Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

I SZOMBAT, 1911. MÁJUS S. Á Krím vezet A Krím félszigeten vannak a Szovjetunió legkedveltebb gyógyüdülői 1969ben ' csupán Jaltaban mintegy irtásiéi millió szovjet állampolgár és '36 országból majdnem 40 ezer külföldi pihent. A krimi és a kaukázusi gyógyhelyek mellett azonban mind több , üdülő, szanatórium, panzió létesül 'a közep-oroszországi vidéken, az Uraiban, a TávolKeleten, Szibériában, a közép-ázsiai köztársaságokban, a balti köztársaságokban és Ukrajnában. Terjedelmes apróhirdetést örök életre szól. és az olvastam a Népszabadság- évet is alig bírta ki. ban. „Az E-5-ös főútvonal mellett, a 155 km-nél, a szatymaz—sándorfalvi bekötőút mellett, Szegedtől 15 km-re levő es szövetkeze- ralóknak tunk tulajdonai kepezo, volt „^ ..Postakocsi-csarda" üzemj épületét. 583 négyzetméter hasznos beépítéssel és 2862 öt Kisteleki Afész sé szokott rossz boltot csinálni Olyat talán el se adna, amiből ömlik a pénz a zsebébe. Azért botlottam én be ide 2íCrr<> Hruncnál Persze nem ártana, ha tóJIVUÖliell ^ klc8it többet sportolna. Ballag már a vén diák... Elérkezett a búcsú napja, bármerre megyünk, a képtől tartalomban egyeznek é6 Iskola életkötőiben Étterem, vadászterem, hatalmas konyha, iroda, szolgálati lakások, hangulatos kerthelyiség, szép park csupán, hogy segítsek egy ami egy kicsit a reklámban. Ne kelljóhírú útszéli csárdához kell. jen csak mákszemnyi betúkitt minden van. Vendégjá- kel hirdetni, hogy eladó a rás is volt. Szegedről törzs- Postakocsi. Még ajánlani Is vendégek, megszámlálna tat- tudnám szép szavakkal a fö- vevőnek, mert jó helyre épí,... . .... ... Még tették nagyon. Igaz. hogy út ^iZJ^'^jT: Jugoszláviából is jártak ide mellé települt a dabasi is. Portákat árultak a környé- az aranyhegyi is — olyan ken. fenyőfákat ültettek szép népi neve van. hogy mellé, hogy még szebb le- Leírni nem merem —, meg gyen. Állítólag volt szó a többi, de ez különösen jó autósoknak való kemping- hely. Ha azt is figyelembe röl is, és most mégis eladó, venné valaki, hogy ide látszik a Fehér-tó, rögtön kenégyszögöl telekkel eladja. ^dégek, Az epulet alkalmas vendég- lüLn)jf , alulr6! u t»n,nnli •> /irtli/SM kisebb ipari üzem telepítésére, valamint üdülőnek. Az ingatlan saját artézi kúttal rendelkezik, vízzel, villanynyal, szennyvízrlerítővel ellátott. Érdeklődni lehet Kistelek, Afész Központ... SUMMHH^^H A világ minden kincséért i,ítv4a,„„„„„„„^ zel csapna érte. NyálcsurMegkerültem a szolgálati f ^ gató. válogatott ételek mel mind ezt a jelszót viselik magukon: szellemi és fizikai tisztesség. Az élet félrelöki az idealista szenvelgés raba diákévek soha vissza nem, nem szakadhatunk el soha. téró derűs éveinek vége. Ne- s hogy torz lesz-e a kép héz ilyenkor elköszönni, s a vagy szép7 Ez is a Te' sok-sok színből és érze- ügyed. A képről áradó jeUe- . .. . , lemből osszevalogatni a gon- met js önmagad fested raj- Jalt' es lerántia a mezt az dolatok csokrát. ta az emberekről és a tár- anyagiasságról ís. Lehet forAhogy gondolkoztam, sadalomról vallott nézeteid- gatni elvfket álszent humaeszembe jutott egv regény, del. erkölcsöddel és becsüle- "lz,m"ssa\ ? gen™ Fiatal francia író, Louise leddel. A saját érdeked te- "' Bonosard irta. Címe: Falu hát, hogy tiszta szívvel és a hegyekben. Az emberekés különös gonddal formáld a sorsok különös forgataga- képet. Rajtad múlik, láküli törtetőkkel együtt őket is mesgyeszélre sodorja a társadalmi fejlődés vihara. Csak az az ember válhatik nak rajza ez' a könyv. S tod-e azt, hogy az értelem nti.mef?é.1és . akinfk ahogy így eszmebe jutottak szava irányítja a földet, s az tézisei, megragadott belőle emberi akarat és tudás, győegy kép. A hegyi falucska zelmet ül a babonákon. Érasszonya, s kopott ruhás telmeden múlik, észre veedesanya jelent meg előt- szed-e. hogy csak az az emtem. Szinte fogható közel- ber ígérhet szépet, s álmodségben láttam a tárgyakat, hat boldogabb jövőt, kinek hallván az édesanya szavát, hajóját a haladás folyóján iránytűjét a szellemi és fl zikai tisztesség tájolja, ami másként annyit jelent: egyetlen szót és sort sem a nép érdeke ellen. Sok kedves emlék, vége!... Sok kedves mosoly — csak emlék!... De hidd adottságot is tálalni lehetne. Beretzk Péter bácsi utat egyenest a csajba amiatt. ^L.^Í.^ te ügy^lő^sal ert mentem. — Ez az a csárda, amelyik eladó? — Miért kérdezi? — Vevő lennék rá. — Vegye meg az istenért! De csárdának vegye meg, ne szociális otthonnak, mert ez kimondottan csárdának lak a sarat' Kínálják-e mavaló. gukat szociális otthonnak ? — Mi az ára? . Lehet. De az is lehet, hogy keres a csárda. Lehet, hogy szentségtörés, de ha nem csarda lesz, en azt se banom. Postakocsik jönnek — S^tte egyszer, hogy a külpostakocsik mennek —, ez földiek mindig a fehér-tói az elet rendje. madárszállóban szeretnének Azt sem tudom, a Pestig megszállni, valahol a harmenó út szélére települt jó madlk emeleten. Talán ez is pacalos csárdák hogyan áll- ^ megtenné addig, amíg fölépül. Meg azért is árulom olyan szívesen, ha mindenképpen nem került bele. Mert benne, hogy az áldomásra engem is meghívnak. Előre is köszönöm. Horváth Dezső mint elbúcsúzott a fiától, röpítik a szélek. A Te el amit az Emberségről Nem sokat szólt, szelíd egy- ügyed, elfogadni azt, hogy a mondtam, az örökké köveszerűséggel mindössze any- jó sokkallta jobb a rossznál, telmépy marad .. Az „Emnyit mondott: „Ember ma- a civódásnál a béke. Rajtad ber maradjál, fiam!" gondoradjál, fiam!" áll. tudsz-e olyan magasra Különös, de úgy érzem, ,jutni- ahonnét nem sülymintha ez a regény eleve- ]yedsz az embertelenség kunedne újjá, midőn most fárjává, hanem meg tudod Hozzátok szólok. Mintha becsülni a sokat farado emlata örökké kisért. S erre Nektek emlékezni kell mindvégig és mindig. Emlékezni, mert az a sok, sok tanár, aki ott állt előttetek most is kinyílna a regénybert. A Te dolgod, hogy a katedra magasán, mindennap egy-egy krétavonással ezt írta a szivetek mélyibe. Ez csillogot a fekete táblán, s tercrnfalak fehérsébeli domboldali ház kertaj- tudsz-e az emberekben hintaja, hogy szabadot jelezzen elvekert küzdeni, a népaz indulónak, a szembe- ben es erejeben bízni? Te bámuló erdők és hegycsú- erezd, hogy melegge teszi-e csok felé. S valahogy az a az embersegedet a szociális- gen, a folyosok szürkesegegondolatom, hogy én se vét- ta társadalom élete mel- ben. Erre ke gondolni ha kezem, ha most, midőn ki- húség, vagy közömbö- válaszúton alítok. Az Emnyitom előttetek az életbe ®ek a gondolatok. Tedd fel beraeget mindig szamonkén vezető aitót ícv küldetek "tagadnak e mondatokat! az elet. Bármerre jártok, Titeket útra: Ember ma- Mert az Emberség kérdése, bárhol is vagytok, erre mina képről tükrözött jellem, az denutt meg kell adni a feezekre a kérdésekre adott leletet. pozitív feleletek többségén A regényben, melyet idézés magasabbrendűségén mú- tem, sok-sok küzdelem árán Ember maradt a messzire Az életben eszmények induló fiú. Küzdött, szenrán. s a zümmögő méhek vannak a célok! Sok az vedett - de célba ert. Mert szárnyán. Oly szép, oly tet- - eszmény és sok a cél. De annak, akit az embermaraszetős, hogy kissé el is va- Nektek, akik a jövő értelmi- dás mély gondolata vezet az kitja az embert. De ha el- d"®kbadai ^^ meg é, t u kjnitJa , jt és el. takarja a felleg a napot, és ke" találni " i«az> <*z- .... „ / „ •„„, a gondolat tartalma az menyek útját, melyek ha erhetl a boldogságot, agyunkba döbben, akkor alakban különböznek is, de Banfalvi József azonnal látjuk a mondat radjál, fiam!..." Forgatom és felmérem e gondolatot. Oly egyszerűen hat, oly könnyűnek látszik, T5, mint a tavaszi fény, mely átlebeg a virágmezők fod- Másfel .millióért kmal- mégsem volt egészen rendják. ben itt a dolog. Jobb boltot el keU ,ddru' mert ^ bizom Kezdem az alkut, mert al- römölhettek öt évvel ezelőtt, •ku nélkül nincsen becsüle- Lehet, hogy a jó bolt rfiegtes vásár, de Somogyi And- jett volna, csak jó ember rásné azt mondja, ne erőlködjek. Egymillió-háromszázezerért kérték már állítólag, de annyiért sem eladó. Aztán azzal folytatja újra, hogy ez leginkább csak csárdának való akkor is, ha levették már a cégtáblát rola. Az a kis benyílóféle, ahova alig fér el három asztal, de azért még lehet kapni sült kolbászt, ezt-azt, az is 9 ezret hozott két nap alatt a konyhára. Sándorfalva, Szatymaz népe ide jár, de a nemzetközi kövesút is megtermi mindig a mindennapi kenyeret.' Volt olyan nap, amikor 30 ezer forint volt a bevétel. i Csak aggodalmaskodom egy sort: Miért adják el, ha ilyen jól megy? — Nagy lebukást csinált Itt az utolsó főnők, azért. Csak megmondom már, hogy kiféle volnék, mert hátha olyan is kiderülne, aminek a csárdavásárhoz semmi köze nincsen, legfeljebb csak volt. — Csak olyat írjon, ha lehet, hogy be ne zárják ezt az üzletet. Amióta megvan, \ én itt dolgozom. Fáj is, ' aimikor viszik. Azt hittem, Munkás Magazin Valószínű kevesen tudják, tívben7 címmel Mészáros hogy új színfolttal gazdago- Öttó ír a vállalati alaptördott hazai sajtónk, a Mun- vények készítéséről. Számos kás Magazin cimú képes, kis formátumú, mélynyomágt;afikon mutatja be a ne-, gyedik ötéves terv főbb sú lappal. Nemrég jelent számadatait. Cserhalmi !mrrveg a második évfolyam re a munkahelyüket elhagyó második száma. Érdekes emberekről, Prukner Pál összeállítású magazin, hirte- pedig a munkahelyükhöz len az ember nem is tudja, hűséges emberekről ír. Berhogy hova sorolja. Emlékez- kesi András izgalmas növeltet az Ifjúsági Magazinra, formájában, előállításában olyasféle, amint a cí' munkáséletről számol be ri portokban. tudósításokban hírekben, szép képekkel. Iáját, a Hosszú forró nyarat is közli a magazin legTartalmában, újabb száma. A gépkocsik iíne is jelzi, a kedvelői kétoldalas képes riportot olvashatnak a Zsiguliról. A szakmunkásképzéstől a békés oregkörig taA most kiadott szám első lálni riportot a lapban. riportjában Gazdagh István a szegedi olajmedencébe ka- Ottó- szerkeszti és a lauzolja el az olvasót, be- suth Kiadó gondozza mutatja a medence vezetőjét, Juratovics Aladár olajmérnököt és Vad János állami-díjas t föfúrómestert A harmincnégy oldalas magazinban mindenki megtalálA Munkás' Magazint Pál Kosnai retettel köszöntjük új laptársunkat és azt kívánjuk, hogy továbbra is érdekes, színvonalas írásokkal szóljanak a munkássághoz. bemutatván dolgos mindenhatja a számára érdekes napjaikat, életüket, örömeiírásokat: Mi van a kollek- ket és gondjaikat. Igazi értelmét: nem a tavaszi fény teszi az embert, hanem a küzdelemmel, viharral teli élet. a mindennapok helytállása és harca. És erre. csakis erre a végső tartalomra vonatkozik a mondat, másról szó sem lehet. Hogy bővebben lásd, beszélek is róla; Eddig is tudtad — ma se mondhatok többet -* küzdelem tere a föld. Eddig is érezted — ezután se lepődsz meg rajta A különbség csak az lesz, hogy ezután még jobban érzed, s nem az iskola ablakaiból nézed az élettel hadakozó, siető embereket, hanem ott leszel köztük magad is sietőseddel, harcoddal és problémáiddal. Harc az élet! Harc! Mindenkinek, aki jó szándékú és tisztességes ember, harcot kell vívnia a megbecsülés, az emberi tisztelet, a haladás és a fejlődés érdekében. Kinek, kinek a maga posztján. És ez a nehéz: küzdeni, harcolni, szenvedni, de becsületesen célhoz érni. Ügy, hogy minden nehézség és küzdelem árán Ember maradjon az Ember. ' Könnyű megismerni, hogy ki igazában véve Ember. Én azt vallom: olyan az Ember, mint az önarcképet festő művész. Ahogy haladunk életünk útján, egy-egy ecsetvonást hozzáteszünk, vagy átfestünk egy-egy szint az önarcképünk vásznán. 6 ' Nyikolaj Krilov: Odessza állta a sarat 6. Odesszát most már nem tudtak ostromolni északról, s a város ellencsapásaink hatása, alatt állt. Könnyű megérteni, mit jelentett ez a siker, ha arra gondolunk, milyen hihetetlen áldozatok árán tudtuk tartani magunkat a legutóbbi két hétben, s milyen keserűen kellett tudomásul vennünk: az ellenség, ha lassan is, de fokról fokra közelebb nyomul a városhoz. De szép tem be/ 23-án megérkezett Novoroszszijszkból a Csapajev szállítóhajó, mely teljesen új. eddig tökéletesen ismeretlen fegyvert juttatott el hozzánk. A hajó és a szállítmány érkezését hírül adó távmondatban a flottaparancsnok figyelmeztetett bennünket, hogy kezeljük rendkívül titkosan a fegyvert, mely semmi szín alatt sem eshet az ellenseg zsákmányául. A hadseregparancsnoki harcállásponton csakhamar jelentkezett egy tömzsi főhadnagy. Nyebozsenko, a különleges akn,avetö gárdatüzérosztály parancsnoka. Az új fegyverről soha sehol sem irtak a lapok^ bár a hadseregben már csak Katyusáknak hívták őket, nekünk itt, Odesszában, csupán homályos elképzeléseink voltak róluk. Most nálunk is bemutatkozott. Pontosan a tervezett időben kezdődött az ellenséges roham Dólnyik körzetében: a gyalogságra ekkor a hagyományos tüzérség tüze zúdult. tábornokaink azonban türelmetlenül unszolták Nyikoláj Kurjákovicsot: adjon mái- parancsot a .gárdaaknavetőknek. — Gárdisták! Tűz! — adott végre parancsot a tüzérfőnök, mikor elérkezettnek látta az időt Füst .fiombolyodon, föl. visitás és légreszkette-. tő robaj kíséretében tucatnyi, lángcsóvát húzó rakéta röppent a magasba, majd pár pillanat múlva lecsapott a rohamozó ellenségre. Mikor elült a füst. megfigyelőpontunkról láthattuk, hogy az ellenség ordítva, fejvesztetten menekül. Ezen a szakaszon tehát megállítottuk a támadást Ám a Katyusa csupán egyetlen sorozatot adott le, s a sokk így nem tarthatott sokáig .... * Szeptember 29-én Novorosszijszkból újabb fegyver- és löszerszállítmány érkezett az új ellentámadáshoz. Én befejeztem a harcparancsot, s a tervtáblára fölvlttem a dél! szektorban induló ellentámadásunkat, melynek október 2-án kellett megkezdődnie. Csakhogy az események másként alakultak. Október 1. éjszakáján ugyanis hajón hozzánk érkezett Levcsenko altengernagy, a Haditengerészeti Flotta népbiztosának helyettese, s bár az ostrom óta gyakran megfordplt nálunk. ezúttal egészen más okból jött. Érkezése után csakhamar összehívták az odesszai védelmi körzet haditanácsát. Utána Sisenyin tábornok csak ennyit mondott nekem; — Elhagyjuk Odesszát. Levcsenko tengernagy épp most hozta meg a Főhadiszállás parancsát. Á szeptember 30-i keltezésű dokumentumban csakhamar en is a következőket olvashattam : • A Krím-félsziget elvesztése fenyeget minket, s figyelembe véve, hogy a hadsereg képtelen tartani egyszerre a Krímet es Odesszát, a Legfelsőbb Főparancsnokság Vezérkara ugy döntött, hogy el kell hagyni Odesszát, a védelmi körzet csapataival a Fekete-tengeri flotta fő bázisául szolgáló Krím védelmét kell erősíteni.'' Október 9-én az ellenség újabb támadást kísérelt meg. A foglyok elmondták, hogy a dél* nyugati városrész elfoglalásáért indultak rohamra. (Ebben a városrészben van ma a Szeged utca — a ford.) Két-három nap múlva viszont csapatainktól olyan jelentéseket kaptunk, hogy az ellenség nagy lendülettel hozzálátott állásai megerősítéséhez Ezért hát most különösen nehéz szívvel hajtottuk végre a kivonulást Odesszából. Csak az a tudat eltetett minket, hogy a Krímnek nagyobb szüksége van ránk Tíz nap alatt elszállítottunk a városból majdnem 52 ezer embert (a lakossággal együtt). 208 löveget, 900 gépkocsit, 3200 lovat, 162 traktort és sok ezer tonna gyári fölszerelést. Így érkeztek el a majd háromhónapos odeszszai hősi védelem utolsó napjai is . . . Október 13—14-én — kisebb rajokban, mintha csak bevetésre indulnának — elhagyták a várost a 69" es repülőezred „sólymai" is. Október 15-én kisütött a Nap De minket mar nem látott a városban. Harcálláspontunkon megjelent egy híradókatona, hogy összeszedje a készülékeket. Nyomdafestékszagú papírlapot nyújtott át. — Épp most ragasztják ki őket a tengerparton — tette hozzá magyarázatul, meg-megremegő hangon. Ez állt a röplapon: „Nem örökre, s nem is hosszú időre hagyjuk el szeretett Odesszánkat. A fasiszta eyilkosokat hamarosan kiverjük városunkból. Elvtársak! Nemsokára visszatérünk'" Így fejeződött be Odessza 73 napos hősi védelme. »/ Odesszát 1944. április 10-én szabadították föl az előretörő szovjet seregek. (VégaJ