Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-06 / 132. szám

YABARNAF, 1971. JÜNTtJS K A korszerű vezetésről A vezető formálásának .:''. './•• I prt.".'' a. j fc szintjei Az „antishow Egy újabb nyugati bolondság v i . A rewtd fsIMtaftfet . NUOAUlW rllátásirx .négy uuud mtiy véfbci u tikoUü tanulmányok, * tapv»s£t*UUíírTOH a? OfyénlsJt kialakítása es a téliem ma(sallártl(tása során. A három uuibbl (áala a vállalatok Kereteiben válásul mej: etekben naiy saerepe van a vállalatokban kialakult veretest stílusnak - trja a Revua 7t. cimd caehutovák lap. A veaetési módszerek és a vezetési stílus tökéletesebbé tétele napjainkban minden fejlett ipari országban elvá- lasztímtatlanul összefügg a .vezető dolgozo modelljének • állandó tókeletesitésével. A , korszerű ' vezetési stílus kí•iakj'tasa (éppen úgy. mint « felnőttek modem pedagó. giája). az emberek állandó tökéletesedésének lehetőse' Beiből és az emberekbe ve•• tett bizalomból indul tó. A vezető dolgozók modelljének kialakítása során félmerülő nehézségek általában a következő kérdés megoldása során jelennek meg? „Miként tehet az embert, léci tulajdonságainak halina na által determinált, úgy .formálni, fejleszteni és tökéletesebbé tenni, hogy állandóan fejlődjék?" „A négy szint" ,. A szakirodalomban sok elméleti fejtegetés jelent meg •e -tárgyban. A professzorrá fia különféle módszerei mellett találkozhatunlk a matematikai statisztika bonyolult eljárásaival is. 1969-ben bukkant fel a külföldi szakirodalomban (elsősorban Franciaországban) egy érdekes modell, ,,a vezető dol< goaók forma tasa nak négy yttintje" elnevezéssek , Az .első. szint;. Az . általa " hos ismeretek elsajátítását 'képviseli, amelyet a modell sserzöje (O. . Gelinler) „foitüializáU"' szintnek nevez, mivel az ember nevelési fo' lyamatának viszonylag objektíven mérhető, programozható es egyidejűleg vizsgákkal ellenőrizhető része. A szakma folytatása sarán a . nevelést további ciklusos oktatás biztosítja, előadások, szakmai gyakorlatok, On' képzés útján, esetleg tanácsadók bevonásával. Ennek ' tartalma a dolgozók külön- böző szakmai érdeklődésére tekintettél, rendkívül változatáé lehet. E szint sokrétűsége folytán a bürokratikus veaetési stílus képviselői az is/kolai képzettséget tekintették a vezető személyes minősítése egyetlen alapjá• nak, és a megismerési folyamat egyéb részelnek jelentőséget lebecsülték. A második szint: A szakmai tapasztalatok megszer• résének szakasza. A dolgozók hasznos elet- es munkatapasztalatokat elsősorban azzal szerezhetnek, hogy több munkahelyen is megfordulnak, főleg ott, ahol meghatározott vezetési stílust tanulmányozhatnak. A gyakorlati tapasztalatok formális iskolai típusú vizsgák útján nem mérhetők le;ezek értékét a teljesítmények mutatják. , A tapasztalatszerzésben veszélyt jelent, hagy egyes vállalatok (szervezetek), a .dolgozókat arra nevelik, hogy a hagyományos empirizmusnak adjanak előnyt a valóság módszeres elemzésével széniben, és a dolgozókat konzervativizmusra ne. vélik. Megállapítható, hogy . a modern ipari társadalomban a formalizált ismereteknek (az. első szintnek), mind nagyobb jelentősége van, míg az empirikus tapasztalatok jelentősége járulékos. •A' harmadik szánt: Itt alakul ki a vezető dolgozók vezetői magatartása. 0. Gelinier e magatartást a jövedelmezőség példáján szemKáb f)^e.hú.v>nlitatt dolgozó ugyanolyan iskolai és gyakorlati szakmai képzettséggel rendelkezik Mindketten ismerik meg az iskolából a jövedelmezőség technikai vonatkozásait, de a gyakorlati munkában mindegyik különböző jelentéseget tulajdonit e kritériumnak. Az egyik számára konvencionális paraméter, méghozzá csak egy a paraméterek halmazából, míg a másak részére olyan, alapkritérium, amely a döntési folyamatok központjában áll. Ebben a fázisban kell a dolgozót arra nevelni, hogy személyi céljaiban azonosuljon a vállalat céljaival. Itt is fennáll az a veszély, hogy sok vállalat arra neveli jövendő vezetőit, hogy bizonyos „voluntarizrr>us''-nak adjon előnyt a tények objektív elemzésével szemben. A negyedik szint: Ez a személyi profil kialakítási szintje a személyi érettség, az emberi energia mozgósításának szakasza. Az előbbiektől abban különbözik, hogy ebben nemcsak azok az ertékek és kritériumok érvényesülnek, amelyekre a döntések támaszkodnak, ha- , nem a fegyelem és a személyi magatartás problémái is. Nem szabad, hogy az a vezető dolgozó, aki jó átlagot ért el a három előző szinten, saját egocentrizmusának rabjává váljék, sőt tudnia kell gazdálkodnia saját energiájával úgy, hogv azt ott hasznosítsa, ahol hozzájárulhat a vállalati munka hatékonyabbá tételéhez. Személyes tulajdonságok A korszerű vállalatvezetés megköveteli, hogy a vezető olyan személyes tulajdonságokkal rendelkezzék, mint: — ésszerű gazdaikodas a zajét időalappal. — képesség arra. hogy uralkodjék idegrendszarén, külső megjelenésen es viselkedésen. — alkalmazkodjék a körülményekhez, e* tudjon együttműködni, küzdje le egocentrizmusát és az együttműködésben ne ..kiszolgálást", hanem a fejlődés egyik feltételét Lassa, — fogadja el a vállalati fegyelmet, de legyen alkalmas a csoportban élésre is, — tudjon kapcsolatot tartani munkatársaival, legyen kepcs motiválni a dolgozókat, ugyanakkor legyen képes elfogadni teljesítménye és személye objektív értékelését, — rendelkezzék eleg bátorsággal, — vallaljon megfelelő mértékű kockázatot gyorsan döntsön a vállalati célok szem előtt tartásával, — a fent felsorolt képességeket alkalmazza vezetési munkája során. Ezeket a tulajdonságokat nem lehet az iskolában „megtanítani"; a tanítás eszköze a vállalat es a vállalati környezet, a vezetési stílus. A didaktikai eszközök csak kisegítő szerepet tölthetnek be. Nevelési feladatok A vállalati nevelésben alapelv, hogy minden vezető. egyben nevelő pedagógus is; nevelési munkájának tartalma és módszere az, hogy: — a munkafeladatokat olyan célok formájában tűzi ki, amelyeket el kell érni; felhívja munkacsoportjáoafc tasjait* tósy azonos suljarutk .e célokkal, éa ezután alkalmat ad nekik arra, hogy lekruzdh essék az akadályokat, — nem határoz meg teljest timénynor mákat, hanem lehetőséget biztosit a. dolgozóknak- arra, hogy összehasonlíthassák teljesítményeiket olyan csoportokéival, amelyek hasonló feltételek között dolgoznák, és egyidejűleg megtanítja őket axra, hogy önmaguk határozzák meg céljaikat. — rendszeresen és objektíven értékeli munkacsoportjának tagjait, éa állandóan erőfeszítéseket tesz személyi fejlődésük elősegítése érdekében. A negyedik szinttel kapcsolatban a fejlett ipari országok szakirodalmában kiemelik azt a tényt, hogy a haladó vállalatok az emberi tényező dinamikáját azzal irányítják és szabályozzák, hogy — állandó jelleggel alakítják ós nevelik a vállalat dolgozóit, — munkájukat állandóan elemzik, és alaposan értékelik, ••• — rendszeresen „gyomlál "-nak, azaz eltávolítják azokat, akik nem képesek alkalmazkodni a vállalat realitásaihoz. — a szükséghez képest módosítják a vállalat szervezeti felépítését és folyamatosam pontosabba teszik az oivam funkciók meghatározását. amelyek nem rutin-: jellegűek, —- operatív munkacsoportok (t»am-ek) keretein belül mind több felelősseget és hatáskön ruháznak át alacsonyabb szmtetee, - • ->. — az alkalmas" ós reményteljes dolgozók rotációját irányítják' azaz külonbötó feladatokkal bízzak meg őket, és különböző munkahelyekre irányítják, — meggyorsítják az ún. „vertikális mobilitást", azaz a legalkalmasabb dolgozókat felelősséggel járó munkakörbe helyezik. A külföldi szakirodalom szerint a vérkeringési és szít betegségeket főleg az váltja ki, hogy felelősséggel járó munkahelyekre nem megfelelően felkészített embereket állítanak be, akik nem képesek feladataiknak eleget tenni. Ha azonban az emberek neuropszlchikai feszültsége arányban áll képességeikkel, úgy ez a feszültség az ember egészségének és belső boldogságának, megelégedettségének tényezőjévé válik. Az Olyan bürokratikus rendszer, amely a dolgozokat állandóan bizonytalan helyzetben tartja, s ezzel pesszimista hangulatot és légkört vált ki, nemcsak saját gazdálkodásának hatékonyságát veszélyezteti, hanem egyúttal sok embert szklerózisra, korai megöregedésre ítél. -Akár hiarik. akar nem, egyre keresettebb világszerte az olyan szórakozás,. amelyre egynéhány éve még serűő rá sem hederített volna. A szórakoztató-ipar részéről kitalált és drágán reklámozott bálványoknak - mind nehezebb lépést tartaniuk azokkal, akikre senki egy lyukas garast sem költött Az új szórakozas „titka": egyszerűsége, vagy inkább — ostobasága. A modern világot megbolondította az új gondűző -x- az „antishow". Az új szórakoztató divat meglepetésre" Skandináviában született. Pontosabban Svédórszágbán. Ez az ország eddig főleg ' ázt fogadta be, amit más országok nagy szórakoztató központjai ajánlottak. A svédek most ..kitaláltak" egy új szórakozást, ámely másutt is egyre szélesebben terjed. Az „antishow" egyik alsó színhelye a stockholmi Damberg étterem volt, amely mér korábban is mindig szórakoztatni igyekezett vendégeit. Most azonban új lemez forog * Damberg-ben: minden hétfőn este odatódulnak a fiatal, de az idősebb nemzedékek is. Fogyasztás és belépődíj — mindössze 7 korona. Az űj műsor varázsa, hogy a színpad mindenkinek rendelkezésére áll. Először mégis az új „csillagok" lépnek föl, és azoknak élén is Kjellberg úr. Senki sem kérdezi, kicsoda ő és szerepelt-e már korábban valahol. Előadasat azonban mindenki élvezi. Kjellberg száma egyszerű és méglehetősen olcsó: az ősz hajú; ötvenéves úr. egy hatalmas palackra helyezett deszkán égyéAsúfyoz, és közben szaxofonon régi slágert játszik. Á közönség élvezi. Második szám: a műsorvezető önkéntes jelentkezőket szólít a szinpa ira. Többnyire miniszoknyás, mininadrágos, fehér harsinyás lányokat. Egyik sem árulja el szívesen a nevét. A műsorvezető ostoba tréfákat űz velük. A- közönség üvölt és dói a nevetéstől — nem annyira a yjecpk mulattatják, mint inkább a látvány. Minden versenyzőnő ugyanis léggömböt kap es addig lóvagol rajta, amíg az szét nem pukkan. Valóságos tap«vihart arat a 79 esztendős Oscar Frieman a rosenlundi aggok házának lakója. A kisöreg, aki már alig áll a lábán, a legelesépeltebb vicceket meséli mikrofonba és (természetesen mindig sikertelenül!) megkísérel bűvészmutatványokat bemutatni ar. őt lelkesen buzdító vendégek legnagyobb örömére Egyik szám ostobább a másiknál. A közönség azonban valóságos delíriumba esik, éppen úgy. mint vag" tizenöt éve Preslev miatt, vagy a beatlesekért és nemrégen Tom Jones miatt. •A svéd teenagerek legújabb ..szívdöglesztője" egv negyvenöt éves hentes, akit minden hétfőn 200 kilométer távolságból kocsi hoz Stockholmba. hogy vaskos kezeivel eljitszhassa a Kiss mee Tender cfmű végi slágert De mi a titka népszerűségének? A lányok azt mondiék: Olyan gyengéd és őszinte!" Egy fiatal matematikusnő: „Szereplései az ő álmai és a mi álmaink " A ..stockholmi tűzvész" egyre gvorsabban harapódtik el Skandináviában Az olasz . német és amerikai televízió műsorain az utóbbi hónapokban a szereplők maguk a nézők. E műsorok keretében mutatják be hobby jukat és ügyességüket Ml a lényege az új „bálványok" népazerüsegének ? Úgy látszik az, hogy elérhetők, hogy szinte bármelyik néző lehet ugyanolvan „jó", mint az előadó. Valószínűleg ez ez „antishow" szórakozás kedveltséginek alapja. A szórakozás megválasztásában való önállósulás vágya mozdította elő az „antishow" sikerét a modern társadalom jelenségeivel foglalkozó egyik-másik vélemény szerint A kérdés „tanulmányozói" szerint a mai „fogyasztók" torkig vannak a tálalt, mesterkélt papirbálvánvokkal. akiket a nagy szórakoztató iparosok már évtizedek óta tukmálnak rájuk, és egyelőre nem találtak másra. A befalazottak halálbarlangja A Rodope-hegység déli részében különös képződmény vonja magára a figyelmet: a Jagodina-barlang. Ez az óriási, hat kilométer hosszú labirintus a bolgár nép történei mének drámai eseményével kapcsolatos. Évszázadokkal eaelőtt — a törökkel vívott élethalál harc során — ide menekültek a közeli falvak lakói. A törökök felfedezték a menedékbarlangot éa befalazták a bejaratát Századok múltán ma is láthatók « barlangiban a nemreg felfedezett gyermekéa felnőttcsontvázak. ^ A barlang dermesztő épségben manadt meg; a sötétben szinte kísértetiesen világítanak a sárgás-fehér csontok A szeren esetlen befalazottak földi maradványainak csoportos elhelyezkedése arra mutat, hogy utolsó erejükké! az idemenekültak még összegyülekeztek a barlang mélyén, a barlang falai mentién, és összefogóivá, gyermekeiket magúkhoz worítva várták a halált i4 Csárdáskirálynő - filmen Magyar—NSZK kooprodukciós filmet forgat a Csárdáskirálynőből Sztnetir Miklós A film magyar, német és angol változatban készüL Főszereplői: Latinovi es Zoltán, Psota Irén, Husrti Péter. Az operatőr: Bíró Miklós. Képűnkén: » film egyik jelenetébea Latinovics Zoltán. yfftta íren ég Hjji»yti Péitf. NAPI KISLEXIKON a kibernetikáról A tudományos-technikai forradalom mind több új fogalmat, elnevezést lop be még hétköznapi nyelvhasználatunkba is. Tele van velük az újság, rádió,, tévé. Sok olvasónk kérésének teszünk most eleget azzal, hogy egy kislexikonsorozattal igyekszünk megismertetni értelmüket. # Neve? A kibernetika a vezérlés, a szabályozás, az önszabályozás tudománya. A görög, eredetű szó a kormányzás „művészetét" jelenti. Ennek a ma még nehezen körülhatárolható és hatalmas fejlődésben levő tudományágnak, sőt bizonyos értelemben több tudományágat összefogd tudományos irányzatnak Norbert Wiener adott nevet, aki az 1940-es években ismerte fel, hogy a vezérlés és a szabályozás. a rendszer konkrét felépítésétől, tehát szerkezetétől és anyagától javarészt független. A vezérelt gépi mechanizmusok ugyanúgy működnek, mint az élő szervezetek; ha pl. egyensúly helyzetükben megzavarjuk őket. egyaránt csillapodó rezgésekkel reagálnak rá. 0 Alapfogalmai? Az egyik a visszacsatolás, amelynek lényege, hogy a rendszer a működése közben bekövetkezett változásokat figyelembe véve befolyásolja vele további működését Ezt a jelenséget először technikai berendezésekben vizsgálták; az említett célkövető rendszernek is lényeges eleme a visszacsatolás. De igen fontos magyarázó elv ez az élő szervezetekben 'iá,1 például visszacsatoláson alapszik a pupillareflex; amikor is a pupilla növekvő fénymennyiség esetén összehúzódik és fordítva. Egy másik jelentős fogalom a memória, amelyet az emberi emlékezóképességröl vittek át az elektronikus számítógépekre. £ Részterületei? A kibernetikának ma már több részterületét különböztetik meg. igya matematikai kibernetikát, amely a felhasznált matematikai és logikai apparátussal foglalkozik; a műszaki kibernetikát, amely viszont a vezérlést és a szabályozást konkrétan megvalósító elektrontkus, mágneses penurnatikus elven működő automaták konstrukciós elveit vizsgálja: a biológiai kibernetikát: ez az élő szervezet működési módját, az öregedést és az öröklődés mechanizmusait tanulmányozza; és végül a gazdasági kibernetikát, amely a gazdasági életben fellelhető dinamikus rendszereket vizsgálja, illetőleg javításuk módját kutatja.