Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

KEDD, im. JÜNIUS 22. 3 flpro Untai Eddig negyedmillió anya és Vályi Péter vette igénybe a gyermek­Moszkvába utazott Apró Antal, az országgyű­lés elnöke és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa vég­rehajtó bizottságának 53. ülésére hétfőn reggel Moszk­vába utazott. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Gál Tivadar, a Miniszterta­nács titkársága vezetője és V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. gondozási segélyt Fiatalabbak a smüíő nak, életképesebbek a gyerekek Látogatás Jugoszláviában Hazaérkezett az MSZMP pártmunkásküldöttsége, amely Jakab Sándornak, a Központi Bizottság tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége meghívásóra láto­gatást tett Jugoszláviában. A Központi Statisztikai Hivatal és a Statisztikai Ki­! adó Vállalat közreadta a gyermekgondozási segély el­ső három évének adatait. Az összesítések szerint ed­dig negyedmillió anya vette igénybe az állami segitseget kisgyermeke gondozásához, részükre 2,6 milliárd forin­tot fizettek ki. Olyan anyák is vállalták a gyermekáldást, akik a segély nélkül — anyagi helyzetük stabilizá­lódásáig — még néhány évet vártak volna. Ez azt is jelenti, hogy fiatalabb anyák hozták világra első és máso­dik gyermeküket, mint ezt megelőzően. Ennek egészség­ügyi jelentősége az anya- és a gyermek szempontjából egyaránt figyelemre méltó. Közismert ugyanis, hogy a fiatal anyáknál sokkal rit­kábban lép fel komplikáció, s gyermekeik is ellenállób­bak. életképesebbek, mint a későn szülőké. A segélyfo­lyósítás első évében ugrás­szerűen emelkedett a szüle­tések száma, míg 1967-ben 148 886 gyermek látott nap­világot, 1968-ban már 154 419-re nőtt az újszülöt­l tek száma. A magasabb arány nagyjaból stabilizáló­dott, bár 1970-ben némi csökkenés volt észlelhető. A felmérések szerint az el­ső két évben a szülő nők 70, illetve 72 százaléka vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 1970-ben azonban ez az arany 66 százalékra süly­lyedt. A csökkenés azzal magyarázható, hogy időköz­ben nőtt a dolgozó nők fi­zetése, és a segély változat­lan összege némileg vesztett serkentő hatásából. Eltérő a segély igénybevé­telének mértéke a fizikai és a szellemi dolgozó nők kö­zött. Amíg a fizikai mun­kakörben tevékenykedő anyák háromnegyed része otthon maradt gyermekével, addig a szellemi dolgozók­nak csak fele vette igénybe az állami támogatást. A szellemi munkakörben dol­gozóknál ugyanis nagyobb a különbség a segély és a fize­tés között. Az anyák 28 százaléka a gyermek 3 éves kora előtt visszatért munkahelyére, közülük zömmel a szellemi dolgozók, s csak kisebb számmal fizikai, illetve me­zőgazdasági dolgozóik. És Tápé? Szeged—Kalocsa Válaszolt a minisztérium a paprikásügyben — Az az én érzésem, hogy ma is árvizes vagyok, nem­csak tavaly yoltam. Olyan ígéreteket kaptunk, hogy au­gusztus elsején átadnak min­dent, megkezdhetjük a tör­lesztést is, de nem vergő­dik mivelünk senki. Pedig igen-igen szeretnénk egyszer már végre-valahára otthon érezni magunkat a saját há­zunkban. Jöjjön el velem, járjuk végig a házakat, meg­látja, nemcsak én beszélek így. Hamar­A VÁLASZTÓK NEVÉBEN jában ne­héz ki­Aprilis derekán adtunk hírt arról, hogy a fűszer­paprika kutatási központjának átszervezése fellebbezés­re ösztönözte a termelőszövetkezetek területi szövetségét. A termesztők, feldolgozók és kutatók érveit, aggályait összefoglaló helyzetelemző fölterjesztésre dr. Soós Gó-' bor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese levélben válaszolt Árendás Györgynek, a szö­vetség elnökének. Levelében a miniszterhe­lyettes rögzíti, hogy a párt tudománypolitikai határoza­taival egyezően kidolgozott irányelvek meghatározták a tárca felelősségére bizott ágazatokban folyó kutató munka főbb feladatait, s a feladatok ellátásához szük­séges szervezetet. A nagy­részt elaprózott kutatómun­ka tematikai rendezését, ha­tározott és koncentrált kuta­tási profilok kialakítását szolgálják az intézkedések. — Változatlanul helyesnek tartom — olvassuk a levél­ben —, hogy a fűszerpapri­ka-kutatási program koordi­nálója a Konzervipari Vál­lalatok Trösztje, illetve a tröszt megbízásából a Kon­zerv- és Paprikaipari Kuta­tó Intézet. A programon belül a fűszerpaprika neme­sítését és agrotechnikai ku­tatásait is úgy volt célsze­rű rendezni, hogy a felesle­ges átfedések, párhuzamos­ságok megszűnjenek. Ezért ezeket a kutatásokat teljes felelősséggel a kecskeméti' Zöldségtermesztési Kutató Intézetre bíztuk azzal, hogy a kutatómunka ténylegesen A gólyáknál is Tóth Bela felvétele j Ügy látszik lakásgondok \ vannak a gólyáknál is, nyil- j ván azért építettek a vil-j lanypóznára fészket Baks ] községben. A forgalmas út-1 menti szükséglakás zajos és j bizony a villanyvezetek, miatt életveszélyes is. ' fl Kórusok Országos Tanácsának közgyűlése Az. elmúlt esztendőben 1200 ifjúsági es 800 felnőtt énekkar bemutatói tanús­kodtak arról, hogy a hazai kórusmozgalom bőséges tu­dásanyaggat rendelkezik, ál­lapították meg a Kórusok Országos Tanácsának a Fé­szek Klubban megtartott hétfői közgyűlésén, amelyen az egy esztendővel ezelőtt megalakított szervezet tevé­kenységéről, a dalkultúra továbbfejlesztésének lehe­j tőségeiről tárgyaltak. Dr. Kiss Kálmán, a KÓTA elnöke, a Magvar Rádió és ! Televízió elnökhelyettese egyebek közt elmondotta: az együttesek repertoárjából [szinte mindenütt, hiányzik a | magvar munkásmozgalom t dalhagyomanya. Ezért a KÓTA idén több pályázat­kiírással serkenti zeneszer­zőinket ilyen jellegű kórus­mű-feldolgozások megírásá­ra. Az országban működő több mint száz öntevékeny paraszténekkar munkájának színvonalát a jövőben foko­zott szakmai támogatással akarják magasabb szintre emelni. (MTI) a meglevő bázisokon; Kalo­csán es Szegeden történjék. A miniszterhelyettes vála­sza szerint a szegedi papri­kakutató részlég' a jövőben nem a kalocsai állomás cso­portjaként, hanem szervezeti fejlesztéssel osztályaként működik. A kalocsai báziste­lep mellett céltudatosan fej­lesztik az öthalmí telepet is. A negvedik ötéves tervben 2,2 millió forintos beruházás­sal csővázas színt, üvegházat, palántancvelőt és az egyéb létesítmények ellátására hő­központot hoznak létre. Kü­lön laboratóriumot azért nem építenek, mert a Ga­bonatermesztési Kutató In­tézet laboratóriumbővítésénél a fűszerpaprika igényeit is figyelembe vették. Gondos­kodnak a kutatómunkához, illetve a kiegészítő termelés­hez szükséges egyéb szolgál­tatasokról is. A következő öt évben a mostaninál is na­gyobb összegeket áldoz a tárca a paprikakutatásokra Szegeden és Kalocsán egy­aránt. A szegedi kutatási osztály dolgozóinak hátrányos bére­zésére a fellebbezés nyomán felhívta a minisztérium a Zöldségtermesztési Kutató Intézet figyelmét, és ennek eredményeként máris tör­tént bérrendezés. tani, hányadik fordulóban tanácstag Tápén Számfira György a legelejétől fogva. Amikor most újra megvá­lasztották, maga is azt mondta, mások is: ha ed­dig n^m volt dolgod, most lesz. Hetvenhat választója egytől egyig árvízkárosult. Ki súlyosabban, ki szeren­csésebben. És a 76 választó nap mint nap kéri, sürgeti, jogánál fogva parancsolja, járjon utána, hogy az ígé­retet váltsák be. Ezért vet­te fel a telefont, amikor al­győi riportunk megjelent: — És Tápé? Irtózatosan kellene a segítség! A cím alá idézett monda­tok is belőle buggyannak elő, meg a következők is: — Ügy képzeltük mi, ki­nyílik a tavasz, jönnek az építők. Eljött a tavasz, tá­junkra se jött senki. Április végén megérkezett egy pár ember, hozzákezdtek, aztán abbahagyták. Megint jöttek, megint abbahagyták. Egyet­kettőt ittmarasztottak min­dig, hogy a látszat azért j meglegyen. Látszat éppen volt is, mi legalábbis úgy láttuk, hogy aki reggel ki­jött józanul, nem mind ment haza józanon. Betelefonál­tam a ktsz-be, azt a választ kaptam, hogy nincsen embe­rük, meg egyébként se iz­guljak. mert hol van még a határidő. Hittel vallom, átokverte dolog, ha fél év múlva más­ként beszél az ember. Azt látom most is legtöbb ház­ban, amit tavaly ősszel lát­tam. Tavalyt sok-sok pisz­káló cikkem után ősz vé­gén leírtam az elismerést is Tápéról: a tél beállta előtt beköltözhetett, aki akart. Ugyanaz a kép most az el­ismerésnek a szikráját se tudja kicsiholni belőlem. Lakják az emberek a há­zakat. Az apró konyhát leg­inkább. Végigkínlódták a te­let benne, izzadtak a falak, csöpögött rájuk a víz, de örültek, hogy tető alatt van­nak. Régen itt a jó idő, és ők ugyanott vannak. Perce­ket maradok csak egy-egy lakásban, de nyomottabb lé­lekkel jövök ki mindegyik­ből. A szobák alja szürke, durva cement. A falak kör­ben és a mennyezet is ce­mentszínű vakolat. Nem tud megkapaszkodni a tekintet semmiben. Futna tovább, de nincs hová. Két hokedlin deszkateknö Makai Pálék szobájában. Ez a legmagasabb pont. amit haszonra foghatnak. Minden a földön van, lépni is alig lehet. Bútor? Semmi. Le­ülni? Legföljebb kint a lép­csőn. — Erre már meszeltek, de arrébb mentek. Én nem adok nekik borravalót, ha őszig nem lesz készen, akkor se. Én megfizetem az árát, elé­gedjenek meg vele. Ezt úgy­is meg kell nekik csinálni, minek is adnék. — Van, aki adott? — Nézze! Én nem lát­tam, nem mondhatom, hogy adott. De miért mentek el akkor a másik sorra? ves? Dolgozik. De ide sok kőműves kellene. — Üljön ide bírónak — kérlel valaki a vakolókanál végénél —. amikor szidják a drága jó édesanyánkat, meg az öreganyánkat, meg a többit. Nem szívbajosok ám az emberek! — Miért mennek el innen az építők? — Én úgyis elázott ember vagyok a vállalatnál, majd én megmondom. Ebben a munkában nincsen pénz. Mindenki oda megy, ahol megtalálja. Mondja meg ne­kem, miért kapok én itt 20 százalékkal kevesebbet, mint bent a körúton? Azért, mert árvizes házat építek? Számolunk. A húsz száza­lék nem a teljes fizetésük­nek az ötöde, de azt fixre mondják, hogy jóval keve­sebbet kapnak itt. És itt van rá prémiumnak a lakók kia­bálása. KICSI KELL V BOLDOGSÁG­HOZ — Én-" rám hiá­ba mond­SZIDJAK \Z ANYÁNKAT Diplomaosztás főiskolásoknak ünnepélyes külsőségek kö­zepette bonyolította le teg­nap, hétfőn délben a Sze­gedi Tanárképző Főiskola hagyományos év végi diplo­maosztó ünnepséget a Sza­badság filmszínházban. Gaál Géza igazgatóhelyettes meg­nyitója után Hegedűs András főigazgató mondott ünnepi beszédet, és osztotta ki 251 végzős hallgató dip­j lomáját. A bensőséges hangulatú ünnepségen egyebek között megjelent — és a végzősö­ket köszöntötte — dr. Gosz­tonyi János, a művelődés­ügyi miniszter helyettese, valamint dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titká­ra, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Ök­rös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titká­ra és Hnfgesang Péter, a városi népírontbizottság tit­kára is. A friss diplomasokat Irá­nyt Magda főiskolai és Feny­vesi Erzsébet általános isko­lai tanuló is köszöntötte, s a végzősök nevében Járolí Jó­zsef búcsúzott a főiskolától. Az ünnepséget záró műsor­ban közreműködött Szabó Xénia, Nagy László, vala­mint a főiskola Kardos Pál vezette kamarakorusa. Tavaly óta örök téma Al­gyön és Tápén a borravaló. Akié ha­marabb készül, azt mindjárt vesztegetéssel gyanúsítják a többiek. Egyenes és kacska­ringós kérdésekkel egyfor­mán nyomoztam, nem ju­tottam semmire. Az a gya­núm, talán nincs is alapja ennek a szóbeszédnek. De akkor miért nem mennek sorba a kőművesek és a fes­tők, hogy elejét vegyék en­nek az otromba mende-mon­dának? Addig eljutottam, hogy [ hamarabb jöttek a festők, mint a javító kőművesek. [ Ott dolgoztak előbb, ahol I maszek alapon a gazda be­I vakoltatta a villanyvezeték j helyét, és ott, ahová lerak­! iák a meszet, mert egy festő j se szeret cipekedni. Kőművesekkel találkozom az egvik lakásban. Egy he­te jöttek, hogy itt marad­nak végig. — De meddig? — Szeptember 1. a ha­táridő. Kontráznak a kísérők: — Maguk rosszul - tudják! Augusztus 1. — Szeptember 1. — Augusztus 1. A végén lecsöndesednek, j mert mégiscsak bolond do­j log, hogy ők szidják egy­l-mást. Mit tehet egy kömű­ja. legföljebb ideges leszek tőle, és bepörgök. Én ide embert nem tudok hozni, az ilyesmi a nagyokra van bíz­va. Az az igazság, én meg is értem őket. Akinek rend­ben van a háza, az nem kiabál. De azt ők is meg­érthetnék, ha mindig oda­mennénk. ahol a legnagyobb szájú asszony lakik, akkor cifra menete lenne itt a munkának. Szigorúan kiad­ták, hogy sorba kell men­ni. Kicsi kell a boldogsághoz. Katona Miklósék házát már be is föstötték. Külön pén­zért, munkaidő után, hen­germinták is kerültek a fal­ra. Ennyi kell csak ahhoz, hogy a ház asszonya ki­mondja: — Olyan boldog emberek lettünk, hogv én azt el se tudom mondani. Egyik házban boldogság, a másikban káromkodás a vas­tagából. Itt is találok még kőműveseket. Agárdi Jenőt és Zsombói Istvánt. Több­ször találkoztam már ve­lük, az az érzésem, válo­gatott ember kell ide. ha ve­lük akar veszekedni. Csönd­ben, legföljebb szép szóval dolgoznak. Ügy látszik, nem ilyen mindegyik. Ritka az az ember, aki elégedett. Tévedés arra ma­gyarázni ezt. hogy kerek egv év alatt beléjük fészkelt a legsötétebb panasz, amiért elvitte a házukat a víz. Egy­szerűbb oka van ennek: még mindig nincs készen az új. Es ha így haladnak, régen elmúlik a határidő, és még akkor sem lesz. Ide erősítés kell! Nemcsak ide. hanem megyénk minden árvizes há­zához. Minden határidő szi­gorú törvény. Itt most r emberség törvényét is sért; aki átlépi a határt. Ezt kel lene mc-^rtenie annak, aki vállalta hogy az ígéretből házaka* '"pít. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents