Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

VASÁRNAP, WTL JCNJUS 28. 7 Negyedszer jelenik meg A demokratizmus hétköznapjai című kerekasztal-beszélgetés rovata a DeLmagyarorszagban. Ezúttal ahhoz a témához hívtunk meg beszélgető partnereket, amelyet tömören így fogalmazhatnánk: mi a pártszervezetek szerepe a közéleti es a munkahelyi demokratizmus fejlesztésében? A vitában részt vett dr. Ozvald Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának titkára. Kincses András, az Alföldi Közmű- te Mélyépítő Vállalat gépészeti osztályvezetője, a vállalat pártszervezetének titkára, dr. Papp Ignác egyetemi docens, a József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára, Szabó Géza, a MAV szegedi igazgatóságának személyzeti főelőadója, az igazgatóság pártalapszervezetének titkára és Számfira György, a tápéi Tiszatáj Tsz rendészeti csoportvezetője, a gazdaság pártszervezetének vezetőségi tagja. Vitavezető Sz. Simcm István, a Délmagyarország főszerkesztőhelyettese volt A párt nevelő és tudatformáló munkája felbecsülhetetlen a demokratikus közéleti és munkahelyi légkör kialakításában. Ugyanilyen fontos a kommunisták személyes példaadása. Pártszervezeteink hogyan felelnek meg ezeknek a feladatoknak és elvárásoknak? KINCSES ANDRÁS: — A szocialista demokratizmus egyöntetű értelmezése, egységes társadalmi felfogása elengedhetetlen, mert ez az egységes cselekvés kiindulópontja. Tapasztalatom szerint azonban ma még elég nagy a szakadék a demokratikus jogok gyakorlásának lehetőségei és a társadalmi közgondolkodás között A szakadékot a deklarált jogok és a magatartás rangjára emelkedő tudat között csak hosszas neveléssel, tudatformálással temethetjük be. Mindenekelőtt nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek tisztában legyenek társadalmi „státuszukkal" — vagyis: felfogják, hogy egy dolgozó társadalom tagjai, amelyben a munka, a kötelességteljesítés, a helytállás arányában illik a jogokat citálni is. Erezzék például azt is, hogy nemcsak dolgozók, hanem tulajdonosok is. Beleszólási jogukkal eszerint éljenek. Dr. OZVALD IMRE: — A párttagság meghatározó, nagy többsége helyesen értelmezi és gyakorolja a demokratizmust mind a politikai, mind a termelőmunkában. Cselekvően vesz részt a határozatok előkészítésében és végrehajtásában, képes a politikai döntések munkahelyi alkalmazására, azok szellemének konkrét gyakorlására. Dr. PAPP IGNÁC: — A pártszervezetek tagjainak, a kommunistáknak kötelességük a demokratikus jogosultságok ismerete. Az egyik központi bizottsági határozat utal is erre, amikor kimondja, hogy az új párttagok felvételénél vizsgálja a tagság a jelentkezőnek azt a készségét is: képes-e élni ezekkel a jogosultságokkal? — A kommunisták között is varrnak aktívak, kötelességteljesítők és közömbösek, visszahúzódók. Az lenne ideális a demokratikus közszellem szempontjából is, ha az aktivitás minden párttagra egyaránt jellemző volna te a kommunisták mindig frissen közvetítenék a pártfórumokhoz környezetük véleményét. Ezzel tudnak legjobban hozzájárulni a döntések demokratikus előkészítéséhez. A demokratikus közszelJsm nem fér össze a közömbösséggel. Természetesen módszer dolga is, hogy fokozzuk az aktivitást. Az egyetemi pártmunkában jól bevált az az eljárás, hogy a pártbizottság minden fontos kérdést vitára tűz az alapszervezetekben. így sikerült például egységesíteni a káderpolitikai elvek értelmezését és alkalmazásuk gyakorlatát. A végrehajtáshoz is úgy lehet megnyerői a párttagságot és az egész kollektívát, ha érdekeltté tesszük a határozathozatalban. A pártmunka stílusa pedig mindig példa a társadalmi te tömegszervezeteknek is. Dr. OZVALD IMRE: — Ahhoz, hogy a pártszervezetek elevenen sugározzák magukból a demokratikus szellemet, mindenekelőtt maguknak kell így tevékenykedniük. Ennek pedig az a kulcsa, hogy a pártmunkában fokozol kell a lenini normák érvényesítését, a demokratikus centralizmus és a kollektív vezetés elvének megvalósítását. A kollektív veaetes gyakorlatát párosítsuk a személyi felelősséggel; fontos kérdésekben a döntést mindig előzze meg a demokratikus előkészítés, az előterjesztések sokoldalú vitája. A döntések végrehajtásában legyünk következetesek, a végrehajtás ellenőrzésében alaposak és* szigorúak. SZABÖ GÉZA: — Az emberek elkedvetlenednek, ha nem kellő tisztességgel te érdemben kezelik véleményüket. Azt tapasztaljuk viszont, hogy ahol a pártdemokrácia sértetlen, ott a munkahelyi demokratizmus is magasabb fokú, éppen az előbbinek a kisugárzásaként. Nagy szerep* van a demokratizmus fejlődésében a munkahelyi vezetők magatartásának is. — Ügy gondolom, hogy a demokratizmus formái már kiforrtak, csak megfelelő tartalommal kell özeket megtölteni. De sajnos, helyenként nem értik még meg, hogyha a dolgozók véleményét meghallgatják es tiszteletben tartják, ez a munkában is fölér egy új berendezéssel, hiszen a termelési eredményekben is meghozza a maga kamatait. Dr. OZVALD IMRE: — Megengedhetetlen, hogy lényeges gazdasági vagy személyi kérdésekben bárhol mellőzzék a kollektív vezetői megfontolást; kész tények elé állítsák a munkahely pártveaetőségét. Néhol tapasztalni lehet, hogy a munkahelyi vezető lebecsüli a pártszervezet szerepét, tevékenységének A vita résztvevői, balról jobbra: Szabó Géza, Sz. Simon István, dr. Papp Ignác, Kincses András, dr. Ozvald Imre te Számfira György Dr. PAPP IGNÁC: — A vezetők magatartásától megítélésében rossz nyomon jár. Rendszerint ilyen légkorben történik azután valamiféle „robbanás", aminek következményei az egész közösséget sújtják. De ellenkező példa is adódik. Előfordul, hogy párttitkár a vezetőség megkerülésével, a vele való tanácskozás nélkül, egyedül dönt. Az Ilyen egyénieskedés is sérti a pártdemokráciát, következésképpen rossz hatással van általában a demokratizmusra. — A kommunistákat szüntelenül arra biztatjuk, hogy lépjenek fel az ilyen jelenségekkel szemben; alkotó kritikai légkörben végezzék felelősségteljes politikai munkájukat SZÁMFIRA GYÖRGY: — Sokszor vitatkozunk a párttagság aktivitásának mértékén. Néha úgy is szóba kerül ez a téma: olyan határozottak,' olyan készségesek, olyan igyekvők vagyunk-e, mint korábban, a nagy társadalmi feladatok megoldása idején? Vagy elégedettebbek vagyunk és több bennünk a türelem? Más a feladatok természete manapság, kevesebb a látványosság, több a napi apró munka. Az egységes fellépés hiányét azonban gyakran lehet érezni. A mi termelőszövetkezetünkben például elég későn ébredt fel a párttagság — egy visszaéléssel kombinált nehéz helyzetnek kellett közbejönnie, hogy rádöbbenjünk munkánk fogyatékosságaira. A tanulság azonban ma már elevenen hat: a pártszervezet nagy felelősséggel tárgyal meg minden lényeges kérdést, akár a gazdálkodással, akár a politikai munkával kapcsolatos. S hogy az ilyen döntések helyesek, arra legfőbb bizonypsság az, hogy a szövetkezet tagsága valamennyi esetben hitelesítette titkos szavazásnál is. —• Ha nem jó az összhang a gazdasági és a pártvezetés között, ha elégtelen a pártszervezet ellenőrző tevékenysége, akkor a demokratizmus is csorbát szenved, meg a közösségi érdek is. A tanulság óta a pártszervezet minden fontos témában kollektív bölcsességgel foglal állást, és ebben még nem csalatkozott a téesztagság sem. SUMMAZAT: Az MSZMP X. kongresszusa iffV foglalt állást a pártdemokrácia időszerű kérdéseiben: a döntések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és figyelembe vételét szoralmazzuk, éppen úgy, mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magasfokú tudatosságot kifejleszteni. A pártszervezetek politikai eszközökkel dolgoznak — milyen módszereik és lehetőségeik vannak a demokratizmus még szélesebb kibontakoztatása érdekében? Hogyan tudják végrehajtani az erre vonatkozó párthatározatokat? A politikai munka során milyen ennek a törekvésnek a gyakorlata? Dr. PAPP IGNÁC: — A demokratizmus gyakorlásában jól bevált, eredményes te alkalmas forma a pártszervezetek részére a vezetők beszámoltatásának joga és kötelessége. A kapcsolatok, az informáltság, a bírálat és még sok egyéb dolog miatt. Jó módszere ez a tapasztalatok, a hibák, a vélemények összegezésének. De előzetes alapos tájékozódás nélkül ez sem hozza meg a várt eredményt, Esetenként, sajnos, a függőség zavarja ezt a módszert, csökkenti ennek nyíltságát. Am nem egyedül a pártszervezetek dolga a „hibavadászat". A párt konstruktív módon dolgozik, nem egyszerűen „hibakereső" szervezet Az állami vezetésnek éppúgy kötelessége a bírálat. Rossz munkamegosztás lenne, ha a pártszervezetek csak erré rendezkednének be, hiszen konfliktusos helyzetek sora teremtődne. Dr. OZVALD IMRE: — A pártszervezetek valóban nem „hibakeresők" szervezetei, mégis azt kell mondani: nyíltan és kötelességszerűen kezdeményezzék minden gond és probléma feltárását, erkölcsi bátorsággal és felelősséggel. Még úgynevezett „népszerűtlen" témákat se kerüljenek meg, hanem jelezzenek mindent illetékes helyen és ösztönözzenek más fórumokat is ugyanerre. SZABÓ GÉZA: — Amikor a gazdasági vezetők döntéseket hoznak, számoljanak mindig azok politikai következményeivel is. Fordítottan ls érvényes ez természetesen: a politikai testületek döntései sem hatástalanok a gazdaságra. A kellő összhang érdekében hasznosak a vezető-továbbképzés lehetőségei, de jó lenne ezekre pártszervezetekben dolgozó vezetőket is megmeghívni. A demokratikus magatartáshoz ugyanis mindig magasabb és magasabb tudásszint is szükseges. KINCSES ANDRÁS: — A pártszervezetek szervezői és irányítót a demokratikus fejlődésnek. De előfordul, hogy pártvezetőségi tagok sem mindig következetesek: engednek a rosszul értelmezett, „békességért": szemlélői eseményeknek; nem elég erélyesek hibákkal szemben. SZÁMFIRA GYÖRGY: — Lényeges dolog, hogy a párttagság mennyire teszi magaévá a feltárt hibák korrigálásának kötelességét. Ebben a folyamatban magával tudja ragadni az egész közösséget, mert mindenki türelmetlen a hibákkal szemben. Igaz, hogy a demokratizmus nem csupán a bírálat jogában merül ki, gyakorlásának mégis egyik legszemléletesebb lehetősége, és sok ember az értelmezésnek ezen a fokán áll még. Dr. PAPP IGNÁC: — Az a baj, hogy a beszámoltatás gyakran csupán egy „tiszteletkörrel" ér fel; pártvezetöségek ráhagyják a gazdasági vagy állami vezetőre. Így nem mind:g elemző, nem mindig elég önkritikus te üres formasággá válik. Dr. OZVALD IMRE: — A beszámoltatás lehet ellenőrzési forma és információs lehetőség. Mikor mire van szükség, azt válasszuk. De ez alapjában véve mégis számonkérés, aminek célját, tárgyát a pártszervezet határozza meg. Ez is úgy lesz azonban valóban hatásos, ha a tagsággal is minden esetben ismertetjük. így születik demokratikus, alkotó vita és megítélés. — Teljesen természetes és jogos elvárásuk a pártvezetőségeknek te pérttitkároknak, hogy a felsőbb szervek képviselőivel folytatott megbeszéléseken, tárgyalásokon partnerként vegyenek részt. Óket megkerülni, kihagyni nem lehet. Igen nagy mertékben függ a demokratizmus. Igénylik-e az ebben rejlő társadalmi hajtóerőt? Ezért jogos az az igény, hogy olyan embereket bízzunk meg mindenütt vezetéssel, akikre azt mondhatjuk: megfelelnek a demokratikus vezetőtipus követelményeinek. KINCSES ANDRÁS: — Sokszor próbáljuk megfogalmazni, hogy milyen is & demokratikus vezetőtipus. Ez most a X. pártkongresszus megkönynyítette számunkra, amikor úgy fogalmazott, hogy a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhatnak, akik a szocialista célokat teljes mértékben magukévé teszik, s politikai, erkölcsi, emberi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészségük az ilyen tisztségek betöltésére alkalmassá teszi őket. SUMMAZAT: A párt rendelkezik a szükséges eszközökkel és módszerekkel, de ismét a X. kongresszusra kell hivatkozni: a végrehajtást és az ellenőrzést — mint a demokratizmust erősítő tevékenységet — ma~ gasabb színvonalra kell emelni o pártmunkában. így mondja a kongresszusi határozat: „Az ellenőrzés megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfeleljen az elvi döntéseknek, és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építőmunka. a szociálpolitika egész területén." SZÁMFIRA GYÖRGY: — A kommunisták aktivitása szempontjából lényeges a vezetőség és a tagság hozzáértésének fokozása. A szakembereknek igen komoly befolyásuk van környezetükben. akár párttagok, akár pártonkívüliek. A pártonkívülieknek is olyan politikai látásmódra van szükségük, amely előbbre lendíti a közös erdekeket. Ezért ha azt mondjuk, hogy a párttagok számára fontos a gazdaságpolitikai képzés, ugyanilyen követelményként fogalmazhatjuk meg, hogy a fontos beosztásban dolgozó páronkívüli szakembereknek munkájukban elengedhetetlen a politikai tájékozottság. Dr. OZVALD IMRE: — Maximális követelmény volna azt várni, hogy minden kommunista egy-egy gazdaságpolitikai szakértő legyen, és a teljes népgazdaság áttekintésének képességével rendelkezzék. Azt viszont teljes joggal elvárhatjuk, hogy munkahelyének, beosztásának magaslatáról szemlélve, tudjon ítélni a körülötte zajló eseményekről. SZABÖ GÉZA: — A pártvezetőségeknek szükségük van megfelelő kapcsolatokra a felsőbb pártszervekkel, hogy informáltságuk magas színvonalú legyen. Ehhez több kezdeményezte kellene fölülről is, hiszem még olyan eset is elő-előfordul. hogy magasabb pártszervek képviselői mellőzik a párttitkár, ''ágy a pártvezetőség részvételét fontos munkahelyi megbeszélésen. Ez egyrészt csökkenti a pártalapszervezet tekintélyét, tájékozottságát, másrészt megfosztja attól a lehetőségtől a közösséget, hogy véleménye eljusson illetékes pártfórumokhoz. KINCSES ANDRÁS: — Hogy a pártvezetőségeknek meglegyen a kellő áttekintésük, ahhoz természetesen a választásnál úgy kell összeválogatni az embereket. Szakmailag és a munkahelyek területei szerint is megfelelő képviselet legyen. így egyegy vezetőség a teljes munkaterületet át tudja tekinteni; partnere tud lenni a gazdasági vezetésnek; még a műszaki tevékenységgel összefüggő politikai feladatokat is meg tudja közelíteni. A párttagsággal szemben nagy a közösségi elvárás, mind több politikai és szakmai Ismeretre van szüksége ahhoz, hogy érdemben végezhesse tanácskozó, határozathozó, végrehajtó és ellenőrző szerepét. Rendelkeznek-e a párttagok az ehhez szükséges áttekintő képességgel? SZÁMFIRA GYÖRGY: i— Az ellenőrzés szempontjából is téljés-n indokolt követelmény a szakmai ho záé"tés Az áttekintőkepesség ped g a tájékozottsággal van testvéri vis onvban. Ha az információs munka állandó és kétoldalú — ez a demokratikus légkór megteremtéséhez nagymértékű n hozzájárul. Dr. PAPP IGNÁC: — A demokratizmus keretében a partszervezeteknek bizonyos egyeztető szerepet is el kell látniuk. Az önállóan dolgozó tömegszervezeteknek eltérő véleményük lehet egy-egy do'ogról — ilyenkor elengedhrtrtl n az álláspontok felülbírálása, és egységes álláspont elősegítése. Dr. OZVALD IMRE: — A demokratizmus állandó es friss tájékoztatást követel felülről is. Ezt legjobban szolgálják azok az elemezések, amelyeket a felsőbb pártszervek időről időre elkészítenek egy-egy lényeges társadalmi vagy gazdasági kérdésről. A munkahelyen pedig arra kell törekedni, hogy a pártszervezetnek mindig teljes legyen a tájékozottsága a gazdálkodásról. a munkamenetről, a problémákról. Nem számok tömegére van szükség, hanem a munka legfőbb jellemzőinek folyamatos ismeretére. KINCSES ANDRÁS: — Vegyük figvelembe azt is, hogy a demokratizmus nem végtelen. Társadalmi lehetőségeink behatárolják. Másreszt: legyen megfelelő demokratizmus az optimális döntések kidolgozásának folyamatában — de a legszigorúbb fegyelemre van szüksée i végrehajtásban és az ellenőrzésben. SUMMAZAT: Parttagságunk rendelkezik ázokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Párt betöltse vezető szerepét. Az új és új körülményekhez megfelelően alakítja a munkastílust, a munka móds zereit. Ez a tulaidönsáou ugyancsak társadalmi meretekben példaadó és egyúttal messzemenően hozzájárul a demokratizmus teljesebb kibontakozásához.