Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

szerda. 19t1. június 2. Több az este is nyitva tartó üzlet A KPVDSZ elnöksége a tapasztalatokról A Kereskedelmi, Pénzügyi Szakszervezeten ek elnöksége e» Venaégiátóiparj Dolgozok keddi ülésen egyeoek között foglalkozott a belkereskedel­mi miniszter múlt év őszén kiadott rendeletének végre­hajtásával, az új nyitvatar­tási rend tapasztalataival. Megállapította, kétségkí­vül javultak a vásárlási lehetőségek, mind az ipar­cikk-, mind az élelmiszer­kereskedelemben. Az ország­ban jelenleg a tavalyinál mintegy ezerrel több ipar­cikküzlet és áruház áll, a vásárlók rendelkezésére hétköznap a késő délutáni, es­ti órákban, valamint szom­baton délután is. A megye­szekhelyeken ötszörösére nóveiték az este 7-ig nyitva tartó üzletek számát. A vasárnapi vásárlás lehe­tősége is bővült: majdnem 100 élelmiszerüzlettel, ÁBC­áruházzal több tart nyitva egész évben vasárnaponként, mint a rendelet megjelené­se előtt. A miniszteri rendeletet — annak ellenére, hogy növeli a kereskedelmi dolgozók jövedelmét — a gazdasági vezetők egy része, s maguk a dolgozók is nehezen fo­gadták el. A kedvezőtlen vélemény kialakulásához hozzájárult az is, hogy a forgalmasabb üzletek n.vitva­tartásának meghosszabbításá­val egy időben nem csökken­tették a kisebb forgalmú boltok üzemidejét, s a nyit­vatartási idő hét végi meg­hosszabbításának ellensúlyo­zására nem éltek a hét ele­ji későbbi nyitás lehetősé­gével. Egyes esetekben ellentét alakult ki a tanácsok és a vállalatok között a nyitva­tartási idő kérdésében. Hu­szonöt megkérdezett vállalati igazgató közül például csak hét helyeselte. 11 viszont el­lenezte a nyitvatartási idő megnyújtását. Az élelmiszer­kiskereskedelmi vállalatok vezetői — részben a létszám­hiány, részben a gyorsan romló élelmiszerek csekély forgalma miatt — ellenzik a vasárnapi nyitvatartás to­vábbi kitérjesztéset. A vál­lalatok szerint a boltok to­vábbi nyitvatartása nem hoz számot tevő gazdasági ered­menyt. A boltvezetők több­sége sem helyeselte az új nyitvatartási rendet, egyrészt a munkaerőhiány, másrészt a nők helyzete miatt. Sze­rintük az egymás közelében levő üzletek üzemidejének összehangolásával is meg­oldható a probléma. A meg­kérdezett, vevők többsége szintén nem igényli a késő esti nagyobb vásárlási lehe­tőségeket. A szakszervezet elnöksége szerint a jelenlegi meghosz­szabbított. nyitvatartási idő nem mindenütt indokolt, ezért a forgalmi, az ellen­őrzési adatok feldolgozása és elemzése alapján megvizs­gálják, hogy hol helyes to­vábbra is fenntartani, és hol lehet megszüntetni a meg­hosszabbított nyitvatartási. • tű-: mml&fs--} tfK'Tst'yKffff^-.tíPV'íttsf te Az igyekezet önmagában kevés Vállalkozáshoz pénz is kell Lassan ismertebbé válik ez elnök elmondta, hogy né- bajba kerülhetnek még a a kis gazdálkodó közösség a hány vegvi termék gyártá- havi bérfizetésekkel is. A nyilvánosság előtt, mint egy sát most készítik elő. Kísér- bank nem ad pénzt, mond­jól bejáratott iparvállalat, leteznek olyan vegyszerrel, ván. hogv nincs fedezetük, írtunk már az általuk ké- „gyors- vagy hidegindítóval", Valóban nincs anyagi fede­szített fokhagymakrémről, amelyet télen használhatnak zet, hiszen a Cserepes sori kapszaicinről és egyéb ér- a gépkocsivezetők, amikor a üzemépületük is csupán egy dekés és értékes termékféle- motor nehezen indul. A kar- bérlemény, amelyet bármi­ségükröl, de írtunk volt ve- burálorra szerelt berendezés kor felmondhat a tulajdonos zetőségükről is, akik nem könnyűszerrel a motorba (a városi tanács), hiszen a tudtak helyt állni a kollek- fecskendezi a „sürgetőt". Is- városrekonstrukció számol tiva élén, s ma már nin- mertek ugyan ilyen folyadé- ezzel a területtel. Három csenek hivatalukban. Találó- kok, behozatalunk is van vagy négy irodahelyiségük an jellemezte a munkaügyi belőle, de természetesen egy- is albérlet, a MÉSZÖV szék­előadó a közösség helyzetét: szerűbb és olcsóbb, ha ide- házában. „Kis létszámú termelögárda haza állítják elő. Hasonlóan végül megkérdezhetjük dolgozott, és nagy létszámú jó terméknek ígérkezik a v PoVáltalán kiút ebből a irányító tarsaság civakodott", gumiabroncs . élettartamát ^nzt^nségből' Mtóden bi Most, uj vezetoseggel az meghosszabbító vegyi anyag 2onnyal ]ehetne találni. Két­elen, uj utakat keresnek es is. Gyógyszer-alapanyagaik három a[ternatíva is kínál­ki akarnak lábalni az álta- közül a 2.3-diklór-fenol ér- kozik. bank adn hitelt luk teremtett ingoványból S demei .mlítést, melyből 10 számukra mondjuk ötmilliót hogy sikerul-e a k.labalas, mazsan felüli jMennyiseget ötesztendős lejáratra, vagy ... ^ az OKISZ támogatná őket hitellel, esetleg a KISZÖV — ha előbb felvenné tagjai , . ... ... . .. sorába. Nem kell félniük a IZT^KXZT táraszövetkezeteknek. hogy az sajnos nem egeszen egy­értelmű. A céget annak idején ma­gánszemélyek és fogyasztási szövetkezetek hozták létre. 1969-ben megjelent egy ren­gyártanak. kilogrammonként 1400 forintos áron. A ház­tartási vegyi anyagok közül a légharmat (illatos szoba­törő (ablakra permetezve az „űj testvér" belenyúl a delk'ezés, hogy szövetkezetek meggá'°lj* a zűzmarásodást) kassza-ukba, hiszen nyere­es a drogériái cikknek szá­mító Migrenolt említhetjük séges a vállalkozásuk. De ha sem a bank, sem a szövet­nem lehetnek tagjai szövet­kezeteknek, s így válaszút , . . . ..... , aciii a a elé kerültek: vagy az önálló "'ú^nes fejfájást megszun- kezeti szervek nem segite­szövetkezeti formát választ- íf u kö ö nek a Medikémián. akkor jak. vagy a szövetkezetek Klserl",teik kozott emlegetik radikólisabb meK0idás se. közös vállalata formát. An- egy olyan vegy, anyagnak g;thet; valamelyik erős szó­nak az évnek decemberében ? Svartasat is amely vízzel vetkezet. melynek profilja­összeült a közgyűlés, hogy keveredve tartós es össze­függő habot képez, s így al­döntsön az ügyben. Nem ju- kalm o]ajtüzek eloltására. tottak eredmenyre, mert a magánosok nem egyeztek bele, hogy a szövetkezetek köz.ös vállalatává váljék szervezetük. Végül tavaly júniusban megszületett a Terveik között szerepel tex­tilipari segédanyagok gyár­tása is. S egy igen fontos adat: a szövetkezet tavaly 107 fővel megoldás: kisipari termelő- érte el a 30 milliós produk­szövetkezetté „kiáltották ki" lumot. .Telenleg 54-en van­önmagukat és felvették a nak. negvvenen a termelés­Medikémia nevet. Az OKISZ ben. és körülbelül 10—15-en automatikusan bejegyezte az irányítást, adminisztrációt tagjai sorába, s a megyei végzik. Fele annyi ember, szervezethez is benyújtották mint a műit évben, s cso­felvételi kérelmüket dák csodája, éppen úgy meg­A KISZÖV küldöttközgyű- ífr(rn6lik a 80 billiós érté­... , , . .. ..7, ket. Semmifele dotaciot nem lesen azonban elutasítottak a ka iak Do van komo,v tagfelveteli kérelmet Most „ondiuk. nincs pénzük s maguk sem tudják, hogy ho- bi 30 mlllióf termelést va is tartoznak. Ugyanakkor termelési értékük nem elha­nyagolható nagyságú. Csong­rád megye 54 ktsz-e közül mindössze nyolcnál találunk 30 millió forint, feletti éves termelést, s ezek közé tartó­ba beleillik ez a gyártmány­csoport, „szárnyai alá" veszi a kitűnő területen és jól működő — de üres bukszá­val rendelkező — közösséget. Gazdagh István önként vállalt szegénység. Buta és értelmetlen. , — Ki gondolta volna? Ha tudja az ember, hogy el­esik, kapaszkodó után kutat. Ezt nem tudhattuk. Ki lát a jövőbe? Milyen lesz húsz év múlva itt az élet? Még azt is könnyebb kitalálni. Tevedtünk. Megbüntettük magunkat. Tönkretettük az életünket. Miczicék Sándor­falván, a Kuti­dűlöben laknak. Nem fé­nyes a tanyájuk. Az ember nem ilyet képzelt. A nagy­községben évenként ők fi­zették a legtöbb adót. majd tízezer forintot. Számoljuk csak: 1960-tól egy ház ára. Egyéniek. A föld volt az éle­tük. az lett a vesztük is. Rosszabb annál: élő, eleven koporsójuk. — Megbántuk már na­gyon. Elöregedik az ember, akkor kinek kell? A föld­del is csinálhat... amit akar. Beszélünk azokkal, akik bementek a közösbe, jobban megy a sorsuk. Gaz­dagabbak. Mi meggondoljuk, hogy orvoshoz menjünk, mert az pénzbe van. Most is nagy bánatban vagyok, négy libám odalett, mi tör­ténik, ha eldöglik a jószág? Bele se tudok gondolni. Az öregasszony őszinte. Kegyetlenül és kendőzés nél­kül. Olyan, mint az élete. Rögtön végig pillanthatok rajta. És már sajnálom. — Nem is hiszem én. hogy felmentek a Holdra. Hiszen annak nincsen földje. Hova tudnának leszállni? Amúgy elnézegetem a tévét — rit­kán a lánynál — elnézeget­ném, ha volna, meg ha időm is volna. Pénzünk nem lesz nekünk arra soha. Más­ra adnám. Felruházkodnék. Még hogy televízióra? Me­gyek majd a vásárba, Sze­gedre és felöltözködök, ott szoktam. Ott a legolcsóbb. Jó mór az nekem, ide a ta­nyára megteszi. Ezt a pár cipőt is négy forintért vet­tem még az ősszel és látja, kiteleltem benne. Elnyűtt kis lélek. Elszórta hatvanhat esztendejét:, ere­jét, elvetette a földbe, az aprócska tanyába. hiába. Nem terem gyümölcse. Árulkodik itt minden. Mi­nek a szó? A vályú meg­rokkant, nyomorékul fuldok­lik a víz után, öröm, ha a gazda két lova belőle szür­csöli a vizet. Rendetlenség, széjjelség. Elfáradtak már az ólak is, a semmi kis épüle­tek, botladoznak, sorvadoz­nak az időben. Meg a ta­vaszban. Hiába süt rájuk a nap, mintha másra sütne. A jószágok piszkosak, friss alom nincs alattuk. Olyan minden, mint a gazda, Miczic András, eljárt felet­te az idő, napról napra kijjebb szorul a világból. Bekerítve az ónmaga pusz­tuló világába. Észre se ve­szi, hogy napról napra töri magát, pusztítja, elherdál­ja maradék erejét. A tanya kívül is, belül is sivár. Szegény. Mécses, föl­des konyha, szoba, ágyak, rendetlenség és széjjelség. Zsírosbödön, vetetlen ágy, elfér együtt minden, úgyse látják. Belül szegényebbek, legbelül. — Hamar elfáradok — mondja Róza néni. Oda a szívem, májam, az asztma is kínoz. Diétázni kellene, de miből. Költhetek én ar­ra egyáltalán? A bolt is messze van, innen minden messze van, sokszor azt hi­szem, ez a világ vége. Mi­korra érek én oda? Együtt eszek a többiekkel. Jó zsí­rosan főzök, kiadósan, lak­tatósan, mert kell a mun­kához az erő. Nekik ilyen kell. Kétszer meg nem főz­hetek. sokba is kerülne, meg elvenné az időmet. Ide szorult a fiunk is Balástyá­ról a tízéves kislányával. Gondjukat viselem, ahogy bírom, őrködök a családon. Meg ellátom a jószágokat. Ennyi az életem. Ezt se so­káig viszem mar. nem is na­gyon bánom Akkor végleg jobbra fordul majd a sor­som. BANDI BÁCSI Bitumenén jekciá gázcsöveknek A szegedi gázprogramnak szerkesztett kompresszorral üres zsebbel nem lehet el intézni, üres zsebbel nem le­hetnek gazdasági, kereske­delmi partnerei senkinek sem. A jóindulatok, lelkesedé­zik a Medikémia is AZ első s..k eRészséges törekvésük lépes az utkeresesben igen . . dicséretesnek tűnik. mert a fwzdasagi elvben nem ele­gyármányfejlesztésük sokol- gendő. legalább 5—10 mil­dalúvá vált és lóval kisebb hó forintos tőkével kellene 'hálózat „irányító társasággal" veg- rendeikezniük a normális ' zik munkajukat. . • , üzletvitelhez. Mert jelenleg Termékeik három csoport. borotvaé]en táncolnak, s ha ba sorolhatók: automuszalu vegyitermékekre, gyógyszer- a megrendelő partner nem alapanvágókra és háztartasi előlegezi meg az elvegzendő vegyiárukra. Balassy Sándor munka ellenertekét, akkor megfelelően a jövő év vé­géig az egész várost föld­gázfogyasztásra állítják át. Az idén mintegy ötven ki­lométer csővezetéket he­lyeznek a földbe, részben a hálózat bővítésére, másrészt a régi vezetékek kicserélése­ként. Ez utóbbi probléma rész­különleges összetételű bitu­ment fecskendeznek a föld­ben levő, s a végén lezárt csővezetékbe, majd megfele­lő idő eltelte után a bitu­ment kiszivattyúzzák. Ezál­tal a régi vezeték illesztési helyei, illetve annak kóctö­mítései — amelyeket a száraz jellegű földgáz kiszá­rítana és szivárgást okoz­teljesen eltömod­beni megoldására új eljá­rást dolgoztak ki a DÉGAZ hatna — műszaki dolgozói. A régi nek. átvizsgálásakor Ezzel a módszerrei több ugyanis megállapítottak, küométer hosszú régi veze_ hogy egyes szakaszokon meg téket tesznek átmenetileg al­viszonylag hosszú ideig el- kalmassá a földgáz befoga­odazhato a regi öntöttvas dásara_ iUetve továbbításá­csövek csereje. megpedig ........ ..bitumeninjekcióvar. Ennek ra- A módszer iránt külföldi lenyege, hogy az általuk: érdeklődés is megnyilvánul. Világ­életében napszá­mos volt. Bandi bácsi. Akik ismerik, még a nagybirtok idejé­ből, foltos ruháját emlege­tik. Mindig úgy járt. Meg­tartotta szokását. Fiával metszik a szőlőt. Térdelnek a tőkék között, közel vannak a földhöz. Be­leragadtak. — Ki gondolta, hogy igv lesz? Jobb nekik, köny­nyebb. Elismerem. Már be­lépnek a szövetkezetbe, a téeszbe. de nem kapnak raj­tam. Megértem. Kifelé me­gyek a világból. A szom­szédom is jelentkezett az irodán: lehet, lehet, de fi­zessen ötezer forintot, és csak két év múlva kapja a nyugdíjat. így mondták ne­ki. Rajtam az idő fog ki leginkább. A vasat is meg­eszi az. Elkopok. A lábam lesz oda leghamarább. A faluban ritkán fordul meg. Három-négv hónap el­telik. Nem hívják sehová, nem várják sehol. A temp­lom kilincsét is ritkán nyi­togatja, esztendőben egy­szer. Tíz éve múlt az át­szervezés óta. Miezic And­rással nem történt semmi. Az égvilágon semmi. Dol­gozott, fizette az adót, es­te lefeküdt, hajnalban fel­kelt, hát ennyi. — Semmire se jutottam, van ami rajtam van. meg egy ünneplőm. Azoknak meg ilyen jó sose volt. Lá­tom én. Könnyebb is. meg jobb is a közösben. És ha­ladnak. autót vesznek, épít­keznek. Magamra maradtam. Látott már ugye kiszáradt fát? A föld, az is ragaszkodik, nemcsak az ember. Az em­ber áhította, megéhezte, ösz­szerobotolta a maga né­hány holdját, és beletemet­kezett. A Miczic András földje most nem engedi el gazdáját. Az a tizenkét hold. Szétszóródva erre-arra; Ho­mokpusztán. Eperjesen. Al­győ alatt, napi négy-öt órát zötykölődhet most a kocsin, amig odatalál, s vissza az eltakaró kis tanyába, a kes­keny falak menedékébe. Nincs an­nál szo­morúbb, ha ön­ként vállalt batyut cipel az ember. Viszi egész életét. Hiába a kedvezmény, a tör­vény se követel már tízezer forintot évenként, mint ko­rábban. mert elöregedett a kar, napról napra nehezebb. És mi jön még ezután? A föld kifut, kiszalad lá­ba alól. megy a többihez, előbb-utóbb a szövetkezeti táblák mellé. A földnek ez a sorsa. Megmásithatatla­nul. Könnyebb a sorsa, mint a gazdáé. Tudja az öreg is régen. De tartja magát, s ebbe pusztul bele. Amikor érdeklődtem felő­le a faluban, csak néztek rám erősen. Négy éve se látták. Él még egyáltalán? Mondták a nevét, aztán le­rajzolták a dűlőt, Miczic An­tal, Kuti-dülő 9. S kiderült, hogy nem is Antal, hanem András. A tragédia ott kez­dődik, amikor már a neve­ket is elfelejtjük. Előbb a neveket, aztán az embert. Mint a múzeumokba került tárgyakat. Miczicék önma­guk múzeumában élnek. Az öregember napszámos maradt egész életében. Sz. Lukács Imre llku Pált díszdoktorrá avatták Moszkvában Kedden Moszkvában dísz­doktorrá avatták llku Pált, a Magyar Népköztársaság művelődésügyi miniszterét, Perényi Imrét, a Budapes­ti Műszaki Egyetem rekto­rát és Zámbó Jánost, a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektorát. llku Pálnak Ivan Pet­rovszkij akadémikus, a Lo­monoszov-egyetem rektora nyújtotta át a díszdoktori diplomát. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Vja­cseszlav Jeljutyin, a Szov­jetunió felső- és középfokú szakoktatasi minisztere.

Next

/
Thumbnails
Contents