Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

PÉNTEK, 1971. JÚNIUS 18. 3 Bizottsági vita a tavalyi állami költségvetésről Csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági, valamint szociális és egészségügyi bizottsága. A mezőgazdasági bizottság dr. Bélák Sándor elnökletével a mezőgazdasági tárca elmúlt évi költségvetésének tapasztalatait vitatta meg. A tanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese. Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A vitában kifejtette véleményét Nieszner Ferenc Csongrád megyei képviselő is. Dr. Pesta László elnökletével tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, a téma itt is az elmúlt évi költségvetés alakulása volt., Az értekezleten részt vett Polyák János, az országgyűlés jegyzője, dr. Darabos Pál, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Földi Vilmos, a SZOT üdültetési főigazgatóságának vezetője és Palotai Károly, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának helyettes vezetője. Az ülést dr. Tóth Bela egészségügyi miniszterhelyettes referátuma vezette be, majd vita következett. Beható elemzés után mindkét bizottság úgy döntött. hogy az 1970-es költségvetés alakulásáról szóló jelentést elfogadja. (MTI) Folyószabályozás A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozói megkezdték nyugati határfoI lyónk, a Pinka szabályozását. A magyar—osztrák vízügyi egyezménv értelmében mind az ausztriai, mind i ' | a hazai oldalon rendbe hozl zák a kanyargós vízfolyás ! medrét és partját. A 38 kilométer hosszú magyar szakaszt mintegy százmillió forint költséggel szabályozzak. Befejeződtek a magyarjugoszláv árucsere-forgalmi tárgyalások Megölni a lelkesedést? Budapesten befejezte tárgyalásait a magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi vegyesbizottság. A bizottság megvitatta az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányzatainak teljesítését | és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A tárgyalások jegyzőkönyvét a Külkereskedelmi Minisztériumban Tordai Jenő miniszterhelyettes és Teodosija Glisics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettese irta alá. (MTI) | — Eleget dolgoztam kényi szerből — nagy á család. | Műszak után és szabad j időmben, ünnepen és vasár, napon napszamba jártam. A tize tett szabadságot mindig (aratás idejére kértem. Mire ' letelt, szédelegtem a kimerültségtől. de legalább a : kenyér megvolt télire. Mint! ha a fél életem télből állt volna, én mindig a télre kéSándorfalván javítják a lakosság ellátását Sándorfalván tegnap, csütörtökön délután tartotta második ülését az új nagyközségi tanács. Dr. Ócsai József tanácselnök, vezetésével a tanácsülés mégvitatta es elfogadta a Sándorfalva és Vidéke Áfész beszámolóját a lakosság ellátásáról, egyhangúlag jóváhagyta a nagyközség IV. ötéves tervét és az idei költségvetést, valamint a tarrács két évre szóló munkaprogramját. A napirendek vitájában felszólalt dr. Bereczki János, a szegedi járási hivatal elnökhelyettese is. A tanácsülés központjában nemhiába állt a lakosság kereskedelmi ellátása, s a szolgáltatás. Bár az afész nagy forgalmat bonyolít le, nincs elég hús, akadozik az ellátás. Biztató, hogy a következő két, évben valósulnak meg azok a tervek, amelyek nagyközségi színvonalra emelik a sándorfalviak kereskedelmét. A húsellátás megoldására a sándorfalvi áfész is csatlakozott ahhoz a kezdemenyezéshez, amely négy áfész, a kisteleki nagyközségi tanács és három termelőszövetkezet összefogásával közös vállalkozást! húsüzem létrehozását eredményezi jövőre Kisteleken. A régi elavult boltok helyén 4 millió forint költséggel ebben az ötéves tervben 500 négyzetméter alapterületű áruházat is épit az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Ezt már korszerű mélyhűtő berendezessél látják el. s igy — a jogos igényeket kielégítve — vegre Mirelite-áruval, baromfival is el tudják látni a háziasszonyokat. A járási általános ktsz ehhez hasonlóan emeli a színvonalat: a jelenlegi központi iroda helyén új, emeletes szolgáL tató ház építését tervezi. Ennek ellenére — mivel új szolgáltató részlegek indítását á ktsz nem tervezi — a tanács elő akarja segíteni azoknak a kisiparosoknak a letelepedését, akik autójavitással, háztartási kisgépek javításával, tévé- és rádiószereléssel járulnak hozzá a lakosság igényeinek kielegitéséhez. szültem. Kenyér, tüzelő, disznóvágás. Aztán a következő evben elölről minden. Mikor felnőtt mind a hat gyerek, gondoltam: kiállhatna már kezemből a munka görcse. Ott akarok dolgozni, ahol letelik a 8 óra és jó napot. Így dolgoztam kilenc éve már az építőiparban. Ösz haj, mély barázdák, a barna I arcból, csillogó kék szemek. Józsi bácsit igen tréfás embernek tartják. 6n nem ta, núsithatom. mert most kedve veszett, de mert mondták i róla. hát várom. kideriil-e humora. Egyelőre „felhős az ég". — Ogv vagyok én a munkával összeállva, meg nem házasodtunk, de összeedesedtünk. Megszoktuk egymást. Ha megesküdnék, högy így. meg úgy örökre, tán ném is szeretném többet. De ahogy futnak felettem a telek. csak ijedezek: egyszer majd kedvem se lesz dolgozni, egyszer majd hűtlenül elhagy az erőm. Annyi, de annyi muszáj munka után most kedvemrevalót dolgozom. Azt bírom legjobban. hogy egyik napról a másikra csak úgy nő a ház fala. Nem én rakom, sajnos, de egy kis érdemem nekem is volna, én keverem a habarcsot. Ne becsülje le — gondolom nem azért faggat, hogy nem érdekli —, nem könnyű munka, meg azt is mondiák rá. unalmas. A fenét! Mikor olyan jókedvű legényekből áll a brigád, megy a vicc, meg a nóta, öröm itt bütykölni. Azt mindenkinek megvan a reszortja: ha kimarad egyikőnk, megáll a tudomány. Szív kell a melóhoz. Nekem van. Mikor eljönnek a tulajok — társasházat rakunk most is — lopva rajtuk a szemem: jóég, hogy várják, meglegyen végre! Lesz-e ősszel költözés, meg ilyeneket kérdeznek. Mi nem állunk, csak ha anyag nincs, akkor gubbasztunk. Van egy kis asszonyka, októberre vária a babát. Az igen figyeli haladásunkat, már ide szeretné hozni a kicsit. Mondtam is; Józsi bácsi költözni is segít maguknak. Segíthettem volna, ha ez nem történik . .. Ez — mondja egyszerűen, akarattal megkerülve a szót. — Hogy történt? — Mondom a Miklósnak: fiam, ha nem ismernélek, azt mondom. tök részeg vagy. Ha nő lennél, tán azt, hogy terhes vagy. szédelegsz, mint a csuda. Na, ez volt: le kellett jönnie az állványról, mondom: le ne egyen a fene. felmek én. Nem vagyok én szédülés, különben megáll a tudomány. Itt. lent előkészítettem mindent, ellesz egy darabig ücsörgéssel is. örültek a többiek is. Csak fogjam a japánért, ahogy adja kéltségéf veszik figyelembe. A terv tartalmi előirányzatai közül így legfőbb motivátor a nyereségérdekeltség. Nagyon sok vállalatnál a nyereség és az ebből képezhető alapok adták a tervhez a kiindulási alapot. Különféle számításokkal közelítették meg és keresték meg a ^Halatok az elérhető nveresegnek azt az optimális nagyságrendjét, ami a vállalatok fejlesztési és jövedelemérdekeltségi területén jelentkezett. A7 EDDIG RENDELKEZÉSRE álló vállalati tervadatok alapján megyénkben az ipari termelés növekedési üteme gyorsabb lesz. mint az országos átlag. Az iparhoz tartozó tárcavállalatok termelésüket — a harmadik ötéves tervben ténylegesen elért szinthez kénest — .58 százalékkal. a tanácsi válallatok 40 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 85 százalékkal kívánják növelni a negyedik ötéves tervben. Az elkészült tervek a társadalmi szükségletekből kiindulva, figyelembe véve a belső piacon várható keresletet, az exportigényeket. Részletesen foglalkoznak a termelés struktúrájának kialakításával Törekednek a kereslethez való rugalmas alkalmazkodásra. Növelik a belső szükségleteket. főleg a lakossági igények kielégítését célzó választékbővítést. Több vállalat megszünteti a nem. vagy csak kevésbé gazdaságos termékek gyártását, de nemigen találtunk olyan vállalatot, ahol a veszteség forrásait megszüntetve. nyereségessé tették volna a termék gyártását. A tervek szerint gyorsan — mintegy 30 százalékkal — fog emelkedni az exportcélokat szolgáló termelés is. Legdinamikusabban — még a termelést is meghaladó — ütemü exportot tervez a szövetkezeti ipar. Ugyanakkor továbbra is a szocialista piac előnybe helyezése tapasztalható. ami stabilabb, megbízhatóbb piaci kapcsolatokkal függ össze. A TERMELÉSI VOLUMEN dinamikusabb ütemű tervezese erősen összefügg a vállalatok nvereségre való törekvésével, sőt itt-ott egyoldalúan alárendelik ennek. A vállalatok fejlesztési tervei főleg az élőmunka oldaláról nem, de a beruházások oldaláról sem mutatnak megfelelő hatékonyságot, ami pedig a negyedik ötéves terv egyik legfontosabb gazdaságpolitikai követelménye volna. Egyáltalán nem megnyugtató, hogy az elkészült középtávú tervek egy része nem "léggé számol gazdaságpolitikánk növekvő hatékonysági követelményeivel, s a kitűzött mennyiségi célokat nem alapozza kellökeppen a növekvő munkatermelékenységre, a vállalati saját erőforrásokra, az úgynevezett belső tartalékok feltárására Ezt az is bizonyítja, hogy az ipar. kereskedelem é6 az építőipar több mint lt ezer fővel szeretne több dolgozót foglalkoztatni. Ha a többi népgazdasági ágazat létszámigényét is figyelembe vesszük egyértelműen megállapítható, hogy megyénkben ilyen munkaerő-tartalek nincs es nem is képződik 1975-ig. Ezért a vállalatok akkor járnak el helyesen, ha munkaerőgondjaikat távlatilag és jobb munkaszervezéssel, ösztönző bérezéssel, gépesitessel. növekvő termelékenységgel igyekeznek enyhíteni. Feszültség van a fejlesztéssel kapcsolatos építési jellegű beruházásoknál is. A vállalati tervek egv része n népgazdasági előirányzatnál jóval (óbb beruházást, s a lehetőségeket meghaladó igényeket tamaszt az állami költségvetéssé I szemben. Építési többletkapacitás azonban nincs és gyakorlatilag ezzel nem is lehet számolni. Ezért a vállalatoknak — meggyőződésünk szerint — terveiket felül kell vizsgálni. Ez azért is indokolt, hogy a vállalati középtávú fejlesztesi elképzelesek ne csupán egyetlen, biztosnak tartott megoldásra épüljenek, hanem több fejlesztesi alternatíva kidolgozására legyen választasi lehetőség, alakuljon ki bizonyos rangsorolás a lehetőségek, az adottságok messzemenő figyelembe vételével a legkedvezőbb és a kevesebb eredményt ígérő fejlesztési elgondolások között. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalati • középtávú tervek realitását és megalapozottságát fokozza, ha a dolgozók megismerik, s észrevételeikkel, javaslataikkal kiegészítik a szakemberek, a vállalati vezetés elképzeléseit. A dolgozók véleménye már eddig is fontos [ információs bazisa volt a terv készítőinek, akik messzemenően figyelembe vették a termelési tanácskozásokon, műszaki konferenciákon elhangzottakat. A DOLGOZOK az állásidő csökkentese érdekében jobb munkaszervezést, anyag- és munkaellátást kértek. A vállalati belső tartalékok feltárasára több helyi jellegű javaslatot tettek, mint például a normák ellenőrzése, jobb technológia alkalmazása stb. Kifogásolták az aránytalan, a munkával nem megfelelően összefüggő kereseteket, olyan bérezést sértek, amely a termelés, a nyereség alakulásának megfelelően változik, emelkedik. Bírálták azokat a javaslatokat, ahol a tervezett bérfejlesztés mértéke alacsony. Mindössze néhány válllalatnál tapasztaltunk a dolgozók részéről olyan törekvéseket, amelyek a vállalati lehetőségeken felüli szociális intézkedéseket szorgalmaztak. A tanácskozásokon elhangzottak egyértelműen bizonyítják, hogy a leggondosabban kidolgozott vállalati fejlesztési koncepció sem nélkülözheti a dolgozók őszinte szándékú kritikai észrevételeit, javaslatait. Ha a dolgozók látják, milyen új. megnövekedett feladatokra kell felkészülniük, s mit kiván tenni a vállalat munkakörülményeik, jövedelmi viszonyaik javításáért, nagyobb lelkesedéssel, odaadással dolgoznak a vállalati és népgazdasági célok megvalósításáért. a daru. de le ne nézzek. Nem féltem: első emelet. Na, csak mondom, mondom magónak. azt a lényeg meg igen rövid: állok, a negvedik-ötödik japáner meg nekinyom a falnak. Beborult nekem az ég, még csillagos is lett, de elfogtak a gyerekek. még mielőtt lehullottam volna, mint. a légy. Az első ijedség után meg hajbakaptak: mi a fenének eresztettek engem oda fel! Ha áll a munka, hát áll. Van olyan. Minek hagytak engem izgágáskodni. Jó ideig hü voltam az ágyamhoz. Eleinte jött a brigád, aztán megjelentek a hivatalos emberek is. Hogy jobb volna azt vallani: otthon sérültem meg. Mert különben ugrik a prémium. Persze leginkább az övék. Egyszer meg csak kijelentik: ha nem leszek észnél, bajba kerülök. Minek mentem fel, önkényesen elhagytam a magam posztját, én vagyok az oka. A fegyelmitől eltekintenek, ha ... de mondom: én nem akartam, hogy ácsingózzunk egy egész napon át. Hogy menjen a munka. Meg bolond lettem volna felmenni a nehezebb helyre, ha nem jót akarok a többieknek is. „De nem volt rá írásbeli utasítás!" — vágták oda. Még szép: erre senki sem utasíthatott volna. Amit tettem, magamtól tettem. ha akarják, mondják úgy: lelkesedésből. A vállalatnak: nem egyszerűen a prémium „ugrott", oda az élüzem cím. A munkásnak: nem érti, miért kell kálváriát járnia, hogy kártérítést kapjon, s miért fordul el tőle a brigád. A brigád: ránk hozta a bajt, mi lettünk a fekete bárányok, a vállalat tönkretevői. Talán még kiirtásunkat is elrendelik. KÖTELESSÉGEN Tl'TL Józsi bácsi: olyan heIvet kerestem. ahol a ledolgozott 8 óra után azt mondhatom, jó napot ezt letudtam, pihenhetek. Jól kerestem. úgy éreztem, kötelességem mindent, de mindent megtenni. Túlmentem a kötelességemen. Ügy látszik, aki már munka közben „jónapot" munka közben „jó napot" lesz. Keserű, de azt kell mondanom ezek után: lébecolni, azt kell tudni, gyerekek. Nem egyetlen emberből irtották ki az öntevékenységet. vagv mondjuk igy: a lelkesedést. Sokan érzik: Józsi bácsi dicséretet érdemelt volna, mert amit. ő akart, azt kellene akarni valamennviönknek. Gyorsabban rakni a téglát, gyorsabban éoíteni a falakat. Es aki többet vállal, az dicséretet és megbecsülést érdemelne. Szólni kell róla felkiáltójellel: túl sok embert fojtunk a közönybe! P. Szőke Mária