Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

4 SZOMBAT, 19T1. JÜNTOS t» A korszerű vezetésről A tények raktározása A The OuerdUa című angol lap cikke a, tudományos e» műszaki l-tormacloecolgal tatás korszerűsítésének folyamatát írja le a körei szár éve működd, a brit Villamosmérnöki Intézet fejlődése alapján. ..Már megjnt egy új folyóirat? Arra ölncs időm, hogy mindazt elolvassam, •mi már az íróasztalomon van." „A fizika területén a felhalmozott ínformáció mennyisége minden nyolc évben megkétszereződik." „Több mint 35 ezer folyóiratot tartanak nyilván a tudományoe folyóirat-kiadás területén.'' Ezek az idézetek is jelzik, milyen bosszúság és túlterheltség érzése vesz erőt napjainkban a mérnökökön és tudósokon a rájuk zuduló hatalmas információ-tömeg láttán- Az információnak ezt az óriási mértékű növekedését egyszerűen azzal a ténnyel magyarázhatjuk, hogy a világtörténelem során létezett összes tudós 90 százaléka a mi időnkben ei. Ismeretes azonban egy olyan iskola, amely azt vaUa folyóiratokban megjelent teljes Információanyagot; a magnószalagokat szétküldik a világ különböző részeit*, ahol — olyan távoli területeken is, mint Svédország vagy Kanada — a helyi in formáció terjesztő központok gyűjteményét gazdagítják. Ugyanakkor ezeknek a kivonatolt folyóiratoknak a mikrofilmes változatai is hozzáférhetőek. Szolgáltatások Az adatbázisba bekerülő minden egyes cikk leírást ad a fizika és az elektronika területén megjelent új tudományos publikációkról. Ezeket a publikáció-típusok szeles skálájából válogatják ki — folyóiratokból, konferenciák jegyzőkönyveiből, műszaki jelen tesekből, szabadalmi leírásokból stb. Mindent összevetve 1970-ben körülbelül 140 ezer új cikkel gazdagodott a gyűjtemény. Ezen a talajon fejlesztette kl az INSPEC a maga szolgáltatásait négy tő területen, a nyomtatott kiadványok, a magnószalagok, a szelektív információterjesztés és a visszakeresések területén. Az információ két típusra deklődő tudós tipikus érdeklődési profilját elraktározzák a gépben, és miközben az egyes címek bekerülnek a komputerbe, a beérkező információt összevetik ezzel a profillal. Ha kapcsolatot fedeznek fel a tudós édeklődési profilja és a cikkcímek között, az adott címet a tudós nevével és címével együtt nyomtatják ki. Ilyen úton felhívják a tudós figyelmét az őt érdeklő cikkekre. Az intézetben több mint tíz éven keresztül működtettek egy kísérleti rendszert az elektronika területén. 1969ben hetenként küldtek szét szelektív információt, mégpedig teljesen ingyen egy statisztikai úton kiválasztott csoportnak, amelynek tagjai a kormányintézményekből, az egyetemekről és az iparból kerültek ki; cserébe segítséget kértek tőlük e szolgáltatás értékeléséhez. 1970 elején nyilvánvalóvá vált, hogy ez az információ alapvető hatással van azok informáltságára, akik rendszeresen kapják. Mint az egyik állami vállalat laboratóriumi dolgozója megállapította: „Ez az információ valóságos főnyeremény: egy sereg olyan dologról értesül belőle azl 1a, hogy az Információ terii- ^JSTSSSSSSToSE ember, _ amiről különben soleitén tapasztalt robbanásszerű fejlődés nem annyira az ismeretekben bekövetkezett robbanás, hanem inkább a technológia robbanásszerű fejlődésének a következménye. Ez az a terület, ahol a purista és a technikus véleménye eltér. Mindkettőjüknek szükségük van információra, de más- és másféleképpen. A tudósnak olyan információra van szüksége, amely riasztja, ha új fejlemények, új kutatási eredmények jelentkeznek, de ezen a területen alapvető jelentőségű frontáttörések csak ritkán vannak. A mérnöknek és a tervezőnek viszont állandóan együtt kell haladnia a technológiai fejlődéssel ismernie kell a legeslegújabb változásokat és variációkat a technológiában és a gyártmányfejlesztésben, így például egy olyan cikk, amely egy bizonyos tömítőanyag szakítószilárdságát ismerteti, bizonyára érdektelen a tudós számára, de létfontosságú lehet, ha egy új hídszerkezet gazdaságossági számításait kell elvégezni. Cikk-kivonatok gyűjtése Az Intézet 1898-ban sdta ki első izben Science Abstracts (Tudományos szemelvények) nevű folyóirat-családját, amely cikk-kivonatokat tartalmazott. A tudósoknak többé nem kellett minden egyes folyóiratot megszerezniük és minden egyes cikket elolvasniuk. Ehelyett a Science Abstracts központilag szerezte be a cikkeket, és azután tartalmi kivonatokat keszített és közölt belőlük, amelyek lehetővé tették a tudósok számára, hogy pillanatok alatt átfussák a hozzáférhető cikkeket és az ezekre vonatkozó információs adatokat és csak azokat válogassák kl, amelyekre szükségük van. Azóta azonban a világ nagyot lépett előre. A korábbi rendszereknél a tudós maga válogatott Ma viszont ezt a munkát elvégezheti helyette a komputer. Ma az az intézmény, amely az INSPEC (Információs rendszerek a fizika, az elektronika, a komputerek és az ellenőrzés területén) nevet viseli, a legnagyobb angol nyelvű adatbázist működteti e négy területen. Komputerre! dolgozik, és ez a lelke annak az integrált rendszernek, amely hat folyóiratot szed ki komputer segítségével a hozzájuk tartozó indexekkel együtt A komputer ezen kivül olyan szolgáltatásokat ls végezhet, •melyek révén biztosítható az Információ szelektív terjesztése erről a bázisról. Emellett a komputer előállíthat olyan magnótekercseket, amelyek vonatkozó információ, illetve folyó tájékoztatás. Az INSPEC mindkét publikációtípust biztosítja: kivonatokat tartalmazó folyóiratok egesz szériáját a fizika, az elektrotechnika, a komputertechnika és az ellenőrzés területén (ezeket havonta, vagy fizika területén kéthetente jelentetik meg és küldik szét a világ könyvtárainak). Speciális osztályozási rendszer segitségevel az érdeklődő szakember számára könnyen és gyorsan hozzáférhetővé teszi a legújabb eredményeket. Folyó tájékoztatás céljaira kevésbé költséges Ío-J hasem hallana." A szolgálta tást most az intézet kiterjeszti a fizika, az elektrotechnika, a komputertechnika és az ellenőrzés egész területére. Pusztaszeri madár lesen Ritkaságok a védett területen magnószalagon Manapság világviszonylatban jelentkező tendenciaként figyelhetjük meg az információs szervezetek centralizálására irányuló törekvést; ily módon egyik szervezet nyersanyagot szolgáltat a más országokban mű lyóirátok másik szériáját je- ködő helyi központok hálózalenteti meg az intézet; e fo- tának, azok pedig a helyi kölyóiratok csak címszavak és vetelményeknek megfelelően, cikkcímek formájában jelzik speciális szolgáltatások fora hozzáférhető információt, májában terjesztik tovább az információt. Az INSPEC úttörő szerepet játszott ebben: 1970 januárjában kezdett rendszeresen szétküldeni a fizika és az elektrotechnika újdonságait tartalmazó magnetofonszalagokat. E küldeményeket ma már rendszeresen használják. például Svédországban, ahol ezekből a magnóEz a fajta információ az egyes tudósok számára készül, hogy riassza őket, ha valamiféle új fejlemény jelentkezik a tudományban. Szelektálás komputerrel A szelektív információterjesztés új áramlatot jelent az Információszolgáltatásban. Mig korábban a tudósok szalagokból speciális szolgáikénytelenek voltak rengeteg folyóiratot járatni és maguk kiválogatni a számukra érdekes részeket, most érdeklődtel profiljuk komputerben tárolható. Például tatási formát fejlesztettek ki, továbbá Kanadában, ahol jelenleg több mint 200 ember kap információt az INSPEC által küldött magnószalagok alapján működő helyi teregy bizonyos téma Iránt ér- jesztő központtól. Mintegy három emelet magasan állok a puszta fölött, a madármegfigyelő torony tetején. A jellegzetes alföldi szikes puszta kissé egyhangú, de a nyárelő zöld, fehér te ezüst színeiben megragadó, kedves panoráma bontakozik előttem A Látóhatár szélén felköd lő kis erdőfoltok előtt, hatalmas — itt-ott már sárguló — zöld legelő, igazi steppe terpeszkedik. A gulya és a legelésző nyájak sem hiányoznak. A fűrengeteg közepén csillogó nagy vízfelület a Dongér-tó, a terület legértékesebb része. Kanyargós szegélyét haragoszöld szikikáka koszorúzza, ezüstfehér tükrét kerekded kákaszigetek törik meg. A tó egyik felében valódi sziget emelkedik. Kopár felszínén a kivirágzott sziksó, a „vakszik" fehéren villog. Az ember jelenlétét csak egy távoli, nagy kösüveg (az öreg artézi kút) te néhány, meszsziről idelátszó tanyaépület idézi. Igy fest madártávlatból a pusztaszeri rezervátum. Hazánk egyik legértékesebb madárvédelmi területe, amely a maga 770 holdnyi kiterjedésével a nemzetközileg is nyilvántartott rezervátumok közé tartozik. Állványos távcsövemmel végigpásztázom a tavat és környékét. A zavartalan madárélet jelenetei bontakoznak ki előttem, melyeket szinte megfogható közelségbe hoz a huszonötszörös nagyi tás. Legfeltűnőbbek a fehér színű madarak, különösen, ha nagy testűek: huszonkét kanalas gém laza csapatban, gyorsan lábolja a sekélyest, közben fáradhatatlanul „kaszál": vízbe süllyesztett kanál alakú csőrét nagy ívekben maga előtt mozgatva keresi víz alatti táplálékát. Ügy tűnik, mintha nagy, fehér labdák imbolyognának a vízen. Gyakori látogatói a rezervátumnak, de nem fészkelnek itt. Sokkal ritkább vendég az a négy, vakítóan fehér, díszes válltollú nagy madár, amelyeik vadászgatva, hoszszú nyakukat, hegyes csőrüket villámgyors lándzsaként döfik időnként a vízbe. Nemes kócsagok. A Balaton, vagy a Velencei-tó mellől kóboroltak ide Felfelé kunkorodó csórű gulipán úsztatja a vízen négy, öklömnyi ftókáját. Az idén mintegy 12 csalód költ e fajból területünkön. Éles hangon kiáltozva röpköd fészke fölött a hosszú lábú, fékebe-fehér ruhájú gólyatöcs, a pusztaszeri rezervátum „sztárja". Számuk az elmúlt évhez képest emelkedett. 5—6 pár vezetgeti jelenleg fiókáit. A gulipán és a gólyatöcs létükben erősen veszélyeztetett sziki madárfajok. Hazánkban ma már kevés helyen költenek. A pusztaszeri rezervátum egyik fő célja — számos sziki növény és állatfaj megmentése mellett — e két madárfajnak zavartalan ftezkelóhelyet biztosítani, és ezzel a kipusztulástól őket megvédeni. A ritka kakásban itt-ott nagyobb, barnás színű madarat látunk a fészkén ülni: a godát. A székfű (kamilla) sárga virágtengeréból néhol kivillan egy-egy bíbic bóbitás feje. Mindkét madár nagy számban költ Pusztaszeren. A kacsák közül csak elvétve kerül a lencse elé egy-egy hírmondó, pedig a növényzetbe rejtett fészkén néhány száz tőkés-, barát-, kanalas te cigányréce húzódik meg. Tizenöt-húsz perces távcsöves vizsgálódásunknak II kősótelepek rejtélye Az ásványkincsek keletkezési körülményeit felderítő tudományágak számára az egyik legkörmöníontabb, s leghosszabb leleplezési idejű problémát a kősótelepek születésének rejtélye jelentette. A számos elmélet legegyszerűbbike ugyanis, hogy folytán az óceánok vize teljesen elpárologna, akkor is mindössze egy körülbelül hatvan méter vastagságú sóréteg maradna vissza a tengerek fenekén. Márpedig földünk több pontján ismerünk több száz, sőt ezerméteres sólerakódásokat, s a beltengerek, sós vizű tavak ezek semmiképp sem keletbeszáradásából" termesze tes bepárolódásából keletkeztek a sótelepek, sok szempontból sántított, nagy pontosságú számításokkal kimutattak a szakemberek, hogyha valami kataklizma Több mint két hónapja működik az Etna I lávafolyam éránként 50—70 métert nyomul elére Április 6-a óta működik Európa legnagyobb tűzhányója, a Szicília szigetén fekvő Etna. A 3263 méter magas, több mint 100 "kilométer alapterületű rétegvulkán heves vulkáni bomba és hamu (törmelek, Illetve finom por) szórásával, valamint lávaömléssel veszelyezteti sűrűn lakott környezetét. (A réteges szerkezetet a váltakozó láva. törmelék es hamu anyagtól nyerte.) A hatalmas hegy termékeny lejtőire 700 méterig felhatolnak a szántók, legelők, narancs. dió és szelídgesztenye ligetek és szőlők. 2000 méter magasságig pedig bükkösök találhatók. • ^^^MU . m •• • • •• A hegy csúcsán elhelyez- területet változtatott pusz- pedig több nemzedék munkedő 200 méter mély főkrá- tasággó, az óránként 50—70 káját semmisítette meg. ter mellett több mint 100 métert előrenyomuló lávaár A vulkáni működte követparazltekráter (mellékkrá- közvetlenül is elpusztítással keztében két hatalmas lávater) ia működik. (Április 30- fenyegette a hegy lábánál folyás te 3 hamukúp is képán a központi kráter déli ol- fekvő Fornazzo es Sent'Al- ződött (70 és 40 méter madalán 3 újabb parazitakra- fio települést. Az atombom- gasak). A lávaömlést a mater képződött.) A kitörés fo- ba robbantással azonos gasabb fekvésű lejtőkön a lyamán * 300 méter magas- nagyságrendű energiafelsza- hegyoldalakat boritó hótara fellövelt vulkáni bom- badulás a becslések szerint karó és az izzó láva érintkebák és hamu, valamint a 40 eddig. 8 millió líra kárt oko- zési vonalán fellépő freamillió tonnányi láva eddig zott, a kertek cs az öntöző- tlkua kitörések (gőzrobbanátartalmazzák4 totib ezen hektár megművel* rendszerék elpusztításával sok) kísérik kezhettek a tengeri medencék egyszerű elpárolgása útján. E fogas probléma megfejtésével világszerte számos szakember fáradozott. A földtani tudományok hazai művelői közül a nemrégiben elhunyt Vendl Aladár is foglalkozott a kősótelepek születésének rejtélyével. Vendl szerint a sárétegek nagy vastagságú felhalmozódására a Kaspd-tó egyik keleti öble adhat magyarázatot Ezt a mintegy fél magyarországnyi öblöt, az Acsl-Darját csupán egy keskeny csatorna köti öszsze a Kaspi-tóval. A „vizesárok" mindössze öt kilométer hosszú. 100—150 méter széles, s alig mélyebb egy méternél. Az Acsd-Darja is viszonylag sekély vizű öböl. legmélyebb pontja is csak 15—20 méteresek. Mivel az öböl vízszintje mélyebben fekszik a Kaspi-tóénál, szüntelenül aramii k a sós víz az Ac&i-Darjábe, s ott mint valami gigantikus serpenyőben. állandóan erősen párolog. Külön érdekesseg. hogy a Kaspd-tó vize nem igazi tengervíz, mindössze csak 1,2 százaléknyi oldott sót tartalmaz. Az Acsi-Darjába napomként beömlő 24 millió köbméternyi viz mégis kereken 310 000 tonnával gyarapítja az öböl sótartalmát. A természet eme országnyi „tanműhelyében" napjainkban tanulmányozható az a folyamat ami a földtörténet számos Időszakában lejátszódott, s létrehozta a több száz métenaa kősórétegeket UM3SR ennyi az eredménye. A siker nemcsak a ritka madarak viszonylagos nagy számának. a védett terület: madárbőségének köszönhető (mintegy 50 fészkelő és 70 átvonuló fajt tartunk nyilván), hanem a madármegfigyelő torony használhatóságát is bizonyítja. Az Országos Termeszetvédelml Hivatal néhány évvel ezelőtt építtette ezt a fatornyot, amely azóta jól segítette a tudományos vizsgálatokat. Ezen túlmenő jelentősége is van: lehetővé teszi a rezervátum megtekintését a közönség számára is, olyan módon, hogy a teriilet életét nem háborgatják. Érdekes kiserletet végeztünk erre a közelmúltban: oktatókból álló csoportnak mutattuk be a védett területet. A társaságot olyan útvonalon vezettük a rezervátum szélén álló toronyhoz, hogy — az éppen költési időben levő — madárvilágot nem zavarta A megfigyel őtoronyban — a sasnltzi kikötőben, vagy az oslói fjordban látott mintára — felállítottunk néhány nagy teljesítményű tácsövet. és segítségükkel .közelről" ismertettük a rezervátum érdékességeit Lehetséges, hogy ez lesz a jövő útja a rezervátumok csoportok számára való bemutatásának. A bemutatásokra, ismertetésekre pedig, gyorsan átalakuló világunkban szükség lesz, hiszen ősi földdarabokat, emberi behatástól mentes környezetet idestova már csak a védett területeken láthatunk. Dr. Marián Miklós NUPI KISLEXIKON a nukleonról Az atommagot felépítő két elemi részecskének, a protonnak és a neutronnak összefoglaló neve. 0 Hasonlóságuk? A neutronnak es a protonnak ezért jogos közös nevet adni, azaz egyetlen elemei részecske, a nukleon két töltésállapotának ,tekinter;i őket, mert az atommag belső szerkezetének szempontjából egyformán viselkednek. Az atommagban, nem az elektromágneses kölcsönhatás (vonzás, taszítás) a meghatározó tényező, hanem az ún magerők és az erős kölcsönhatás, amelyek több nagyságrenddel nagyobb erőket képviselnek, mint az elektromágneses kölcsönhatás. A neutron és proton tömege csupán néhány ezreléknyivel tér el egymástól, ezért a két meghatározó hatás, a magerő és az erős kölcsönhatás szempontjából egyformán viselkednek, olyannyira, hogy át is alakulnak egymásba, pl. egy elektron vagy egy pozitron részecske kilövése közben (a pozitron az elektron anti része, amely tehát ugyanolyan felépítésű, de ellentétes pozitív töltésű). 0 Különbségük? A poton és a neutron közül csak a neutronnak van töltése, amely az atommag szerkezete szempontjából az elektromágneses kölcsönhatás gyengébb volta mjatt nem számottevő. Mindamellett a fizikusok ezzel a különbséggel magyarázzák meg a. proton és a neutron tömege közötti ezreléknyl eltérést. A Nobel-díjas Feynman elmelete szerint a két nukleon elektropiágneses kölcsönhatása csökkenti a proton tömegét, a neutroné alá.