Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-07 / 106. szám

PÉNTEK, 19T1. MÁJUS 1. Újabb felszólalások A szocialista brigádvezetdk üdvözlete Fogadás a tudósok és művészei tiszteletére A szakszervezeti kongresszus harmadik napja Csütörtökön reggel 9 órakor a három napirendi pont Szünet után Ligeti Lászlóegyüttes vitájával folytatta munkáját a szakszervezetek nak- a KPVDSZ fötitkara .... . elnökölt, es Szabó Antal, a XXII. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Losonca. vmaM 3zakszervezetének Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Németh {6tí<.jcára< Ramunci McDoKároly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda- nald, a Skót Szakszervezeti (testi pártbizottság első titkára és Pullai Árpád, az MSZMP Kongresszus elnöke. Tari Központi Bizottságának titkára is. Józsefné, a Kőbányai Sörgyár szocialista brigádvezeMielött az elnök megadta a szót az elsó felszólalónak, tó-helyettese, Jime Donato. Takács Imre és Juhász Hona, a Beton- és Vasbetonipari a Latin-amerikai Dolgozók Müvek budapesti betonárugyárának szocialista brígádveze- Szakszervezeti Egysége áltöi vállalatuk 24 szocialista brigádja és valamennyi dolgo- landó kongresszusának ve..... , . - , , , zetőségi tagja, dr. Kálmántora neveben köszöntötte a kongresszust. Takaes Imre el- „ , . „. _ J ehey Zoltán, a Pécsi Tanarmondta, hogy vállalatuk kollektívája újabb sikereket akar képzri Fgigkr>ia föigazgatóelériri, még hatékonvabban segítve a lakásépítési program helyettese. Zacharias Phüipvégrrehajtását. A kongresszus elnökségének átnyújtották a pides, az összciprusi Szakvállalat szocialista brigádjainak ajándékát, a lakásépítke- szervezeti Munkásszövetség zésekhez gyártott betonelemek kicsinyített mását, és kérték, hogy valamennyi érintett dolgozó segítse a negyedik ötéves terv nagyszabású lakásépítési programjának végrehajtását. Sotnosfeőt Gábor, a SZOT títkara volt az első felszólaló. Elöljáróban a szakszervezetek bővülő szerepköréről beszélt, arról, hogy sokféle formában segítik a szakszervezetek a munkáshatalom alapjainak erősítését. Munkájuk egyik fontos területe a ma már több mint egymillió tagot számláló szocialista brigádmozgalom szervezése. A munkások a kibontakozó, erősödő üzemi demokrácia elsőrendű letéteményesének tekintik a szakszervezeti bizottságokat. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldalról viszont elvárják, igénylik: a tagság soraiból is minél több embert vonjanak be a szakszervezetekre váró feladatok megoldásába. Ha a kollektívák érdeke, a közakarat ilyenformán is érvényre jut, az eddiginél is nagyobb tekintélyre, vonzerőre tesznek szert a szakszervezetek, amelyeknek különben a legutóbbi kongresszus óta csaknem félmillióval növekedett B taglétszáma. Kitért arra is, hogy szocialista társadalmunkban már nincs szükség sem üzemi tanácsra, sem valamilyen másféle munkás-érdekvédelmi szervre az üzemekben, munkahelyeken, mert ezt a szerepkört ma már teljes egészében a szakszervezetek látják el. Elláthatják, mert működésükkel a dolgozók véleményét képviselik. Pozitív tapasztalat — a pártkongresszus, a legutóbbi választások is tanúsították —, hogy a társadalom nagy dolgaiban azonos vélekedéssel vannak a vezetők és a dolgozok. A szakszervezetek káderhelyzetével is foglalkozott a felszólaló. Kifejtette azt a veleményét, hogy a káderutánpótlásban is biztosítani kell a tagság részvételét például amikor egy-egy tehetséges fiatal iskolára küldéséről van szó. Ugyanakkor a holnap szakszervezeti funkcionáriusainak neveléseben tevőlegesen részt kell vállalniuk a mozgaomban évtizedek óta munkálkodó, gazdag tapasztalatokkal rendelkező idősebb aktivistáknak. Dr. Johanna Töpfer, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettese, dr. Ranódy László Kossuthdíjas filmrendező, a Filmművészek és Filmalkalmaaottak Szakszervezetének., elnöke. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Khan The Ho, a Koreai Szakszervezetek Általános Szövetségének alelnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Ljubica Dukics, a Jugoszláv Szakszervezetek Szövetsége küldöttségének vezetője szólalt fel. A délelőtti szünet után Gyöngyösi István, az építők szakszervezetének főtitkára töltötte be az elnöki tisztet, s elsőként Siklós Jánosnak, a Népszava főszerkesztőjének adott szót. Ezt követően Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megvei Tanácsának vezető titkára, Jose Sobrado, a Kubai Dolgozók Központjának titkára, Nagy Lászlóné, a Csepel Müvek vas- és acélöntödéjének szocialista brigádvezetője, Baranyai Tiborné, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, N. Banzragcs, a Mongol Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára, K. Nagy István, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára kért és kapott szót. A SZOT elnöksége a déli szünetben fogadást adott a szellemi élet ismert személyiségei tiszteletére, melyen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megköszönte neves tudósainknak, íróinknak, művészeinknek, hogy részvételükkel is segítik a kongresszus sikerét. Ebédszünet után Pátfaloi Andrásnak, a Fejér megyei SZMT titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Először dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szólalt fel, majd őt Kovács István, a MEDOSZ főtitkára, Christi.ane Gilles, a Francia Általános Munkásszövetség, a CGT titkára, dr. Beckl Sándor, a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnöke, Gino Guerra, az Olasz Általanos Munkásszövetség titkára, Pálfi István, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szakszervezeti tanácsának titkára, Arvo Hautala, a finn delegáció vezetője, Berta Emil, az Ajkai Timföldgyár szakszervezeti tanácsának titkára, Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke szólt a kongresszushoz. végrehajtó bizottságának tagja, Telekeni Gézáné, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozóik Szakszervezetének osztályvezetője, Francisco Munez, a Chilei Dolgozók Egysegközpontjának titkára, Bernard Amoussou Ahokin, Dahomey Közlekedési Szakszervezetének főtitkárhelyettese, Maria Ólmos de Nenseff, az Argentin Szakszervezeti Egység- és Koordinációs Mozgalom elnöke, Lombet Louis Charles, az összafrikai Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja. Francisco Mercado Ayra. a Bolíviai Dolgozók Központjának főtitkára. Nemory Milton Miya, a Dél-afrikai Szakszervezetek Kongreszszusanak elnöke, Gonzalo Guerra Cantillo, a Costa Rica-i Dolgozók Általános Szövetségének elnöke, Gad Gad Radwan, az Egyesült Arab Köztársaság Munkásszövetségének küldötte, az Altalános Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Angel Ramos, az Ecuadori Dolgozók Szövetségének titkára, Conde Dantoumane, a Guineai Dolgozók Országos Szövetségének küldötte, a szövetség területi titkára, S. Thangasami, az összindiai Szakszervezeti Szövetség küldötte, a Madrasi Kikötöd Dolgozók Szakszervezetének titkára. A tanácskozás penteken reggel folytatja a vitát a beszámolókról. Az Irinyi kollégium a legöregebb kollégium Szegeden. Matuzsálemi korát csak külsőleg leplezi. A század elején készült épület a húszas évektől diákszálló, amióta ideköltözött az egyetem Kolozsvárról, de csak lOBO— 62-re újították fel úgy-ahogy készletét folyamatosan cserélték lakályosabbra, otthonosabbra, kényelmesebbre. Így sem lakályos, lakóinak praktikus érzéke teszi otthonossá, szükségmegoP '.sokkal itt-ott kényelmessé. Jelenleg ötven laticel matracuk van. a további beszerzést a szerény költségvetési keret (108 ezer forint) és a matracok magas darabara (720 forint) korlatozza. kaszárnyaágyakat, bosszankodnak a beázott falakból előmerészkedő bogarakon, vizsgák táján keveslik a tanulószobát, hiányolják a zuhanyrózsát, vasalót, felbotlanak a folyosóra szorult élelmiszer-' és ruhásszekrényekben. Az igények nőttek, a kollégium maradt. Kereslete így is hajazza a kínálatot. KOCSIVAL KÖLTÖZTETI ÍGY IS HAJAZZA A vasutak poros minősítéseit azóta kölszájhagyoaz utóbbi korszerű Szegeden. csönözte el a mány, hogy években néhány kollégium épült Ezeket parnásnak, a régieket fapadosnak mondják. Az Irinyi fapados, típusánál, adottságainál fogva: nagy alapterületű hodályszobáiból két ízlésesebb kitelne, kétemelet magas légterére három emelet boldogságot építhetnének. Eredetileg 360 személyre tervezték, 1966-ig 600-an lakták, csak azután apadt a létszám, hogy a bölcsészlányok átköltöztek a modern újszegedi kollégiumba. Jelenleg 407 egyetemista szorong 48 lakószobában, zömmel a természettudományi kar hallgatói, kisebb részben jogászok. Valamikor, a fényes szelek korában, főnyereménynek számított az olcsó kényelem. Hanem a mai végzősök is 1948-ban. a gólyák 1952-ben születtek, fürdőszobákhoz és nem lavórokhoz szoktak. Érthető, ha megmosolyogják az emeletes Dr. Keserű Bálintné igaz. gató: Az egyetem hallgatóinak valamivel több mint felét helyezi el diákszállóban, a lányok kétharmadát. Az idei tanévre 112 elsős kérte felvételét. szeptemberben csak 56 helyünk volt, s későhb sem tudtunk újabb 24nél többet fogadni. A bekerülést felvételi pontszám és anyagi helyzet, a bentmaradást a tanulmanyi eredmény szabja meg, a kari diákjóléti bizottságok döntenek, figyelembevéve messzemenően a kollégiumiak javaslatait. Lakóink kétharmada fizikai dolgozó gyereke, néhány állami gondozottunk van. Meg kell mondanom, a bevallott jövedelmek némi feszültséget keltenek az egyetemisták között. Különösen, ha legszegényebbnek számító első kategóriásokat apuka saját kocsival költözteti, s maximális szociális segélyt kapnak, minimális térítést fizetnek. Rákérdeztem a lányoktól, egyetértettek. Bár megjegyezték, a kirívó példák esetlegesek, a jelenlegi felvételi módszert annyiban találják megnyugtatónak, hogy jobbat maguk sem tudnak. Legfeljebb az egv főre eső jövedelemigazolások alsó határát lehetne fölmozditani, az utóbbi években emelkedtek a nominálbérek, így papíron rózsásabbak az otthoni köHúszéves a Zrínyi katonai kiadó A néphadseregben folyo kább sürgette a katonai és sokrétű és céltudatos nevelómunka megkövetelte, hogy a hadsereget katonai és politikai irodalommal, klasszikus és haladó szellemű szépirodalommal lássák el. Ezért hozták létre 1949-ben a Honvéd Sajtó és Lapkiadó Vállalatot. A hadsereg fejlődésével járó növekvő művelődési igény azonban mihamar túlnőtt egy polgári sajtóterjesztő vállalat keretein. A népi demokratikus rendszerhez hű munkas-paraszt tisztikar megteremtese, katonai és politikai műveltségének emelése megkövetelte a kiadói tevékenység kiszélesítését. A politikai oktatási anyagokon és útmutatókon, valamint az agitációs kiadványokon túlmenően a személyi áBomány egyre máltalános műveltségük fokozását segítő kiadványok megjelentetését. A kiadó tevekenvsése hamarosan újabb feladatkörrel bővült; jelentősebb katonai és ideológiai szakmunkák kiadásara vállalkozott. A nephadsereg kiadója 1956-ban, a nagy magyar költő es hadvezér: Zrínyi Miklós nevet vette fel. Az elmúlt két évtized tapasztalatait összegezve a Zrínyi Katonai Kiadó fő tennivalóját abban látja, hogy minél magasabb színvonalon kielégítse a néphadseregnek a kiadóval szemben támasztott igényeit, hatékonyan. változatosan hozzájáruljon a lakossag honvédelmi neveléséhez. flz idei Balassa János emiékérem A Magyar Sebész Társa: ság dr. Szántó György proi fesszort, az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóját tüntette ki az ez. évi Balassa János-emlékéremmel, tudományos munkájának elismeréséül. A kitüntetést csütörtökön a Semmelweis-teremben tartott tudományos ülésen dr. Rubányi Pál professzor, a társaság elnöke nyújtotta át dr. Szántó György professzornak, aki ez alkalommal megtartotta az idei Balassa János-emlékelöadást: „Korunk epidémiába — a trauma* araméi rülmények, mint a valóságban. KÖNNYEBB Olyan szobaba teMIINi lepedtünk HÁZIAKHOZ asztal köré a lányokkal, amely a helyi viszonyok közepette tipikusnak mondható. Ügy gondolják, jó szobaközösséget alakítottak ki. valamennyien matematika-fizika szakosak, tulajdonképpen barátnők. Árpás Lídia: Én csak tudom, jobb az albérletnél. Könnyebb tizenkét lánynak egymáshoz, mint egynek főbérlő házaspurhoz igazodni. Gödöllőről jöttem, az ottani agrárkollégiumhoz persze nem fogható. Kérdés viszont, hányan mennénk ki szivesebben Újszegedre. Ide közel az egyetem, tanrendünk szétszórt, s a gyakori lukasórákon csak átsétálunk a kollégiumba. Jeszenszky Margit: Ha egyszer jóízűen kialhatnám magam ! A szoba traccsoló, beszélgetni járunk be. tanulni lehetetlenség. Sajnos másutt sem lehet. Vizsgaidőszakban erre használjuk a vasalószobát, fürdőszobát, folyosót, fotólabort. olykor még azt a benyílót, ahová a király is gyalog jár. A tanulás ülőmunka, s közén jól esne kevés mozgás, tornaterem vagy valamilyen játék — dehát. úgy hallom, a modern kollégiumokban sem tervezik. Ki tudja miért? Járosi Anna: Kollégiumi élet? Vannak bizottságaink, bár a hallgatók nemigen veszik észre. Hagyományainkat most alakítjuk, a közelmúltban például Irinyi napokat rendeztünk, s időnként konzultációkat, közérdekű témákról. Nincs klubunk, nem tudunk hangulatos hétvégeket összehozni, hogy kevés szabaidönkben jókedvet, energiát gyűjtsünk a tanuláshoz. Legalább az emele(tes ágyaktól szabadulnánk, máris javulna közérzetünk, így aztán ha időnként átruccanunk a szomszédos Semmeiweisbe, csak tátott szájjal bámulunk és irigykedünk. Oda se mehetünk rendszeresen, nem szeretik. Mikovics Judit: A ruha ételszagú, az étel ruhaszagú, mert a vasaló és főzőkonyha közös. Persze az lenne szerencsés, ha házon belül szórakozhatnánk. Sajnos nálunk nem megy. Télen meg gyenge a fűtés, egész egyszerűen hideg van, fázunk. Ilia Katalin: Csak annyit a panaszlistához, hogy a tanulónak is használt hálószobákból utóbb kiparancsolták a kisvillanyokat, geometriai rajzokhoz pedig a mennyezetvilágitás sötét. A József Attila Tudományegyetem Irinyi János leánykollégiuma évtizedekig diákszálló volt: 1970 április 3-án avatták kollégiummá. Jelent ez valamit? Vajon átgondoljuk eléggé, mindig, a ki- és elnevezések tartalmi fedezetét? István