Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971 JÚNIUS T7. A korszerű vezetésről Japán módszerek „Ha nedves a spárga u •lupán, amely a má­sodik világháború előtt még nem tartozott a világ gazdiaágllag leg­erősebb 12 orazuga kö­ze, napjainkra a harma­dik helyre kUzdOtte tel magát. Sokan kutatják e gyors elOretőrái tit­kát. Pettr F. Druckcr, a vozetéz tudományának egyik legismertebb ame­rikai szakértője, a Har­vard Husiness Revlew hasábjain betekintést nyUJt a Nyugaton Is­mert modelltől erősen eliérö Japán vezetési módszerekbe, ebből kií­róit részleteket a Les Echos cimü francia lap. Ha az ember Japán tör­ténelmét tanulmányozza, az első dolog, ami rendkívüli módon meglepi, az, hogy a japánok milyen könnyen tudnak 180 lokos fordulatot megvalósítani. Egészen kö­zelmúlt példát idézve Peter Drucker emlékeztet: 1966­ban a külkereskedelmi mi­niszter kategorikusan elle­nezte, hogy a japán cégek „nemzetközivé" váljanak, és hogy fiókvállfllatokat nyis­sanak külföldön. Három év­vel később ugyanaz a mi­niszter hasonló meggyőző erővel szállt síkra amellett, hogy japán tőkét fektesse­nek be Európában ée az Egyesült Államokban. Ez a „hajlékonyság" már önma­gában is sok mindent meg­magyaráz. A döntés előkészítése A vállalatvezetés szintjén azonban nem ilyen könnyen érthető a dolog. Így példá­ul, ha japánok ós nyuga­tlak között — mondjuk — valamilyen llcencmegállapo­dás kerül szóba, egyszerre megáll az idő. Ilyen hely­zetben Nyugaton arra kon­centrálnak, hogy milyen vá­laszt adjanak a kérdésre. Ja­pánban viszont a probléma pontos meghatározása ér­dekli az üzletfeleket. Tipi­kus eset, hogy egy nyugati vállalatvezetőt ilyenkor egymást követő csoportok­ban keresik fel a látogatók, akik mindig ugyanazt a kérdést teszik fel, majd el­távoznak anélkül, hogy az ügy valamelyest is előreha­ladt volna. Mikor azután végre megáll a jövés-menés, a japánok még mindig nem látják elérkezettnek az időt a döntésre. Vállalatuk „böl­cseire" hivatkoznak, akik, úgy látszik, bizonyos fajta kulcspozíciót töltenek be náluk. Ez az eljárás fáradalmas­nak tűnik egy európai, vagy egy amerikai szemében, az az előnye azonban megvan, hogy amikor döntésre kerül a sor, az ügyet már „bead­ták" q vállalat minden ren­dű é» rangú alkalmazottjá­nak. és négy héten belül megindulhat a termelés. Amin viszont a nyugati partner lepődik meg. Ez az eljárás azt eredményezi, hogy a japánok átfogó mó­don tudják meghozni dön­téseiket. míg a nyugatiak — gúnyolódik Peter Drucker — azzal Kezdik, hogy elvesznek az apró részletekben. Fizetés—az eltöltött idő Meteorológusok - közelről nem fűződik érdekük a vál- kok, de eddig nem sikerült lalat Jövedelméhez; áttörnlök az általános sza­— még a legjobban menő hályt. vállalatoknál ls az alkalma- Az egyetemről kikerülő zottaknak mintegy 20 száza- fiatal tudja, hogy 45 éves lékát ugyancsak Ideiglenes koráig a munkában eltöltött munkaerőnek tartják, esetleg év«k szerint fizetik, bármi­több éven át, lyenek legyenek is képessé­Ennek ellenére, kevés or- 8el és eredményei. Igaz. szágban érezhetik biztosabb- h°ty 8 személyzeti vezető : nak a munkalehetőséget a áthelyezheti őt egyik mun­dolgozók, mint Japánban, kahelyről a másikra, s ilyen­Ennek oka az Igen hajié- kor 8 legtöbb esetben meg kony nyugdíjazási rendszer, st'm kérdezi az illető fiatal ­amiből másrészt a bérezési ember közvetlen főnökét, rendszer és a termelékeny- Azt azonban nem remélheti, ség hajlékonysága fakad. ho#y 8 ma«a kezdeményezé­sére munkahelyet változtat­Kpn jpp hat, még kevésbé számíthat nBF*°® ilyesmire a munkáltató ré­széről. A valtozásra való hajlam Negyvenöt éves korban végigvonul Japán egész tör- azonban üt az igazság órá­téneimén. A vállalati élet- ja. A diplomások egy kis ben ez a hajlam leginkább a része magas pozícióba ke­képzési rendszerben nyilvá- rül. nem kell nyugtalan­nul meg. A képzés állandó jellegű, végighúzódik egy ember egész pályafutásán, legyen bár igazgató, vagy kétkézi munkás. Nyugaton akkor megy valaki szemlná kodnla a korhatár miatt. Másokat osztályvezetőkké neveznek ki, s ezt a tisztsé­get töltik be 55 éves koru­kig, a visszavonulásig. Vé­gül pedig néhányat közülük riumra vagy továbbképző meghatározatlan időre le­tanfolyamra, ha elő akar ányvállalatok, vagy fióküz­lépnl, vagy munkaterületet letek élére helyeznek, akar változtatni: a japánok viszont csak munkaalkal­masságukat javítják. így az utcaseprő vagy a magasan kvalifikált villanyszerelő egyaránt szorgalmasan Jár tanfolyamra, és gyakori eset. Patronálás Ez a hagyomány egyre inkább csorbát szenved azon, _ hogy a vállalatvezető nem hogy az előbbit jobban,'vagy wmerhett alaposan vala­legalábbis éppen olyan jól "ennyi fiatal káderét. Ezért fizetik, mint az utóbbit, hl- bizonyosfajta patronálási szen a munkabér sokkal In- rendszert vezettek be, bár kább függ a munkában el- n nincs Hy®1 világosan kl­maga-töltött időtől, mint tói a munkától. Ami a tisztviselőket illeti, kötelesek minden olyan tan­folyamot végigjárni, amely az Illető vállalatnál fellel­hető szakterületekkel kap­csolatos, legyen szó vezetés­ről, személyzeti munkáról, üzleti tevékenységről. Fiatalok pályafutása Az Iskola utáni fogalma csaknem teljesen ismeretlen Japánban. Az egyetemről kikerülő diákok többé be se teszik a lábu­kat semmiféle iskolába. Szá­mukra a hagyományos neve­lés felkészülés a karrierre, nem pedig öncél. A kor­mány és a vállalatok sem szeretnek olyan diákokat felvenni, akik túl soká ta­nultak, ők ugyanis túl öre­gek ahhoz, hogy lent kezd­jék. Márpedig Japánban mondva. A „patronáló" so­hasem a fiatal káder közvet­len főnöke, s még csak nem is dolgozik ugyanazon az osztályon. Ritkán tartozik a legfelső vezetéshez. A patro­náló kiválasztásához nincs általános szabály, csak egy követelmény van: ugyanab­ban az iskolában végzett, ahol a patronált. A patroná­ló, afféle „szürke eminen­ciás", mindenben rendelke­zésére áll a patronáltaknak, nevelés mindenre meg kell, hogy ta­nítsa őket, még arra is, ho­gyan kell társaságban in­ni... S vele tárgyalják meg, ha esetleg valamelyik pat­ronáltját elő akarják léptet­ni. Drucker ebben a pat­riarchális szokásban némi túlzást lát (így látják egyes japánok maguk is), de elis­meri: hatásos módja annak, hogy felkeltsék a fiatalok ér­deklődését munkájuk iránt és kivezessék őket abból az elszigeteltségből, amely ná­mlndenki a legelején kezdi, lünk gyakran munkahely­Ez ellen ma már szinte min- változtatásra készteti a fia­denfelől tiltakoznak a dié- talokat. szerint Japánban nem szokatlan dolog, hogy valaki egész éle­tében ugyanannak a válla­latnak az alkalmazottja. Ha valaki egyszer belépett egy vállalat kötelékébe, ritkán hagyja el azt, kivéve persze valamilyen súlyos gazdasági válságot, vagy valami ko­moly mulnsztást. Az alkal­mazottakat — bármilyen poszton legyenek is — a munkában eltöltött idő sze­rint fizetik: bérük minden tizenöt évben megduplázó­dik. Ettől az elvtől csak néhány esetben térnek el: — a hagyományos kézmű­iparban (festék-, kerámia-, selyemipar stb.) órabérben alkalmazzák a dolgozókat : a nőket csaknem min­denütt ideiglenes dolgozók­nak tekintik, akiknek tehát Óriások óriása Teherbírása 150 000 tonna, 180 000 tonna a vízkiszorítá­sa ezek a Leningrádban most épülő legnagyobb szov­jet tartályhajó, a „Mir" ada­tai. A hajó megépítésének bonyolult feladatát nem vé­letlenül bízták a Baltszud­projekt kollektívájára; ez az intézmény tervezett gyakor­latilag minden nagyobb szov­jet tartályhajót — a „Kaz­bek", a „Prága", a „Szófia" és a „Nagy Október" sorozat tagjait. Az óriási Mlr — vízkiszo­rítását tekintve — három Szófia típusú tartályhajóval ér majd fel és jóval gazda­ságosabb lesz a korábbiak­nál. A szovjet kikötőket Ja­pánnal összekötő távol-keleti hajót, útvonalon például egy tonna ___ olaj szállítása a Mlren fele­annyiba kerül, mint a Szófia­típusú hajón. Az új hajó hossza 295, szélessége pedig 45 méter. A 9 méter átmérőjű szabalyoz­ható hajócsavar és a 30 000 lóerő teljesítményű aggregát 16—17 csomós menetsebes­séget biztosit. A hajó ható­sugara 15—22 ezer tengeri mérföld. A tervezők különös gond­dal munkálkodnak a hajó­konstrukció tökéletesítésén. Kettős hajófenék biztosítja a hajótest tartós sztlárdsá­szaki jellemzői lehetővé te­szik az üzemanyagfelhaszná­lás csökkentését, a kormány­szerkezet pedig jó manőve­rezési képességet ad a szoro­sokon áthaladó, vagy kikötni készülő hatalmas hajónak. Az útvonal, a hajó koor­dinátáinak és tartózkodási helyének automatikus és fél­automatikus meghatározá­sára szolgáló digitális számí­tógép, az automatikus kor­mányszerkezet, az orrtőke alatti területet „belátó" tele­víziós készülék, a kikötőkö­teleket automatikusan kezelő csörlők a Mir legkorszerűbb berendezései közé tartoznak s az „óriások óriásává" avat­ják az új szovjet tartály­\ Meteorológusnak lenni csön­des, pontos tudományos munkát jelent. Ebbe u tu­dományágba belekóstolni öt­évi tanulást Igényel felső­fokú tanintézetben. Akik ott végeznek, sokfelé pályázhat­nak, a légkörfizikai Intéze­tektől az agrometeorológiai állomásokig, az Országos Me­teorológiai Intézettől a leg­speciálisabb szakterületekig. Az elhelyezkedési skála szé­les, s munkaterületük a Föld­től a csillagos égig terjed. LödI Ferenc Somogyi Károlyné felvétele Dénes László technikus útjára bocsátja a meteorológiai szon dát Ha a meteorológia, mint masabb légköri viszonyok tudomány, nem is, az időjá- beálltáig. rás megfigyelese — nyűgöd- A május végi sűrű záporok tan ráfoghatjuk — egyidős és zivatarok után a levegő az emberiséggel. Későbbi ke- még puradús, a tulajból is letű viszont a meteorológu- intenzív a párolgás. A sze­sokat kórüllengő humor, gedi obszervatórium időjelző amely mindig újra születik, részlegének friss adatai sze­Legtöbbször legyintünk idő- rint szűkebb hazánk most járást „jóslásaikra", mint már kikerült a zivataros cik­olyasmire, ami éppen for- lusból. A hőmérsékletet és a dítva szokott beigazolódni, nedvességet rögzítő szerkeze­Az obszervatóriumnak sok- tek azonban éjjel-nappal vé­oldalú munkája pedig akkor sik az adatlapokat. A csapa­is tudományos volt már, dékmérők az égre tátják amikor a vesékbe látott Ka- szájukat. A levegő szennye­rinthy Frigyes közismert, sa- ződését szerves vagy szervét­ját spárgaelméletével meg- len anyagokkal szintén leta­mondta, hogy egyszerű esz- pogatja egy komplex készü­közökkel a napra állva mi- lék, amely a radioaktivitást is kiszűri az ártalmatlannak tűnő égbolton. lyen időt vár ő holnapra. A szegedi obszervatórium­ban dolgozók is imerik álta­lában a meteorológusok je­lentéseivel kapcsolatos régi Tényekkel bizonyítva in­nen ered az elnevezés, hogy Szeged a napfény városa. Harminc esztendő átlagában és új hiedelmet, legyintést, ' kép- és szóvicceket, ök a es wviatdban nezve Szeged céltáblái az emberek pilla­az évi 2050 napsütéses óra „„,„„. w„ felett áll. Pécs napsütéses kedvük szerint fordul óráinak száma ugyanilyen át­•A ÍZsnifZ?L Jlagban 1970, Budapesté 1994, korlatot, a népcazdasáaot Debrecené ' 2021. Kalocsáé korlatot, a nepgazdasagot 2Q72 A napfénytartalmat és szolgáló munkájukat annál szorgalmasabban, csöndben, Lefflttle^^csTÍnak^ patikatiszta, szép környezet- sem csapndk be ben végzik, viszonylag kicsi pontban dé„ ^ -rakor a epuietDen. nemzetközi, rádiószolgálat ne­Abonyi József, az obgzer- vében búcsút mondanak a vatórium vezetője kimutat az soros meteorológiai léggömb­ablakon, a rózsákkal körül- nek, miután feltöltötték hid­ölelt műszerek kertjére. Ren- rogénnel és ráerősítették az deltetését tekintve a laikus ejtőernyővel majd Földet érő eltéved benne. Az ott dolgo- kis adóberendezést. Útja zó technikusok, laboránsok hossza: 25—30 ezer méter, természetes közvetlenséggel Az indulás első pillanatától olvassák le a nemzetközi hő- a végcélig — ahol a belső mérőházikó műszereinek nyomástól és a kiritkult le­adatalt, a levegő relatív ned- vegőben megsemmisül — mé­vességtartalmát és a többi rí a szél irányát, erejét, a tényezőt. A „házikóban" ösz- légnyomást, a hőmérsékletet, szesereglő értékek tükrözik a nedvességtartalmat és a azonnal, vagy jó előre a magasságot. Egy keresőkocsi, szemmel még nem észlelhető rádió teodolit ugyanis „rááll" változást az égbolton, netán a Földről csápjaival, és vé­hideff vagy meleg légrétegek gigkíséri, leszedve tőle min­frontbetörése várható. Vannak den adatot. Az elég költsé­emberek, akiknek ezt saját ges szerkezet a Földre hun­szervezetük is megérzi, sebé- va általában visszakerül az szék pedig szívesebben ha- obszervatóriumhálózatba ha­lasztják el a nem sürgős, zánk tájairól, sőt külföldről nagyobb műtéteket nyugal- ls, a megadott címre. gát. A kazánok kiváló mű­Az elektronika a halak A Csendes-óceán felületi vízrótegének hőmérséklete — köztudomás szerint — állan­dóan változik. Ettől függően változik a különböző hal­fajták gyülékezőhelye ls. Ez a jelenség arra ösztönözte a kat, hogy az általuk össze­gyűjtött adatokkal segítsé­get nyújtsanak a halászok­nak. Repülőgépről mérik a tengervíz felszínének hőmér­sékletét és a műszerek által nyújtott információkat to­ssovjet hidro-meteorologuso- vábbitiák a halászhálóknak. Száz marlínkemence A Pokuj Kohászati Kom­binát Lengyelország egyik legkorszerűbb üzeme, termé­keinek nagy része exportra kerül. 1970-ben 11,7 millió tonna acélt gyártottak, ami a világ acélgyártásának több mint 2 százaléka, az euró­pai acélgyártásnak pedig 4 százaléka. Kiemelkedő a lengyel kohászat termelési berendezése: 39 kohóval, több mint 100 martlnke­kemencével is rendelkezik. NflPI KISLEXIKON a nuklein­savakról A szerveskémia és a biológia Igen fontos vegyületcsoportja a nukleinsav, amely úgy­nevezett nukleotid egy­ségekből épül fel, a sejtmagvak nagy mole­kulájú, fonálszerű kép­ződménye. A nukelin­savak két csoportra oszthatók: a ribonukle­insavakra (RNS) és a dezoxiribonukelinsa­vakra (DNS). • Az RNS? A különböző RNS-ek mind a fehérjeszinté­zissel vannak kapcso­latban. Egyesek közü­lük alkatrészeik annak az anyagnak (a riboszo­mának), amelyeken a fehérjeszintézis végbe­megy. Mások, az ún. transzfer-RNS-ek a fe­hérjeszintézis egyik alapanyagának a meg­kötését végzik. Egy harmadik típus az ún. messanger- (hírvivő) ­RNS pedig az egyes fe­hérjék alkatrész-sor­rendjére (aminosav sor­rendjére) vonatkozó In­formációkat adja át a fehérjeszintézis során. Az információt három egymásután következő alkatrész (nukleottd) határozza meg. Minden RNS négy ilyen alkotó­részből (nukleotidből) épül fel (az adeninből, a guaninból, a citozin­ból és az uracilból). Vagyis az RNS-nek négy „elemből" kell mindig hármat kivá­lasztania, így összesen hatvannégy különböző kombináció képzelhe­tő eL # DNS? A DNS a sejtek egyik legnagyobb óriásmole­kulája. Molekulasúlya 100 milliós nagyságren­dű (vagyis a hidrogén­atom súlyának kb. 100 milliószorosa), két pár­huzamosan összecsava­rodó fonálszerű mole­kulából, az ún. kettős spirálból jön létre. A DNS molekula a sejtek örökletes tulajdonsá­gainak információját tartalmazza. A sejtosz­tódás alkalmával pon­tosan megkettőződik és alkatrész sorrendje (nukleinsav sorrendje) irányítja az űj DNS ke­letkezését A sejt élete során a DNS irányítani képes a messanger­RNS keletkezését és ezen keresztül megha­tározza, hogy milyen fehérjék keletkeznek az illető sejtben. Ha a DNS molekula egyes részeiben változás áll be, akkor a sejt tulaj­donságaiban mutációt tapasztalunk: Ilyenkor az öröklődő jelleg egy nemzedéken belül ug­rásszerűen megváltozik, és oz a változás örök­lődik is. I

Next

/
Thumbnails
Contents