Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

SZOMBAT. 1971. MÁJUS 29. Virágos virágtalanok Szőreg csak exportál A szürke kőtömeghez szokott városi emberben mindig feltámad a nosztalgia a vidéki élet iránt, ha takaros falvakon, községeken át vezet az útja. Valami megfoghatatlan öröm a szemnek, ha az utcán végestelen végig tarka virágok sokasága virít A házak előtti kiskertek a bent lakó emberek szépérzékét, szorgalmát, rendszeretetét hirdetik — kifelé. Valahol Martfű környékén bújik meg egy aprócska település, a neve nem forog közszájon. Hogv létezik, csak a virágot szerető idegen átutazó tudja. Nincs ház az út mentén, ahol a kerítést ne pöttyöznék be a vörös, bársonyszirmú rózsafejek. Nem lehet elfelejteni:, „rózsás falu". 4 virág: üzlet Szőreg nagyközség. A határokon belül tudják, hogy van. Ha megkérdeznénk, melyik város mellett fekszik, vagy hogy miről híres, arra kevesebben tudnának válaszolni. Lehet, hogy egy külföldi, virágtermesztéssel, -eladással foglalkozó szakember szégyenben hagyna egykét magyar hazánk fiát. Mert a szőregi virág már világhírű. Az itt élő emberek régóta foglalkoznak virágtermesztéssel. Olyan hagyomány ez, mint a tápéi gyékényfonás. Eleinte mindenki a maga kertjében nevelt virágokat, főleg rózsát, vitt a piacra A szép 'kedvtelésből üzlet lett, majd 1967ben megalakult 34 taggal a virág- és dísznövénytermesztő szövetkezet Akkor indult el virágkörüli útjára a szőregi rózsa. A szövetkezés levette a termelők válláról a legfőbb gondot az értékesítést. Azóta háromszázra emelkedett azok száma, akik háztáji földjükön a legkülönbözőbb fajta rózsákat termesztik. 4 házak mögött Éppen ezért meglepő, hogy ha valaki végigmegy Szőreg két főutcáján, a Pe- j tőfi és Árpád utcán, csak elvétve lát a házak előtt virágot. Kopár, élettelen á kapuk környéke. A beláthatatlan hosszú Árpád utca elején valósággal megkönnyebbül az ember a húsz méternyi tarkaság, a virágok üdesége láttán. Mégis csak akad három egymás mellett élő család, akik gondolnak a külcsínre is! Persze mindjárt természetessé válik ez a szépitési törekvés, ha a virágok bámulója megtudja, hogy a középső ház lakója éppen a fiatal szövetkezet elnöke. Szeles Sándor. — Valóban, Szőregen csak a házak mögött, a háztájiban kertészkednek az emberek. Hogy nemtörődömség vagy időhiány az oka annak, hogy a falu képe nem tükrözi az emberek egyik fő foglalkozását, nem lehet tudni. Tavasz elején Tiszakécskéről indult el a „Virágos falu" mozgalom. A szőregiek eddig nem kapcsolódtak be, pedig a virágtermesztő községnek még külön megterhelést sem jelentene. A szövetkezet virágot is ajánlott fel a tanácsnak, hocy segítse a parkosítást. Persze a járdák mentét a lakóknak kellene díszíteniük, de nemigen teszik. Pedig a házak mögött egymást érik a rózsaföldek. Rózsa, tövissel Szomorú mindezt hallani, amikor a szövetkezet nemesített rózsatövei eljutnak Angliába. Hollandiába, Olaszországba, Ausztriába, a Szovjetunióba. Csehszlovákiába. az NDK-ba, hogy az ottani kertek díszei legyenek. Szülőhelyén a virág azonban csak a pénz — és nem a szépség forrása. Ügy látszik. a szőregi rózsa tövise jobban szúr a kelleténél. Chikán Ágnes Beiktatták tisztségébe az OTP új megyei igazgatóját Tegnap délután az Országos Takarékpénztár Congrád megyei igazgatóságán munkaértekezletet tartottak, amelyen megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke és Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. A munkaértekezleten Szirmai Jenő. az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója átadta a kinevezési okiratot Török Lászlónak, az OTP új megyei igazgatójának. Ebből az alkalomból szólt az OTP növekvő feladatairól. Győri Imre a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a népgazdaság rendkívül fontos területén tevékenykedő banki dolgozókat. Birling Józsefet a megyei igazgatóság helyettes vezetőjévé nevezték ki. Üdülőszövetkezet Baiatonföldváron meg- [ alakult az ország első üdü-' lőszövetkezete. Az újszerű szövetkezési forma iránt nagy az érdeklődés: Balatonlellén már folyamatban is van a második üdülőszövetkezet szervezése is. Gazdag program a nemzetközi gyermeknapon A Magyar Üttörök Szövetségének Szeged városi elnöksége mint minden évben, idén is gazdag, vidám programot állított össze május 30-ára, a gyermeknapra. A hagyományokhoz híven délelőtt 10 órakor kezdődik az úttörők díszszemléje a Széchenyi téren. Hatezer szegedi úttörő és kisdobos sorakozik majd fel, hogy a Magyar Üttörök Szövetségé megalakulásának 25. évfordulója alkalmából meghallgassa Szabó Lászlónak, a Magyar Üttörök Szövetsége Országos Elnöksége titkárának köszöntőjét, majd — a jeles esemény alkalmából — jubileumi esküvel újítsa meg fogadalmát'. Az egésznapos. gazdag program délelőtt 11 órakor keidődik .aszfaltra.jzversenynyel a Széchenyi téren. Mindhárom szegedi filmszínházban ingyenes filmvetítés lesz. A Bábszínházba is jegy nélkül mehetnek a gyerekek, fél 12-től, délután 3 óráig. Délután 4-kor kerül sor a Széchenyi téren a roller- és görkorcsolyaversenyre. Az újszegedi sportuszodában az úszók mérik össze erejüket. Fél 5-kor kezdődik a műsor az újszegedi szabadtéri színpadon: a Fortuna-zenekar, az ÉDOSZ művészegyüttes, a Juhász Gyula Művelődési Központ balett- és társastánccsoportja szórakoztatja a legkisebbeket. A Vidám Parkban tréfás versenyekre kerül sor a délutáni órákban. A közlekedési vállalatok is tartogatnak meglepetést a szegedi gyermekek számára. Az egyenruhás kisdobosok és úttörők egész nap díjtalanul utazhatnak a városban közlekedő villamosokon és autóbuszokon. . A Vidám Park igazgatósága is felkészült a gyermekek szórakoztatására: 4 ezer darab jegyet osztottak szét a legszorgalmasabb kisdiákok között. * A nemzetközi gyermeknap aLkalmából az országos gyermekvédelmi munkabizottság felhívással fordult a fővárosi és megyei gyermek- és ifjúságvédelmi testületekhez: fűzzék szorosabbra a gyermek- és ifjúságvédelemben érdekeit állami, társadalmi szervek és bizottságok együttműködését. Gondoskodjanak arról, hogy a nevelőszülők érezzék a társadalom anyagi és erkölcsi megbecsülését. p> A felelősség megoszlik Zenei napló Hangverseny a Dómban Ritka összeállítású műsort hallgatott végig Szeged zenehallgató közönsége a iélharmónia által rendezett csütörtök esti hangversenyen. A Dómban eddig elhangzott koncertek túlnyomó részben orgonaszólóestek voltak ezúttal azonban a szegedi szimfonikus zenekar is szerepelt. Első műsorszámként Hágdel d-moll concerto grossóyát játszotta a zenekar, majd Haydn G-dúr és Hándel B-dúr orgonaversenye hangzott el Margittay Sándor vendégszereplésével. A műsort J. S. Bach D-dúr Szvitjével fejezte be a zenekai-. Margittay hazánk egyik legismertebb orgonaművésze, hírnevét sok sikeres koncertje alapozta meg. Tegnap esti vendégszereplésére is a biztos szakmai tudás, a hangszínek változatos, választékos kezelése volt a jellemző, mindkét versenymű megszólaltatásánál. Bár véleményünk szerint a Haydn-mű lassú tételéhez nem Illett a nyelvsípok .érdes hangzása. A zenekar játéka — kiegyenlített hangzásával . — magas színvonalú volt, különösen a technikailag is bravúros teljesítményt jelentő gyors tételeknél. Várady Zoltánról, a karmesterről csak elismeréssel szólhatunk : mindvégig teljes biztonsággal fogta egybe a koncert nehéz műsorszámait. A tempók mindvégig jók voltak, s a versenyművekben ritka alkalmazkodó képességgel, diszkrét hangszínekkel kísérte a szólórészeket. Külön ki kell még emelni Delley József (orgona) finoman regisztrált saép continuo játékát, a concerto groSsó szólistáinak, s a Ddúr Szvit fa- és rézfúvósainak magas szintű teljesítményét. K. L. Bár kapcsolatuk harmonizálódik, a szakmunkásokat képző intézetek és a foglalkoztató üzemek együttműködése korántsem felhőtlen. Különösen elvi síkon nem. A vállalati igények egyre tempósabban haladják túl a jelenlegi kínálatot, s bizonyos szakmákban tanácstalanul gondolnak a közeljövőre, ki áll majd a munkapadok mellé. 1972-re a vállalatok 1700 növendéket kértek a 600-as számú szegedi intézettől, mely egyelőre csupán 800 tanulót iskolázott be; így is 160—170 üres helyre vár még jelentkezőt. Itt van például a többmilliós beruházással dolgozó gumigyár: 90 tanulót kért a képzőtől, mire az iskola kifejezetten zavarba jött, hiszen egyetlen diák sem jelentkezett arra a szakmára, ami a gyárnak kellene. • A szakmunkásképzők növendékhiánya éppen azokon a területeken mutatkozik, ahol a társadalom leginkább igényelné. Csődöt mondott az általános iskolai agitáció? Vagy egyszerűen arról van szó, hogy az üzemek a toborzás érdemi részét gavallérosan áthárítják a pedagógusokra — maguk nehézkesen indulnak jövendő utánpótlásuk elé? Inkább ez utóbbi a figyelmeztető. A negyedik ötéves terv új munkaerő-szükséglete évente körülbelül 2—2500 fiatal. a természetes lemorzsolódás 1500—1700 fő, s több szakmában, ahol az előrePályasati felhívás! A SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ a préskovácstermékek felhasználási területének bővítésére PÁLYÁZATOT HIRDET. A pályázat olyan kovácsolt, ötvözött és ötvözetlen alumíniumtermékekre vonatkozik, amelyeket vállalatunk eddig még nem gyártott, és kovócsüzemi szabad kapacitásunk kihasználását eredményezi. PÁLYADÍJAK: 1. díj: 5000 Ft. II. díj: 3000 Ft. III. díj: 2000 Ft. A pályázattal kapcsolatosan részletes felvilágosítást a vállalat kereskedelmi főosztálya ad. SZÉKESFEHÉRVÁRI KÖNNYŰFÉMMŰ, Székesfehérvár, Adonyí út 64. Értesítjük a t. termelőket, hogy a szamóca felvásárlását Újszegeden, a Bérkert u. 61. sz. alatt, 1971. május 30-án megkezdjük Átvételi idő mindennap reggel 4-től 11 óráig. Szegedi Konzervgyár gedés komolyan kockáztatja a termelést, erősen lemaradt a fiatalok képzése. Tavaly 3500 tanulót kértek, s csak 1943-at kaptak a vállalatok Szegeden. Az általános iskolákbol idén kikeiűlő közel másfélezer diák többsége tovább tanul, úgy 80—90 fiatal marad, akikre a segédmunkák utánpótlásában számíthatnak. S ha hozzávesszük, hogy 1975-ig tovább apad a végzősök száma, ez az ajánlat aggasztaón kevés. Azután itt vannak a szakközépiskolák. Az elképzelések szerint végzőseinek 30—40 százalékát tervezték fizikai munkára — de hát aki már leérettségizett, aligha választja jószántából azokat a munkapadokat. amelyekre az üzemek odavárnák. Ösztöndíjakkal elvétve kísérleteznek, s a szorító igények megkerülésére inkább alkalmazotti beosztásokat találnak ki: ha a gyereknek nincs kedve fizikai munkához,- azért csak kerüljön be az üzembe, valamilyen íróasztalhoz. Ha az asztalok elmaradnának, emelkedne a kétkezi munka ázsiója — s az igény tulajdonképpen itt jelentkezik. Elébe menni a fiataloknak, ösztöndíjakkal keresni, a fizikai munka kellemes közérzetének, korszerű. esztétikus környezetének ígéretével — mondatja a józan ész. Különben bizonytalan pótmegoldások maradnak. Perze a kapukat mindenképpen szélesebbre kell tárni. Részint — az elöregedő szakmákra — felnőtt dolgozók átképzésével. Ehhez a vállalatoknak kell felmérmök lehetőségeiket, nehogy az átképzésből túlképzés legyen. s megint az úgynevezett divatos, kurrens szakmák telítődjenek a hiányosak rovására. Ezen túlmenően természetesen felmerül a felnőtt munkások továbbképzésér nek szükségessége is. NDKbeli és franciaországi tapasztalatok erősítik, külföldön, világviszonylatban komoly összegeket fordítanak a munkások permanens képzésére. Nélküle a termelés folyamatos korszerűsítése elképzelhetetlen. Részint az általános műveltség felidézéséről, ha kell megszerzéséről, illetve további szélesítéséről van szó — részint a szakmai ismeretek bővítéséről, általában, és a vállalatoknál folyó munka specialitásaira figyelve. A tervek szerint ez a továbbképzés munkaidőben történik, költségei természetesen érintik az üyemeket is. Miként a szakmunkástanulók képzéséhez is hozzájárulnak majd a vállalatok, függetlenül attól, hogy kértek tanulót vagy sem. A forintok fejlesztési lehetőséget adnak az intézeteknek, de vissza is jutnak azokhoz az üzemekhez, ahol több gondot fordítanak a diákok képzésére: tanulómühelyeket alakítanak ki, odafigyelnek rájuk, szívügyüknek tekintik, hogy megszeressék a fizikai munkát. Erre szép törekvéseket találni Szegeden. László Nándor, a megyei szakmunkásképző intézetek igazgatója hivatkozott rájuk az elmúlt napokban a vállalatok képviselőinek tartott tájékoztatóján. A postaigazgatóság korszerű tantermet, kollégiumot biztosit tanulóinak, de üzemi tanműhelyek dolgában az iskola számíthat a DÉMASZ-ra, a DELÉP-re, a közlekedési-, a kender- és szövőipari-valtalatokra. a vas- és fémipari ktsz-re, a vízügyi igazgatóságra; s most tervezi tanműhelyét a rostkikészitő, az autóközlekedési vállalat és a textilmüvek. Az itt folyó csoportos foglalkozásom a leghatékonyabbak. A 603-as intézet 360 növendéket-oktat saját tanműhelyében. s ugyanennyi tanulója dolgozik az üzemi hálózatban, így is marad még 766 magánmunkáltatónál elhelyezett, úgynevezett szórványdiák, akik kimaradva a tanműhelyekből, havonta ellenőrző-előkészítő foglalkozasokra járnak be az iskolába. Sót újabb 290 növendek innen is lemarad — speciális szakmája miatt. Mit vár az iskola a vállalatoktól? örömmel'látja a segítőkészséget: több üzem választ partnert magának, hogy azokból a munkafolyamatokból se maradjanak ki a fiatalok, melyekre a heivi keretek között nincs mód teljes képzést adni. Így társult diákok képzésére a DEMÁSZ. a DÉLÉP és a villamosipari ktsz. vagy az öntödei vállalat és a kéziszerszámgyár. Szeretné az iskola, ha az üzemek pártfogón figyelnének a szakmunkástanulókra. ha teljesítményűk normában mérhető, mérjék, hiszen a hasznos munka felismerése ösztönzően hat a fiatalokra. Szeretné, ha a vállalatok kinyitnák előttük klubjaikat, könyvtáraikat, a sportpályát; a párt- es a KISZ-szervezetek belső fórumaikon foglalkoznának, törődnének velük. Ne bízzák az embernevelés valamennyi gondját csak az iskolára! A felelősség megoszlik: a munkásosztály utánpótlásáról van szó. Nikolényi István