Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

KEDD, 1971. XÜNIUS 22. Mezőgazdasági Kisorsolták kapcsolat Odesszával a könyvsorsjáték Szegedi és szegedi járási téeszek káldotlségének tapasztalatcseréje nyCrCHlényCit Szeged és Odessza, Csorog- nyerik, azon belül is a fej- nyugdíjjárandóságért férfi­rad megye és az odesszai lett sertésneveléstoöl. Ebben aknak 25, nőknek 20 évet terület között már évek óta az évben 25 ezer darab ser- kell dolgozni; a nyugdíj ösz­tés eladása szerepel a prog- szege 120—200 rubel között ramjukban. Ennek az állat- váltakozik. A nyugdíjak tenyésztési ágnak igen emelésére most készítenek kedvező ott az önköltsége, tervezetet. A nyugdíj korha­így a legjobban jövedelmez, tár 60, illetve 55 év, s je­a Egy mázsa sertéshús ön- len leg 800 nyugdíjasa van a a költsége 58 rubel, az értéke- kolhoznak. Számukra a havi járandóságon felül minden évben adnak két mázsa bú­A kolhozra azt is lehetne zát is, és adómentességet tartó hagyományos barátság van, számos hivatalos, üze­mi és iskolai kapcsolattal. Ebből a barátkozásból egé­szen a legutóbbi időkig ki­maradtak valahogyan termelőszövetkezetek és kolhozok. De most már eb- sítéskor befolyó összeg vi­ben is megtörténtek az első, szont 162 rubel, alapozónak mondható lépé­szegedi és szegedi mondani, hogy neve nem biztosítanak nekik. Mk: járási téeszszövetség egy csupán szimbólum: a népek tizenhat tagú küldöttséget barátsága elnevezés annyi­és jogászokból állt A kül­döttséggel utazhatott a sze­gedi Felszabadulás, a tápéi goznak benne Elvitték a kolhoz vezetői a szegedi járási küldöttséget ban is valódi, hogy ukránok, gondosan munkált földeket ápolt együtt. S Tiszatáj, a tiszaszigeti Búza- hogy eredményes, arra bi- ... . , iiH. • kalász, a deszki Maros, a zonyság: féléves tervüket J-ta? Magyar—Szovjet már június 15-ig teljesítet- novenyzewl' ték. A küldöttség az odesszai Kitűnő szociális gondoeko- terület jónevű kolhozának szlovák—Magyar Barátság, a dússal és fejlesztési tervek- tanulmányozása mellett bardányi Munkásőr, a móra- kel találkoztak a Csongrád megtekintette út közben a halmi Vörös Október Tsz és megyei küldöttség tagjai a kijevi mezőgazdasági állan­a bardányi Dobó István Népek Barátsága Kolhoz- dó kiállítást is. szakszövetkezet képviselője, ban. Legújabb vállalkozásuk A moeBtía Wzonyára hoz_ A szövetkezeti küldöttség f^^1"^®' zájárul majd az eddigi kap­ualja - Kijeven keresz- JJtLSL^Wtat TSÍ ^^^^ hozok köz^ építő szervezete ^ SZSl£SLt£n valósit meg. , , , . . , . A gazdaság 1954 óta nem megvan az igény és a kasz­tT'TVtí. a testy?rvar^r szorul semmiféle állami tá- ség állandó baráti kapcsola­SJLStJSSft —S ^^ ^alatcsere fenn­kisteleki Barátság, a pusztaszeri Hét Vezér, az újszentiváni Cseh­tül — az Odessza területi Népek Barátsága Kolhoz volt, amely ötven kilomé­Az Állami Könyvterjesztő Vállalat XXXII. könyvsors­játékának húzása vasárnap délelőtt volt a Könyvklub­ban. A főbb nyereményeket a következők nyerték: Moszkvics gépkocsi: n 13 991: tízezer forintos vásárlási utal­ván v: m. 5945, ötezer forintos vásárlási utalvány : II. 11 853 és X. 7027. Kétezer forintos vásárlási utalvány: II. 24 288, egyiptomi utazás: XL 11298, Moszkva—Al­ma-Ata utazás: IV. 5145, olasz körút: XIV. 9330, Napospart— Isztambul: X. 221C0, osztrák­olasz—jugoszláv körutazás: XI. C5C, Leningrád—Moszkva, X 24 704, NDK-körutazás: XIII. 21 809, Erdélyi körutazás: VIII. 7794, üdülés a Gyilkos-tónál: n. 23 027, üdülés a Tátrában: x. 24 234. A nyereménylista keddtől tekinthető meg valamennyi fővárosi és vidéki könyves­boltban. A nyereménnyel ki nem húzott sorsjegyek név­értékben ugyancsak keddtől válthatók be, tetszés szerinti könyvre. A főbb nyere­ménnyel kihúzott sorsjegyek nyeremónyutalványait kedd­től lehet átvenni az ÁKV Deák Ferenc utca 15. szám alatti központjában. A húzásról készült gyors­listáért felelősséget nem vál­lalunk. pos tájékoztatást adtak ne- . kulturális gazdasaguk t^eneterol intéxm^ye]t is: eredménye­« munkájáról. 1920-ranyu- dolgozik 800 személyes lik vissza a kolhoz tortene- művelő^ otthona és hatal­te, s egyesulessel vált nagy- könyvtóra. Még a höl­gyé. jo húsz esztendővel ez- 7 előtt Jelenleg közel tizen­négyezer hektáron gazdálko­hoztagok szakmai képzését és továbbképzését is „házon belül" oldják meg, egyebek VhJL*™^?* között maguk képeik trak­kitűnően alkalmas, mert magas fokú állattenyészté­toristái'kal. A tagok anyagi helyzetére jellemző, hogy se novenytermesztese- gyu- 3 második teljesen üj molcsos- es s^lokultóraja ^ laki,^ ,®ze™fl Mégis elsősorban a szoció­a kolhozbol, «p«hg meg- ^átásra büszkék, ami lehetősen jolboldogul mert megközelíti ^ 9t6mx do_ 8 orai munkara szam tva a £ állami szek­tagok negy és fél rubelnyi ^ az ban d0lgO2Ó jövedelemhez jutnak. szovjet earíberékéét Huszon­A jövedelem nagyobb ré- négy nap évi szabadságot szét az állattenyésztésiből kapnak a kolhozisták; a Készül a gépkocsivezetők alkalmasságának új rendszere A Püspökladánynál nem­rég történt autószerencsét­lenséget melynek hét em­például előírhatják, hogy egyes gépkocsivezetők a vizsgálatokon gyakrabban, ber esett áldozatul, egy egyéni egészségi állapotuk­szívbetegségben szenvedő so- tói függően évenként vagy félévenként kötelesek meg­jelenni. Lehetővé teszik, be egészségügyi állapotában, or­főr hirtelen rosszulléte okoz ta. Esete ismét ráirányítot­ta a figyelmet a gépkocsi- hogy az, aki úgy érzi: vezetők orvosi vizsgálatának nyeges változás állt szükségességére. Az Egész­ségügyi Minisztériumiban maga kérjen hivatalos hamarosan elkészül a szí- vosi ellenőrzést gorúbb alkalmassági elbí­rálás és ellenőrzés új rend­szere. Ebben széles skálát kívánnak bevezetni a teljes alkalmasság és a teljes al­kalmatlanság között. Mint megtudtuk: szükség esetén A rendelettervezetet elő­reláthatóan ősszel vitatják meg részletesen az illetéke­sek, és a rendeletet év vé­gén vagy az új esztendő ele­jén léptetik életbe. Közlekedési balesetek Szeged és Algyő között torkerékpáran haladó Szűcs Herceg Márton kunszent- József, Szőreg, Móra Ferenc mártoni lakos szabálytalanul utca 37. szám alatti lakos­közlekedett motorkerékpár­ral, s nekiütközött egy te­hergépkocsinak. A motorke­rékpáros és utasa sérülést szenvedett. Személygépkocsival nem sal, aki súlyosan megsé­rült. Ittasan vezetett teher­gépkocsit Tápén, a Csap ut­cában Travány Ferenc, Sze­ged, Remény utca 40. szám alatti lakos. Elvesztette urai­adott elsőbbséget Szegeden, mát a jármű fölött, s neki­az Izabella-hídnál Nemes ütközött az útmenti villany­Zoltánné hódmezővásárhelyi oszlopnak. Az általa oko­lakos, s összeütközött a mo- zott kár jelentős. Uj divatú falujárás Kicsit lett vasárnap dél- Röszke számít kezdőnek, de után a röszkei művelődési paprikahasító játékuk való­ház nagyterme és a kicsinél ban színpadra érett. Avatat­is apróbb a színpada. Há- lan kezek nyomát sehol nem ram falu — Sándorfalva, érezzük. Népi ötlet, cifrázó Tápé és a vendégfogadó humor és történeti hiteles­Röszke — dalosai, táncosai, ség biztos támpont további citerásai és a műsorukra kí- sikerekhefc. Biztatni szeret­váncsi falubeliek töltötték nénk Vastagh Józsefet, és az meg telistele lent és fönt újra jelentkező Mezey Ká­annyira, amennyire hasonló műsoroknál máx előre szá­mítani lehet. rolyt, hogy ezen az úton járjanak tovább. De azt a kántori versezetet ne mond­Üj divatú falujárásnak ják el köszöntőnek a műsor vagyunk szemtanúi mostaná- elején, ha lehet. Papírvirág­ban. Budai Sándorhoz, a nak hat az eleven csokor­sándorfalvi citeráshoz vezet- ban. nek vissza a szálak. Vala- . u„„„„j;v ai , . „_ . A faluja.ras harmadik al­hogy így sohajtott fol az el- ]nás Tát>é )psz Július teiáin™™ szervezésekor: !omasy.. ,' Juuus 4-en délután talalkoznak uj­nem történik _ ,, . . . . ső találkozó Sándorfalván mostanában semimi. Két hét­tel ezelőtt megtörtént, ki­robbanó sikert hozott a ven­ra táncosok, énekesek, cite­rások, furulyások, és a rösz­kei szép példával járó pap­üJSSSS^* Sr^köSéSbe Raktárhelyiséget keresünk bérbe 50—60 m2. Száraz pince is megfelel. A Vágóhíd környékén előnyben SHELL INTERSERVICE Tel.: 15-342. S 269 318 műsora, öntevékeny ötlet mindig tovább lép egy lé­pést, ha érdemes. Ha Sán­dorfalván sikerült, men­jünk el közösen Röszkére, utána meg Tápéra is. A tápai táncosok porolták ki először a röszkei színpa­dot, utánuk jöttek az éneke­sek, egyesével, párosával, ci­terakísérettel. Tápét annyit dicsértük már — mindig rá­szolgáltak —, hogy ai rövid­ség kedvéért most csak any­nyit írunk le: kihagyás nél­kül él a csoport. Mindig vannak iskolások a kezde­ményezők csoportjában, mindig fiatalos lendülettel ropják a táncot a felnőtteb­bek. a citerások pedig vál­tozatlan pontossággal dol­goznak a talpuk alá. A szer­vező és rendező Török-há­zaspár töretlen hitét és vál­tozatlan energiáját, rep­rezentálják. Hagyományos összeállításukat meg is tol­dották most, a pávás kör rá­adása a továbblépés lehető­ségeit is mutatja. Hamarabb fogyunk ki az elismerés szavaiból mi, mint a sándorfalviak a citerás jó­kedvből. A „csikófejesek" bandája ma is méltó régi híréhez. Az úttörőtáncosak olyan kedvvel, finomsággal, gyönyörködtető gyermekség­gel járták táncukat, hogy ekkora szép igyekezet lát­tán nem hallgathatjuk el ta­nácsunkat. Táncoslábú kis­leányok! Az a „romacsávós" cigányromantika nem való nektek. Senkinek se való. Ne ezt folytassátok! A három falu közül a mennek majd. Jó lenne ezt úgy szervezni, hogy a fo­gadó község is állítsa ki „nyalka verbunkját" minden esetben. H. D. A legboldogabb korszak Sok harcot, küzdelmet nehézséget megért embe­rek körében ma is mindig téma még: melyek is vol­tak azok a szép idők, azok a nagy idők? Bátorság, okosság, fegyelem kellett az illegális munkához; karok feszülése, fáradhatatlanság az újjáépítéshez; lelkese­des. bátor kiállás, nagysze­rű szervezőkészség a koalí­ciós időkhöz; keménység, határozottság, elszántság az ellenforradalom legyűrésé­hez... Nagy időket nagy tettek jellemeznek, S ezek nélkül nem tartanánk se­hol a szocialista építés­ben. Vállalkozók, lelkesí­tők, egyszóval forradalmá­rok nélkül nem terveznénk a lakásépítés számait; nem gondolkodnánk a nyári üdültetési programon; nem számolgatnánk a nyereség­részesedés esélyeit; nem hoznánk határozatokat nők­ről, ifjúságról, tudomány­politikái-ól, a demokratiz­mus fejlesztéséről... Hervadhatatlan társadal­mi érdemeket emlegetnek fel a küzdés jeles harcosai. Nincs ember, aki elvitatná tőlük. Megértették az idők szavát, és megcselekedték a maguk kötelességét. Hanem az idők máskor másként szólnak. Máskor mást mérnek ránk. Egyszer röpcédulát kellett szórni, és póri lapra kellett előfizetést gyűjteni, máskor békeköl­csönt kellett jegyezni, har­madszor termelést, munkát szervezni. Egyszer puskát kellett tölteni, azután szo­cialista mezőgazdaságot szervezni — később meg rrpát egyelni, kukoricát veg"szerezni, vásznat sző­ni. A történelem minden­nek kiméri a maga idejét, s hol vért kíván a forra­dalmároktól, hol pedig gaz­daságszervezést ... Szembeállítani korszako­kat, osztályozni forradalmi feladatokat — ez .viszont nem megy. A forradalmár a forradalom minden kor­szakában föltalálja magát. A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusának jegyzőkönyvét böngészve találtam néhány sort, amely segít ezt a di­lemmát föloldani. Lenint idézi a beszámoló, akinél jobban ebben a században senki sem értette a forra­dalom leglelkét és egész folyamatát. Ö pedig kerek ötven évvel ezelőtt, ami­kor széles körű vitára bo­csátotta a Szovjetunió vil­lamosításának tervét, a „legboldogabb korszaknak" nevezte azt az időt, ami­kor az ország gazdaság­fejlesztésének kérdései all­nak a párt és a szovjetha­talom figyelmének közép­pontjában. Az ízig-vérig forradalmár, a fegyveres harc szervezője, az osztály­ellenség legyűrésének nagy­stratégája, az elhajlások kegyetlenül szigorú kriti­kusa, Lenin óhajtotta ezt a „legboldogabb korsza­kot" ... Ügy érzem, mi, mai élők, beleszülettünk ebbe a kor­szakba. S milyen kár len­ne azon vitatkozni, mikor voltunk erősebbek a hit­ben és következetesebbek a meggyőződésben. Októ­ber barikádjain voltak nagyobbak a tettek vagy a kozmosz meghódításában? A munkásőrök és a karha­talmisták tettek többet a szocializmusért vagy a szocialista brigádok? Az volt nagyobb feladat, hogy az alig tulajdonossá nőtt paraszttal megértessük a kollektív gazdálkodás elő­nyeit vagy az, hogy élet­formájává és boldogulásá­nak forrásává neveljük a közös gazdaságot? Ebben nem lehet szavazni. Kisa­játítottuk a gyárakat — most gazdává akarjuk avatni a munkást. Létre­hoztuk a paraszti gazdál­kodás modern, szocialista formáját — most ipari rangra és kényelemre akar­juk emelni a mezőgazdasá­gi munkát. Könnyebb az egyik, mint a másik? Ke­vesebb forradalmi indíték kellene ehhez vagy ahhoz? Csöndes-szép korban ' élünk. Nincsenek nagy hó- j rukkok. nem kell két nap ' alatt megváltani a világot. A munka nyugalma kö­szöntött ránk. Szőni kell, aratni, esztergálni, építe­ni... Most ez a forrada­lom parancsa. Szépen, pontosan szőni, aratni, esz­tergálni és építeni! Ahogy magamagának csinálja az ember. Hogy kedve, gyö­nyörűsége és minél na­gyobb haszna váljék belő­le! Nem önmagóért Való a harc. Minden forradalmá­rok az életért küzdöttek: a tisztes emberi megélheté­sért, a nyugalomért, a mél­tóságért. Hogy utána falat rakhassanak. biztonságot teremthessenek. Hogy a leg­boldogabb korszakot meg­teremtsék — maguknak és utánuk lövőknek. Mert lo­garléccel, kalapáccsal, va­kolókanállal is lehet forra­dalmat csinálni! Vagyis hogy a forradalmat csak ezzel lehet befejezni! SZ. SIMON ISTVÁN Képernyő A DOVERI ŰT Dover jelkép. A szigetor- levő házasságok amolyan szagból menekülő utolsó maszek békítőirodája, merő dobbantása, ahonnan a kar- szeszélyből építve magas gá­csii La Manche-csatorna más tat a futóknak — s furcsa országot, más világot köz- módon a vendégek belébot­vetít. Dover az angol Calais lanak, kijózanodnak. Vitray — miként Calais is a fran­cia Dover, két szomszédki­Tamás fordítolta-alkalmazta televízióra a groteszk kép­kötő, nevüket-hírüket a tör- zeletjátékot, melynek poén­ténelem háborús lapjai nép- je, hogy ez a Latimer egy szerelmi háromszög kusza fonalainak kibogozására is szerűsítették. különösen a százéves háború, utóbb a világháború. Az angol Milne vállalkozik. A humoros alap­most felnőtteknek szánt bá- szituációk megteremtése jos mesével gazdagította az könnyedén megy, a szerep­angol végvár legendáját. A doveri út ugyanis — A. A. Milne színművének szombaton látott tévéválto­zata — mesejáték, a meg­gondolatlan szerelmesekről, akiket a vasorrú bába in­lök annak rendje s módja szerint besétálnak a csap­dába. Amikor viszont min­den együtt, van, apad az öt­tót, a játék menete lelassul, dialógusokban szürkül el a történet. A rendező Horváth kognitójában egy bizonyos í*™ J3.J5** % i„i neme. a jenemiigurak szi­Mister Latimer kényszerít , • , , - . , . nezésével, fölcicomázásával efíS; l hbenV te" foglalatoskodik. Nem ered­len haragú, lobbanékony em- ménytelenül hiszen ebből „ bereknek javasolják: tízet .» . , , , Milne-darabból Váradi Hédi. ez M r .Ti13" "eIekedm Húsza Péter, Löte Attila v i'íl'n^l ?^6; Somoyyvári Rudolf, Piros IL Td°lkodfaS' dikó és Inke László karak­idot kenyszenl a dover. utón terizáió tehetsége marad a erreszökő szerelmesekre, nézőben. Szállodaíeléje a bomlóban N. L A rádió és televízió évkönyve A Magyar Rádió és Tele­vízió és a Minerva Kiadó közös könyvkiadásában au­gusztus végére megjelenik a Magyar Rádió és Televízió hetedik évkönyve. A kötet ízelítőt ad az elmúlt év leg­sikeresebb rádiós és tévéa produkcióiból. Szerepelnek a könyvben a rádió kabaré­színpadának legsikeresebb jelenetei is. Az évkönyv anyagában megtalálhatjuk a rádió és televízió időszerű problémáival, műsorgondjai­val, műhelytitkaival foglal­kozó anyagokat is. Bőséges kép-, karikatúra­anyag, az elmúlt év króni­kája zárja a hetedik évköny­vet, amely mintegy 20 ezres példányszámban jelenik meg, s ezért csak a Rádióújság­ban közölt szelvény kitölté­sével lehet hozzájutni, 38 forintos áron. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents