Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

4 VASARNAP. 1971. JÜNTU8 27. A népi kultúra Időszerűsége A Tiszatáj új számáról Ügy is Lehet szerkeszteni, ahogyan a Tiszatáj új sza­ma készült: a lap anyagának járésze egyetlen témára épül. Ez a monotematikus összeállítás régtől fogva is­mert, s mostanában nagyon divatos. lndokoltságarol Csak az anyag ismeretében lehet vitatkozni. Ha az jó, színvonalas, érdekes és ügye­sen formázott, a monotema­tikus szerkesztésnek van lét­;• jogosultsága; a konvencioná­lis lapstruktúrákhoz képest bizonyos többletet ad. Ha viszont az összeállítás anyagai érdektelenek, a leg­jobb témaválasztás sem se­gít. A Tiszatáj új számának témaválasztása ügyes, anya­gai frissek, szokatlanok. Az unalomtól nem kell félteni , az olvasót- A téma o népi kultúra, a néprajz. Ez ma divat, a szegedi folyóiratot •: mozgékonyabb laptarsai meg is előzték már hasonló ösz­szeállitásokkal. A téma azonban változatlanul ak­tuális, s az új vállalkozás­nak azért is örülhetünk, mert annak a folyamatnak, a kibontakozását szolgálja, | ami ebben a divatos tárgy­körben a jót keresi. Mert; van azért ebben rossz is. j . üres, tartalmatlan formaii-! tas. a néprajz olyan külső­séges kezelése, amely nem a lényeghez közelít, hanem távolit tőle. A Tiszatájban közelítésről van szó. Még akkor is, ha az összeállítás nem tűnik szerkesztettnek, tudatos terv szerint készültnek. Egyrészt több írás, visszaemlékezés anyaga hasonló, másrészt az összeállítás, mint egész, hiá­nyos: olyan I'ügykör is ki­maradt belőle, ami nélkül Csongrád megyében aligha lehet néprajzról beszélni, • például az itteni népzene. A szerkesztés esetlegessége te­i e hét min dertképpen-« /tetten • t érhető. A lap azt adta, ami e pillanatban es é tekintet­ben nálunk Szegedon és a. megyeben megtalálható, ami már kész volt., s nem inspi­rált arra, hogy több ilyen anyag legyen. Persze lehet, . bog?- a szerkesztősnek.. .iga­za , volt. Isjnefvé a körülmé­nyeket, nertl. alapban a ve-, . azély, hógy azi irtSfirábiórá készült írások nem ertek volna el azoknak a megnyi­latkozásoknak a színvonalát, amelyeket a felgyülemlett mondanivaló spontán szakí­tott ki a szerzőkből S vall­juk be, az olvasó és a szám lenyleges ertéke szempont­jából lényegesebb az erőtel­jes mondanivaló, mint a for­más szerkesztés. A Szülőföldünk kincseiből című összeállítást a mind­szenti Gyovai Pál Az életem leírása című visszaemléke­zése nyitja. Az anyagból egy hajdani kubikos hányatott, nyomorúságos életét ismer­jük meg. Veszeikáné Gémes Eszter Történetek Rózsa Sándorékról címmel a be­tyárvilág históriáiról mesél, vitathatatlanul erős konst­rukciós érzékkel. Budai Sándor, sándorfalvi citera­készítő tömörkényi élménye­it ismerteti. A szentesi Ptapp Imre Miért volt rövid egy hosszú nap a tanyán? cím­mel egy család egyetlen napjáról ír. szemléletessé té­ve a tanyai élet legapróbb részleteit. A mesemondó Tombácz János nevét a néprajznak minden szegedi barátja ismeri; az összeállí­tásban Kiskutya Gyurka cí­mű meséjét olvashatjuk. Faragó Laura, a Röpülj pava népdalverseny győzte­se Látogatás a Baranyában élő csángóknál címmel nép­rajzi gyűjtőútjáról számol be. Szabó Zsuzsa szellemes esszéjében Ha érteném, mit mond a szél címmel beat­slágerek szövegeit hasonlít­ja össze a népdalok szöve­geivel. A kitűnő írás legfőbb értéke annak a gondolatnak a terjesztése, hogy a roppant nagy hókusz-pókusszal rek­lámozott beat-szövegek lé­nyegében éppolyan bárgyú­sagok, mint a fiatalok által lenézett régi slágereké. A Tiszatáj új számának néprajzi összeállítása mint­egy hetven oldal. A Lap többi része a hagyományos folyóirat szerkezetnek meg­felelő anyagokból áll Ökrös László Meghonosodó szerecsen­sirályok Újból fészkeltek a oaórek A szerecsensirályok a me- természetvédelmi terület kis dlterrán zóna. a Fekete-ten- szigetén minden helyet el­ger partvidékének és a gö- foglaltak. Valahogy mégis rög szigeteknek a lakói. Né- kiverekszik maguknak a hány pár azonban rendszere- fészkelési • helyet Egy ki­sen megjelenik a fehértói sebb törzsállomány alakult rezervációban, fészket rak már ki belőlük, tucatnyinál és utódokat nevel. Ponto- nem sokkal több szerecsen­san nem lehet őket meg- sirállyal, és számuk ha lé­számlálnl. mert csupán any- nyegesen nem is növekszik, nyiban különböznek a sok- de nem is;csökken, ezer dankasirálytól, hogy Bajban vannak ,áf Ctjé-rek is. fejük .nem barna. hanem TavaSszál' sík tértiléfre ra-. koromfekete. Erre utal el- k°tt fészkeiket 'teljesen eb. nevezésük is. Ragaszkodásuk. Soritötta,. tcinkre. tötte. a so­a Szeged környéki vadvizek- ba "em tapasztalt arány­hez azért különös, mert csak ba" elburjánzott gyom. nagy üggyel-bajjal, küzdel- Üjabb alkalmas terepet ke­mes veszekedés árári tudnak restek a küszvágó csérek, és megtelepedni. Később térnek , ... , ugyanis vissza harcias roko- Ugynevezett ^jufészkeket .náiknál, a „dankáknál". raktak, dé már kevesebb tq­amelyek olyankor már a jással. ... Y * Esszékötet az if júságnak Hegedűs Ondrás: Legkedvesebb iróim „A gyermekkönyv, az If­júsági könyv legnehezebb fa­ja az irodalmi műveknek. Ide nem elég az erős írói te­hetség. Az író kudarcot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély, s mindenekfelett: a gyermek világának erös szeretete." A nagy mesemondó, a gyermekirodalomnak talán legnagyobb magyar meste­re és szakértője, Benedek Elek írta ezeket a sorokat. S ha mindaz, amit elmondott, igaz az ifjúságnak írott szépirodalomra vonatkoztat­va. többszörösen igaz a fia­talok számára készült más műfajok tekintetében, kö­zöttük is elsősorban az esz­szére, az értekező prózára nézve. Annak sincs köny­nyú dolga, aki meséket, ka­landokat mond el a gyere­keknek. de annak, aki szá­mukra esszét ír, százszoro­san nehezebb a dolga. A szépirodalom varázslatos vi­lágához képest a legszíne­sebb értekezés is száraznak és fárasztónak, nehéz olvas­mánynak tűnhet. A fiatalok­nak esszét egy kicsit úgy kell írni, mintha szépirodal­mat csinálnánk, mintha me­séket, kalandokat mesélnénk el. Körülbelül úgy, ahogyan Hegedű, András, a szegedi tanárképző főiskola tudós főigazgatója beszél az ifjú­ságnak a Legkedvesebb iróim címmel a Móra-kia­dónál most megjelent köte­tében. A hézagpótló vállal­kozás a magyar é* a világ­irodalomból harminc olyan írót mutat be. "kik részben vagy teljes egészében a gyerekeknek, fiataloknak al­kottak. A sor Ceruaníessel kezdődik, és szinte vala­mennyi jelentős alkotó be­mutatása után Tamási Áron portréjával zárul, A' szerző néhány éve dol­gozik "csíik"'Szegeden, de it­teni tevékenysége máris ki­emelkedővé vált, éppen az.­zal, afhi az új kötetnek is lényege, az ifjúsági 'és; Ijyer­• méJfirMalöinpjgl Yalói í°Slal­kazással. :. jkegedÚKj- András jelentős munkásságot fejtett ki az ifjúság irodalomszere­tő olvasóvá nevelésében, a tanárképzésben kifejtett te­vékenységének is ez a gon­dolat az egyik alapja, leg­újabban pedig főszerkesztő­je gyerekek számára a sze­gedi főiskoláról indított iro­dalmi lapnak, a Kincskereső­nek. A Legkedvesebb íróim ennek a munkának legkie­melkedőbb eredménye, mint­egy a betetőzése. Olyan könyvet adott a szerző az ifjúság kezébe, amely nem­csak közelebb vtazi hozzá­juk és megszeretteti velük az irodalmat, amely nem­csak éveken át kíséri es ki­egészíti iskolai tanulmányai, kat, hanem a felnőtt korba átnyúlóan is maradandó él­ményt ad. Hogy a szerző szép, erő­teljes magyai- nyelven be­szél, természetesen csak egyik oka a vállalkozás si­kerének. Az sem a leglé­nyegesebb. hogy minden mondatán érződik, értő pe­dagógus, az irodalomokta­tás mestere szól a gyerekek­hez. S még csak nem is az a legfontosabb, hogy a kötet írói portréinak középpontjá­ban mindig a cselekményes életrajz áll. Végtére is ez természetes. Olyan írók éle­le, mint mondjuk Cervantes. Defoe. London, szinte izgal­masabb, mtnt a legfordula­tosabb kalandregény, s a maga módján nemkevéebé izgalmas- Andersené. Vernéé. Twainé, a magyar Szántó Györgyé. Molnár Ferencé. A Legkedvesebb íróim azért jó könyv, mert mentes mindenféle egyszerűsítéstől, a leereszkedés pózaitól, a rossz óvónénik gügyögései­től. A szerző komolyan vette olvasóit, s ilyen értelemben úgy Irt,- mintha felnőttek­hez szólt volna. Innen a si­ker. 'Enijek csak egyik muta­tója, hogy a leinőttek, sót a szakemberek is érdeklődés­sel. izgalommal olvashatják, számukra is ismeretlen ada­tai-tényei miatt. A dolog lé­nyege. hogy a szerző ko-1 molysága, felelőssége a fiatal olvasőkrí-. sem' hatástalan. i . *' ff 1 •. , iMerényletek a levegőben ás a földön . 2. Gyújtózsinór a kövekhez Az elsó nagy port. felvert hijacking. azaz re­pülógep-eltérítés 1966 januárjában az etiópiai repülőtársaság egyik gepével történt. Az Ad­disz-Abebába Induló gépet a szomab-u főváros­ba vitte a repülőgéprabló. 1967 áprilisában a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagoe he­lyett a szakadár Biafra-tartomány fővárosába, Enuguba kényszerítették. Néhány hónappal később Indult el az egyip­• tornl légitársaság egy AE—24-tlpusú gépe Kai­róból, de a menetrendben szereplő vidéki vé­- ros helyett az akabai repülőtéren szállt le. A repülőgéprabló ezúttal magas állású személyi­ség volt, Riad Kanra 1 Haddad, az egyiptomi tit­kosszolgálat vezetője. menedékjogot kért Jordánia királyától, Husszeintől. Ugyanebben az esztendőben Angliában berel­tek egy kis repülőgepet, amelynek Ibizia üdü­lőszigetre kellett volna vinnie az utast Az utas nem volt más, mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt hírhedt kongói ex miniszterelnök. Az Angliaban bérelt repülőgép azonban nem a gyönyörű kis szigetecskén szállt le, hanem Al­gériában. ' 1968 júliusaban az iraeli legitarsasag repülő­gépé 38 utassal, 11 főnyi személyzettel Rómá­- ból a fiumicinói repülőtérről Tel Avivba in­dult. Egy óra sem telt el a felszállás után, . amikor a pilóta rádión közölte: fegyverrel Al­gír felé kényszerítik Kiderült, hogy a palesz­tinai ellenállók egyik csoportja térítette el a gépet Az volt a cél, hogy arra kényszerítsek az izraeli kormányt: bánjon hadifogolykér.t az általa . elfogott arab partizánokkal. 1966 szeptemberében az argentin légitársaság egyik DC—4-t* repülőgépe Brazília felé indult. A gépet egy 20-tagú csopcrt eltérítette az ere­óeü útvonalról, utasatósukia a gép a Falkland­. 1 szigeteken szállt le. A csoportot egy isrnért ar­gentin színésznő, Cristina Verrier vezette, és' amikor a gép leszállt, 6 lépett elsőként a Falk­land-szigetek földjére. Több társa néhányszor a levegőbe lőtt a magukkal hozott (egyébként em­berélet kioltására alkalmatlan) fegyverekkel, majd elénekelték az argentin himnuszt. Cris­tina Verrier hosszú nyilatkozatot olvasott fel, amelynek az volt a lényege, hogy a 20-tagú repülőgéprabló-csoport szimbolikusan megszáll­ta a szigeteket. A történet hátterében az a ré­gi, Anglia és Argentína közötti történelmi vita van, amely a Falkland-szigetek birtoklásáról fólyt és folyik. A 20-tagú repülőgéprabló-cso­port visszaült az argentin légitáreaság repülő­gépébe, a gép nyugodtan folytatta útját Bra­. zíliába. A repülőgép-eltérítés egyik legkülönösebb esete 1970 márciusában történt. Japán egyete­misták csoportja szállt fel egy tokiói légitársa­ság, egy belföldi járatra készülő Boeing—727 gépére. A gépen 131 utas és 7 főnyi legénység tartózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgép-eltérítést, a Zengakuren nevű maois­ta—trockista diákszervezet tagja volt. A gép elindulása után rövid, görbe pengéjű, szamuráj­kardot rántottak elő, a pilótafülkébe rontottak és utasították a pilótát: forduljon észak felé, Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság fővárosában akarnak leszállni. Az egyik diák az utasfülkék hangszóróján be­jelentette : a gépet eltérítik, az ellenállás re­ménytelen, mert a gépen több bombát he­lyeztek el, és szükség esetén felrobbantják a gépet. A pilóták közölték: a hosszú útra kevés az üzemanyag. A diákok beleegyeztek, hogy az ál­táluk ellenőrzött rádióüzenet után a gép le­szálljon Kukuoka repülőterén, s ott 22 utas — nők, gyerekek és öregek — elhagyják a gépet. Felvették az üzemanyagot, majd a gép újra a levegőbe emelkedett. Közben történt azonban valami, arra re a diá­kok nem számítottak. A hatóságok, a kukuoka 1 leszállás alatt egy apró papírdarabon észrevét­lenül üzenetet csempésztek a vezető pilótához azzal az utasítással, hogy ne Phenjanban, ha­nem a dél-koreai főváros Szöul. Kimpo nevű repülőterén landoljon, „minden rendben lesz". Szöulban valóban mindent elkövettek, hogy megtévesszék a repülőgéprablókat. A kimpoi repülőtér épületére új táblát helyeztek, Phen­jan felirattal. A kifutópálya szélem és az épü­leten a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlói lengtek. TÓbb jelszavas- táblát helyez­tek el KNDK-jelszavakkal. Amikor a gép leszállt, a dél-koreai bábhad­seregnek egy KNDK-egyenruhába öltöztetett osztaga fogadta. A diákok azonban felfedezték a példátlanul alaposan előkészített megtevesz­tést — állítólag abból, hogy a KNDK-egyenru­hába öltöztetett osztagot nem a két tiszti rend­fokozatú egyén, hanem egy közlegényi egyenru­hába öltözött személy irányította. Három teljes napon át a szöuli repülőtéren állt a gép. A diákok a gépben maradt utaso­kat terrorizálták;. hátrakötötték a kezüket és megakadályozták, hogy a repülőtér személyze­te élelmiszer juttasson el a gépbe. A hangszóró állandóan szólt, az utasokat is, a repülőtér sze­mélyzetét és a géptől nem messzire letáborozott, álöltözetű dél-koreai katonákat a gépben elhe­lyezett 20 darab bombával fenyegették. A szöuli hadügyminiszter a harmadik napon azt üzente a diákoknak, ha szabadon bocsátják az utasokat, megengedik, hogy tovább repülje­nek Phenjan felé. A diákok azt válaszolták: nem bíznak a szöuli bábrendszer ígéreteiben, biztosítékra van szükségük. Ekkor Jamamura japán közlekedésügyi miniszterhelyettes lépett közbe, aki Szöulba repült és a repülőtér rádió­ján keresztül közölte a diákokkal: hajlandó túszként velük utazni Phenjanha, ha az elcsi­gázott, éhes utasokat szabadon engedik. Így is történt; a gép hamarosan le is szállt Phénjan repülőterén. A vizsgálat hamarosan kiderítette, hogy a re­pülőgéprabló kilenc diák teljes fegyverzete ki­lenc szamurájkard volt. A gépen elhelyezett ..bambák" nem bambák voltak, hianem kövek­kel töltött fémdobozok, amelyekre megtéveszte­sül drótokat, zsinórokat hegesztettek. Huszonnégy órával a phenjani megérkezes után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságai útjára bocsátották a gépet, a japán pilótákkal és a japán miniszterhelyettessel együtt — annak ellenére, hogy Japánnak nincs diplomáciai kapcsolata a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársasággal. A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kormánya megállapította hogy nem adott engedélyt a gép leszállására, és (gy a repülőgép 'zemélyzetét és a géprablókat felelősnek tekintették az engedély nélküli be­repülésért; a megtorlástól a hatósagok kivétele­sen eltekintettek. A KNDK hatóságai azonban határozottan elitélték a géprablók kalander cse­lekedetét. 'Következik Fegyverek a haUszeestyorban) A könyvet hasznos kis­lexikon egészíti kí a mai magyar ifjúsági irodalom legismertebb prózaíróiról, s ajánló könyvlista azokról a művekről, amelyek a mű anyagában nem szerepelnek. ö. L. NAPI KISLEXIKON az integrált áram­körökről Lényegében a tran­zisztor fejlettebb, bo­nyolultabb változata, amely már nem egy áramköri elem, hanem önmagában is bonyolult műveletek elvégzésére alkalmas áramkör. 0 Mire szolgál? Az integrált áramkör egy szilárd test, amely­nek belső, anyagszerke­zetét a gyártás folya­mán úgy alakítják ki, hogy különböző részei, rétegei között kialakuló belső rend egész áram­körök funkcióit is él tudja látni. Az alap­anyag mindig valami­lyen félvezető, amelynek az a tulajdonsága, hogy külső, elektromos ha­tásra változtatja ellen­állását a villamos áram­mal szemben. A tran­zisztor is ezen alapul hogy egy alkalmasan gyártött féivézető-, vágy germánium-, vagy pedig szilíciumkristályba vitt különböző szennyező anyagok hatására a a kristály egyes részei között elektromos szem­pontból tulajdonságkü­lünbSégek keletkeznek. Az így előállított inho­mogén kristály külön­böző pontjaira (bázis­nak. emitternek és kol­lektornak nevezik eze­ket) a meghatározott feszültséget kapcsolva a félvezető eszköz a rá­diócsőhöz hasonlóan működik. Felhasználha­tó kis villamos jelek erősítésére, villamos je­lek keltésére (oszcillá­cióra). vagy pedig elekt­romos kapcsolóként is. 0 Miniatürizálás? Az integrált áramkör­ben már nem három egymással kapcsolatban álló, és különbözően szennyezett réteg van, mint a tranzisztorban, hanem sokkal több. Az egyes rétegekhez (vagy pontosabban szigetek­hez) külön-külön ún. elektródok vezetnek. Né­mileg leegyszerűsítve a helyzetet, azt mond­hatjuk, hogy már nincs szükség a tranzisztor mellett az egyéb alkatré­szekre (kondenzátorra, tekercsre, ellenállásra), sem, mert mindezeket helyettesíti egyetlen In­tegrált áramkör. Csak­hogy egyetlen integrált áramköri egyeség nem egyetlen erősítő kapcso­lást „helyettesít", ha­nem sokkal többet; vagyis a belőle építhető berendezés helyigénye (részben ezzel is össze­függésben : energiaigé­nye) jelentősen lecsök­ken. Az integrált áram­köri technikának egyik igen nagy jelentősége az elektronika fejlődésé­ben éópen az. hogy nagy léptekkel vitte ét viszi előre a miniatü­rizálást.

Next

/
Thumbnails
Contents