Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

7ILAG PROLETARJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOC'ALíSTA M 61. évfolyam, 148. szám 1971. JÜNIUS 25., PENTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Az országgyűlés jóváhagyta a kormány programját Elfogadta az 1970. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést — Bizottság az alkotmánymódosítás előkészítésére Befejeződött az ülésszak Csütörtök délelőtt az or­szággyűlés folytatta a kor­mány programjának vitáját. Az ülésen részt vett Lo­sonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, a kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki meg­nyitója utón az ülés első felszólalója Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára volt. Ez­után a vitában részt vett Rameisl Ferencné Baranya megyei, Szabó István Hajdú­Bihar megyei, dr. Káldy Zoltán budapesti. Tollár Jó­zsef Zala megyei és Tóth István budapesti képviselő. A szünet után Németh Karoly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság titkára emelkedett, szólásra. A to­vábbiakban Vancsa Jenő Fejér megye;, Géczi János Nógrád megyei képviselő mondott véleményt, s fo­gadta el a kormány expo­zéjót. Ezután Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési miniszter szólalt fel, majd ebédszünet követke­zett. Az ebédszünet után felszó­lalt Kovács Sándor Győr­Sopron megyei, dr. Havasi Béla Borsod megyei képvi-* selő. Ezután az elnöklő Ap­ró Antal bejelentette, hogy a kormányprogramhoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárják. A fel­szólalásokra Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke vála­szolt. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után ha­tározathozatal következett. Az országgyűlés a Minisz­tertanács elnökének a kor­mány programjáról szóló előterjesztését és a hozzászó­lásokra adott válaszát jóvá­hagyólag. egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután az országgyűlés a második napirendi pontot, az 1970-es állami költségve­tés végrehajtásáról szóló je­lentést tárgyalta meg. A je­lentést dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. Ezután dr. Szabó Kál­mán. az országgyűlés terv­és költségvetési bizottságá­nak előadója következett szólásra. Megállapította, hogv a bizottság megvizsgál­ta a tavalyi költségvetés vég­rehajtását. azt értékélté, s ezután ajánlja elfogadását. A napirend vitájában fel­szólalt dr. Király István budapesti, Hámori József Borsod megyei, Molnár Ist­ván Bács-Kiskun megyei képviselő. Az elhangzottakra dr. Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ter válaszolt. Ezután az országgyűlés az 1970. évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­latot áttaUmosaagban és részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Az országgyűlés tárgysoro­zatának utolsó pontjaként bizottságot választott az al­kotmánymódosítás előkészí­tésére. Ezzel kapcsolatban Apró Antal szólalt fel. Ki­emelte, hogy az alkotmá­nyunk törvénybeiktatása óta eltelt csaknem huszonkét esztendő távlatából teljes meggyőződéssel jelenhetjük ki, hogy alaptörvényünk megfelelt feladatának. Szólt a szocialista építés nagy eredményeiről, s hangoztat­ta, hogy a történelmi jelen­tőségű vívmányok ellenére sem szükséges új alkotmány kidolgozása, mert hatályos Komócsin Zoltán; alkotmányunk legfontosabb alapelvei — a néphatalom, a szocializmus megvalósítá­sának célja — ma is és a jövőben is érvényben lesz­nek. Szükséges és indokolt viszont, hogy alaptörvé­nyünkben rögzítsük az el­múlt két évtizedben elért vívmányainkat, az alkot­mányban is fogalmazzuk meg a szocializmus teljes felépítésének feladatait és jelezzük további előrehala­dásunk távlatait. Ebben a szellemben módosítjuk al­kotmanyunkat. Apró Antal ezután javas­latot tett a bizottság elnö­kének és tagjainak szemé­lyére. Az indítványt az or­szággyűlés elfogadta. Az al­kotmány módosítását elő­készítő bizottság elnöke Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. A bizottság munká­jában részt vesz dr. Antalffy György Csongrád megyei or­szággyűlési képviselő is. Az országgyűlés üléssza­ka Apró Antal zárszavával ért véget. (Németh Károly, Bondor Jószef felszólalását lapunk 2. oldalán. Fock Jenő vála­szát lapunk 2—3. oldalán, a pénzügyminiszter jelentését lapunk 3. oldalán ismertet­jük.) Szocialista rendszerünk eredményei alapvető szerepet játszanak külpolitikánk sikereiken Bevezetőben Komócsin Zoltán megállapítottá: a Minisztertanács elnöke az országgyűlés előterjesztett beszámolójában joggal hang­súlyozta; szocialista rend­szerünk eredményei alapve­tő szerepet játszanak. ha­zánk nemzetközi tekintélyé­nek növekedésében, külpoli­tijcánk sikereiben. Kormá­nyunk nemzetközi politikája összhangban az MSZMP X. kongresszusán megerősített nemzetközi politikai irány­vonallal. Külpolitikai ered­ményeinknek értékét növe­li, hogy azokat bonyolult nemzetközi viszonyok között kellett kiharcolni. Ebben a helyzetben minden szocia­lista országnak politikai állhatatosságra, türelemre és határozottságra van szüksé­ge. A jelenlegi helyzet nem kecsegtet látványos sikerek­kel. Szívós munkára, erőfe­szítésekre van szükség ah­hoz, hogy külpolitikánkat a gyakorlatban megvalósít­suk•. A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság titkára rá­mutatott, hogy pártunk és kormányunk alapvető fon­tosságot tulajdonít a Var­sói Szerződés és a KGST­szervezete további eredmé­nyes tevékenységéhez való hozzájárulásunknak, majd aláhúzta: a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájában —• mint azt a kormányelnöki beszámoló is hangsúlyozta — a legnagyobb jelentősége a magyar—szovjet kapcsola­toknak, a Szovjetunióval való barátság és együttmű­ködés erősítésének van. Ez­úttal is örömmel állapítjuk meg, hogy együttműködé­sünk, politikai, gazdasági, kulturális és nemzetközi té­ren terveinknek megfelelő­en, szüntelenül fejlődik. Ez a legfontosabb külső fel­tétele és biztositéka a szoci­alizmus építésének hazánk­ban. Az internacionalizmus kölcsönös elkötelezettségé­nek elvén alapuló kétoldalú kapcsolatainkat erősítette, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusán — küldöttségünk élén — részt vett. pártunk Központi Bizottságának első titkára. Részletesen foglalkozott az SZKP XXIV. kongresszusá­nak történelmi jelentőségé­vel, aláhúzva, hogv az el­határozott nagy célok eléré­sével tovább növekszik a Szovjetunió gazdasági és katonai ereje, nemzetközi tekintélye, a világ fejlődé­séire gyakorolt befolyása és még szilárdabb támasza lesz a békéért, a demokrá­ciáért, a szabadságért, a függetlenségért és a szocia­lizmusért harcoló népeknek. A továbbiakban Komó­csin Zoltán részletesen szólt a testvéri szocialista orszá­gokkal fennálló viszonyunk­ról, együttműködésünkről. A lengyel—magvar két­oldalú kapcsolatok fontos eseménye volt Kádár János és Fock Jenő elvtársak ta­lálkozása a közelmúltban Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz elvtársakkal. Ez alkalommal ismét megerősí­tették pártjaink, kormánya­ink, népeink egységét és kölcsönös szolidaritását. A magyar—lengyel találkozó alkalmat adott arra, hogy pártunk és kormányunk ve­zetői kifejezzék népünk örö­mét és elégedettségét a test­véri országban, a gazdasági és társadalmi helyzet meg­szilárdításéban elért ered­mények felett és ktnyrlvá­mfsák maradéktalan egyet­értesüket a lengyel párt- és állami vezetés politikájával és közös érdekeinket szol­gáló céljaival. Az utóbbi időben aktívab­bá váltak kétoldalú kapcso­lataink Romániával is. A szomszédos szocialista or­szággal együttműködünk a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában. Két- és többoldalú együtt­működésünk alapja: testvéri országaink érdekeinek, cél­jainak azonossáiga. A ma­gunk részéről a kétoldalú kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés fejlesztésere törekszünk. Együttműködé­sünk fejlesztését azonban időnként nehezítik a ma­gyar, valamint a román elvi álláspontokban és egyes nemzetközi kérdések megíté­lésében előforduló eltérések. Amikor nehézsegekkel ta­láljuk magunkat szemben, azok leküzdésére törekszünk. Abból indulunk ki, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni az akadályozó ténye­zők elhárítására. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy mind hazánk, mind pedig Románia lakosai — beleéTtve az ott élő magyar nemzetiségieket is —, meg­értsék: népeink sorsa, jövő­je elválaszthatatlan a szocia­lizmustól. Csak a szocialis­ta fejlődés alapján oldhatók meg közös gondjaink, or­szágaink együttműködése, kapcsolataink erősödése. Magyarország és déli szomszédunk, a szocialista Jugoszlávia kétoldalú kap­csolatainak fejlődését bizo­nyító tényekkel nap mint . nap találkozhatunk az újsá­gok híreiben. Reméljük, hogy ezt a. fejlődést, mint eddig, a jövőben sem aka­dályozza az, hogy a szocia­lista építés és a nemzetközi politika egyes elvi jelentőségű és alapvető fontosságú kérdé­seit más módon ítélik meg a jugoszláv elvtársak, mint mi. Pártunk és kormányunk a felmerülő vitás elvi kérdé­sekben mindig következetes és világos álláspontot fog­(Fobrkatás a 2. oMdtonú A Szálját fedélzetén Űrhajós világcsúcs A Szaljut szovjet tudományos orbitális állomás három kozmonautája magyar idő szerint szerda este 22.45 órakor megdöntötte az űrben tartózkodás addigi világrekordját. A korábbi csúcstartó Nyikolajev és Szavesztyjanov volt, akik a Szojuz—9 fedélzetén múlt év júniusában 17 napot 16 órát és 59 percet töltöttek az űrben. Az amerikai rekordot Frank Borman és James Lövell tartja 1965-ös eredményé­vel: 13 nap 18 óra és 35 perc. A Szaljut három űrhajósa jól érzi magát: A csütörtöki munkanap során végzett kísérletek közé tartozott a csil­lagok és a Föld fényképezése különböző helyzetekből, ame­lyeket az orbitális állomás kézi, illetve automatikus be­tájolása révén értek el. Jó termést ígér a búza Csak a homokon általános az aratás A termésátlagok mindenütt meghaladják a tavalyit Aratási időben máskor el­sö híradósaink után alig győztük számon tartani az újabb jelentkezőket. Most, másfél héttel az elsö kasza­vágások után még mindigaz aratás legelején tartunk. A Medárd ígérete szerint je­lentkező naponként. pász­tákban érkező esők és a má­jusi kánikula után elvisel­hető, néha inkább hűvös, mint forró júniusi nyár nem sürgette a kalászosok érését. Tegyük hozzá rögtön, hogy ezek az esők nem okoztak kárt a kalászosokban, inkább segítették érés előtti fejlő­désüket. Homokterületeinken vált csupán általánossá megyénk­ben az őszi árpa aratása. Nem kell módosítanunk ter­mésbecsléseinken, a mérési | átlagok valóban jobbak a tavalyinál. Bordányban, a Munkásőr Tsz-ben is mun­kába állt a két kombájn, összesen 136 hold őszi ár­pát kell learatniok. Puszta­szeren — itt kezdtek először kombájnnal aratni az idén — szokásos aratási tempóban dolgoznak a gépek. Itt már a learatott területtel léptek túl a száz holdon. Okos szá­mítással változtattak is az aratás rendjén a pusztasze­riek. Kombájnnal vágják a háztájiban termett. takar­mánygabonát is. Egyre nehe­zebben fogjak meg a kasza nyelét a tagok, ez az egyik ok, a másik pedig az, hogy jobban jár a termelőszövet­kezet. ha tagjai a gyümölcs­érés és sürgető növényápo­lás szezonjában a közösben dolgoznak, nem pedig ap­rócska árpatábláikon arat­gatnak. Mire a búza beérik — jövő szerdára várják —, szérűre kerül minden árpa a Hétvezér Tsz körzetében a vezetők ígérete szerint. A kötött földön gazdálko­dó szövetkezetek még csak a felkészülés időszakában jár­nak. A szegedi Felszabadu­lás Tsz hétfőn kezdi az ár­pa aratását, a Móra Ferenc Tsz-ben is inkább csak a gépiek bejáratása és a prö­bacséplés miatt vonultak ki a határba. Legalább tíz nap türelmes várakozásra számít az Üj Élet Termelőszövet­kezet is. Minden megkéidezett szö­vetkezetben azt a választ kaptuk, hogy kenyérgabo­nánk. a búza jól fejlődik, valóban kedvező aratásra van kilátás. Gombafertőzés nyo­mai ugyan fellelhetők itt­ott, de a terméseredmények — lábon lósolt becslések sze­rint — mindenütt meghalad­ják az elmúlt évit. Tizen­nyolc-tizenkilenc mázsás ter. mést ígérnek a Szeged kör­nyéki búzatáblák. H. IX

Next

/
Thumbnails
Contents