Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

4 KEDD, 1971. JÜVTTJS IS. A korszerű vezetésről Szervezési tanácsadó­Az Üzemszervezési kísér­letek S lengyel népgazda­ságban eddig nem hoztak kielégítő eredményeket. Az okok feltárása alapján a Zyclr Goapodarcze cikke Ismerteti a sikeres átszer­vezések feltételeit. Foglal­kozik a tanácsadó szolgá­latok szervezeti formájával Is, legalkslmasabbnak az. önálló szervezéstudományi vállalatokát tartva. A lengyel népgazdaságot csaknem a legutóbbi időkig a mennyiségi termelési felada­tok jellemezték. A minősé­gi kérdések csak az elmúlt ötéves tervben kerültek elő­térbe. Az átszervezések, szervezeti reformok fő kö­vetelménye az, hogy lemér­hető gazdasági eredmények­re vezessenek, hatékonysá­gukkal beváltsák a hozzá­juk fűzött reményeket. A nem megfelelően előkészített átszervezések azért sem kí­vánatosak, mivel kudarcuk elriasztja a vállalatot min­den további szervezeti re­formtól. még azoktól is, ame­lyek kellő előkészítéssel tel­jes eredménnyel járhatnak. A megfelelő légkör Ipari és építőipari üae­melnk többségébon már több alkalommal hajtottak végre kisebb, alkalomszerű átszer­vezéseket. Az átszervezések­be olykor külső szakembe­reket is bekapcsoltak. A gyakorlatban azonban ezek a reformcélok ritkán való­sultak meg, ha be is vezet­ték őket, csak rövid ideig voltak életképegek. minthogy hamarosan kezdték eltérni tőlük és visszatérni a jól bevált, „kitaposott'' szerve­zeti ösvényekre. E helyzet oka — szerve­set! hibák mellett — két­ségkívül az volt, hogy nem alakult ki megfelelő lég­kör a szervezeti újítások­hoz. Gyakran hiányzott ez a készség az üzem vezetői­nél lg, ami többnyire szer­vezéstudományi ismereteik gyengeségére vezethető visz­sza. A szervezeti reformok­ra Irányuló alulról jövő kez­deményezéseket nem egy esetben a vezetők valóságos ..államcsíny-kísérletnek te­kintették. Tlyen és hasonló okai van­nak annak, hogy a múltban az üzemszervező szakembe­rek nem jutottak szóhoz a gazdaságirányítási appará­tusban például a trösztök­nél. A szervezeti modelleket a vezetők szűk csoportja alakította ki. Vonatkozik ez az olyan szervezeti egysé­gekre lg, mint a tervező­irodák. tudományos kutató­intezetek stb. Az üzemszervezőnek át­szervezési programja meg­valósításához meg kell nyer­nie a felettes szerv vezetői­nek és a pártszervezetnek a hozzájárulását. Erre azért van szükség, hogy ki lehes­sen küszöbölni az olyan partikuláris szempontokat, amelyek akadályozhatják vagy jelentősen megnehezí­tik e programok megvalósí­tását. A kollektíva bevonása A reformok megvalósításá­ba széles körben be keU vonni az üzem vezetőségét és társadalmi aktíváját. A kívülről érkező legjobb prog­ram sem talál elfogadásra azoknál, akiknek nap mint nap végre kell hajtaniuk ezt a programot, ha előzőleg nem vettek részt e program kidolgozásában. Ezért aszeP2 vező tanácsadónak úgy kell irányítani tevékenységét, hogy az üzemi kollektíva, amely a reformokat majd megvalósítja, e reformprog­ram társszerzőjének érez­hesse magát. A szervezeti tanácsadó­szolgálat. nem helyettesítheti sem az üzem vezetőségét, sem társadalmi aktíváját, mindössze módszeres segít­séget nyújthat számukra a legfontosabb szervezeti kér­dések megoldásához. A szervezeti tanácsadó­szolgálat jelenlegi helyzete nem valami biztató. Számos vállalatnál, üzemnél és trösztnél működnek ún. szer­vezési osztályok, ezek azon­ban többségükben adminiszt­ratív funkciókat látnak el, és nem sok közük van az irányításhoz, a szervezéshez. A VII. pártplénum után több iparágban — különösen a nehéziparban és a gépipar­ban — ún. ágazati szerve­zési központok jöttek létre az egyes trösztök mellett. E több száz szakembert fog­lalkoztató intézmények azon­ban nem képesek szervezeti tanácsadó feladataiknak tel­jes mértékhen eleget tenni. Ennek okai a következők: — Nem áll módjukban, hogy befolyásolják az adott tröszt irányítási rendszerét, amely végső soron meghatá­rozza az egyes üzemek szer­vezeti felépítését, — Helyileg ezek az intéz­mények a fejlődő üzemek­ben működnek, ahol a lét­számot nem szabják meg túlsagoaBn mereven. Az ese­tek többsegében e csoportok különböző — gyakran ad hoc jellegű — teendőket látnak el, melyek többnyire nem függnek össze a szervezeti kérdésekkel. — Jogi helyzetük nincs rendezve, de megoldatlan számos más formai kérdés is, melynek alapján együtt­működhetnének a különbö­ző más üzemekkel. Kísérleti intézetek Az említett tanácsodó­s2ölgálatokon kívül két kí­sérleti intézet is működik, amely hasonló kérdésekkél foglalkozik. A gépipari tár­cához tartozó Gépipari Szer­vezéstudományt Intézet mel­lett működik az „Organ"­vállalat kísérleti, szervezési csoportja. Ez a csoport új megoldások tervezésével és bevezetésével, szervezeti re­formok kidolgozásával fog­lalkozik. Tevékenységére azonban elsősorban a rész­megoldások kidolgozása jel­lemző: egész ipárl üzemék­re kiterjedő komplex szer­vezeti megoldásokat eddig mindössze egy-két üzemben valósított meg. Az építőipart tárcához tartozó Epítésiszervezési és Gépesítési Intézetben nem­rég kísérleti, szervezési és irányítási csoportot állítot­tak fel. Feladata, hogy szer­vezési tanácsokat adjon az építőipari vállalatok és trösz­tök számára. Itt kizárólag komplex megoldásokat dol­goznak ki. melyek iránt igen nagy az igény és az érdek­lődés a tárca és a tárcá­hoz tartozó trösztök részé­ről is. A Tudományos és Technikai Bizottság azonban nem ismerte el ennek az intézménynek a létjogosult­ságát és nem adta meg szá­mára a kísérleti intézeti stá­tust. Ez korlátozza az Inté­zet fejlesztési lehetőségeit. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezeti tanácsadószolgálat, tudomá­nyos kutatóintézetek formá­jában történő fejlesztése nem vált be. A szervezeti tanácsadás ugyanis feltéte­lezi, hogy dinamikus és szo­ros együttműködés alakul­jon ki az üzemekkel, ez a megoldás pedig személyes elkötelezettséget, számos le­mondást követel a reform­tervek szerzőitől. Önálló tanács­adó vállalatok Gazdaaagi életünk időszerű feladata az intenzív fejlesz­tés. Ezt nagymértékben elő­segítheti az irányítási rend­szerek korsaecüsitéfie, asz egyes struktúrák — külö­nösen a termelési folyama­tok — szervezési reformja. E munkát azonban nem lehet elszigetelten, kampányszerű­en végezni, olyan emberek irányításával, akikben meg­van ugyan a jószándék, de megfelelő felkészültségük hiányzik. A korszerű szervezési for­mák és szervezeti reformok alapos szakmai ismereteket igényelnek: a technika és a közgazdaságtudomány, a pszichológia és a szocioló­gia ismeretein kívül infor­matikai, ökonometria, sőt kibernetikai ismereteket is. A legmegfelelőbbnek az látszik, ha a számos más ál­lamban (szocialista orszá­gokban: Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, és a tőkésországokban: Egyesült Államok, Anglia, NSZK stb.) alkalmazott meg­oldásokat vesszük figyelem­be. Ezekben az országokban önálló szervezéstudományi tanácsadó vállalatok működ­nek, melyek megfelelő díja­zásért szervezeti szolgáltatá­sokat nyújtanak a különbö­ző népgazdasági szervek szá­móra. Külföldre utazók társadalombiztosítása D. J. családjával együtt Romániába és Bulgáriába utazik nyaralni. Olvasónk szeretné tudni, hogy a kül­földön tartózkodó magyar állampolgár, ha megbeteg­szik, milyen társadalom­biztosítási szolgáltatásokat kaphat? A rendeletről kér tájékoztatást, valamint ar­ról is, hogy ha megbeteg­szik, orvosi gyógykezelésé­hez milyen igazolásokat kell felmutatni? A dolgozót és családtagjait a társadalombiztosítás kere­tében a betegségi biztosítás szolgáltatásai nem csak az ország területén, hanem — bizonyos korlátok között — külföldön is megilletik. A társadalombiztosításokra va­ló jogosultság tekintetében különbséget kell tenni asze­rint, hogy a biztosított vagy családtagja milyen jogcímen tartózkodik külföldön. Tehát más a szolgáltatás mértéke az üdülés, a társasutazás és a rokoni látogatás esetén és megint más, ha hivatalos ki­küldetésre megy, vagy kül­földön vállal munkát. To­vábbá azt is figyelembe kell venni, hogy van-e egyezmé­nyünk a betegellátásra az adott országgal, vagy nincs. Kormányzatunk a baráti szocialista országokkal szo­ciálpolitikai egyezményeket kötött. Ezek az egyezmények lehetőséget biztosítanak arra, hogy az átmenetileg ott tar­tózkodó magyar állampolgár és családtagja heveny meg­betegedés, illetve sürgető szükség esetén — a feltétle­nül szükséges mértékben — az orvosi gyógykezelést és a kórházi ápolást díjtalanul, a gyógyszereket és a gyógyá­szati segédeszközöket pedig a tartózkodási hely államá­nak társadalombiztosítási szabályai szerint igénybe ve­gye. A dolgozó a keresőkép­telenséggel járó megbetege­dés Idejére hazatérése utar. táppénzre jogosult. Baleset vagy megbetegedés esetén a magyar állampolgá­rok — Romániában és Bul­gáriában — ingyenes orvosi ellátásra jogosultak. Az or­vosi ellátás elsősegélynyúj­tásra, kórházi ápolásra és halaszthatatlanul sürgős mű­tétekre vonatkozik. Ezekben az esetekben a szocialista országokban a társadalom­biztosítás jogosultságát nem kell külön igazolni: elegendő az utiokmány, illetve az út­levél felmutatása. Jelenleg szociálpolitikai együttműködési egyezmé­nyünk van a Szovjetunióval, Bulgáriával, Csehszlovákiá­val, Lengyelországgal, az NDK-val, Romániával és Jugoszláviával. Dr. V, ML Otthoni csendélet fleélút a tenger felött Az azerbajdzsáni Nyeftyá­nije Kamnyin közelében újabb, úgynevezett acélútat emelnek a tenger fölé, A 316 méter hosszú utat 20 eme­let magas blokkokra építik, amelyeket kéttörzsű úszóda­ruk szállítanak a szárazföld­ről a helyszínre. Ez az óriási híd, a Kaspl-tenger fölötti acél út összeköti azokat a te­rületeket, amelyeket eddig az óriási vízterület elválasz­tott egymástól. (BUDAPRESS—AFNj S. KERÜLET Rázássig: Gyar ki József et, Tóth Eva, tlrbári József Cg Aes Hóna, Hollóst István es Muszka Ilona, Gora István és Hácz Irán, Kónya Gábor es László Éva. Turbuer. István ée Szabó Ilona. Gyoval József és Jójárt Katalin, Vargá László én Mihály Gabriella, Szűcs Tibor és Pallos Anha. Klement Zol­tán át ueffi Zsuzsanna. Barkós látván és Tóth Márta, Miskolczl Tibor és Soltész Mária, retrl Láieló áa Mészáros Katalin. Bö­rOcz János és Taanádi Zsuzsan­na, Szalma Lajos és Polész An­na, Flórián imre és Hollandi Teiéáia. Déísi Sándor és Tó­bith Klára. L*cza Sándor és Kováéi Margit házasságot kötöt­tek. Születést Mészáros litvánnak és Horváth Arankának Anita Aranka, dr. Dózsái Lászlónak éfi Szolesányi Kornéliának Mónika slsa Istvánnak ** Herczeg Mar­gitnak Helga, dr. Beck János­nak é* dr. Vékony Mártának Tibor, Füzesi Oyulának és Né­meth Klárának Beatrix Eva. Rt­béraaki Lászlónak és Tatár Ir­mának Róbert Gábor. Dóezl Jó­zsefnek Szúnyog Editnek Jó­aimt Tamás. Janetó Istvánnak óa Orbán Erzsébetnek Erika. Mihály Jánosnak és Korom An­nának Ildikó. Vajna litvánnak es Horktcs Katalinnak Ltván. Gyuris Mihálynak és Ülés Erzsé­betnek Erika, Hévízi Miklósnak és dr. Brunner Katalinnak Ár­pid. Száraz Jánosnak és Kabók Zsuzsannának Szabolcs János, azekeééB Józaéének és Rózsa Má­rtának Zsolt, fizemendrt Sándor­nak és Kovács Mártának Sán­dor. Fson Balázsnak és Kocsis Annának Eva Annamária. Bo­zókl Józsefnek és Kovács Irén­nek Mária. He'le Andrásnak és Bárányi Hátaimnak Zsuzsanna Katalin, Asztalos Bálnak és Brandt Mártának Adrién Ale­xandra. Tóth Pálnak és Vlneze Máriának Pál, Garzó Imrének ét; Szögi Juliannának Imre Lász­ló. Kovács Ferencnak és Küb-k! Erikának csilla, Csongrádi Pé­ternek és S zalai Matildnak Zsolt, ocskó Istvánnak és Ko­rom Juliannának Gábor, Patocs­kai Istvánnak és Baracskai Er­zsébetnek Sándor, dr Sohár Ist­vánná* és dr. Zaránd! Mártá­nak Nieolette Annamária. Vas Zoltánnak ós Pál Katalinnak Tímea Barbara. Ullaki Tibornak és Kodáezi Irénnek Tibor Zsolt, Zádért Mihálynak áe Kálmán I Klárának Róbert, dr. Matoiesy [ Kálmánnak és rttvös Margitnak 1 Zoltán. Vártra Mihálynak és Leim Jolánnak ZoMan, Steon Anyakönyvi hírek Károlynak éa Magyarfalvi Ibo­lyának. Zoltán Károly, Terhes Ferencnek és Odrög Arankának Aianka Beala, Ötvös Jánosnak és Bálint Piroskának Edina Gab­riella. Kakitovszky Tamásnak es Sseibert Annának Beáta Judit, Smajda Ferencnek és özvegy JuszUnanak Zsuzsanna, Schmldt Ferencnek és Naszradl Katalin­nak Róbert, Fodor Lajosnak éa Polaosck Évának Zoltán. Sebök­Fap Vilmosnak és Kocsis Er­zsébetnek Vilmos. Kovács Pé­ternek és Saray Katalinnak Rl­ohárd Péter, Boros Endrének és Bán Zsuzsannának Endre, Szabó Zoltánnak és Daróczl Erzsébet­nek Szilvia, Tóth Imrének éa Gombos Gizellának Zoltán Lász­ló. Tarl Józsefnek és Kempí Ilo­nának József, Csernok Imrének és Ignácz Margitnak AtUla Ti­bor, Kalmár Ferencnek és Fe­hér Juliannának Zoltán Tibor, Kollár Józsefnek éa Bernáth Gabriellának Attila József, Cson­ka Istvánnak és Mészáros Má­riának Zoltán Sándor, Wimmer Károlynak es or. Juhász Anná­nak András. Paldl Józsefnek és Csordás Margitnak Marianna. Xlri Imrének és paop Margit­nak Zoltán. Vecsernyés József­nek es Lak Klárának Róbert, Paláffjri Istvánnak és Hajdara Irénnek Zoltán István. Dura Bé­lának és Diós Margitnak Koméi Bála, Radovlcs Istvánnak és Szmuta Emíliának Emília Csilla, Kriván Istvánnak és Endrödi Irénnek Gabriella, Mlka János­nak és Lnrzko Erzsébetnek Mi­hály József. Radics Jánosnak és Keszeg Irénnek Attila nevű gyermekük született. Halálozás: Becsey Géza. Joó Bela. Nagy Jánosné Pintér Er­zsébet, Tápsy Lipót Imre, Apró Adám, Ráez Ferenc, Márki Mi­hály, Üveges Andrásné Kökútl Irén. Zsedenyl József, Varga Lajosné Berta Rozália. Somogyi Tiazsö Zoltán. Zsemlye András­né Koródi nong meghalt. II. KF.RÜLFT Házasság: Fodor Zsolt és Váfl Etelka, Adányi István Kálmán és Balog tlons, Tánezos Lajos János és tajos Ilona. Abel Vince ás Jéga-szabo Márta. Ba­logh Mihály és Kiss Gyöngyi Mírfa. Jűlipek Tstván és szabó­Domonkoa Maria, Dudas-Marta látván és Fárkas Márta Edit, Palóci Pál László és Be kos Erzsé­bet, Horesnyl György és Csor­dás Juliánná Rozália. Márki Im­re és Makra Mária Judit, Újvári József es Csámangó Anna Er­zsébet, Rózsa József és Széles Mária, Nagy István Tamás és Kerekes Julianna, Tóth Mihály Zoltán és Varga Hona Mária házasságot kötöttek. Halálozás: Molnár Jánosné Méhes Viktória, Szabados Jó­zsefné Boris Emma, Terhes Jó­zsef, szűcs Ferenené Sánta Etel­ka meghalt. III KERÜLET Házasság: Szabó György és Hegedűs Anna Zsuzsanna. Koos István éa Pocsai Mária liúzassa­got kötöttek. Születés: Slmhercz Mihálynak és Bála Erzsébetnek Mihály, Vass Mihálynak és Baráti Ani­kó Ágnesnek Erika Tünde, dr. Eörcsók Sándor Ferencnek oe Vellnsky Margitnak Agncs, Ko­pasz Józsefnek ós Juhász An­nának Tamás. Varga Lászlónak és Belecz Erzsébetnek Agncs, Csomor Antal Józsefnek ts Nagy Zsuzsannfe Mugdolnánuk Magdolna, Horváth Mihály Irit­runek cs Széli Margitnak BcIk Imre, Klamár Károlv László­nak és Kaposvárt Máriának Ani­ta Kinga. Sajtos Istvánnak és Mezei Irén Zsuzsannának Ist­ván. Terhes Illésnek és Zstg­rond Katalinnak László Illés, Vér Sándor Lajosnak és Bala Mária Katalinnak Sándor, Bog­dán Istvánnak és Szécs! Gizella Juliannának Ildikó, Borsi Ist­vánnak és Korzka Viktóriának István, Tóth Károlynak és Kormos Annának Tünde, Dré­gelyi Józsefnek és Hemmert Zsuzsannának Eszter. Fogas Pál ­nak és Kovács Éva Klárának Szil­via Eva. Dávid Lászlónak és Papp Irénnek László. Konya Ti­bor Sándornak es Kovács Kata­linnak Tibor Szabolcs, ördóg Lajosnak és Simon Máriának Dorottya, Tatár Emiinek és Nagy Borbálának Tibor Attila, Tombácz Györgynek és Csonka Emília Erzsébetnek Katalin Emí­lia, Vecsernyés Mátyásnak és Molnár Évának Tünde, Dorogi Károlynak és Böresök Márta Franciskának Márta Erika. Tóth Sándornak és Klspéter Máriának Mária nevű gyermekük született. Halálozás: Szsbó János. HaraJ­ka István, Kerekes Ferenené Juhász Márts, Szabó József Sán­dor, Szegfű Lajosné Trendler Katalin Erzsébet, l.uterántis Pé­ter Szarvas Jtnasné Elek Irén. Szalma István. Xószó Istvánná Bozókt Rozália. Tóthmihálv Sán­dor, Kass. And rá a meghalt. NAPI KISLEXIKON az elektroni­káról Az elektromossággal összefüggő tudomá­nyoknak és technikai ismereteknek azt a ré­szét szokás az elektroni­kába sorolni, amely nem az elektromos energia előállításával, illetőleg más energia­fajtákká (mechanikává, hővé stb.) alakításával függ össze. • Eszközei? Két ága ismeretei: az elektronfizika, amely az elektronika elvi kér­déseivel foglalkozik és az elektrontechnika. Ez utóbbit egymagában is gyakran elektronikának nevezik, és igen össze­tett ismeretek gyűjte­ménye. Az elektronika megszületése az 1880-as évekre tehető, amikor Edison először szerkesz­tett egy izzólámpából egyeniránvításra alkal­mas diódát, amely az elektroncsövek alaptí­pusa. Azonban az erő­sítő megalkotásában In­dult valódi fejlődésnek az elektronika. Az erő­Bítő olyan elektronikus eszköz, amely kis fe­szültséget, vagy áramot (s ezzel együtt kis ener­giájú jelet) sokszorosára növel, A jel energiájá­nak sokszorosát jelenti az erősítés, amely aztán vagy áram vagy pedig feszültség vagy éppen mind kettőnek megsok­szorozódásaként jelenik meg. Az elektroncsövek után a hasonló célra használható tranziszto­rok megjelenése jelen­tett újabb lépést. Az­után felismerték, hogy az űh. analóg technika mellett az elektronikus eszközök kiválóan al­kalmasak a digitális technikához. Ebben a vizsgálandó mennyi­séget nem analóg alak­ban jelenítjük meg (a növekedéshez növekvő elektromos — feszültség vagy áram — értékek tartoznak és fordítva), hanem kódoltan: egyez­ményes jelek kombiná­lásával. 0 Csak számitógép? A digitális techniká­nak és rajta keresztül az egész technikának igen nagy lendületet adott a számítógép meg­jelenése. A digitális technika nem korláto­zódik a számítógép­technikára, mert rajta kívül pl. hatalmas te­rület a digitális méré­seké (amely nemcsak elektromos mennyiségeit elektronikus mérését foglalja magába), vagy a tévétechnika, amely több ponton is érintke­zik vele, pl. a képpon­toknak a képernyőn képpé összeállításával. Az egyes képpontok „ér­tékei" ugyanis időben egymásután érkeznek az adótól a vevőkészü­lékig, ahol egy nem lineáris képpé kell őket összerakni, A digitális technika ugyanakkor hat az analógra, mert pl. újabban a számító­gépek az eredményt nemcsak kinyomtatni tudják, hanem vizuáli­san is megjelentethetik egy tévé-képernyőhöz hasonló berendezésen.

Next

/
Thumbnails
Contents