Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-29 / 151. szám

KEDD. 1971. JÚNIUS 29. 3 Magyar küldöttség Berlinben Á Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására vasárnap küldöttség utazott Berlinbe Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottság tagjanak. a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai; Nagy Miklós, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, dr. Gosztonyi János, a Központi Bízottság tagja, művelődésügyi miniszterhelyettes, Rátkai Ferenc, a KB alosztályvezetője, Csendes Lajos, a Baranya megyei pártbizottság titkára, és Cseke Béla, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság osztályvezető helyettese. A küldöttség a Német Szocialista Egységpárt munkájának tapasztalatait tanulmányozza a tudományos élet, az oktatásügy és a kulturális élet területén. A delegáció tegnap. hétfőn megérkezett Berlinbe. Epül az új cementgyár Hejőcsabán nagyszabású építkezésre készülnek: a régi üzem mellett 3,4 milliárd forint költséggel új, hatalmas cementgyár épül. A felvonulási épületek összeszerelése már megkezdődött. (MTI) Á lakásügyi tanácsrendeletről A helyi szabályozás és tudnivalói Mlnt ismeretes, július 1-én életbelépnek az új lakásügyi jogszabályok, melyek meghatározzák a lakások elosztását, a lakásbérletet, a lakásépítési hozzájárulást, a lakás-használatbavételi díjat. a kedvezményeket, a lakbéreket, az albérleti és ágvbérleti dijakat. A kormányrendeleteket és azok miniszteri végrehajtási utasításait lapunkban korábban már ismertettük. A városi tanács legutóbbi ülésén — mint jelentettük — rendeletet alkotott egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról. Dr. Földi Gábor, a városi tanács igazgatási osztályának rezetóiét kértük meg, hogy mielőtt az új rendelet részletes ismertetését megkezdenénk, tájékoztathassuk olvasóinkat. miért is van szükség a helyi szabályozásra, s melyek a vele kapcsolatos legfontosabb tudnivalók. 0 Ay, általános érvényű rendeletek mellett minden bizonnyal nyomós okai vannak a helyi szabályozásnak is. Melyek ezek? _ Az országos lakásügyi jogszabályok felhatalmazzák a helyi tanácsokat, hogy velük összhangban tanácsrendelet formájában helyileg rendezzenek egyes lakásügyi kérdéseket. Ez a felhatalmazás lehetővé tette, hogy a helyi sajátosságokat fi g velembe vehessük, hogy a városi tanács döntse el, Szegeden milyen szempontok szerint. milyen követelmények alapján keli a lakásügyi hatósági eljárás során intézkedni. kinek lehet, s milyen indokok alapján lakást adni. A szegedi tanácsrendelet három alapelvre épül: az országos jogszabályok szerint rendezi a hatáskörébe utalt kérdéseket: a rendezésben a helyi lehetőségek és igények összhangjára törekszik; kiegészítéseivel mintegy telje.sebbé teszi az országos rendelkezéseket.. Előkészítésére ennek megfelelően igen nagy gondot fordítottunk, megvitattuk a városi pártbizottsággal. a szakszervezetek megyei tanácsával, a megvei főügyészséggel. a városijárási ügyészséggel, az igazgatási és jogi állandó bizottsággal, s a tervezetről véleményt mondott az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztálya is. Milyen fontosabb kérdéseket szabályoz a tanácsrendelet? — Az országos felhatalmazás alapján rendezi például a bérlő, illetve vevő-kiválasztási jog ellenértékének kérdését. Az üzemek, vállalatok ugyanis egyszeri bérló-, illetve vevőkiválasztási jogot vásárolhatnak dolgozóik részére. Szegeden tanácsi bérlakást a lakás nettó költségének befizetésével, tanácsi értékesitésű lakást (eddig szövetkezeti lakás volt a neve, de meg kell szokni ezt az úi kifejezést) a miniszteri rendeletben megállapított eladási ár feléért kaphatnak a különböző közületek. Meghatározza a rendelet az igényjogosultságot is, mégpedig a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzet meszszemenő figyelembevételével. Ezeket a szempontokat az igénylőnél és a vele együttlakóknál egyszerre kell vizsgálni. Az elbíráláshoz nem merev kategóriákat állít fel, hanem az eltartottak szómát, az összjövedelmet, az egy személyre jutó jövedelmet, a vagyoni helyzetet, összefüggésükben veszi figyelembe. A most megszűnő jogszabályok szerint eddig mindenkit oda soroltak be, amilyen lakást kért. Ezentúl azonban csak amire jogosult: ha például valaki állami bérlakást kér, de nem jogosult rá, és meghallgatásakor ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, tehát nem vállalja a tanácsi értékesitésű lakást, igényét elutasítják. Előfordulhat, hogy valaki tanácsi értékesitésű lakásra sem jogosult, s ha a tanácsnak nem áll rendelkezésére OTP-lakás, lakásgondját saját magának kell megoldania. 0 Esetleges kedvezmények, szigorítások? — Az országos rendelkezés lehetővé teszi. hogy egyes településkategóriákban (a városon belüli fekvés alapján) a lakások bérét, komfortfokozatuk szerint, 10 százalékkal emeljék vagy csökkentsék, A városi tanács szociálpolitikai és egyéb okokból kiindulva nem él a növelés lehetőségével, úgy hogy Szegeden seholsem kell például az összkomfortos lakások négyzetméterenkénti fi forintos bére helyett 6,60at fizetni. Viszont a tanács mind a lakás-használatbavételi díjak, mind a lakbérek megállapításánál élt az 5, illetve 10 százalékos csökkentés lehetőségével, amit a lakások állaga, házon belüli elhelyezkedése, felszereltségének mértéke szab meg. A rendelet meghatározza azt is, milyen esetekben lehet a lakás-használatbavételi díj felét vagy egészét elengedni, ki s milyen mértékben kaphat, részletfizetési engedményt, halasztást, vagy lehetősége* a részletfizetés felfüggesztésére. A kedvezmények mellett talán érdemes megemlíteni, hogy a tanácsi rendelet kizárja az igényjogosultak köréből öt évre azt, aki szegedi lakásáról valakinek a javára lemondott, akinek bérletét az ő hibájából megszüntették, aki jogos igényét kielégítő saját házát eladta, s az önkényes beköltözőket is. 0 Mikor sorsolják legközelebb a szegedi lakásigényléseket? — A tanácsrendelet a többi lakásügyi jogszabállyal együtt július 1-vel lép érvénybe. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően, de már az új szempontok szerint most ismét elkészül az igénylések besorolasa, amit július második felében a lakáshivatalban kifüggesztenek. A sorolással kapcsolatban 30 napon belül bárki észrevételt tehet. A városi tanács végrehajtó bizottsága az idei lakásfelhasználási tervet már jóváhagyta, e szerint 1971ben 107 tanácsi bárlakás, 260 tanácsi értékesitésű lakás osztható, ki, s 17 minőségi cserére nyil'k lehetőség. A minőségi csereigényeket most szintén besorolják, s ennek megfelelően tesznek eleget a kéréseknek. Fehér Kálmán A kormány közérdekű programja közös munkával válik valóra Győri Imre képviselői beszámolója Csongrád megyében is élénk érdeklődés kisérte az elmúlt napokban az országgyűlés nyári ülésszakának, termékeny eszmecseréjét, s a parlament által jóváhagyott kormányprogramot. Alig fejeződött be a parlamenti ülésszak, Hódmezővásárhelyen, a METRIPOND Mérleggyárban javaslat született, hogy hívják meg képviselői beszámolóra Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Vásárhely országgyűlési képviselőjét. A kérésnek szívesen eleget téve Győri Imre hétfőn délután számolt be a parlamenti ülésszakról választóinak. Az üzemi gyűlésen részt vett Dobai József, a városi pártbizottság titkára is. A megjelenteket Becsek Imre, a mérleggyár párttitkára köszöntötte. A tájékoztató bevezetőjében a képviselő arról beszélt, hogy az országgyűlésben általános volt az egyetértés abban, hogy a kormány programjából kitűnik: fejlődésünk mostani szakaszában a gazdasági építőmunka feladatai vannak előtérben. Ennek kapcsán a gazdasági hatékonyság fokozását szolgáló tennivalók köréből kiemelte a beruházások teljesítésének jelentőségét is. Hangsúlyozta: Csongrád megyére is jelentős építési feladatok hárulnak. Utalt arra, hogy a megyében bárhol is tanácskoznak ipari vezetők, rendszeresen panaszkodnak az építőipari kapacitás hiányára. Megyénkben az építési igények már több éve meghaladják a rendelkezésre álló kapacitást. Emlékeztetett Fock Jenő miniszterelnök országgyűlésen mondott beszédének arra a részére, amikor arról szólt, hogy bármenynyire szeretnénk is a fejlesztést gyorsítani, a beruházásoknak korlátokat szab erőforrásaink mértéke és a kivitelezők teljesítőképessége. Elmondotta Győri Imre, hogy; Csongrád megyében jelenleg is igen magas a befejezetlen beruházások aránya. A megyei párt- és tanácsi szervek éppen ezért a közelmúltban felmérést végeztek. A megye építőiparával szemben támasztott igényeket és a kielégítés lehetőségeit vizsgálták. Megállapították, hogy várhatóan még a negyedik ötéves terv időszakában is fennmarad megyénkben az építési igény és kapacitás közötti feszültség. A megyei párt- és tanácsi vezetők fontosnak tartják a célszerű gazdálkodást a meglévő építőipari kapacitással. Ezért, fontossági sorrendet állapítanak meg. a beruházó szervek és a kivitelező vállalatok önállóságának megsértése nélkül. A kapacitás célszerű felhasználása érdekében tanácskoztak a kivitelező vállalatok vezetőivel, és olyan megállapodás született: vállalásaiknál olyan sorrendiséget tartanak, amely megfelel a kormány, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai célkitűzéseinek. a lakosság legközvetlenebb igényei kielégítésének. — A sorolás, a mérlegelés — állapította meg Győri Imre — szükséges, mert megyénkben a harmadik ötéves terv időszakóban igen jelentős járulékos szociális, egészségügyi, kommunális építkezések maradtak el, illetve ezek megvalósítása áthúzódott a negyedik ötéves terv időszakára. Ezek megépítésére pedig igen nagy szükség lett volna a megye lakosságának jobb ellátása érdekében. Ezután részletesen beszélt azokról a javaslatokról, amelyek megvalósításával a helyes sorrendiséget igyekeznek majd megállapítani: — Tapasztalatunk szerint — mondotta — a kivitelezésre tervezett munkák elvállalásánál több százmillió forintos „átteves" van. A beruházók több építőipari vállalatnál is jelentkeztek igényükkel. Ezért szükségesnek, indokoltnak tartjuk a beruházási szándék ismételt felülvizsgálását, az áttevések megszüntetését és nemcsak a gazdasági, hanem a szociálpolitikai okok figyelembevételét is az építési igények sorolásánál. A fontossági sorrendben elsősorban a népgazdaságilag kiemelt feladatokhoz, programokhoz kapcsolódó beruházások megvalósítását tartjuk szükségesnek. Ilyenek az egyedi nagyberuházások, az építőipar fejlesztésével, a földgáz felhasználósával kapcsolatos építkezések, a vezetékes és propán-bután gázellátás programjával kapcsolatosak, s azok. amelyek a közúti járműgyártást, a számítástechnika fejlesztését, a textil- és ruházati ipar rekonstrukcióját és a húsprogram megvalósítását segítik. Ezekkel egyenrangúak azok a beruházások, amelyek a megye lakásépítési programját valósítják meg. A lakásépítéshez kapcsolódó beruházások közül Győri Imre kiemelte a szolgáltatási létesítmények, üzletek, óvodák, bölcsődék, rendelőintézetek stb,, valamint a harmadik ötéves terv időszakában elmaradt egészségügyi. kulturális és szociális intézmények építésének szükségességét. Ezeket a fontossági sorrendben követik a tanácsokkal egyeztetett, a negyedik ötéves tervben megvalósításra kerülő hasonló jellegű beruházások és az egészségügyi, szociális, kulturális intézmények rekonstrukciói, továbbá a megyei gazdaságpolitikai célok valóra váltásához szükséges üzem bővítések, rekonstrukciók, s a közlekedés korszerűsítése. A kormány programjából a Csongrád megyére háruló feladatok megvalósításában igen nagy felelősség hárul mindenütt a helyi vezetőkre. Tevékenységüket a végzett munka minősíti majd. Győri Imre kérte a gyűlés résztvevőit, hogy a maguk posztján és munkaterületén segítőkészséggel, eredményes tevékenységgel járuljanak hozzá a kormány közérdekű programjában kitűzött feladatok valóra váltásához. Mert ez a program, amely a nép programja, csak együttes munkával válhat valóra! Nagy Pál A mezőgazdaság kemizálásának útján A legutóbbi időkig a hiánygazdálkodás jellemezte a mezőgazdaság kemizálósót — állapította meg dr. BeIák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, a hétfőn Keszthelyen megnyitott országos kemizálási ankéton. A professzor hozzáfűzte: a mezőgazdaság eddig gyakorlatiUj szalagház a Dunántúlon A veszpremí ..Cserhát"lakotelepen birtokukba vették a lakók a Dunántúl egyik leghosszabb lakóépületét. A hatemeletes, 126 méter hosszú épúletóriásban 108 lakás, valamint számos szolgáltató- és üzletpavilon kapott helyet Az új szalagház elkészültével ismét változott, szépült a veszprémi városközpont arculata. Képünkön: az új szalagház. acn-fotoi Jozsa Csaba felvétele lag csak olyan anyagokhoz jutott hozzá, amit az ipar termelt és felajánlott, beleszólása nem volt a választék alakulásába. Itt áz ideje, hogy a két alapvető népgazdasági ágazat — az ipar és a mezőgazdaság — között ebben a vonatkozásban is szoros együttműködés alakuljon ki Dr. Osztrovszki György, az Országos Műszaki Fej' lesztési Bizottság elnökhe! lyettese előadásában hangsúlyozta : hazánk kémiai színvonala megfelel a világátlagnak, de ha például az 1967-ben hektáronként felhasznált 70 kg-os műtrágyaarányt összehasonlítjuk a fejlett országok 140 kg-os felhasználási átlagával, az eredményekkel nem lehetünk elégedettek. Népgazdaságunk tavaly 5,5 milliárd forint értékű kémiai anyagot használt fel. A mezőgazdaság növekvő igényeit azonban nem elégítettük ki. Jellemző erre. hogy növényvédő szerekből évente átlagosan 15—20 millió dollár értékű importra kény. szerülünk. Bővíteni kell a műtrágya választékot, meg kell oldani a növényvédőszer-ellátás gondjait. Sürgető feladat a nagyüzemi állattenyésztés ellátása takarmányadalékkal és antrbiotiku•mokkal. ÍMTI) Több a műszaki értelmiség Legújabb statisztikai adatok szerint az utóbbi öt évben emelkedett a műszaki fejlesztési gárda létszáma. A termelés szellemi alapjának megteremtésével jelenleg már kétszer i annyian foglalkoznak, mint az 1960—65-ös időszakban. Az iparban foglalkoztatottak 18.8 százaléka műszaki értelmiségi. Arányuk azonban még elmarad a fejlett ipari államokétól.. A műszaki értelmiség számának változása legszembetűnőbb a műszeriparban, ahol minden negyedik munkásra jut egy mérnök, vagy technikus, ezt követi a villamosenergia-ipar és a villamosgép-gyártás. folyó A kiskörei Tisza—2.-vízlépcső öntözőrendszerének fontos része lesz a jászság főcsatorna, valamint a nagykunsági főcsatorna. A két mesterséges folyó összesen 220 kilométer hosszan húzódik majd át a vidéken.