Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

8 FEKTÉK, 1971. JÜNIUS I; SZÖVEG NÉLKÜL ENERGETIKAI GÉPGYÁRTÁSI KONFERENCIA A Technika Házában csti­DR. MÁRTA FERENC A SZOVJETUNIÓBAN Dr. Mártha Ferenc akadé­mikus, a József Attila Tudo­mányegyetem rektora, teg­nap. csütörtökön tíznapos körútra a Szovjetunióba uta­zott. Látogatása során Odesz­szát és Leningrádot keresi fel. ahol a JATE szovjet testvéregyetemein folytat tár­gyalásokat. a tudományos kapcsolatok fejlesztéséről. VERESS MIKLÓS A TELEVÍZIÓBAN A tévé havonta ismétlődő Veszekedni jó Délután csúnyán összezördült a fele­ségevei. Még arra sem jutott idő, hogy alaposan kiveszekedjék magukat, mert az asszony sírva elrohant dolgozni. Az­nap ugyanis, délutáni műszakja volt. Érthető, ha a férfi meglehetősen fel­dúlt idegállapotban lépett be az üzlet­be. hogy húsz deka préselt marhanyel­vet vásároljon vacsorára. Rosszkedvében szeretett volna oda­szólni a fehérköpenyes eladónak, hogy miért masokat szolgál ki. mikor ő sok­kal később jött, mint a többiek. Az el­adó azonban megelőzte öt, és kedves mosollyal érdeklődött: — Mit parancsol? — Hűsz deka préselt marhanyelvet — morogta a fogai között. Alig várta, hogy dühtől céklapirosan odaszólhasson: — Most mi a ménkűnek ad a végéből? Hülyének néz engem, aki mindent el­fogad?! Nem lopom én a pénzt! Tessék érte rendes, normális marhanyelvet adni. a közepéből! Az eladó azonban a legszebbik mar­hanyelvből szeletelt, és hajszálnyira a közepéből. S mindezt a férfi legnagyobb megdöbbenésére. — Nekem ne legyen több az áru egy dekával sem — készült lefordítani. — Megértette? Hűsz deka marhanveivre van beállítva a gyomrom, egy dekás túlterhelés már komplikációt okozna. Mi a fészkes fenének mér nekem töb­bet?! Maga unszimpatikus alak! Nem vagyok hajlandó ennyit elvinni, vegye tudomásul! — ordította volna boldogan, dühtől tajtékozva. De a marhanyelv pontosan hűsz dekára sikerült, és az eladó kedves mosollyal szólt: — Parancsol még valamit? A pénztár előtt meg mindig re­ménykedett. hogy talán bele tud kötni a középkorú pénztárosnőbe. és levezet­heti a felesége részéről ért bosszúságot. A pénztárosnönek aznap talán már ő volt a tízezredik ügyfele, de kedvesen, barátság mosollyal vette át a pénzt, és kétszer meg is köszönte. Keserű szájízzel, tomboló haraggal lépett ki az utcára. Elhatározta, hogy ebbe az üzletbe sem jön többé családi botrány után. Galambos Szilveszter Fénycsapda Esténként üjra kigyúlnak a fények sok gyümölcsösben. A Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei ugyan­is tavasszal 50 fénycsapdát állítottak fel az ország kü­lönböző részein. A fénycsap­dákba ezrével repülnek be a gyümölcsösök, kertek ta­vaszi kártevői. Az így össze­gyűlt több kilónyi rovart osztályozzák. A lepkékből egy évtizedes kisérletsoro­zathoz csatlakozó „adatso­rok"' lesznek. A növényvédelmi prog­nosztika. az előrejelzés első^ sorban a vegyszeres véde­kezés korlátozását célozza: szinte napnyi pontossággal megállapítható, mely kárte­vő tömeges megjelenése mi­kor várható. A prognosztika másik célja, hogy a kellő időben felhasznált növény­védő szerek csak a kártevőt pusztítsák eL. ne bontsák meg a „biológiai egyensúlyt1*! Műsorkalauz cimu program- MAGYAR MŰVÉSZEK KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSAI ILKÜ PÁL FURCEVANAfc ipari Tudomanvos Egyesület ^sorKaiauz cimu program­enereia- és végviDari "éo- janak te8naP estl osszealli­energia- es végy ipari „ep 1-ócShnn Verecs Milrlóc <70­szakosztálya elnökhelyettese £saB™öltöt a De maiLror- ., . . . . . _ A szovjet fővárosban tar­ftftf a^Tte S munkatársát Is láthat- töb^n sz'rept^küS tózkod°.Ilk" Pal -üvelődés­be, hogy jumus 8-tol 12-ig * . . J00,0®" szerepeinek Kuiroioi ugy, miniszter csütörtökön rendezik meg a II. enereeti- költő-úisáaíróf közel tortetokon.^Sztanko Judit íes- találkozott Vjacseszlav Jel­naiai Kono-ujsagno a Közei- tomuveszno müveiből Szotia- iutvinnnl a fenviotnnin fel Csehszlovákiában ban nvfliw kiállítás iünius ,ZSu,n'°J7 Fehér-vörös tett látogatásáról, valamint al- ^^uSTSén^ ^^ * «•»" a vitatta vele a két ország ok­oktatási miniszterével, s meg­rendezik meg a II. energeti kai gépgyártási konferenciát, ""11^ amelyen sok külföldi szak- , " 1 f ember is részt vesz. A ta- tetUatogatasaroi, vaiamint ai- Szilágyi Jolán gra lálkozón több . mint 50 ha-. kot^ terveiről szolott Dob- fjkusművész Berlinben, zai es külföldi előadás alap- ^fő^^T ^ ÍTéSSSST^TSS- ^LTS&^JZt művésznő önálló kiállítását a seit Ilku Pált fogadta jeKa. — POTOM ARON becsi Collegium Hungaricum tyerina Furceva. a Szov.iet­Nvolcvannegvezer fontos termeiben rendezik meg. A uni(j művelődésügyi mimsz­rekord áron kelt el ege ang- belgiumi Tongerenben, a ze- tere is liai árverésen egy Stradivari- nei fesztivál kereteben jú- rw.v_f hegedű. A hangszer több második feleben Bartók mint 100 évig egy spanyol életét és munkásságát bemu ház padlásán porosodott. tató kiállítást nyitnak. Életének 75. évében el­hunyt Winter Ernő kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, a Tudományos Akadémia mű­szaki-fizikai kutatóintézeté- Már az egész család elveszti a türelmét, nem tudtak nek nyugalmazott igazgató- mit csinálni Hektorral, a haragos természetű házőrző ku­helyettese. Halálával súlyos tyával. veszteség érte a magyar — Tudod mit — mondta a szomszéd Hektor tulajdono­elektronika! és híradástech- sának. — Itt már nem segít más, csak egy marék ólom. nikai tudományt, és ipart. Szórjál ólmot a hal fülébe. Winter Ernőt, a Tudományos — Gondolod, hogy az segit? És, hogy szórjam a fülébe Akadémia sajat halott janak az ólmot? tekinti. — Söretes puskával —, hangzott a valasz. ján vitatják meg az ener­getikai gépgyártó ipar gyor- STRADIVARI sabb fejlesztésenek módoza­tait. MEGHALT WINTER ERNŐ AKADÉMIKUS Hektor és az ólom Legújabb technika ELFOGTAK A SZARDÍNIAI BANDAVEZÉRT Az olasz csendőrség csü­törtökön délelőtt elfogta Giuseppe Campanat, az egyik PÁRTMUNKÁS­KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására csütörtö­kön lengyel pártmunkáskul­döttség érkezett Budapestre, Román Gajzlernek, a LEMP Központi Ellenőrző Bizottsá­ga elnökhelyettesének veze­tésével. KIÁLLÍT AS AZ ÚTTÖRŐKRŐL A 25 esztendős magyar út­töröszervezet jubileumi ün­nepségsorözatának egyik ki­emelekedő eseménye lesz a szombaton, a Nemzeti Mú­zeumban megnyíló „Negyed­század az úttörő szpvetség­ben" című kiállítás. A ma­gyarországi úttörő-történe­lem több mint félezer doku­legismertebb szardíniai ban- s.„.i,t„„(1 „„ • davezért, akit már több mint ™ntaml>ol összeállított kro­hét év óta köröznek. A csendőröknek rövid tűzharc nikája muzeológusok, úttörö­vezetök százainak, s az or­szág több ezer úttörőcsapa­utan sikerült elfogniuk a tának fetéves kutatómunká­banditát. ja nyomán készült el. Új gyakorlat az egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásban Koppenhágában mutatták be ezeket a „legújabb" fürdő­ruhákat. hiszen alig hatvan évvel ezelőttröl kölcsönözték hozzájuk az ötletet. A feher-vörös csíkost fürdőruha al 1910-es évek divatja volt Alumíniumipari múzeum Mesterséges szigetek A Hidépitő Vállalat dolgo­zói mesterséges szigeteket letesitettek az Algvö mellett 130 millió forintos beruhá­zással készülő új közúti Ti­sza-híd pillérépítkezésének megkönnyítésére. Ügyneve­zett Larssen-pallók leveré­sével 200—200 négyzetmé­ternyi területet kerítettek be a vízben, ott, ahol a me­derpillérek készülnek majd. A körülvett részeket egyen­ként 1400 köbméter kavics­csal töltötték meg. Az így kialakított szigeteken azután már úgy dolgoznak az oda­szállított cölöpverő geppel, tnmt a szárazföldön. így nincs szükség a régi módi hidépitkezéseket rendkívül megnehezítő keszonmunká­ra sem. A vízből kiemelkedő mű­szigeten állva készíti el az úgynevezett Benoto-rendsze­rü cölöpverő gép a híd ala­pozását szolgáló nagy beton cölöpcsoportot. a pillérek alá 58. egyenként 33 mé­ter hosszú betoncölöpöt he­lyeznek el a Tisza mélyén. Áz országosan rekordhosz­szúságúnak számító cölöpök­re azért van szükség, mert az előzetes talajvizsgálatok szerint meglehetősen laza a taraj azon a. területem Az egyházi állások betölté­séhez szükséges állami hoz­zájárulásról az 1957. évi 22. tvr. rendelkezik. A rendelet többek között előírja, hogy az állami hozzájárulás mó­dozatait — amelyet eddig kormányrendelet szabályo­zott — az erre illetékes ál­lami és egyházi szervek kö­zösen állapítsák meg. Az ál­lam és a magyarországi egy­házak közötti jó viszony le­hetővé tette, hogy most jegy­zőkönyvben rögzítsék az ál­lami hozzájárulás új gya­korlatát: eszerint a legfőbb egyházi tisztségek betöltésé­hez továbbra is a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának, más egyházi állások betölté­séhez az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének előzetes hozzájárulása szükséges. A korábbi gyakorlattól eltérően ezután bizonyos egyházi ki­nevezéseknél és választások­nál elegendő az illetékes egy­házi hatóság bejelentése. Ezekben az esetekben a ki­nevezés akkor válik állami­lag is elismertté, ha az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke 15 napon belül nem tesz észrevetelt ellene. Kisebb egyházi ailasok betöltéséhez az előzetes állami hozzájá­rulás kikérése vagy a beje­lentés nem szükséges. Az egyházi személyek ki­nevezésük, illetve megvá­lasztásuk után kötelesek es­küt tenni a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, illetve a me­gyei (fővárosi) tanacs elnöke előtt. A jegyzőkönyvet a magyar forradalmi munkas-paraszt kormány megbízásából Mik­lós Imre államtitkár, az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke, illetve a magyar kato­likus püspöki kar megbízásá­ból dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke; a ma­gyarországi református egy­házi zsinati tanácsa megbízá­sából dr. Barttía Tibor püs­pök, a zsinati tarrács lelkészi elnöke: a magyarországi evangélikus egyház országos presbitériuma megbízásából dr. Káldy Zoltán püspök és Mihályfi Ernő országos fel­ügyelő; a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnök­ségének megbízásából dr. Sei­fert Géza, a Magyar Izra­eliták Országos Kepvrselete elnöke irta ala. Magyar alumíniumipari múzeumot hoznak létre Szé­kesfehérvárott. Az új műsza­ki múzeum az ötvenéves ha­zai alumíniumipar szellemi és tárgyi emlékeit mutatja majd be. s a bauxitkutatás, a bányászat, a timföldgyár­tás. az alumíniumkohászat, a félkesztermék- és keszaru­gyártás. valamint a kapcso­lódó ipari kutatótervező-ke­reskedelmi tevékenység múltját, fejlődését, eredmé­nyeit és terveit ismerteti meg a látogatókkal. Kelnek a fácáncsibék Csongrád megye huszon­egy vadásztarsaságának tag­jai több mint 20 ezer fá­cantojást gyűjtöttek össze ta­vasszal a lucernásokban, még a zöldtakarmanv első kaszalása előtt. Ezeket az úgynevezett mentett tojáso­kat házi kotióstyúkokkal, helyenként pedig már gé­pekkel keltetik. A legkoráb­ban összeszedett tojásokból kibújtak a fürge vadcsibék, és megnyíltak a mezei „fácán­óvodák". Természetes kör­nyezetben. de elkerített te­rületen mindaddig nevelik őket, amig megerősödnek, megtanulnak repülni, önál­lóan élelmet szerezni, utána valamennvit szabadon enge­dik. Dragon József megyei fő­vadász elmondotta. hogy tervszerű tenyésztő munká­val is növelik a mezők, er­dők hasznos állományát. A MA VOSZ árpádhalmi tele­pén. a Derekegyházi Állami Gazdaságban, és újabban több vadasztársaságnál in­tenzív tenyésztést folytatnak. Zárt körülmények között, magas dróthálóval övezett telepeken törzsállományt tartanak. Derekegyházán például a volierekben nevelt törzsfácánok száma megha­ladja az ezret, és negyven­ezer tojást keltetnek. A terv­szerű vadgazdálkodásnak kö­szönhető hogy a a elmúlt idénvben az eddigi legtöbbet, 28 ezer fácánt ejthettek el Csongrád megyében, és még ilyen arányú kilövések mel­lett is gyors ütemben sza­porodik a fácánállomány. DELMAGYARORSZÁG * Magyat Szocialista Munkáspárt Szeged városi olzottságánafe napilapja. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10.. tele­lőm 13-535. 13-003. — Felelős kladő: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky o. tt-ca. OBdezi »0£».-Előfizetési dU tn Hónapra M forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents