Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-13 / 111. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁJUS 13. 3 Mongólia idegenforgalma A nemzetközi kapcsolatok egyre szélesedő kiépítése nagy lehetőségeket oiztosít a mongóliai idegenforgalom számára is. Az ország festői tájai, változatos állatvilága, érdekes műemlékei sok tu­ristát vonzanak. Évről évre emelkedő számuk szükséges­sé tette az új, nagy turista­szálló építésének megkezdé­sé' Ulan B torban. Tavaly rekordév volt a mongóliai idegenforgalom­ban: a külföldi látogatók szó­ma tíz százalékkal haladta meg az 1969. évit. A látoga­tók között sok a vadász. A vadászok filmre is veszik a vadnszat lefolyását, és az el­ejtett vadak trófeáit nemzet­közi kiállításokon mutatják be. A külföldiek fogadásával párhuzamosan a Zsulcsin Mongol Idegenforgalmi Iro­da rendszeres külföldi utazó­sokat szervez a mongol tu­risták részére. Igen népsze­rűek a szovjetunióbeli turis­tautak; 1970-ben például tár­sasutazásokat szerveztek Le­nin szülővárosába, Ulja­novszkba és Leningrádba. ezfiíom Ezekben a hetekben jó né­hány kitüntetést adtak át, elismerő oklevelek, vándor­zászlók találtak gazdát a leg­jobb közösségekben. A ta­valyi munkasikereknek szól­tak ezek a kitüntetések. Azoknak, melyek a felszaba­dulási, majd a kongresszusi versenymozgalomban ková­csolódtak. De az elismerés­megbecsülés gesztusai nem­csak visszautalnak, egyben a mai és holnapi munkaver­seny-mozgalom aktuális kér­déseit is felvetik. dálkodás. értékesítés össz­hangja szocialista szellem­mel párosult, Nem lehet vé­letlen, hogy a legkiválób­több vállalatnál kell össz- ! pontosítani az erőket a tett­re kész brigádok, szocialista üzemrészek alakítására. Csak bak egyben a Szocialista ne formálisan! Találkoztam Munka Vállalata címet is el- mór olyan vezetővel is, aki nyerték, így a konzervgyár, egyik napról a másikra a paprikafeldolgozó, a nyom- akarta „átszervezni" az üze­da. Sőt: a szocialista szel- mét, hisz olyan szépen hang­lemű munkálkodáshoz szinte zana: ennyi meg ennyi szo­szükségszerűen társulnak a cialista brigád van az üzem­jobb gazdasági eredmények ben. Csali éppen a lényeg­is. ben különböznek az ilyen statisztika munkacsa­patok, a kampányszerűség E A legjobban helytálló kö- r'Psz-rops/„ a zösségek, a szocialista bri- kedveert kreált gádok, üzemrészek, vállala­tok éppen azt mutatták meg, szerencsere — egyre keves­Azon keresztül is, hogy a májusi ünnepeltek példáit követendőként állítják a többiek elé. Mert az érde­meket olyan feladatok meg­oldásában szerezték a leg­jobb vállalatok, amelyek egész társadalmunkat szol­gálták, a dolgozók életszín­vonalának emelkedését segí­tették elő. Az egyszerű. a sokszor nagyon is szürkének tűnő gazdasági tennivalók attól kaptak fényt, hogy nem egy-egy ember, vagy csoport, hanem ezen túl az egész „nagy család" aszta­lára tették le a szükséges, a jó minőségben megtermelt javakat. S a termelés, gaz­milyen sokféle forrásból le­het növelni a hatékonysá­got, emelni a termelékeny­séget. Egyszerű tetteik nagy bedő példái. Nem dolgoznak, tanulnak, élnek szocialista módon, nem elég igényesek egymással, illetve saját mun­sága, a tettre kész munká- íjukkal szemben. S miért sok emberi nagysága éppen abban áll, hogy fel tudták fedezni a maguk munkate­rületén legfontosabbat­leghasznosabbat, hogy a szükség szavára szorgalom- Szeitps(;bb' mai tudtak válaszolni. Ta­is volnának azok, ha igazán nem kell, nem kellett meg­dolgozniuk — sőt: megvál­tozniuk — a kitüntető cím elnyeréséért. Mi sem termé­hogy az említett esetben semmivel nulni lehet és kell is törek- sem ért el íobb eredménye­véseikből. Abból, ahogyan a termékek minőségének javí­tására törekedtek, abból, ahogyan a technológiai meg- vés, hogy a szocialista mun ket a vállalat a „statisztika megjavulása" után sem. Ha eddig az volt a törek­oldásokon csiszoltak, javít­gattak, abból, ahogyan jobb kaverseny mentes legyen a formaságoktól, ma még Egyetlen hangszer Polner Zoltán versei Polner Zoltán új köteté­ben, a Szigorú vallomás és A szivetekre bízom után most megjelenít Egyetlen hang­szerben nincs olyan vers, amelyik fölött az ars poeti­ca állna címként. De leg­alább két versének, a Ta­níts minket szabadság-n aik és a Ki küldöttnek lehetne akár ez is a címe: művészi hitéről, tennivalóiról beszél bennük a költő. Az elsőben azt mondja magáról és ma­gának, hogy bár „torkodat szétmarja az éneik", mégis „a szegények dühe légy". A másodikban — az első gon­dolatnak mintegy a variá­ciójaként — a falvak és ta­nyák népének szolgálatáról szól, akiknek „munkáját és hitét vallja", S hogy ez a program, ez az ars poetica nem valami felvett póz csu­pán. a kötet 66 verse bizo­nyítja: néhány szerelmes vers kivételével mind ebbe a vi­lágba, a pusztuló, futó ta­nyák közé visz el. oda, ahol „az elveszett béresházak, szétrohadt karámok árnyé­ka sötétlik", s ahol „a tar nyák közül alig látszik az ország", mint a Hűség és harag erőteljes soraiban ír­ja. Ez a tematika, s a külde­tésnek ez a vállalása nem újdonság Polner költészeté­ben. Már a majdnem tíz év­vel ezelőtt megjelent Szigo­rú vallomásnak is ez a vi­lág volt az egyik motívum­köre. Az Egyetlen hangszer újdonsága, hogy a nagy té­ma majdnem kizárólagossá, a költő „kiáltozása", „a teg­napi szegények unokáiért" pedig messzebbre hangzóvá vált. Mily ennék látja és ábrá­zolja ezt a világot a költő? Ha a szemléletesség kedvé­ért hasonlatot keresnénk, Vásárhely festőire hivatkoE­Imtnánk, elsősorban. Aho­gyan ők ábrázolják a ta­nyák és falvak sokat szen­vedett népét, ahogyan együtt festik a mát és benne a múltat, úgy látja meg Pol­ner az „igazuk emberibb tájai felé vonuló" parasztok sorsában a múlt nyomorúsá­gát, a fájdalmat és a szé­gyent, a „vérfertőző sze­génységet". Nem véletlen, hogy legközelebbi szelle­mi rokonait — mint jó né­hány verse tanúsítja — a vásárhelyi festőkben találta meg, Kohán Györgyben, aki „a színek őskori napsütését" hagyta a világra. Németh Józsefben, akinek „vaskos munkaszervezéssel. átcso- élőbb, érezhetőbb ez az igényi portosítósokkal növelték a A formalitások megszünteté­termelékenységet. A tuda- se pedig szorosan összefügg tosság, a célok világos látá- az üzemi demokrácia erősí­sa, az, hogy a dolgozók tisz- tésével. Mert például a kez­tában voltak vele, mit miért deményezések eredete tisz­kell vállalniuk, elvégezniük, tán tükrözi a demokratizmus szintén a tanulságok közé fokát is. Amikor az úg|y-ne­tartozik. Tükrözi, hogy a ve- vezett alulról jövő kezdemé­zetök és munkások jó kap- nyezéseket szépen kicirkal­csolata. a feladatok alapos mázott, de a munkásokkal ismerete — tehát: mégis- előre meg nem vitatott ver­mertetése! — elengedhetett senyvállalások helyettesítik len feltétele a jobb eredmé­nyek elérésének. Hogyan gazdaságosabb a madonnáiban a termékeny­ség ősi tűzöröme virágzik", Szalay Fereneben, aki a „népmesék áhitaitát" festi vásznaira. Szellemi rokonságról van itt szó, találkozásról, az igazság felismerésének azo­nosságáról és szolgálatáról. Polner nem a vásárhelyi művészek eredményeit „al­kalmazta" költészetében, hanem egyéniségének fel­adása nélkül, sőt annak ki­teljesedése közben a való­ság megismerésének egy pontján összetalálkozott ve­lük. A találkozás termékeny volt: az élmény jó néhány verset szült, Polner költé­szetének alapjait, eredetisé­gét azonban nem érintette, látásmódja, versépítése vál­tozatlan maradt. Ahogyan elinditja verseit egy konk­rét képből valamiféle nagy vízió jelé, amelyben az ösz­szeroskadó tanyákból ,.a búza-illatú hatalom" oltal­mában szebb vidékekre vo­nulnak a népek, sajátosan jellemző kompozícióira. Az Egyetlen hangszer majdnem minden versének középpontjában ilyen vízió áll. Még szerelmes versei is, amelyekben pedig már a téma miatt is hiányzik a monumentalitás, látomások­ra épülnek. A Litánia Judi­téri egy vad, örjöngő sze­retkezés leírása. De nem a részletek naturalista bemu­tatása teszi ezt a verset szo­katlanul merésszé — noha a költő egyáltalán nem szemér- ] rneskedik —, hanem valami- j féle víziószerűség. Az olvasó | mintha egy látomás részese i lenne, mintha a vers két szereplője kihullott volna a világból. A kötet anyagának több mint a fele. negyven vers, annak a sajátos vállalkozás­nak a produktuma, amely szándékait tekintve ugyan­csak a falvak és tanyák né­pével való azonosulást szol­gálja. A babonák, hiedel­mek. varázsló szokások versibe öltöztetéséről van szó. Először A szivetekre bízómban találkoztunk az első ilyen versekkel. Akkor még csak a páratlan vállal­kozás egzotikumát csodál­tuk. Ma már viágos. hogy itt nemcsak hagvomány­mentésről-megőrzésről van szó. hanem költészetről, mai, modern költészetről, egy elmúlt világ hátborzon­gató felidézéséről. Ökrös László egyik-másik üzemben, ami­kor szinte teljesen vezetők __ ^ kezéből indul az új verseny­münka? **A°kérdés°újrafélte" szakasz, s a brigádok csak vése ma indokoltabb, mint valaha. Természetes, hogy a mintegy elfogadják a nélkü­lük kimunkált feltételeket — szakszervezeti kongresszuson egyáltalán nem lehetünk elé is sokan foglalkoznak a ver­senymozgalom, a szocialista gedettek. Többet ér a legmu­tatósabb fogalmazványnál, brigádmozgalom aktuális ha a kis közösségek beszélik kérdéseivel. „A negyedik öt­éves terv céljai a továbbiak­ban is arra késztetnek, hogy keressük a munkaverseny hatékony kibontakoztatásá­nak útjait és módjait — mondotta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára —, a mun­ka során kialakult az egy­más iránti segítőkészség, az igényesség, a nagyobb szak­tudás tekintélye és ez foly­tatódik a művelődés iránti fokozott igényekben, az egymáshoz és a kolektívá­hoz való kapcsolódás szocia­lista elveken nyugvó for­máiban is." meg a maguk családias kö­rében; mit is lehetne tenni a jobb eredményekért, s ró­ják papírra, brigádnaplóba szívvel-lélekkel tett vállalá­saikat. Ügy tűnik, helyen­ként még mindig nem talál­ták meg a verseny kibonta­koztatásának helyes módsze­rét, így aztán vezényléssze­rűnek tűnik a mozgalom irányítása, vagy sematikus, semmitmondó felajánlások születnek. E Természetes, hogy a jövő­ben is a szocialista brigád­mozgalmat kell a fő ver­senyformának, egyben az új, szocialista embertípus leg­főbb formálójának tekinti. Ebből az is következik: mind Tehát a vállalati célok, tervek és a személyes, köz­vetlen lehetőségek, tenniva­lók összehangolása a követ­kező lépcsőfok. Tágabb te­ret adva az egyéni elképze­léseknek, kezdeményezések­nek, ami azt jelenti, hogy szélesebb alapokra épülhet, magasabbra emelkedhet a munkaverseny piramisa. Simái Mihály Ufrendszerű felvételi vizsga A Szegedi Élelmiszeripari oka: a túlnyomó tübbségük­Föiskolán — amely 1970. ben szakközépiskolákból ér­szeptemberébsn a budapesti kező érittségizetlek tudásá­és a szegedi felsőfokú élei- nak megmérésére nem tűn­miszeripari technikumok tek alkalmasnak azok a ma­egyesüléséből alakult — új- tematika és fizika tételek, rendszerű felvételi vizsgán amelyeket számos egyetem választják ki azokat a fia- és főiskola számára bocsá­talokat, akik idei őszön in- tottak ki. Az új kérdéscso­duló első évfolyam hallgatói port a korábbinál sokkal lesznek. jobban figyelembe veszi a Mint a főiskola föigazga- szakközépiskolások által ta­lósági hivatalának vezetője, nultakat. dr. Faragó József, és a ta- A Szegedi ÉlelmiszeriDarl nulmányi osztály vezetője, Főiskolára egyébként 120 el­dr. Cséfalvay Ignác elmon- ső éves hallgatót vesznek dotta, a mintegy 250 pályá- fel. A jelentkezők — a si­zó azokat az írásbeli felada- keres felvételi vizsga után tokát oldja majd meg. ame- — továbbra is élelmiszer­lyeket a Mezőgazdasági és technológiai és üzemgépé­Elelmezésügyi Minisztérium szeti képzést szerezhetnek szakoktatási főosztálya ha- Szegeden, illetve Budapes­gyott jóvá — szem-ben az ten. eddigi gyakorlattal, amely A hátrányos helyzetű fel­szerint a Művelődésügyi Mi- vételizők számára egyébként Hisztériám által közreadott négynapos bentlakásos kon­tételek voltak érvényesei; zultációt rendez a főiskola a az üzemmérnök-képző intéz- felvételi vizsgák előtt, júni­ményre is. A változtatás us végén. Kopernikusz-arckép — bélyegekből Kiderült, hogy a postabé- céljaira. Ennek bebizonyítoja lyegek is felhasználhatók képzőművészeti alkotások Hálózatbővítés a fogyasztási szövetkezetekben A fogyasztási és értékesí- ezer négyzetméteres alapte- bői és társadalmi hozzájáru­tesi szövetkezetek megyei rülettel számolnak —, és hét lásokból fedezi. Társadalmi valasztmanya — Vass Imre általános áruházat, ahol ru- munkára részjegyek és cél­szaktitkartól kapott tájékoz- házati holmik, iparcikkek és részjegyek vásárlására tag­tatás szerint — a közelmúlt- kultúrcikkek egyaránt vásá- sági kölcsönökre az 'eddigi ban hatarozatot hozott a ne- rolhatók. tapasztalatok szerint joggal gyedik oteves terv halozatfej- Az áruházak építése fölös- számíthatnak a szövetkeze­lesztesere. A döntés értei- legessé tesz néhány korsze- tek öt-nvolc milliót tesz öze liően 1 ni) I.X-XÍ, leK' ny°1C "1111101 teSZ mében megközelítően 100 rűtlen körülmények között ki millió forintot kitevő közös működő boltot. Ezeket ter- az a pénz- amivel a tagság fejlesztési alap áll majd mészetesen megszüntetik. sajat boltjainak fejlesztését rendelkezésre, de egyes szö- Ügyelnek viszont arra, hogy külön is támogatja, vetkezetek pénztárából hoz- a megyénk tanyás jellegéből A választmányi ülésen ter­zákapcsolódik még legalább adódó föladatok ne kerül- mészetesen kikötötték, hogy 180—220 millió. jenek háttérbe, sőt a tanya- a közösség pénzét ésszerűen, A határozat kimondja, központokba jól fölszerelt a vonatkozó irányelvek fi­hogy öt év alatt föl keli vegyesboltokat is terveznek, gyelembevételével szabad építeni tizenhat ÁBC-áruhá- Ezeket a boltokat a terüle- csak fölhasználni. A példás zat — alapterületük egyen- tileg illetékes szövetkezet törekvésnek szolgálnia kell ként 700 négyzetméter le- hozza létre, vagy korszerű- hálózati elmaradásunk föl­het —. két üzletházat — itt siti, a költségeket saját erő- számolását. a Torunban élő Henryk Za­wadzki, lengyel jogász volt. Zawadzki bélyegkompozí­cióit eredetiség és rendkívüli színhatások jellemzik, A bé­lyegragasztási technikát 1940 —41 fordulóján kezdte alkal­mazni, amikor a Gestapo elöl rejtőzködött, s idejét ez­zel a tevékenységgel töltötte ki — felhasználva az egyet­len rendelkezésre álló nyers­anyagot. A ragasztásos „festegetés" igen munkaigényes művelet: egy kép elkészítéséhez kö­rülbelül 300 órai munkára van szükség. Henryk Za­wadzki eddig több mint 30 különböző képet készitett bélyegekből: arcképeket, táj­képeket, ikonokat, csendéle­teket Henryk Zawadzki ki­tartó keresése ellenére sem lelt senkire, aki hasonló technikát alkalmazott volna. Képünkön: Henryk Zawadzki az utolsó simításokat végzi M. Kopernikusz bélyegekből készült arcképén.

Next

/
Thumbnails
Contents