Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-14 / 112. szám
péntek, 1971. május 14. 3 Kész a MÁV új menetrendje Csökken a menetidő Szeged és Budapest között (Kiküldött munkatársunktól.) Első menetrendünket 125 évvel ezelőtt állapították meg: 1848. július 16-án indult meg Magyarországon a vasúti közlekedés. A menetrend azóta három sorról 900 oldalra növekedett. Ennek legújabb változatát, a május 23-án életbe lépő 1971 — 72-es könyvet ismertette tegnap, csütörtökön sajtótájékoztatón dr. Mészáros Károly, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója, s szólt az új ötéves terv feladatairól is. A IV. ötéves terv első két évében a vasút általános üzemi helyzete még nem teszi lehetővé, hogy lényegesen jobban kielégítsék az egyre nagyobb szeméiy- és áruszállítási igényeket. A nagyarányú pályarekonstrukció miatt csak néhány vonalon tudják egyelőre csökkenteni' a menetidőt: Budapest és Debrecen, illetve Budapest és Szeged között. Az új menetrendből kitűnik, hogy ismét közelebb került a fővároshoz Szeged: a reggeli gyors például május 23-tól 6.36-kor indul és 9.10-re ér a Nyugatiba. a Budapestről este fél hétkor induló gyorsvonat 21.05-re er Szegedre. A MAV idén 275 új, nagy befogadó képességű személykocsit vásárol, s a meglevőkből 300 elavult favázasat selejtez ki. Ez azt jelenti, hogy 2500-zal több ülőhely lesz már ebben az évben a vonatokon, s új járatokat is indíthatnak. Május 23-tól közlekedik például a Nyugati pályaudvar és Nyíregyháza között az új Szabolcs-expressz. Ugyanakkor a Borsod -expresszet visszaminősítik ^klasszikus" gyorsvonattá, mert a beérkezett kéréseknek eleget teve több helyen kell megállítani, hogy a megfelelő kihasználást is biztosítsák. Változások lesznek a hazánkat. a külfölddel összekapcsoló vonalakon is: a bécsi, illetve soproni gyorsvonatpar május végétől Arrabonaecepressz elnevezéssel közlekedik. A nyári főidényben összesen 20 pár nemzetközi vonat kapcsolja össze majd Budapestet az európai fővárosokkal. Az élénkülő nemzetközi forgalomra jellemző, hogy Prágába naponta nyolc, Berlinbe és Bukarestbe öt, Bécsbe négy, Belgrádba három, Moszkvába. Varsóba. Lipcsébe és Kassára kettő. Párizsba. Szófiába. Malmőbe. Rostockba, Rijekába, Poprádra, Várnába és Burgasba naponta egy vonatpár közlekedik. A hálózat sűrűségét tekintve Magyarország a második helyen áll Európában. Ez azonban nem jelent előnyt, sőt, a következő években a korszerűsítés során éppen arra fog törekedni a MÁV. hogy minőségileg átalakítva egyszerűsítse a hálózatot. Elsősorban a 2500 kilométeres törzshálózatot fejlesztik, amelyen egyre több lesz a Diesel-mozdony. A MÁV vezérigazgatója megemlítette, hogy két évvel előbbre hozzák a dízelesítést — ezzel főleg a Dunántúl jár jól —, s ebben nagy szerepet vállal a Szovjetunió, amely egy év alatt 72 Diesel-mozdonyt szállít majd hazánknak. A vasúti közlekedés fejlesztésére a következő öt évben 30 milliárd forintot költenek, de ennek felét az ügynevezett „infrastruktúra" minőségi javítására fordítják; ez állomások felújítása. a berendezések korszerűsítése. Még viszonylag sokáig lehetünk szemtanúi annak, hogy a régi és új technika együtt lesz jelen a vasúit közlekedésben. A 125. évforduló körül mégis jelentős események játszódnak le a MÁV-nál: befejezik a b\idapest—szobi vasútvonal villamosítását, s hamarosan kipróbálják a „jövő vonatát", Szerencs és Nyíregyháza között. A teljesen automatizált vonatot Debrecen bői fogják irányítani. A sajtótájékoztatón számos kérdésre válaszoltak a MÁV vezetői. Tóth László főigazgató munkatársunk kérdésére elmondta, hogy a meggyorsult járatok és a kihasználatlanság miatt bizonyos vonalakon kicserélik az étkezőkocsikat egy korszerűbb típusra. Az úgynevezett „bisztrókocsik", amelyek külföldön is beváltak, több vendéget tudnak ellátni, mint a hagyományosak. V. M. Egy hét múlva nyílik a BNV A Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületei utolsó szakaszukhoz érkeztek. Egy hét van hátra az idei vásár megnyitásáig, május 21-ig, amikortól tíz napon át 35 külföldi ország technikai újdonságait, exportajánlatát tanulmányozhatják a szakemberek és az érdeklőlök, találkozhatnak a kereskedelem és ipar képviselőivel. Csütörtökön már háromezren — főleg dekoratőrök, grafikusok, szerelők, kertészek, s az építőipar csaknem valamennyi ágának képviselői — dolgoztak a vásárváros épületeinek, terveinek szépítésén, és szerelték a kiállítandó gépeket. A vásár építői között már 1200 külföldi is van. A Masped eddig 5000 tonna külföldi árut fogadott. Megérkezett a szovjet pavilon teljes kiállítási anyaga, és csaknem valamennyi áru a csehszlovák, a lengyel és az NDK-pavilon számára is. A Fösped eddig 100—150 teherautóval fuvarozta az árut a vásárvárosba, de akár 200 gépkocsit is munkába tud állítani. Kezd kibontakozni a vásárváros végleges arculata is. A városligeti tó fölött két, az eddiginél szebb és szélesebb híd épült. Az egyik a külföldiek találkozóhelyéhez, a másik a hajóipari pavilonhoz vezet. Készül a gyermekmegőrző. Festik a vásár főkapuinak homlokzatát, és festők dolgoznak a Xenontornyon is, ahol izzót cseréltek, hogy még ragyogóbb fényárban ússzon esténként a város főtere. Kihelyezték a 16 információs fülkét. A BNV előkészítéséhez tartozik, hogy a Budapestre érkező külföldiek és hazaiak tájékoztatására a főútvonalakon, a főváros határánál és a vásárba vehető valamennyi útszakaszon jelzőtáblákat helyeznek el. (MTI) Egészségügyi intézményeink kóros tünete, hogy hiányzik a középkáder. Ápolónők, védőnők, szülésznők: orvosok segítségére, betegek ellátására. S jóllehet a jelenség régebbi, utóbb ösztönző intézkedések (egészségügyi szakközépiskolák, ösztöndíjak, fizetésrendezés stb.) siettek tüneti kezelésre, a láz nem szűnik, legfeljebb csendesül, mérséklődik. Nincs varázsa a pályának? Vagy az elvárások és a megbecsülés disszonanciája riogatja a várományos korosztályt? Fiatal lányokról van szó, akik középiskola után hasztalan ostromolják az egyetemeket, szakképesítést keresnek jövőjük ki biztosítására, többségben meg is szeretik a fehér kórtermeket, de nem oly elszánlak, hogy a tornyosuló nehézségek elől ne válasszák az először kinyíló kiskapukat. Műtőbe, asszisztenciára, irodákba, házasságba menekülnek a pályáról. AZ ISKOLA. Ahány ház, annyi A szegedi orvosegyetem női klinikája azért jellemző, mert ott a cipő láthatóan házon belül szorít. A harmadik emeleti szülésznöképző lankadatlanul bocsátja ki az okleveles szülésznőket — s lent a klinikán évek ót.a képtelenek megfelelő erőkkel, huzamosabb időre betölteni a szülésznői státuszokat. Akiket megszólít a riport, két évtizede ismerik belülről, saját bőrükön érzik a feszítő gondokat: Dr. Széli Istvánné, a képző vezetője az egyik oktató, dr. Rapcsák Vilmos főorvos és Rácz Imréné főnővér, aki a klinikán fogadja a végzősöket. A képző 194B óta másfél. nak a legszorosabb együttműködésre, egymás mindenkori segítésére képesek, még a fegyverzet és technikai ellátás vonatkozásában is. Mindez együtt, nekünk — a hazát építőknek és fegyveres szolgalatot teljesítőknek egyaránt — biztonságot, erőt nyújtó érzés. Olyan szövetség részesei vagyunk, amelyben az egyetemes társadalmi haladás ügye és a biztonsagához szükséges erő együtt van. A hadügyben végbemenő forradalmi változások megkövetelik. hogy védelmi szervezetünk állandóan korszerűsödjék. Ezen belül kiemelkedő szerepe van a vezetés színvonala további emelésenek, hogy megfeleljen a „gyorsuló idő" hadügyben is jelentkező követelményeinek. Ezt a célt szolgálta a Politikai Tanácskozó Testület 1969. március 17-én, Budapesten hozott határozata az Egyesített Fegyveres Erők vezető szerveinek továbbfejlesztéséről. Megalakult a tagállamok honvedelmi minisztereiből álló bizottság, mint a szövetség legmagasabb katonai szerve. A vezetés szmvonalanak emelését. a koordináció hatékonyságának fokozását szolgálja a nemzeti parancsnokságok képviselőit is magába foglalo — új szervezetű — Egyesitett Főparancsnokság. A tagállamok egyesített védelmi erejének fejlődése, az ütőképesség növekedése azonban nemcsak elméleti, szervezési, vezetési és kiképzési kérdeseket vet fel. Szüntelenül növekednek a követelmények a harc megvívásához szükseges haditechnikai eszközök tekintetében is. A tagországok e követelmények kielégítése érdekében eddig is nagy erőfeszítéseket tettek. Kutatták, keresték, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségeket minél ésszerűbben, gazdaságosabban és egymással szoros együttműködésben hasznosítsák. E téren is további lehetőségeket teremt, a Varsói Szerződés szervezetén belül létrehozott haditechnikai koordináló szerv. Ennek segitségcvel összehangoltabb, jobb elgondolásokat és javaslatokat tudunk kialakítani a haditechnikai eszközök és fegyverrendszerek további tökéletesítésére és egységesítésére. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai célszerűség a gazdaságossággal párosuljon. Szocialista államban elengedhetetlen követelmény — és meg is van minden feltétele annak —, hogy az össztársadalmi termelésből a védelemre fordítható eszközöket a lehető legnagyobb hatásfokkal, niinel ésszerűdben hasznosítsuk. Ezért egyesített védelmi szervezetünkben maximálisan arra törekszünk, hogy mind a kutatásban és fejlesztésben, mind a gyártásban, minél kisebb ráfordítással minél nagyobb hatékonyságot érjünk el. Nem szükséges bő vebben magyarázni, hogy a kollektivitásban rejlő lehetőségek jobb kihasználása milyen előnyöket jelent hazánk népgazdasági szempontjából IS. Az elmúlt tizenhat esztendőben a Varsói Szerződés országai többször is kezdemenyeaően léptek fel az államok közötti vitás kérdések rendezéséért. A népek reménnyel és elismeréssel tekintenek a bukaresti, a Karlovy Vary-i és a budapesti felhívások aláíróira. A Varsói Szerződés tagállamai hazánk fővárosában. Budapesten fogalmazták meg „Az európai országokhoz" című felhívást, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó összeurópai értekezlet előkészítésére és megtartására szólítja fel földrészünk országainak kormányait és népeit. Megelégedéssel szemlélhetjük a dolgok olyan alakulását, amelyben a budapesti felhívásban foglaltak — ha lassan, sok zökkenőn keresztül is —, mégis közelednek a megvalósuláshoz. Az európai biztonsági értekezlet szükségességét a népek megértették, s a nyugati országok kormányai sem térhetnek ki sokáig előle. Természetes, hogy mindaddig, amíg a Varsói Szerződés javaslatai nem valósulnak meg. tagállamai kénytelenek katonai szervezetük további erősítésére is megfelelő intézkedéseket tenni. Gondoskodniuk kell arról, hogy a Varsói Szerződés védelmi erejének színvonala és készenléti foka mindig olyan legyen, amely az agresszort visszariasztja szándékától. Pártunk X. kongresszusának állásfoglalása a Varsói Szerződést illetően, a népfrontpolitikának legutóbbi nagy győzelme méltón fejezi ki. hogy népünk és fegyveres erői a jövőben is készek békénk, biztonsagunk, a Varsói Szerződés erősitesere. utóbb kétéves kurzusokkal ad szakmát hallgatóinak, két esztendeje szervezetileg az egészségügyi szakiskolák Tolbuhin sugárúti központjához tartozik. 1950-től egységes tematikával oktatnak: dióhéjban ugyanazt, amit a medikusoknak, hozzá speciális szakmai ismereteket. Kezdetben négy elemivel vettek fel: 1934-től jelentkeztek az érettségizettek, két éve mar szinte kizárólag középiskolai bizonyítvánnyal fogadnak. Dr. Széli Istvánné: Tapasztalatunk. hogy a hajdani 4—8 osztályosok ragadtak meg a pályán, a munka mellett leérettségiztek. Elsősorban rájuk támaszkodunk, akiknek akkor felemelkedést jelentett a klinika — ők ma a torzsgárda. A most érettségizetteket csábítja az egyetem. jeles tanulóink meg is pályázzák — az ittmaradók viszont nem érzik igazán hivatásuknak. könnyen csalódnak, belefáradnak a megterhelő munkába. Kényelmesebb, szebb csengésű beosztásokat keresnek, kevesebb strapával. Az iskola körülményei mostohák. Szűk folyosókanyarban a néhány terem hálószoba és oktatási célokat szolgál. Az intézet bentlakásos, harmincöt növendéke között jelenleg csak kettő szegedi, egy Csongrád megyei! A tanács egészségügyi osztálya is jogos dilemmával gondol fejlesztésére, hiszen: nem szegedieket. nem Szegedre képeznek Szegeden. A végzősök többsége szülővarosába pályázik. Nincs nővérszállás, nem beszélve az időközben férjhezmenőkről. A drága albérletre nem futja, csak helyiekkel pedig nincs elegendő utánpótlás. Kifaggattam a képesítők előtt, álló hallgatókat. Kató Erzsébet Ózdról jött. előzőleg már dolgozott kórházban, medikusnak készült. — Már nem próbálkozom újira az egyetemmel, visszamegyek Borsodba. Hogy miért üres a pálya? Nem feltétlenül az anyagi — az erkölcsi becsülete is kevés, őszinte lehetek? Semmi pénzért sem maradnék. Részint, mert olyan munkákat is végeztetnek, amit másoknak kellene — persze ez a munkaerőhiányból adódik —, s részint mert sértő megkülöngöztetést érzünk a fiatal orvosokkal, sőt az aszszisztensnökkel szemben. I Dolgoztam már rendelőben, másképp beszéltek velünk. Virág Éva a győri kórházba készül: — A munkához képest kurta a fizetség, a szakmai tudásunkra olykor kevesebb szükség van. mint a beteghordásra, takarításra. Sok a felettes, s a pályakezdő orvosok olyan tekintélylyel járkálnak közöttünk, mintha éppen velünk szemben kellene megvédeni ök diplomájukat. Érdekes. i amíg tudomásom szerint a i kűnika emberhiánnyá! küzd, LÁNYAINK CSINOSAK. W^MAGG Győrben örültem, hogy egyáltalán kaptam helyet. Dr. Rapcsák Vilmos; Mondjuk ki egyenesen, ez a munka nincs megfizetve, a jóval képzetlenebb szakmunkás is többet keres. Tarthatatlan állapot, hogy a megszenvedett szakmáért, helyettesítési és más kikalkulált pénzekkel foltozzuk a szülésznők minimális illetményét. A realitások ismeretében nem örülhetünk annak sem, hogy már érettségihez kötik a felvételt. Az érettségizett lány nehezebben nyeli le a betegek rapliját, nem szeret ágytálazni, betegeket hordani, takarítani — ugyanakkor sajnos nálunk a szülésznő technikai segédmunkákat is végez. Es az orvos sem repes az örömtől, ha képzetlen kisegítő téblábol mellette. A munkaerőhiány idegfeszültséget is okoz, a sürgós, gyors beavatkozasoknál fegyelem, precíz munka kell, s nincs idö alapvető dolgokat magyarázni. Rácz Imréné: Persze, hogy szeretnénk a végzős lányokat fokozatosan vezetni be a klinikai munka ritmusába, de hát nincs rá lehetőség, valamennyi kézre maximális energia jut. A klinika nem termelőüzem, csak nőkkel dolgozik, három műszakban, jelenleg tizenkét órázva — hétvégi szabad napok nélkül, még a rendes évi szabadságokat sem tudjuk a kívánságokhoz igazítani. Lányaink csinosak, férjhez mennek, s féltik házasságukat a folytonos éjszakáktól, vagy kiveszik a szülési szabadságot, s két gyerek, hat év után mar hiába várjuk vissza, más állás után néznek. Egyik probléma szüli a masikat. Ami pedig az orvosok és nővérek kapcsolatát illeti, mindenkinél olyan, ahogyan kialakítja. Hajdanán engem is lekaptak a hét körmömről. ha valami hibádzott a kórteremben. Mégis ha huszonegy évet fiatalodnék, újra kezdeném. Aki ebben a szakmában nem a hivatást választja, aligha bírja ki. Hangsúlyozom, ez nem foglalkozás: hivatás, a szó összes konzekvenciájával. Elvárjuk, elvárják a fegyelmet, az ugrásra kész alapállást, hogy a nővérek disztingváljanak, mikor van, munk,a és mikor lazítás. I Aki isA RIPORT BF.FEJEZHEmen a szegedi TÉTLEN | K]*NI_ kák, kórházak helyiséggondjait, nem csodálkozhat a nővérszobák hiányán, mikor betegszoba sincs elég. A mosoda helyett is inkább hazaviszik a lányok tisztítani, keményíteni ruhájukat. De hát a környezet esztétikája messze csak felhangigény. Az alapvető problémák sokkal mélyebb járatúak, a fenti vélemények is legfeljebb gondolatébresztőek. Mennyi klinika, kórház, rendelő: ápolónő, védőnő tehetné még hozzá, jócskán, a magaét ? NÜSOIEAYI TETAÁA