve­zérlő program alkalmas a minőségi követelmény betartatására.) Mind a vezérlő, mind pedig a szabályozó műveleteket műszerek végzik és el­lenőrzik, amelyben igen fontos szerep jut az elektronikának. Tendenciája? Az automatikus irá­nyítás tehát emberi erő nélkül létrehoz, fenntart, megváltoztat vagy meg­szüntet valamilyen mű­szaki folyamatot a ter­vező által megszabott program szerint. Az automatizálás társadalmi hatásai egyelőre még be­láthatatlanok. Tenden­ciáját azonban a legha­tározottabban pozitívnak kell ítélnünk, amely ér­telmében a műszaki be­rendezések egyre inkább átveszik az embertől a nehéz fizikai és rutin szellemi munkát igénylő feladatok elvégzését. rendszeres megjelentetése és számos új, tomegpolltikat rendezvény hatásos meg­szervezése. Ez utóbbiak kö­zül különösen a „Vádoljuk az impeprializmust" elneve­zésű akció bizonyult jó agi­tációs formának. Csongrád megye fiataljai­nak tájékoztatása és meg­győzése azonban nem eléggé folyamatos; a cél: megszün­tetni a kampányszerűséget. Ugyancsak növelni kell a hazafias és internacionalista nevelés hatásfokát is. Törté­nelmi hagyományaink erő­teljesebb ápolására különö­sen jó alkalmat ad a pusz­taszeri emlékhely feltárása és kialakítása, amelyben a KISZ-szervezetek is részt vesznek. Az agitációs munka to­vábbi feladatai között sze­repel az, hogy a KISZ me­gyei küldöttértekezletére. „Adatok, tények" címmel külön kiadványt jelentet meg a KISZ Csongrád megyei bizottsága. Ez a gyűjtemény részletesen beszámol majd a védnökségek és egyéb ter­melést segítő akciók, társa­dalmi munkavállalások eredményeiről, értékéről. Ugyancsak az agitációs tevékenység középpontjában áll majd a most készülő Ifjúsági Törvény megismer­tetése és feldolgozása. Ebbe az ősszel kezdődő munkába a tervek szerint bevonják majd a József Attila Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudományi Karának KISZ-bizottságát és számos fiatal gyakorló jogászt. A KISZ Csongrád megyei bizottságának ülésén számos hozzászóló mondta el véle­ményét, többek között dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának osztályvezetője is. A felszólalók hangoztat­ták hogy az eddiginél szen­vedélyesebb agitációra van szükség s ugyancsak jobban figyelembe kell venni a kü­lönböző ifjúsági csoportok, rétegek sajátosságait is. Az érzelmi hatás fokozására élményt adó szituációkat kell teremteni. Az eddig is közreadót tájékoztató, agita­tív fórumokat — így a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának Ifjúsági Figye­lőjét — még tartalmasabbá kell tenni, hogy igazán jó segítői legyenek az ifjúság nevelésének. A KISZ Csongrád megyei bizottságja az előterjesztést elfogadta. Második napirendi pont­ként a második félévi ülés­tervek programja szerepelt a bizottság ülésén. A Duna-medence I Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián a nemzetközi öntözési bizott­ság (ICID) rendezésében ta­nácskozást tartottak a Duna­völgyi országok képviselői. Bogárdi János akadémikus megnyitója után megbeszél­ték a Duna-medence vízvé­delmi sajátosságait, s a ma­gyar szakemberek ismertet­ték a hazai árvíz- és belvíz­védelmi intézkedéseket. A pesti tanácskozás az ICID idei londoni kongresz­szusának előkészítő ülése volt. Export matyó földről A mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet határ­idő előtt teljesítette külföl­di partnerei megrendelését, és csütörtökön útnak indí­totta a2 első félév utolsó exportszállítmányát. A matyó asszonyok mun­káit az idén tizenhét or­szágba exportálják. Eddig tizennyolcmillió forint ér­tékben szállítottak többek között a Szovjetunióba, Svájcba, Japánba, Ausztrá­liába, valamint a skandináv államokba matyó mintákkal kivarrott női ruhaneműket, hímzett falvédőket. Felvilágosítás? Felvilágosítás vagy tájé­koztatás testvérek közt is valami olyast jelent, hogy az egyik fél a másikat infor­málja valamiről. Egy ese­ményről, annak mikéntjé­ről, és így tovább. Ilyenkor valóban tájékoztatásról, fel­világosításról beszélhetünk És ha ennek ellenkezőjéről van szó? Vajon nevezhet­jük-e azt felsötétítésnek? Magam nem tudom eldön­teni e problémát, így hát né­hány adalék kíséretében közreadom, hátha másnak sikerüL Két, lényegében azonos dologról van szó. Az egyik: a napokban megírtuk, hogy a MÁV tájékoztatója sze­rint az étkezőkocsikat rövi­desen a máshol nagy nép­szerűségnek örvendő biszt­rókocsikkal váltják fel. Ez­zel szemben a bisztrókocsik még csak az ígéretekben él­nek, a csere viszont valóság. A régi-régi büfékocsik ke­rültek az étkezők helyére. Es a hét első napjaira már az is „elfogyott". A reggeli gyorsra legalábbis már nem futotta. A másik dolog sem ke­vésbé érdekes. Megírtuk: a kedd délutáni gyors, Pestről jövet, több mint két órát késett. Az állomás felvilá­gosító szolgálata szerint en­nek oka, hogy a Nyugati­ban nem tudtak időben mozdonyt kapcsolni a vonat elé. Aztán kiderült, hogy volt mozdony, csak éppen Pest után nem sokkal el­romlott, és a vonat veszleg­lésre kényszerült. Ezért ké­sett. Alaposan felvilágosítot­tak, azaz talántán „felsöté­títettek" bennünket. Meg­van ! Ezt a magyar nyelv tudja egyszerűbben is mon­dani. Valahogy így: felültet­tek! És, sajna, nem az új bisztrókocsira. Sz. I. f, M ű tő,,-aszf a I ton A tér innenső oldaláról csak néhány vastraverz árulkodik arról, hogy odaát serény munka folyik. A ha­talmas nézőtéri lelátó mö­gött, a tiszai oldalon hosz­szú sávban pakoltak ki az aszfaltra azok a díszletké­szítők, akik már hosszú évek óta először veszik bir­tokba a szegedi szabadtéri játékok színhelyét; asztalo­sok, díszletfestők és varrók. Meg a szomszédos Tömör­kény gimnázium képző- és iparművészeti tagozatának tanulói, idén 13-an„ zömmel lányok, akik szakmájukhoz híven rajzolnak, festenek, kasíroznak. Az asztalosak május közepétől rendezked­tek be a templom mögötti szellős műhelybe, a festők két héttel később érkeztek. Az első fecskék máris nya­rat csináltak a téren. Az akadályfutók érzékeny­ségével közlekedtem a vász­nak, lécek fölött, s gyorsan ismerősökre bukkantam. Kolonits József, aki a játé­kok első éveitől idekéri nyá­ri szabadságát az asztalos­műhelybe és Sándor Lajos díszlettervező — aki már ta­valy is részt vállalt az elő­készületekből — egybehang­zóan állítja: a szabadtéri történetében ekkora díszlet­kapacitással még nem dol­goztak. — Pillanatnyilag a Borisz Godunov és a Spartacus színpadképén munkálko­dunk, július derekára keü elkészülnünk velük — mu­tat körül Sándor Lajos, majd a nagyobb nyomaték kedvéért kiteríti az asztal­nyi nagyságú rajzolt-festett terveket. A Borisz három tagolású, 27 méter széles színpadának az alapsíktól számított leg­nagyobb magassága úgy 14 méter, s csupán a középre kerülő ikonosztéizon 32 fi­gurát helyeznek el. Egy négyzetkilométernyi felüle­tet munkálnak meg, 5—6 kiló aranyfóliát, 10—15 kiló poraranyat, 10—12 köbmé­ter fát használnak fel hoz­zá. Méreteiben nem marad le mögötte a Spartacus egyetlen színpadalapképre komponált díszletapparátusa sem, mely ugyancsak ezer négyzetméternyi felületet és úgy 8—10 köbméter fát igényel. A szabadtéri műszak te­hát teljes gőzzel tart a Dóm téren. A templom előtti színpad magaslatáról érkező elé egy szuperméretű műtő­asztal — vagy stílszerűen műtőasztalt — tárul, s hogy az operáció miként sikerül, csak bő egy hónap múltán, Készülnek a díszletek a premieren derül ki. Ad­digra azoniban mások is ér­keznek még, számtalan somogyi Károlyné felvételei .konzíliumot" tartanak. Mint máskor rendesen ... N. I. Reménykedők A tudomány a legutóbbi Időkben megállapította, hogy a család az egyén számára neurotikus környezetet je­lent. Továbbá azt is megál­lapította, hogy ha az em­bernek vagy az állatnak nincs elegendő helye az élethez, vagyis ha túlzsúfolt körülmények között él, min­denféle veszedelmes nyava­lya támadja meg. Rényi Ta­más új filmje ezekre a tu­dományos igazságokra épül. Azzal a variációval, hogy a túlzsúfoltságot ő lakáshiány­nak nevezi, s ezzel, az új tudományos igazságot a mai magyar valóságba helyezi. A család is sajátos változat­ban jelenik meg a filmben. A rendező olyan embereket zsúfol össze egy lebontásra Primőrszezon után Befejeződött a primőrszezon, júniussal beköszöntött a nyár a piacokra és a Zöldért-boltokba. Van elég fejes- és kelkáposzta, karalábé, karfiol és zöldborsó, s néhány napja tovább bővült a választék főzőtökkel és zöldbabbal is. Ezek mellett vitamindús salátát, zöldpaprikát, s a melegágyi mel­lett már szabadföldi uborkát is vásárolhatnak a háziasszo­nyok. ítélt rozoga ház egyetlen lakásában, akiket csak la­kásszerzési ösztönük tart együtt. Mi jön össze ebből a ke­verékből? Amolyan Szabó család féle história, amely­ben mindenből van egy ke­vés a vígjátékból, a komé­diából és a szatírából is. De sajnos egyikből sem elegen­dő. S ami. még ennél a mű­faji bizonytalanságnál is fontosabb. a valóságból sincs benne sok. Mintha a ren­dező azt hinné, hogy a vígjáték műfaja feltétlenül együtt jár a téma bagatell!­zálásával. Olyanformán ke­zeli a konfluktusokat. mint a rádió Szabó családjának szerzői. Kissé az idill szint­jén: lebegteti. felemeli a földről, a valóságról. Valójában csak egyetlen részlet, a befejezés érdemel elismerést. Ha az egész film a lezárás tónusában fogant volna, a Remenykedökhöz szívből gratulálhatnánk. Itt Ugyanis az történik, hogy a film szereplői, az egyet­len lakásban összezsúfoló­dott kilenc ember, hogy va­lamiképpen mégiscsak se­gítsen magán, kétségbeesé­sében felgyújtja a lakást, s ezután beköltözik egy modern lakótelep — kétszo­bás lakásába. Igazi vígjáték csattanó, szellemes, szati­rikus befejezés ez. A hajdanvaló időkiben a filmek legfontosabb alkotó­ja a forgatókönyv-Író volt. A rendezőnek nem volt más dolga mint képre vinni az író szövegét. Napjainkban az úgynevezett rendezői fil­mek divatosak. Ezekben a rendező a legfontosabb, ö írja a forgatókönyvet, de nem az a lényeg mert a végleges forma a szó szoros értelmében forgatás közben alakul ki. Nálunk született egy még ennél is újabb filmtípus: az úgynevezett színészi film. A Reményke­dők is közéjük tartozik. Ezekben a filmekben nem az író, sőt mégcsak nem is a rendező a legfontosabb alkotó, hanem a színész. A Reménykedőket is ők csi­nálták. Az ő jókedvű komé­diázásuk tartja életben a konstrukciót, kirobbanó já­tékuk mozgási energiávaí tölti fel a cselekményt E!L sösorban Tolnay Klára, Kállai Ferenc, Bárdi György és Garas Dezső já­téka. 0. b

Next

/
Thumbnails
Contents