Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

PÉNTEK, IfTI. JÜNIUS tl 5 Csak a munkát fizetik Korszerű bérezés az Asztalos Ktsz-ben Ami ót „az a bizonyos" vezetőségi döntés megszületett, a Szegedi Bútorszövetkezet megbolydult méhkashoz hasonlít. Az emberek azt számítgatják, mennyi lesz a jövedelmük, többet vagy kevesebbet keresnek-e a következő hónapokban. Ellenzője és barátja egyaránt akad a módszernek. Dönt a brigád A döntés valójában új bérezési rendszerről szól: a már elfogadott határozat megállapítja, hogy a szövetkezet június elsejétől az órabéres elszámolásról a teljesítménybérre tér át Méghozzá nem is akármilyenre: h műszaki normák, tapasztalatok alapján minden munkafázisra külön kategóriát állítottak fel — forintban. KUPI KISLEXIKON az etológiáról Az etológia, vagy szokástan, biológiai tudomány, amely a biológiai lény (növény, állat, ember) egyedi viselkedését vizsgálja. Kutatja az élőlény válaszait (reakcióit), amelyekke} a külső és belső ingerekre válaszol. Tehát idetartozik az összes külsőleg megfigyelhető életjelenaég, a lakás, a táplálék, az ellenség, a társ, és az utódok köré csoportosítható jelenségek. # Szakterületei? Az etológia azoknak a biológiai tudományoknak a része, amelyek az élőlényt mint egyedet vizsgálják, környezetükhöz való viszonyukban. Ezen belül az etológia az egyik, a másik terűlet az ökológiáé (a környezettané), amely az élőlény élő- és élettelen környezetét tanulmányozza az élőlényre való hatásában. A harmadik ág pedig az ún. életföldrajz, amely az egyes fajok, faunák és flórák elterjedését ék összetételét vizsgálja. O Behavlorizmus? Az állatlélektan egyik speciális ága a behaviorizmus ls az etológiában gyökerezik. Ez az irányzat azt tekinti feladatának, hogy az etológiához hasonlóan ugyancsak objektív módszerekkel az állatok külső viselkedését kutassa méghozzzi a híres képlet, az S-R alapján. E szerint az élőlényt Ingerek (stimulusok) érik. amelyre ők válaszolnak (reakciók). Az állati viselkedésre pedig ezeknek az ingerválasz pároknak rendszeréből következtethetünk. Kétségtelen, hogy sok érdekes eljárást dolgoztak ki, azonban a pszichikai folyamatokat túlságosan leegyszerűsítették, mechanikusan értelmezték, éppen tárt gyilagosságra törekvésük túlhajtásaként; így manapság már az irányzat túlhaladottnak tekinthető. Az etológia bizonyos fokig az állatlélektanon keresztül hatott a humánpszichológiára is. A behaviorizmus tulajdonképpen humán,pszichológiaként futott be karriert, de szemléletének és módszerének gyengesége itt mégjobban kitűnt, mert az ember fokozottabban képes környezetétől viselkedésében is függetlenedni, éppen gondolkodása és emlék eaöképességének fejlettebb volta miatt. Az egyszerű, kevesebb szakképzettséget kívánó műveletre kevesebbet fizetnek, míg az igényesebb, bonyolultabb feladatra nagyobb összeg jár. A munkatermekben tehát mindenki egyenlő esélyekkel indul, aki jobban igyekszik, többet tud, az jobban keres. A mérce a végzett munka. A dolog azonban távolról sem ilyen egyszerű. Hajdú Imre elnök, miközben pontról pontra elmagyarázza a módszert érdekes megoldásokat említ. „Az új bérezés alapján mindenkit a teljesítménye után fizetünk, helyesebben mindenki a teljesítménye után részesedik a kollektív eredményből — tehát az idősebb, régi szakmunkások is ugyanarról a startvonalról indulnak. Előfordulhat — s ez Így van a gyakorlatban —, hogy szorgalmas ifjúmunkás ugyanannyit produkál (és kap a hónap végén), mint a szakmát 25 éve művelő törzsgárdatag." Az ifi örül ennek, míg idősebb társa bizony igazságtalannak tartja az ilyenfajta „egyenlősdit..." A rendszert még érdekesebbé teszi a személyenkénti megítélés: az elvégzett munkát a ktsz brigádonként honorálja. Hogy ki mennyivel részesedik a csoportban — azt viszont kizárólag maga a brigád dönti el. Megbecsülik a törzsgárdát Aki ismeri a szövetkezeti mozgalom sajátságait, rögtön megítélheti: a Szegedi Bútorszövetkezet bátor, rendkívül ösztönző módszer alkalmazására szánta magát. Az ilyen differenciált teljesítménybérezés gyakori az ipari nagyvállalatoknál. a szövetkezeti gyakorlatban azonban ritkábban találkozhatunk vele. Annál dicséretesebb, hogy a ktsz vezetői körültekintene jártak el, alaposan megvitatták a tervezetet, és ennek során megtalálták annak a módját, hogy a leghűségesebb dolgozókat, a törzsgárdatagokat is megbecsüljék; az elkövetkezendőkben is méltó részt kapjanak a gazdasági haszonból. Az új szövetkezeti „alkotmányban" az olvasható, hogy esztendő végén az 5—10—15 éve dolgozó tag külön törzsgarda-jutalomban részesül: a többletmunkát végző brigádvezetők, csoportvezetők szintén jutalékot kapnak. A jutalmazásoknál azokat részesítik előnyben, akik hosszabb ideje jó munkásad az asztalos szövetkezetnek. Például az elmúlt év végén az egyik brigádvezető 15 évi törzsgárdatagság, brigádvezetői, valamint szövetkezeti vezetőségi jutalék, illetve részesedés címén mintegy 4 ezer forintot kapott. A teljesítménybérezés mellett ez a jövőben is így lesz. A hatékonyság növeléséért A szövetkezeti kezdeményezés célja röviden így foglalható össze: növelni a hatékonyságot. Erre bizony valóban nagy szüksége van az évek során középüzemmé fejlődött szövetkezetnek, amely évente már 45 millió forint értékű korszerű bútort készít. Csak egyetlen adat bizonyításul: a sorozatban gyártott 17 bútorgarnitúrából eddig 13-ra nagyobb munkabért voltak kénytelenek fizetni, mint amennyit a szabványok megengednek. A termékek árát továbbra sem kívánják emelni — a nyereséget csak a gazdaságosabb munkával érhetik el. Az új módszer már önmagában ls jó feltételeket tereint, életbeléptetése után valamennyi asztalos érdekeltté vált abban, hogy a ktsz karszerű gépeit minél jobban kihasználják, a munkaműveleteket minél szakszerűbben végezzék. A szabász ne hagyjon rá félcentiket egy-egy munkadarabra — amit kisipari módszerrel kell utána gyalulni, az illesztők pontosan enyvezzenek stb. S ami még ennél is fontosabb, az emberek kevésbé tűrik majd meg egymás között a kényelmeskedőket, hiszen egv-egy ember az egész brigád eredményét leronthatja. A szegedi Bútor Szövetkezet tulajdonképpen nem valami eddig ismeretlen új bérrendszert talált föl, hanem szocialista iparunk egyik jól bevált módszerét adaptálta saját körülményeire. Matkő István Tévelygés homokügyben „Amíg azt a hegyet látod..." idegesiti magát a megrendelő az ismert dalra gondolva A gyanútlan építtető vagy házét tataroztató vásárlónak elég meglátni a Felső Tisza parton tornyosuló homokhegyet a FOKA — Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat — telepén, szinte toronyiránt odamegy, hogy homokot rendeljen. Ott éri a meglepetés, hogy ballagjon csak vissza a Bajcsy-Zsilinszky utca 28. szám alá, a 10-es Volán irodájába. Bolyong a vásárló a FOKA-telepre, amelynek bejáratánál semmi jel nem hívja fel a figyelmet, hogy ott készpénzért nem lehet homokhoz jutni. A FOKA Dózsa György utcai irodájából is eltanácsolják a homokot készpénzért vásárlókat, mert ott sincs az ajtón tábla, amely tudatná, hogy ezt az üzletet a FOKA kiadta albérletbe a 10-es Volánnak. Annak irodájának portálja viszont annyira szegényes, hogy oda szinte csak véletlenül lehet beténferegni. Amikor azonban a vásárló, az ügyfél belép, hanyatt esik meglepetésében a helyiség impozáns voltától. Vagyis belül minden, kívül semmi. Juhász J. Béla, a 10-es Volán műszaki igazgatóhelyettese érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy eddig még nem találtak vállalkozót, aki irodájukhoz, ügyfélforgalmukhoz méltó dekorációt, egyáltalán, cégük reklámját elkészítette volna. Egy kocsira való homok miatt is ezért bolyong a vásárló, nem szólva a Volániroda más jellegű szolgáltatásainak hírveréserői. De maradjunk csak a homokügynél. Mióta a készpénzes vásárlás lebonyolítását a FOKA kiadta albérletbe. egy köbméter homok ára 44 forintról 48 forint 60 fillérre emelkedett. A szállítási költség köbméterenként és 5 kilométeren belül 35 forint. Azon túl 55, illetve 10-től 15 kilométerig 64 forint, s a még messzebb szállításnak is megvan a maga árkulcsa. A FOKA és a 10-es Volán kooperációja mellett viszont jól megélnek a maszek fuvarosok, hiába olcsóbb és gyorsabb a vállalati lakossági szolgáltatás. Egy köbméter homok házhoz szállítása. mondjuk a homoktelepről Tápéra, belekerül — a homok árával együtt — 120—130 forintba, vagy még többe, ahogy megegyezkefllk a vásárló a fuvarossal. Ez a maszek szolgáltatás talán azért menőbb üzlet a fuvaros számára, mert kívánságra beáll kocsijával a házba, vagy oda és ügy ralija le a homokot, amint azt a megrendelő parancsolja. Mondjuk meg őszintén: a marosi homok eladásához nem szükséges különösebb reklám, mert nem győznek anynyit bányászni, amennyit el ne tudnának adni. Talán ebből adódik, hogy a 10-es Volánnál rendelt homokkal nem köteles beállni az udvarba a gépkocsivezető? Az ilyen megszorítás nyilvánvalóan nem kedvező a megrendelőnek, s ezért szállíttat inkább egyszerűbb űton felárral fuvarossal. A FOKÁ-nak különösebben nem asztala a készpénzes homokvásárlással kapcsolatos reklamáció orvoslása, mert az egész üzletet átadta a Volán-irodának, amely ugyan nem keres ezen sokat. De ha már vállalkozott rá, akkor lehetne ez a szolgáltatás valóban kielégítő, minden tekintetben. Csepregi Balázs, a FOKA szegedi kirendeltségének vezetője telepük homokját még mindig olcsóbbnak véli a Makón vagy Apátfálvánál kirakottnál. Arra hivatkozott, hogy általában emelkedtek az árak, és egy köbméter homok önköltsége nekik is 43 forint 90 fillér. Ilyen megokolással mibe sem kerül egy közepes méretű családi ház külső és belső vakolása, ha csak marosi homokból kell hozzá 15 —15 köbméter ... L. r. VIZSGALAT Új filmek A film elején megölnek egy nőt Semmi titokzatosság: legelőször a gyilkost látjuk. Világos ruhás, lenyalt hajú férfi, tisztviselőre, pedáns tanárra emlékeztet. Borotvapengével gyilkol: elvágja a nő nyakát. Aztán telefonon értesíti a rendőrséget és óriási apparátussal megkezdődik a nyomozás. Minden olyan, mint egy krimiben. Pontosabban majdnem minden. Rögtön a gyilkosság után ugyanis kiderül, hogy a lenyalt hajú férfi, aki ölt rendőr, méghozzá a római rendőrség politikai osztályának főnöke. A Vizsgáiét — teljes címmel Vizsgálót egy minden gyanú felett álló polgár ügyében — nem krimi. Persze nem abból derül ez kl, hogy a rendőrfőnök a gyilkos, hanem abból, illetőleg abból is. hogy a műfaj lényege, a tettes felderítésének és kézrekerítésének izgalma hiányzik a filmből. A film rendezője, Elio Petri, az olasz neorealizmus ismert alakja nem krimit hanem politikai, társadalmi. filozófiai filmet csinált, amelynek csak külső kerete emlékeztet a krimik szokványos bonyodalmaira. A film a mai olasz válságról beszél, a lázadó fiatalokról, a tüntetőkről, akik rendőrfőnök szerint felforgatók, s ez annyit tesz, m)nt bűnöző, bűnöző pedig anynyit, mint felforgató. A film legfőbb mondanivalója azonban e valóságelemek' felhasználásával a hatalom körül bontakozik ki. A gyilkos rendőrfőnök, a „minden gyanú felett álló polgár", aki egyébként, mint a szeretője szemébe vágja, infantilis és patologikus, a hatalom megszállottja. A gyilkossággal éppen azt akarja bizonyítani, hogy hozzá még a gyanú árnyéka sem férhet. A tett színhelyén nem tünteti el a nyomokat, később meg is találják ujjlenyomatait, sőt fényképeit a nő lakásában, s később is magára tereli a gyanút, hogy bizonyíthassa, hozzá senki sem nyúlhat, mert ő maga a hatalom. A Vizsgálat — mindebből következően — három alkotóelemből tevődik össze. Egyik eleme a krimi, a másik a hajdani neorealista rendező érzéke a valósághoz, a harmadik pedig a fantasztikus, a kafkai elem, amely nem elsősorban a fogalmazásban, a film látványán yagá ban jelentkezik — noha ott is tetten érhető —, hanem a mondanivaló kifejtésében. Szó szerint véve, ez a történet nyilvánvalóan soha, sehol nem játszódhatott le. Lényege, társadalmi, politikai lényege — tehát a puszta cselekmény feletti anyaga — mégis igaz, nagyon is igaz. Sőt éppen túlzásaival igaz a film; ez a Vizsgálat paradoxona. A film főszerepét, a gyilkos rendőrfőnök szerepét Gian Maria Volonte játssza; az összes külföldi és olasz kritika szerint kimagaslóan. Partnere, az áldozat, a nemrég látott Bűntény a Via Venetó-ból is ismert izgalmas szépségű színésznő, Florinda Bolkan. ÖL L. Csaknem 55 ezren pályáznak az egyetemek, főiskolák első évfolyamaira Elkészült az összegezés: az idén 54 ezer 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira — a pályázók száma több mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Legtöbben — szám szerint 34 ezer 490-en — nappali tagozaton szeretnék folytatni tanulmányaikat, 14180-an jelentkeztek levelező tagozatra, 6220-an pedig estire. (A nappali tagozatokon együttvéve 243 százalékos a túljelentkezés, a tavalyi 222 százalékossal szemben.) Változatlanul legdivatosabbak a művészeti főiskolák: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára csaknem 44-szeres. a Képzőművészeti Fői »kólára 17-szeres, az Iparművészeti Főiskolára pedig 13-szoros a túljelentkezés. A felvételi keretszámhoz viszonyítva ötszörös a túljelentkezés az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átlagosan háromszoros, a műszaki egyetemekre több mint kétszeres, a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemi főiskolai karokra csaknem másfélszeres, a tanító- és óvónőképzőkbe. valamint a tanárképző főiskolákra több mint kétszeres, az orvostudományi egyetemekre csaknem baromszoros a túljelentkezés. Nem éri viszont el a jelentkezők száma a felvételi keretszámot a Kandó Kálmán villamo6ipari műszaki főiskola erősáramú karán, a pécsi Pollack Mihály műszaki főiskola építőipari karán. a budapesti építőipari technikumban. az esztergomi vegyipari gépészeti technikumban és a putnoki mezőgazdasági technikumban. Alig haladja meg a jelentkezők száma a felvehetőkét a budapesti közlekedés- és távközlési műszaki főiskolán, a Bánki Donát gépipari műszaki főiskolán, valamint a szegedi vasútforgalmi technikumban. Tervezés számítógéppel Az Építéstudományi Intézetben csütörtökön délelőtt előadást és bemutatót tartottak a kutatók a számi tógéppel végezhető tervezésről. Az intézet munkatársai ugyanis kidolgozták azt a számítási módszert, amelynek segítségével az elektronikus számítógép „megmondhatja'1, hogy a könnyűszerkezetes épületben nyáron milyen hőmérsékletek alakulnak ki, tehát szükség van-e hűtő vagy fűtőberendezésre, klímaszerkezetre.