Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

WÍJJTEK, W71. MA,TUS 28. rw Ősztől új nevelési program az óvodákban Cél a gyerekek önállóságának kifejlesztése Ez év őszétől fokozatosan az óvodában maximálisan ki­. bevezetik az új óvodai ne- fejlesszék a gyerekek aktivi­vfelési programot — jelen- tását, önállóságát. Elismerés­tették be csütörtökön a Mű- sel szóltak az értekezleten velődésügyi Minisztérium- arról, hogy különböző álla-< tanárai a kerekasatal-bestél- A beszélgetést, melyet dr. Kjandekmüsor uéradőkniak Azoknak a találkozóját azokról az emberekről, akik rendezte meg a Vöröskereszt saját vérükkel járulnák városi bizottsága tegnap a hozzá mások gyógyulásához. Bartók Béla művelődési A jelenlevők megtudták az központban, akik a vért ad- orvosoktól azt is, hogy a ják és akik a vért kapják, vér alkotórészeit hol hasz­Az egyik fél tehát minden- "álják fel, és milyen gyük­képpen rászoruló. A SZOTE szereket készítenek belőlük. ban, a megyei vezető óvodai mi és társadalmi akciók felügyelők és óvodai tovább- eredményesen segítik az óvo­képzési felelősök részvételé- dai hálózat bővítését, a gyer­vel tartott országos értekez- mekintézmények felszerelésé­leten. A bevezetés ütemezése nek gyarapítását, a következőképpen alakul: az 1971—72-es tanévben az osz­tott óvodák kis csoportjában, az 1972—73-as tanévben az osztott óvodák középső cso­portjában, az osztatlan óvo­dákban, valamint a részben osztott óvodák kis csoportjá­ban, az 1973—74-es tanévben pedig az osztott és részben osztott óvodák nagy csoport­jában lép érvénybe az új nevelési program. Nemzeti­ségi óvodákban 1972 őszén lép életbe az új program. Az új nevelés porgram be­vezetésének célja, hogy már NBPI KISLEXIKON a trikoplánról Nagydíjat kapott a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat legújabb terméke, a tri­koplan. # Anyaga? A trikoplán tulajdon­képpen nem más, mint kent ponyva. Nagy szi­lárdságú poliamid (nylon) fonalból, hur­koló technológiával szin­tetikus kelmét állít elő a vállalat, melyet mű­anyag filmmel vonnak be. A két anyag egy­másba épül, egységet képez. 0 Tulajdonságai? Ez a legkönnyebb az eddig gyártott ponyvák közül. Súlya 30 száza­lékkal kisebb, mint a hagyományos ponyváé. A napfény károsító hatá­sának, az időjárás vi­szontagságainak is job­ban ellenáll. Az X négy­zetcentiméterre eső viz­oszlopnyomés többszörö­se a régebbi gyártmá­nyénak, tehát jobban bírja a tartós esőzést. A víz könnyen lepereg ró­la, az anyag nem issza be, így súlya nem lesz nehezebb. Nem rothad és nem penészedik. Különböző színekben gyártják. A citromsárga, a narancs- és a piros színeket fluoreszkáló festéssel is készíthetik. A biztonságos közleke­dést segíti elő, ha teher­autók rakodóterét borít­ják be ilyen ponyvával. 0 Mire használható? Gépkocsikat fedhetnek be vele. A trikoplán is varrható. A legcélsze­rűbb lencérnát és vé­kony varrótűt, használ­ni. Hogy a kész „autó­huzat" se eressze át a vizet, ajánlatos az imp­regnáló anyaghoz vegyi­leg kötődő festékkel vagy lakkal bekenni var­rás mentén. Élelmisze­reket, zöldségféléket, húsárukat fedhetnek le trikoplánnal szállítás közben, hogy védjék az esőtől és a naptól. Fél­tető is készíthető belőle. A szőtt anyagból előállí­tott kent ponyva felfúj­ható csarnok készítésére is alkalmas. A lakó, a gázművek, az IKV: Ki fizeti meg a gázkészülékek átszerelésének költségeit? Ott, ahol az utcák sorát dúul Soproniban, Szomibat­most tátongó árkok, álvá- helyeit, Pécsett, Baján. Az gások, földkupacok farkit- ingatlankezelő vállalat tu­ják hetek óta, kicsit zsém- lajdonát képező régi és át­beskedve jarunk-kelünk. Az alakításra nem alkalmas ké­utcák normális életének ez szülékeket ugyancsak kicse­az átmeneti „megzavarása" réli a vállalat, hiszen azok mégsem tölthet el senkit üzembiztosságáról előzetes haraggal: Szeged ismét egy szakvéleményt ad a DÉ­lépésse! előrébb halad a GAZ. korszerűség útján: földgázt Három kjviteleaő - a DÉ­kap az egesz város A régi, GAZ az IKV ^ a Szegedi elavult csoha ozatot eppen Epitő Ktez gázszerelő resz­ezert kicsereli u DEGAZ, lege _ összefogásával vég­amely — a munkalatok me- zik a nagyaránya munkát, reteit latva vallalkozasba a földgázra való áttérést Sze­íogott. geden. S nem „egyszerűen" Mindezt a varos lakossága csak ^ utcákon bontják meg örömmel nyugtázza. Ennek az úttestet vagy gyalogjár­folytán azonban — mint dát A régen beépített és közérdekű kerdes — felme- elöregedett menetes kötésű rül a gondolat: a lakossag ^hálózatot is ki keli cse­háztarfásában levő sokfele réIni számos állami házban. gázberendezest targgyal, ^ a munkát Ve«zi most az amely jó volt a varost gaz- IKV és ft Szegedi Építő Ktsz hoz, de nem lesz jo a fold- gázszerelő részlege, s ebbe a gázhoz, ml történik? A gaz- tevékenységbe segít a DÉ­fogyasztok az attaresisel GAZ (s mlntegy t míllló kapcsolatban — műszaki es forintos vállalkozással, pénzügyi vonatkozasiban vagyis a földgázhasználatá­egyarant — nem latnak hoz elő(rt szöbvány szel-int tiszian. Nem ismerik az at- hegesztik és nem menetesen teres utemezeset sem, es i!lesztik össze a csöveket a aggódva gondolnak arra, háMlkban és a lakásokban, hogy kifogástalan készülé- s bizony ez ^ kis munka. keik atalakítasa a földgáz fogadására, illetve azok A városi gázról a föld­teljes kicserélésének költsé- gázra éttérést — mintha ge majd őket sújtja-e? térkéről olvasnánk - látjuk Számos olvasónk nevében az utcák mai képén a Rad­is ez iránt érdeklődött nólí gimnáziumtól az Anna­szerkesztőségünkhöz küldött kútig, a Széchenyi tértől a levelében Csányl Ferenc, Kállai Ödön utcáig, a Ma­Szeged. Madách utca 8/b. gyar Tanácsköztársaság út­szám alatt lakó előfizetőnk, ját is beleszámítva. Legfeőz­E témával kapcsolatos vetlenebbül tehát a város­kérdésekre kielégítő, meg- ezen a terűetén lakók nyugtató választ kaptunk kapnak majd földgázt. A dr. Varga Jánostól, a DÉ- nagyaranyu program megya­GÁZ igazgatójától. Hangsú- l<*"ása fokozatosan halad lyozta, hogy a városi gáz elore> ? /^mt arról bárki használatáról 0 földgázra meggyőződhet a varosban való áttérés költségei,'a ház- larva-kelve - regebbi koz­tartási készülékek részleges muepitesi vallalkozasokkal vagy teljes kicserélésével szemben _ eléggé összehan­kapcsolatban nem terhelik Solt- 1° ütemben. a fogyasztókat. A felmerülő költséget a DÉGÁZ, illetve — a vele összehangolt tervek alapján — az ingatlankezelő vállalat viseli. Ez odyan mó­don történik, hogy a régi gázberendezési tárgyak al­Icatrészeit kicserélik, átala­kítják — ha az lehetséges — a magasabb kalóriájú földgáz használatára. Ha nem lehetséges, akkor a fo­gyasztó új készüléket kap, minimális használati díj el­lenében. Ez az összeg azon­ban nem terheli meg a fo­gyasztókat úgy, mintha — a bérleti díj nagysága foly­tán — még egyszer megven­nék készülékeiket. Egyéb­ként a városi gázos régi ké­szüléket — konvektort, tűz­helyet, gázmelegítöt stb. —, ha az nem alakítható át földgáz fogadására, a bérlő értékesítheti, hiszen ott, ahol még városi gázt hasz­nálnak jelenleg és tovább­ra is, szükség van rá. Pél­getésen elmondtál:, milyen G?f GréréV docens, a ver­nagy segítség gyógyító mun- ado állomás igazgatója vé­kájukhoz a vér. Sebész, ^tt, filmvetítés követte, bel-, nő- és gyermekgyó- A vásznon az I. szamu se­gyász szólt elismeréssel ^f82^' klinika , orvosait láthatták a jelenlevők ve­se- és szívműtét közben. A találkozó második felé­ben művészi műsort adtak a Szegedi Nemzeti Színház tagjai: Berdál Valéria, Réti Csaba és Gregor József, zon­gorán Bodó Árpád kísért. Szerepeltek még a Ságvári Endre utcai óvodások is. Film a vadászati világkiállításra Elkészült a Remetekan cí­mű, egész estét betöltő, szí­nes, látványos produkció, amellyel a Magyar Televízió köszönti a vadászati világki­állítást. A csaknem kétórás film egyébként részt vesz a kiállítás alkalmából megren­dezendő filmfesztiválon is. Az ember és a természet kapcsolatát új oldalról be­mutató alkotás forgatóköny­vét Pálfalvi Nándor írta, rendezője Fejér Tamás. A főszerepekben Bárány Fri­gyest, Szemes Marit, Bán­hídy Lászlót, Szabó Gyulát, Keres Emilt, valamint, az is­mert NDK-beli színésznőt. Heide-Marte Wenzelt láthat­ja majd a közönség. A film külön érdekessége, hogy epi­zódjaiban feltűnik a magyar erdő valamennyi híres lakó­ja : szarvasok, farkasok, bag­lyok, őzek, vaddisznók. Nem értek magyarul m egdöbbentő tünetet észleltem magamon tegnap este, munkahelyemről hazavánszorogván: el­felejtettem anyanyelvemet, azaz nem értek magyarul. Végigolvastam a Makói Járási Földhivatal május 21-ón kelt levelét, ám mintha perzsa vagy ja­pán szöveg lett volna, bambán, nyúlt ábrázattal me­redtem rá. Biztosan túlságosan fáradt vagyok — vi­gasztaltam szegény fejemet. Üjra meg újra szépen összeraktam a betűket, s az így kijött szavak ma­gyarnak látszottak. Sőt, az aláírás is arról tanúsko­dott, hogy korántsem az iráni sah felesége, hanem egy honfitársnőm üzent valamit. De mit? Ezt nem voltam képes megfejteni, hiába kapkodtam össze szétszóródott eszem vastagát. Valamilyen határozatot hozott a szóban levő hi­vatal, s az isten tudja miért, ezt szükségesnek tar­totta közölni velem. Csak éppen arra nem gondolt, hogy nekem fogalmam sincs, mi rejlik amögött, hogy „a termelőszövetkezet munkarészeibe történő bevitele tárgyában", továbbá teljes homályban maradt szá­momra, mi az „1/3-ad arányban történő táblarészilet­tóség biztosítása". Nem tudom, mik azok a „kataszte­ri munkarészek". Csak homályosan vagyok képes megérteni ezt a mondatcsodát, amely pedig — sej­tésem szerint — a mondanivaló velejét tartalmazza: „A termelőszövetkezet használatában álló, termelő­szövetkezeti tag bevitele folytán a számbavételből ki­maradt ingatlanra a táblarészllletőség utólagos biz­tosítását a. 1967. évi lll. Tv. 37. §-a a ~>ján a ren­delkező részben foglaltak szerint el kel' • rendelni." Jaj, de régi dal már, hogy a nép elidegene­dett, színtelen és nyakatekert, tudálékos es értelmet­len hivatali stílust száműzni kell a pokolba, s he­lyette a törvényekkel bánó tisztviselők is tanuljanak meg szépen és színvonalasan magyarul. Hiába! Né­mely hivatal gyakran ma is úgy beszél a lakossággal, mint negyven évvel ezelőtt. Pedig ahol homályosan fejezik ki magukat, ott nem jól szolgálják a társa­dalmat, hanem — akarva-akaratlanul — packáznak vele. A bürokrata zsargont használó irodista mintha szándékosan arra törekedne, hogy a „felek" ne egé­szen értsék, mit akar mondani, és ezt tisztázandó, kinek-kinek ügyvédhez kelljen szaladnia. Az a gyanúm, hogy ezt a fajta argót néha azok sem értik, akik gyártják. Valamikor régen — emészt­hetetlenségie miatt — • szemétbe hajítottam egy cédu­lát, amelyből három professzor meg két szerkesztő megfejtette, hogy válamllyen vasúti szabálytalanság címén néhány forint bírságot akarnak bevasalni raj­tam. Nem volt időm vele foglalkozni, aztán valahogy elfelejtettem. A hivatal meg azóta se szólt, se á-t, se b-t, pedig kerek tizenöt esztendővel ezelőtt küldte azt a felszólítást. Mire gondoljak? Talán arra, hogy bizonyos idő elmúltával az előadó saját „művéből" maga sem tudta kisilabizálni, mit akart tulajdonképpen, s „ad acta" tette az egész ügyet? F. N. I. L. F. Líra és elemsés A Tiszatáj új számáról A lent Tiszatáj most megje­új számában néhány valódi érdekességet talá­lunk. Közli például a lap Mocsdr Gábor új regényé­nek, a Gyémántpernek egyik fejezetét. A részlet rövid, de megjelennek benne a 48-as szabadságharcban játszódó regény főbb alakjai: Kos­suth, Görgey és Madarász, dos sorsa körül bontakozik rőben új hang a költő pé­ki a cselekmény. Pünkösti lyáján, hogy fordulat érte­Árpád A megtagadott Áchim kű: a valóságtól menekülő címmel dr. Székely Lajossal, költő ebben a művében vál­Áchim Aradon élő hajdani lalja a nem is akármilyen ügyvédjével csinált riportot, valóságot. Mindezt magától Az írás nem oldja meg a értetődőleg Király sem ta­lehetetlent, nem tisztázza gadja, sőt részletesen mél­Áchim életének homályban tatja. De azt is kimutatja — maradt eseményeit, de ép­pen megoldatlan problémák valamint találkozunk benne rajzaval nyújt szemléletes képet a századelő politikai viszonyairól. a Zichy-grófok mesés kin­cseivel, amelyeknek kalan­ez a tanulmány lényege —, hogy Babits kívülállóként közeledik a május 23-i ese­ményekhez, és ennek a ver­sének is az a magatartás az ZENE! NAPLÓ Hárfaesf Mindenkor élményt jelent, Debussy: A lenhajú lány, ha koncerteken ritkán sze- Tournier: A forrás. Előadö­replő hangszereket hallha- sán keresztül azt a ritka tunk. Talán éppen ez volt az művészegyéniséget ismertük oka annak, hogy a szerda meg, aki nemcsak virtuóz esti nyomasztó, fülledt idő- hangszertudáséval képes járás ellenére is szép számú hatni, hanem a szakmai tu­zenehallgatóság gyűlt össze dés minden kellékének blr­a Bartók Béla Művelődési toklásával teljesen egyéni, Központ nagytermében. We- sajátos elképzelését is meg­ninger Richárd szegedi hár- valósítja. Sokszínű, stílushű, faművész sokoldalú, kifino- ízig-vérig művészi légkört mult művészi érzését mór teremtő interpretálását a műsorválasztása is híven tükrözi. Hándel: Passacaglia, Farkas: Régi magyar tán­cok, Sain-Saéns: Fantázia, 4 gyermeknapra ajándékozzon finom édességet! Foci, Karamell, Naci, Maki és Amigó cukorkák, men­tolos és gyümölcsíz.ű rágógumi-botok, csokoládék, cit­romos-narancsos, diós-kókuszos, mogyorós és kakaós EXTRA ROPOGÓS nápolyi szeletek. MINDEN GYERMEKNEK KEDVES MEGLEPETÉS! MAGYAR EDESIPAR közönség lelkes tapssal kö­szöntötte. A koncerten közreműködő művészekről is csak dicsé­rettel szólhatunk. Horváth Eszter betegsége miatt Gre­gor József énekelte Schubert Nacht und Tráume című művét, Hándel Largóját a Xerxesből és Brahms Böl­csődalát — a tőle már meg­szokott művészi szinten, Ke­rek Ferenc tisztán formált, szép zongorakíséretében; Román Zoltán fuvolaművész pedig J. S. Bach á-moll szó­lószonátáját és Debussy: Syrinxét adta elő, biztos hangszertudással ég diffe­renciált, finom árnyalatok­ban gazdag tónussal. Kátai László Az új számból mégis két alapja, a harmadik út ke­irodalmi tanulmány emelhe- resése, amely a költő pé­tő ki. Az egyik Király Ist- iyáját-munkásságét megha­ván írása. Két vers — két- tározza. Király valósággal fajta értelmiségi magatartás felboncolja a verset, a je­címmel Babits Mihály Má- lentéktelennek látszó rész­jus 23 Rákospalotán és Ady letek is érdeklik, az ige­Endre Rengj csak föld című idők és az igealakok épp­versét elemzi. A másik ta- úgy, mint a betűk és a nulmányt Czine Mihály írta. hangok kezelése. Ilvmódon, Szabó Pál életének két kor- alaposan megvizsgálva a, szakáról, a fiatal szegény- művet, új megvilágításba he­emberről és az idős íróról, lyezi Irodalmunk egyik nagy A két tanulmány, nemcsak és közismert versét. Amit a anyagában, módszerében is Rengj csak föld-ről mond két külön világ. Király író- nem kevésbé fontos és ér­sa racionális és analitikus, dekes, de a tanulmány lé­Czinéé epikusán leíró és li- nyege mégis a Babits-vera rikus. Azonban mindkettő elemzése, akár példa lehet arra, ho- Czine Mihály írásában — gyan kell irodalmi problé- választott témája következté­mákat magas színvonalon és ben — kevesebb az intellek­izgalmasan megközelíteni, tuélis izgalom, de mintha Mindkét írós kitűnő olvas- egy regényíró írta volna. many is. Ez az olvasói figyelem nem abból következik, hogy a tanulmányok vadonatúj dolgokról beszélnek. Király István például két egészen közismert verset boncolgat, s az olvasó érdeklődésének egyik forrása éppen az a kíváncsiság, hogy mit tud a szerző ezekről az iskolai iro­dalomórákon is sokszor meg­tárgyalt-megvitátott versek­ről még ezek után érdemle­geset mondani. Természete­sen tud; ezért ír. A közvé­lemény mindkét versről tud­ja, hogy egyazon esemény annyira szemléletes. Megis­merjük belőle a fiatal Szabó Pál néhány esztendejét, a mindenhez értő iparosféle parasztembert, aki kutat ás­ni, házat építeni, gépeket javítani éppen olyan jól tu­dott, mint. kapálni vagy ka­szálni. Találkozunk viszoly­gásával, hogy odahagyva sorsát — életformáját, köz­ségházi írnokként váljék „úriemberré". Megismerjük szerelmét és házasságát, s aztán később az idős írót, akinek életét a segítség­nyújtás töltötte ki. Szabó Pál segíteni akart népen, ihlette őket, 1912. május 23- nemzeten éppúgy, mint azo­ának véres és izgatott mun- kon, akik személyesen for­kásharcai. Babits verséről dúltak hozzá, meg azt is tudjuk, hogy m&- „ ö. L,

Next

/
Thumbnails
Contents